Vörös és Zöld

Almásfüzitő

A kávé nemcsak finom, de egészséges is

Fekete, finom, és minden nap fogyasztjuk? Mi az? Hát persze, hogy a sokak által imádott, ám megítélésében ellentmondásos kávé. Szerte a világon isszák, nem csak a globalizációval mindenhova eljutó kávéházláncoknak köszönhetően. Volt ideje a sokszínű feketének, hogy mindenütt megismerjék, hiszen ez egy régi sztori, a legenda szerint Kr. e. 300-ban fedezték fel Etiópiában. A jelenlegi szerepéhez hasonló módon a mai Jemen területén fogyasztották először, Európába arab közvetítéssel jutott. A fekete megítélése sokat és sokszor változott, kezdetben gyógyszerként alkalmazták, majd élvezeti cikk lett. Később a tudomány kezdte a problémákat látni benne, majd megint fordult a kocka, és manapság ismét a pozitív hatásaira hivatkoznak többnyire.

A kávé népszerű hatóanyaga a koffein néven ismert alkaloid. Az alkaloidok az agy működését befolyásoló, gyógyszerként is használatos vegyületek. Vannak élénkítő, serkentő hatásúak, van fájdalom-csillapító (kinin) és vannak eufóriát, hallucinációt is előidéző anyagok, például a kokain. Koffein a kávécserje magjában, a teacserje leveleiben és a kólafa termésében található. A kávéban 1–1,5%, a szárított fekete teában 5% koffein van. Hatása persze nem annyira drámai, mint a kábítószereké, mégis jobb, ha mértékkel fogyasztjuk. A koffein hatására felgyorsul szívműködésünk, vérkeringésünk, anyagcserénk és légzésünk, ez lehet persze jó és rossz is. Az egyértelműen örvendetes, hogy a koffein megszünteti az álmosságot, javítja hangulatunkat, és gyorsítja gondolkodásunkat. Kedvezőtlenül befolyásolja viszont a gyomor vérellátását, ezért közvetlenül étkezés után kifejezetten előnytelen a kávéfogyasztás. A kávé gyors élvezetet nyújt, öt perccel azután, hogy lenyeltük, már minden porcikánkban kimutatható a koffein jelenléte. Ám gyorsan le is cseng a hatás: körülbelül fél órára elteltével a koncentrációja csökken, és úgy három órával később már csak feleannyi koffein található szervezetünkben.

Mennyi is az annyi? Egy presszókávéban átlagban 80-120 mg koffein van, míg egy bögrényi forrázott amerikai kávéban 120-150 mg. Tíz éve egy floridai Starbucks-ban a fogyasztóvédők egy adag kávéban (közel fél liter) 564 milligramm koffeint mértek, ami már kézremegést, erős szívdobogást okoz. 600 mg elfogyasztása pedig már a koffeinmérgezés határát súrolja, ami hányingert, émelygést, szédülést és hasmenést okozhat. A koffein függőséget is okoz, így megvonáskor fejfájással, ingerlékenységgel, koncentrációs nehézségekkel kell számolnunk. Az örök jó tanács tehát itt is érvényes: csak mértékkel! Három-négy csésze kávénál (300-400 mg koffein) többet nem ajánlott egy nap elfogyasztani. Hiszen a jóból is megárt a sok.

Ma már tudjuk, hogy kezdetekben joggal gondolták gyógyszernek, ugyanis valóban van hatása egészségünkre. A kávé koffeintartalma mellett egyik legértékesebb alkotóelemei az antioxidánsok, melyek feladata az égési folyamatok gátolása/lassítása. Ezzel sejtjeink öregedését lassíthatjuk, nem csoda, hogy a szépségipar oly nagy előszeretettel használja a kávét alapanyagul.

Fejfájás esetén az egyik jó megoldás szintén a kávé lehet. A fejfájás hátterében sokszor az agy gyenge oxigénellátása állhat. A koffein hatására az erek kitágulnak, vérkeringésünk felélénkül, így az „életmentő” oxigén is könnyebben és nagyobb mennyiségben jut el neuronjainkhoz.

A Honolului Szív Program kutatás eredményei bizonyítják, és hogy napi egy csésze kávé 40-60%-ban csökkenti a férfiaknál a Parkinson-kór kialakulásának veszélyét. Hozzá kell azonban tenni, hogy ebben a hosszú távú programban kizárólag japán származású férfiakat vizsgáltak. A nők esetében a megelőző hatás nem ilyen egyértelmű. Egy amerikai-szingapúri kutatócsoport kimutatta, hogy intenzívebb kávéfogyasztás (napi 4-6 csésze) kb. 11-18%-kal csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

A kávézás mellett szóló érvek közül nem hagyható ki a hangulat-faktor. A kávézás közösségi élmény is. Beülünk a kávézóba a barátnőnkkel, vagy leülünk egy hangulatos kis cukrászda teraszára, beszélgetünk, nézelődünk, és közben megiszunk egy kapucsínót. Vagy ki ne hallotta volna egy munkahelyen a kérdést: iszunk egy kávét? És néhány kolléga közben megbeszél egymással pár fontos ügyet, vagy csak úgy csevegnek. Mert beszélgetni és kávézni jó!

Tovább a teljes bejegyzéshez
2319 Hits
0 hozzászólás

Rétegvastagítás az almásfüzitői, rekultivált VI-os vörösiszap-tározón a természetes ökoszisztéma védelmében

Kétségtelenül beköszöntött a tavasz! Az egyhangú, barna földet vidám fűcsomók színesítik. Egyre több tavaszi hírnök jelzi a tél elmúltát, tarkává és illatossá varázsolva a tájat. Rügyeznek a fák, élvezzük a napsugarakat. A vándormadarak is visszatérnek délről, a rovarok kibújnak földalatti menedékükből, poszméhek döngicsélnek, életre kel a természet a téli tetszhalálból. Nincs ez másképp az almásfüzitői vörösiszap-tározókon sem, amelyeket már lefedtünk, füvesítettünk, visszaadtunk a természetnek.

Ilyen a VI-os vörösiszap-tározó is, amely teljesen fedett, pontosan olyan, mint egy szép, természetes ligetes mező. Ezen a tavaszon és nyáron azonban ennek a tározónak nagy részén továbbra is csak a földet láthatják majd az arra járók. Mi ennek az oka? Mi történik ezen a vörösiszap-tározón?

Az elmúlt években egyértelművé vált, hogy a VI-os tározón a sok évvel ezelőtt lefektetett fedőréteg vastagsága nem megfelelő. Annak érdekében, hogy hosszú távon fenntartható legyen a természetes növénytakaró, rétegvastagítás mellett döntöttünk.

A munkálatok tervét az előírásnak megfelelően benyújtottuk az illetékes hatósághoz, és a szükséges engedélyeket megkaptuk. A terület rendbetételét 2017-ben kezdtük el. Munkatervünk szerint több évig fog tartani az elvékonyodott, erodálódott felszín egészének befedése. A tavaly tavasszal elkezdett földmunkákkal nyár elejére végeztünk, ősszel pedig a megfelelő, speciális fűkeverékkel bevetettük a területet. Idén pontosan ugyanezt a menetrendet irányoztuk elő.

Az ütemtervet tartjuk, az elmúlt év során a rétegvastagításra szoruló felszín egy harmadán végeztük el a szükséges munkálatokat, idén egy újabb harmad áll előttünk. A felszínt itt is a korszerű, az uniós előírásoknak megfelelő rekultivációs fedőanyaggal fedjük le, amelyet a közeli VII-es tározón végzett hulladékhasznosítással állítunk elő.

Ez az anyag a természetes talajhoz hasonló jellemzőkkel és összetevőkkel rendelkezik. A fedőanyag használatával egyben azt is elkerüljük, hogy máshonnan természetes termőtalajt kelljen idehozni, erre a nem mezőgazdasági hasznosítású területre. Ez az ún. passzív talajvédelem, a modern környezetvédelem egyik fontos alapelve.

A munkagépeink mostanában vonulnak ki a terepre, és terveink szerint június végéig befejezik a földmunkát. A területet ezután az időjárás függvényében ősszel füvesítjük, így jövőre egy újabb jelentős területen állhat helyre a természetes ökoszisztéma.

Legutóbbi hozzászólások
Pálma
Haszonnövények ültetésének volt ipari területen nincs értelme, de füvet és egyéb növényeket lehet telepíteni!
2018. április 18. szerda, 10:35
Tovább a teljes bejegyzéshez
659 Hits
2 hozzászólás

Rajzpályázat 3-8 éves gyerekeknek

A Vörös és Zöld blog rajzpályázatot hirdet Almásfüzitőn és környékén (Komárom, Naszály, Dunaalmás, Neszmély, Szomód, Tata) élő (3-8 éves) gyerekeknek. A pályázat eredményhirdetése
az almásfüzitői Füzitői Napokon 2018. május 26-án lesz.

A pályázat témája: A rajzpályázatra olyan alkotásokat várunk, amelyek bármilyen módon bemutatják a tavasz szépségét, az éledő természetet, azt, hogy miért fontos számunkra, hogy vigyázzunk a természet értékeire, óvjuk a madarakat, állatokat, növényeket. Az alkotás témája lehet egy tavaszi kirándulás, bármilyen tavaszi munka a kertben, vagy a tavasszal nyíló virágok, a zöldbe boruló természet, a megérkező énekes madarak bemutatása.

Pályázati feltételek
Pályázni egyénileg lehet, egy gyerektől egy munkát fogadunk el. A pályaművek technikai megvalósítása bármilyen eszközzel történhet. A rajzokat-alkotásokat kizárólag digitálisan várjuk a következő e-mail címre: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Az e-mailben a következő adatokat kérjük megadni: pályázó neve, életkora, lakhelye, elektronikus értesítési címe.

A pálya műveket elbíráló zsűri tagjai a Vörös és Zöld blog szerzője, az almásfüzitői Petőfi Sándor Kulturális Szabadidő Központ és Könyvtár igazgatója, valamint egy rajztanár.

Díjak
Első helyezett: tollas ütő szett
Második helyezett: sportdzseki
Harmadik helyezett: rajzkészlet
4-10 helyezett: fidget spinner
1-3 közönségdíj*: tollas ütő szett

*(A beérkező pályaműveket feltöltjük a Facebookon egy alkalmazásba, melynek segítségével szavazni lehet rájuk március 19-én éjfélig.)

Fontos!
A pályázat benyújtója tudomásul veszi, hogy a beküldött pályaműveket a kiíró szabadon felhasználhatja online (Facebook oldalán,a kapcsolódó weboldalain, az Instagram oldalán), valamint nyomtatott formában (kiadványokban, kiállításon stb.) azzal, hogy a szerző nevét megemlíti. A legjobb pályaművek felkerülnek a kiíró honlapjára, Facebook és Instagram oldalára.

Beküldési határidő: május 12. (két héttel a rendezvény előtt)
Eredményhirdetés: május 26.

Tovább a teljes bejegyzéshez
117 Hits
0 hozzászólás

Fotó- és videó pályázat 10-14 éves fiataloknak!

A Vörös és Zöld blog fotó- és videó pályázatot hirdet Almásfüzitőn és környékén (Komárom, Naszály, Dunaalmás, Neszmély, Szomód, Tata) élő 10-14 éves fiataloknak!

A pályázat témája: A fotó- és videó pályázatra olyan alkotásokat várunk, amelyek bármilyen módon bemutatják a tavasz szépségét, az éledő természetet, azt,hogy miért fontos számunkra, hogy vigyázzunk a természet értékeire,óvjuk a madarakat, állatokat, növényeket. Az alkotás témája lehet egy tavaszi kirándulás, bármilyen tavaszi munka a kertben, vagy a tavasszal nyíló virágok, a zöldbe boruló természet, a megérkező énekes madarak bemutatása. A videó hossza ne legyen több 20 mp-nél!

Pályázati feltételek
Pályázni egyénileg lehet, egy fiataltól egy munkát fogadunk el. Az alkotásokat kizárólag digitálisan várjuk a következő e-mail címre: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Az e-mailben a következő adatokat kérjük megadni: pályázó neve, életkora,lakhelye, elektronikus értesítési címe.

A pályaműveket elbíráló zsűri tagjai: a Vörös és Zöld blog szerzője, az almásfüzitői Petőfi Sándor Kulturális Szabadidő Központ és Könyvtár igazgatója, valamint egy rajztanár.

Díjak
Első helyezett: tollas ütő szett
Második helyezett: spor tdzseki
Harmadik helyezett: rajzkészlet
4-10 helyezett: pendrive
1-3 közönségdíj* : sportdzseki
*(A beérkező pályaműveket feltöltjük a Facebookon egy alkalmazásba, melynek segítségével szavazni lehet rájuk március 19- én éjfélig.)

Fontos!
A pályázat benyújtója tudomásul veszi, hogy a beküldött pályaműveket a kiíró szabadon felhasználhatja online (Facebook oldalán,a kapcsolódó weboldalain, az Instagram oldalán), valamint nyomtatott formában (kiadványokban, kiállításon stb.)azzal, hogy a szerző nevét megemlíti. A legjobb pályaművek felkerülnek a kiíró honlapjára, Facebook és Instagram oldalára.

Beküldési határidő: május 12. (két héttel a rendezvény előtt)
Eredményhirdetés: május 26.

Tovább a teljes bejegyzéshez
150 Hits
0 hozzászólás

Orvosi somkóró: a sokoldalú gyógyító

Az orvosi somkóró – mint neve is mutatja – egyértelműen gyógynövény, már Hippokratész is megemlíti könyveiben. A magyar népi gyógyászat is előszeretettel alkalmazta, közkedveltségéből mára sem veszített.

Népszerűségéről tanúskodik számtalan neve, ezért most egy kis nyelvészkedésbe bocsátkozom. A somkóró neveinek egy része Méliusz Juhász Pétertől származik, aki református püspök, egyháztudós, író, botanikus volt egyben. Herbárium című műve az első magyar orvosi füveskönyv. Ebben találjuk a somkóróra például a dutkóró nevet, Melius alkotását, ahol a név előtagja a dudva, gyom származéka, a kóró utótag magyarázata: „mert igen magas mint egy ember”. A búskóró előtag népetimológiával keletkezett. A medvefű név is Méliusz püspök szerzeménye.

A somkórót nevezték molyfűnek, ami a német Mottenkraut tükörfordítása, a névadás magyarázata pedig az, hogy a növény szára szétdörzsölve és szárításkor erős kumarinillatot áraszt, ezért molyűzésre használták. Ismerik patikai mézkerep néven, ami valószínűleg a sárkerep analógiájára jött létre, a névadás alapja pedig a növény méztartalmú virága. A mészkerep előtagja népetimológiával keletkezett. Talán az egyik legszokatlanabb elnevezés a hasonlóságon alapuló névátvitellel kialakult királyné asszony káposztája.

Maga a somkóró összetett szó, az ótörök eredetű som előtag valószínűleg hasonlóság alapján került a névbe, mert a virágok sárga színűek, mint a som virágai, a kóró utótag magyarázó szerepű.

Európa és Észak-Ázsia teljes területén megtalálható. A lágyszárú növény a meszes talajon érzi jól magát, találkozhatunk vele legelőkön, szőlősökben, parlagon hagyott területeken és utak szélén. 30-80 cm magasra nő meg. Létezik egynyári és kétnyári verziója. Az áttelelő somkóró első évében csak az ujjnyi vastagságú főszár fejlődik ki néhány szárrüggyel. A következő évben ezekből a szárrügyekből további szárak nőnek ki. A többszörösen elágazó száron hármasával nőnek a fogazott szélű levelek. Sárga virágai egész nyáron pompáznak. Az illatos virágocskák a szárak végén fürtökbe rendeződnek.

Ezeket a májustól augusztusig gyűjthető aranyszínű fürtöket használhatjuk fel gyógyításra. Számos alkalmazási módja van az orvosi somkórónak. Többek között készíthetünk belőle teát, használhatjuk borogatásként, de különböző krémek, kenőcsök alapanyagát is képezheti. Kumarintartalmának köszönhetően illatosító, pácoló alapanyagok készülnek belőle, valamint élelmiszerek, például sajtok vagy sörök ízesítésére is használja az élelmiszeripar.

Az orvosi somkóró érösszehúzó hatása nagyon hasznos az orvoslásban. Ha teát főzünk belőle, enyhíti a migrént, a hörghurutot. Házi alkalmazása: egy teáskanálnyi gyógynövényt forrázzunk le 2-2,5 dl vízzel, és 10 perc után szűrjük le! Az így kapott főzetet naponta 2-3 alkalommal fogyaszthatjuk az optimális hatás érdekében. Emésztési zavarokra is ihatjuk az orvosi somkóróból készült teát, puffadás és fokozott bélgázképződés esetében hatékonyan segít.

Ha ez még mind nem volna elég, rándulásokra, zúzódásokra is használhatjuk a somkórót, sőt a szempanaszokat is enyhítheti. Ez utóbbi tulajdonsága különösen fontos lehet az egész nap számítógép előtt ülők, vagy füstös környezetben dolgozók számára. A borogatás pontosan úgy készül, mint a tea, ám ez esetben a leszűrt gyógynövényt használjuk és nem a folyadékot. A leforrázott gyógynövényt tekerjük gézdarabba, és helyezzük a fájó felületre húsz percre. Fájdalmunk enyhülni fog, a jobb, tartós hatás érdekében pedig megismételhetjük a kezelést naponta többször.

Véralvadásgátló hatása miatt, azoknak, akik ilyen hatású gyógyszert szednek, tilos az orvosi somkóró használata! Túlzott alkalmazása persze senkinek nem ajánlott, ugyanis a benne található nyugtató hatóanyag nagy mennyiségben fejfájást, szédülést idézhet elő.

Jó közérzetünket nem csak gyógyszerként garantálhatja az orvosi somkóró, kellemes illatának köszönhetően illatosítóként is használhatjuk. Sőt, ahogy egy molyfűhöz illik, ha egy szárított csokor virágot a ruhásszekrényünkbe helyezünk, a molyok messze elkerülik még a környéket is.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1297 Hits
0 hozzászólás

Napi fél liter tej

Tudták, hogy Földünk elektromos áramfogyasztása 2013 és 2017 között csaknem megduplázódott? Így persze érthető, hogy egyre többet hallunk zöld irodákról vagy környezetbarát számítógépekről. Igen, ma már az új gépek többsége sokkal energiatudatosabb, és ha okosan használjuk ezeket, akkor elmondhatjuk: e téren is tettünk unokáink jövőjéért egy keveset.

Kezdjük egy rövid fejszámolással! Egy ötéves asztali számítógép éves fogyasztása hozzávetőlegesen 17 ezer forint, az összeg 44 ezerre felmehet, ha bekapcsolva hagyjuk a gépet, akkor is, amikor nem használjuk. 130 forintunk bánja, ha éjszakára „készenléti üzemmódban” hagyjuk számítógépünket. Ha új gépet, de régebbi típust vásárolunk, szintén ezzel a költséggel kell kalkulálnunk. Jobb választás ennél egy modern kettő az egyben, azaz tabletként és notebookként is használható készülék. Ezeknek az eszközöknek jelentős előnye a passzív hűtés, amelynek köszönhetően éves fogyasztásuk mindössze 550-1100 forint körül van. Amennyiben önálló notebook mellett döntünk, ehhez képest akkor is csak kétszeres költséggel számolhatunk. Ez még mindig töredéke az asztali számítógép energiazabálásának! Ráadásul a gépünk mobil, ha szükséges, magunkkal vihetjük, és otthon sem csak az íróasztalunknál ülve használhatjuk.

Tehát nagyságrendileg napi fél liter tej árát megtakarítjuk, ha energiatakarékos gépet választunk, és azt környezettudatosan működtetjük. Van, akinek ez semmi, másoknak nem sok, sokaknak pedig számít. A legtöbbet azonban a Föld lakossága nyeri, ha az áramfogyasztással minden lehetséges módon takarékoskodunk. Nem lemondásról beszélek, csak a pazarlás elkerüléséről.

Léteznek úgynevezett az all-in-one megoldások, azaz egybegépek. Aki még nem látott ilyet, úgy tudja elképzelni, mintha az asztala melletti tornyocskát a monitor hátába építették volna. És valóban ez történik! Miért jobb egy ilyen gép? Leegyszerűsítve, mivel nincs benne hűtőventilátor, ezért kevesebb energiát fogyaszt, tehát környezetkímélőbb egy hagyományos gépnél. Van még egy nagy értéke: a felhasználó idegrendszerét is kíméli, mert nem zúg. Hátrányuk, hogy áruk általában magasabb a hagyományos gépekénél.

Nagy áramfogyasztó alkatrész egy számítógépben a grafikus kártya is. Érdemes minél modernebbre cserélni, mert így nemcsak jobb eszközünk lesz, de takarékosabb is.

Lépjünk tovább! Önnek, kedves olvasóm, hány úgynevezett perifériás berendezés kapcsolódik a gépéhez? Van nyomtatója, szkennere, hangszórója, DVD-olvasója esetleg TV-tunere? Ha még nincs, csak szeretne venni a közeljövőben, érdemes átgondolnia, hogy pontosan mire van szüksége. Ha például évente csak egyszer-kétszer szkennel, lehet, hogy nem érdemes ilyen eszközbe beruháznia, jobb megoldás alkalmanként egy másolószalonba elmennie.

Ha pedig vásárol, válasszon minél gazdaságosabb eszközt! Egy nyomtatónál az alacsony áramfogyasztás mellett szempont a hatékony festékfogyasztás is. A monitor kiválasztásakor számos paraméter segít dönteni, hogy melyik inkább környezetbarát. Ha viszont már megvettük, fényerejét vegyük alacsonyabbra, és állítsuk be, hogy ha huzamosabban nem használjuk, váltson „alvó” üzemmódra, ugyanis a számítógép tartozékai közül a képernyő fogyaszt a legtöbbet.

A legfontosabb szabály minden egyes eszközre, amit már említettem is: mindig kapcsoljuk ki a gépet, ha nem használjuk! Ez egyetlen gombnyomás, mindössze! Még jobb, ha a számítógépet és minden tartozékát kapcsolható elosztóba csatlakoztatjuk, így az összes eszközt lezárhatjuk egy mozdulattal.

Gondolta volna, hogy az sem mindegy, hány program fut párhuzamosan a gépen (a böngészőben megnyitott számtalan oldalról nem is beszélve)? Ezek sokszor teljesen feleslegesek, csak értelmetlenül eszik az elektromos energiát.

Lépjünk tovább az asztali gépnél!

Miért is kell, hogy a telefonunk vagy tabletünk wi-fi jelet keressen akkor is, amikor éppen semmi szükségünk rá, mert éppen kirándulunk, edzésen vagyunk vagy színházban? A Bluetooth-os kapcsolatkeresés is rengeteg energiát emészt fel, a nap nagy részében fölöslegesen! Vajon a mobiltelefonunk minden energiatakarékos lehetőségét kihasználtuk már? Valószínűleg nem. Pedig minden operációs rendszer felkínálja az energiatakarékos üzemmódot. Szerintem érdemes ennek beállítására rászánnunk pár percet!

Tovább a teljes bejegyzéshez
1858 Hits
0 hozzászólás

Násztánca a madárvilágban egyedülálló

Rendszeres olvasóim ismerhetik kis barátunk egy közeli rokonát, a látványos násztáncáról híres búbos vöcsköt, mert korábban már bemutattam. Most a család legapróbb tagja lesz soron, a nevében is kis vöcsök. Az ő násztáncuk nem szép, hanem szokatlan. Ám erről később! Kis termetüket sokszor számosságukkal ellensúlyozzák: Magyarországon ez a legelterjedtebb vöcsökfaj. Eurázsiában őshonos, de találkozhatunk vele Afrikában, Közép- és Dél-Ázsiában, illetve a távoli Ausztráliában. Ahol a téli hideg időszakra befagy a számára létfontosságú víz, onnan délre vonul. Magyarországon találkozhatunk áttelelő párokkal, bár ez kockázatos számukra, mivel ilyenkor jelentősen csökken a megfelelő táplálék mennyisége.

Ennek a kis vízimadárnak a teljes testhossza 25-29 cm, sőt nyaka is arányosan rövidebb rokonainál. A szárnyvégei közötti fesztávolság általában 40-45 cm. Tollazata egyszerűbb a búbos vöcsökénél. Párkereséskor a kis vöcsök tollazata barnásan csillogó fekete, hasa szürkésfehér, melyen sötét foltokat visel. Nyaka rozsdavörös színű, míg feje testéhez hasonlóan feketés. Szeme vörösesbarna, csőre pedig két színű: töve fehér, a hegye pedig fekete. Téli tollazata lényegesen egyszerűbb, ilyenkor egész teste szürkésbarna, hasa, fara és nyaka kissé világosabb. A két nem között nincs látványos különbség megjelenésben.

Lakhelyül állóvizeket választ – ebből nálunk bőséges a kínálat. Mivel a vöcsök a vízből szerzi táplálékát, fontos, hogy a tó vagy holtág legalább egy méter mély legyen. Madárkánk speciális vadásztechnikája az alábukás, így szerzi meg fő táplálékát, a vízi rovarokat, csigákat vagy apró halakat. Néha vízinövények is szerepelnek az étlapján. A kisebb zsákmányt már a víz alatt lenyeli, a nagyobbakkal visszatér a víz felszínére.

Kedveli a sűrű növényzettel benőtt vízpartokat. A vízinövények közé rejti fészkét, melyet nádszárakból, gyékényszárakból, hínárból és egyéb növényekből állít össze. Otthona a vízen úszik, itt rakja le tojásait is, és költi ki kicsinyeit.

A kis vöcsök násztánca nem olyan látványos, mint rokonaié. A párok egymás felé úsznak, ki-kiemelkednek a vízből, és, nem túl romantikus gesztusként, fészekanyagot adnak egymásnak. A párosodás aktusára külön fészket építenek, melyet később nem használnak. A madárvilágban egyedülálló, hogy a párzás után kis pihenőt tartva megismétlik az aktust, de ezúttal fordított szerepkörben, így a madármegfigyelőknek nagyon nehéz megállapítaniuk, hogy melyik egyed milyen nemű.

Fészekterületét más madaraktól foglalja el. Ez sok esetben összetűzésre ad okot, a terület birtoklásának kérdését sokszor csípésekkel és taposással harcolják ki. A párok hazánkban évente kétszer költenek, de általában csak egyszer töltik meg fészekaljukat. A vízen úszó fészekbe 5-7 tojást rak le a tojó. 19-20 napnyi váltott kotlás után a kikelt kis vöcskök már tudnak úszni. Sőt, az egynapos fiókáknak még a merülés sem jelent gondot. Mivel a fiókák nem egyszerre törik fel a tojáshéjat, gyakran előfordul, hogy az egyik szülő még a tojásokat melegíti, a másik a már kikelt kicsiket trenírozza.

A hazai fészkelő állomány 3300-5000 párra tehető. Magyarországon a kis vöcsök védett madár, eszmei értéke 50 ezer forint.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1336 Hits
0 hozzászólás

Egymillió szűrőegységgel dolgozik. Mi az?

Kitalálták? Segítségképpen még hozzáteszem: az emberi szervezet egy létfontosságú szerve. Nos így már bizonyára tudják, ez a vese. Kétségtelenül fontos szervünk, ezt az is mutatja, hogy külön világnapja van, március 9-én tartjuk. Nem véletlen, hogy figyelemfelkeltő napot szentelt a világ a vesének, mert normál hétköznapokon viszonylag kevesebb szó esik róla. A tüdőről, szívről, az érrendszerünkről többet olvashatunk. Természetesen ezek nélkül sincs élet, de a vesénkkel is többet kellene törődnünk.

Ez az emlősöknél kialakult szerv az anyagcserében játszik meghatározó szerepet, a vese választja ki a vízoldékony anyagcsere-végtermékeket. Szerepkörébe tartozik a só- és vízháztartás szabályozása. Olyan feladatokat is ellát, mint a vérnyomás-szabályozás vagy a vörösvértest-termelés és a kalcium-anyagcserét szabályozó anyagok előállítása. Tudományos részletezés nélkül is látható ebből, hogy szervezetünk vegykonyhájának központi eleme e páros szervünk. Ha valaki nem tudná, gerincünk ágyéki részének magasságában helyezkedik el, szimmetrikusan jobb és bal oldalunkon. A gyakorlatra lefordítva, ha két tenyerünkkel megtámasztjuk derekunkat, nos, akkor körülbelül meg is találtuk, hol van a vesénk. Ez a babszemhez hasonló szerv egy felnőtt ember esetében 120 grammot nyom, 12 cm hosszú és 6 cm széles. Jó is a hasonlat, hiszen olyan, mint a mesebeli Babszem Jankó. Kicsi, de erős, vagy még inkább hatékony. Hogy mennyire csodás szervről van szó, azt érzékeltesse néhány adat is!

Fotó: Jahn Campbell http://bit.ly/2CR67y1

A szervezetünkben keringő vér egyötöde áthalad rajtuk, és nem ám csak úgy átfolyik! Mint egy igazi laborban, a vesék átvizsgálják vérünket, és percenként 1-1,2 litert meg is tisztítanak. Vesénként egymillió szűrőegység, úgynevezett nefron szorgoskodik ezen, gondoskodva arról, hogy szervezetünkbe ne kerüljenek vissza nemkívánatos anyagok. Hogy mi lesz a kiválasztott anyagok sorsa? Ez egyszerű: a vizelettel távoznak belőlünk. Nem is ragozom tovább, ennyiből is érthető, hogy kulcskérdés az egészségük, a normális működésük. Sajnos igen sokan a gyakorlatból is tudják ezt, mert már volt veseproblémájuk. És sokan vannak, akiknél igen nagy a kockázata, hogy vesebetegek lesznek, vagy lényegében már azok, csak nem tudnak róla, ez a betegség ugyanis hosszú éveken át tünetmentes lehet.

Ma Magyarországon minden tizedik ember szenved valamilyen vesebetegségben. Évente 500-600 ezer beteget kezelnek vesebajjal, nagyságrendileg 300 vese-transzplantációt végeznek el kórházainkban, és több mint hatezer veseelégtelenségben szenvedő ember szorul dialízisre. A dialízis során a salakanyagokat és folyadékot mesterségesen, a vese helyett távolítják el a szervezetből. Egy ilyen, alkalmanként legalább 4-5 óra hosszat tartó kezelésre legalább hetente háromszor szüksége van az érintettnek. Ez a betegek és sokszor hozzátartozóik mindennapjait meghatározza, egész életükre kihatással van, hiszen sokaknak az is gondot okoz, és több órába telik, hogy például egy kistelepülésről eljussanak egy dialízis-központba. Érdemes tehát odafigyelni arra, amit ki-ki megtehet, hogy veséje egészségét megőrizze.

A veseelégtelenséghez sokszor olyan népbetegségnek számító okok is vezethetnek, mint az elhízás, vagy a cukorbetegség. Ezek kialakulása egészség-tudatossággal, egészséges táplálkozással megelőzhető (Lásd korábbi bejegyzésemet a cukorbetegségről: A három vágtató ló. Az egészséges táplálkozásról többször is írtam, az egyik legutóbbi itt található.) Ellenőrizzük rendszeresen vércukorszintünket!

A sóbevitel korlátozása szintén lényeges. A napi ajánlott mennyiség 5-6 gramm (ez kb. egy teáskanálnyi sónak felel meg). Ez a teljes bevitelre vonatkozik! Tudták, hogy a készételekben, konzervekben, felvágottakban is sok só van? Erről szerintem hajlamosak vagyunk elfeledkezni.

Amiről rengeteget beszélünk manapság, mégis kevesen tartják be: a jó egészséghez elengedhetetlen, hogy elegendő folyadékot igyunk! Ha rendszeresen legalább 2 liter vizet fogyasztanánk naponta, a veséinket is segítenénk munkájukban.

A dohányzás úgy, ahogy van, számtalan okból káros és egészségtelen, mindemellett a veséket is rombolja. Lelassítja a véráramlást, így a vesedaganatok kialakulásának esélyét megduplázza. Szintén káros anyagként érzékeli szervezetünk a túlzott gyógyszerbevitelt. Különböző gyógyszerek rendszeres szedése (ilyenek például a gyulladásgátlók) vesekárosodást okozhat. Kérjük orvosunk segítségét, hogy a leginkább vesebarát gyógyszert írja fel nekünk!

Sokan tudják, hogy a magas vérnyomás agyvérzéshez vagy szívinfarktushoz vezethet, de kevesen tudnak róla, hogy a vesebetegségek kialakulásáért is felelős lehet. Ellenőrizzük rendszeresen vérnyomásunkat!

A rendszeres mozgás, az aktív életmód csökkenti a magas vérnyomást, így csökkenti a krónikus veseelégtelenség kialakulásának kockázatát. Legyen szó 30 perc sétáról, futásról, kerékpározásról, a mozgás bármilyen formája jó hatással van anyagcserénkre és vesénkre.

Tovább a teljes bejegyzéshez
2025 Hits
0 hozzászólás

Üstökös gyöngyike: kertjeink kék csodája

Hazánk egyik kedvelt dísznövénye az üstökös gyöngyike. Kis kék fürtjeivel akkor igazán látványos, ha nagyobb tömegben pompáznak egymás mellett. Sok kertben szegélynövénynek alkalmazzák. A liliomfélék családjába tartozó rokonság elég nagy, közel 30 fajt sorolnak a nemzetségbe. Az üstökös gyöngyike számos néven ismert, mivel Magyarországon őshonos, tájegységenként más és más néven illetik. A kék kígyóhagyma igen információ-gazdag elnevezés, három fontos adatot is közöl: megnevezi a virág színét, a „kígyó” utal a növény formájára, hosszú szárán mint a kígyó feje, ül a virágzat, a „hagyma” pedig szaporításának módjáról tájékoztat. A mezei jácint név szintén sokat elárul: vadon (is) terem, és a jácintra emlékeztet a virága. Nevezik még üstökös madártejnek és üstökös sármának, mert a növény szára fehér nedvet eresz, amikor letépik. Az üstök pedig nem is szorul magyarázatra annak, aki már látta a virágzatot: felső virágocskái mint egy borzas üstök ülnek a száron meghúzódó szerényebb virágok felett.

Feltehetően Kis-Ázsiából és a mediterrán vidékekről terjedt el. Üstökös gyöngyikével Magyarország közép és nyugati részén találkozhatunk többnyire. Ezen belül leginkább a szántóföldeket, cserjéseket választja lakhelyéül. Mivel szívós növény, az ember közelében is megtalálhatjuk, szőlősökben, kaszálókon és utak mentén gyakran előfordul.

Évelő, tehát bár a földfelszínen látható szár, levélzet és virágzat a tél közeledtével elpusztul, a föld mélyén rejtőzködő hagymája átvészeli a hideg időszakot, és a következő évben ismét kihajt. 30-100 cm magasra nő egyenes szára. Levelei, mint a hagymások általában, szinte olyan hosszúak, akár a növény szára. A levelek felülete érdes, szélük finoman fogazott, szélességük elérheti a 3 centimétert.

A növény különlegessége, hogy rokonaitól eltérően nem egy összefüggő fürtben nőnek apró kék virágjai. Az üstökös gyöngyike szárának végén növő virágok hosszú kocsányon üstököt képeznek. Így olyan hatást kölcsönöznek a növénynek, mintha a kis virágok valójában egy nagy virág szirmai lennének. Először a felső virágok nyílnak ki, melyek szépségükkel, élénk színükkel magukhoz vonzzák a beporzáshoz elengedhetetlen rovarokat. A szép felső virágok azonban meddők, így a növény szaporodása az alsó virágok feladata. Ezek barnák, kocsányos száruk rövid és háromrekeszű tokot képeznek a növény érésekor. A virág május és június hónapokban éri el teljes pompáját, a következő hónapokban már a magokat érleli.

Nem véletlenül kedvence a kertészeknek, hiszen szépsége ellenére gondozása nem igényel különösebb figyelmet. Meghálálja, ha a virágzás után megfelelő tápoldatot kap, ez biztosítja a jövő évi gazdag virágzást. Leveleit csak akkor szabad leszedni, ha már elsárgultak, másképp könnyen elpusztul az üstökös gyöngyike. Mivel nem túltermesztett növény, a kártevőkkel szemben ellenálló.

Ha szaporítani szeretnénk, magvetéssel, vagy egyszerűbben hagymaültetéssel tehetjük meg. Egy ötlet a hobbikertészeknek: nagyon szép összképet nyújt, ha nefelejccsel vegyesen ültetjük.

Tovább a teljes bejegyzéshez
825 Hits
0 hozzászólás

Szavazzunk a zengővárkonyi hős szelídgesztenyére!

2011-ben emelte nemzetközi szintre „Az év fája” versenyt az Enviromental Partnership Association (EPA) szervezet azzal a céllal, hogy Földünk legnagyobb növényeit, a fákat, a figyelem középpontjába állítsák. Nem öncélúan, természetesen. A teremtés (lomb)koronáira egyre több veszély leselkedik ugyanis. A mértéktelen erdőirtás Földünk egyik nagy környezeti problémája. Leginkább a fák biztosítanak számunkra oxigént, gyökereikkel megvédenek a földcsuszamlásoktól, otthont biztosítanak madaraknak és kisebb emlősöknek, a rovarokról nem is beszélve, és számtalan közülük ennivalót is kínál. A verseny tisztelgés tehát a fák előtt, és egyben figyelemfelhívás, hogy becsüljük meg őket, ne vágjunk ki értelmetlenül még fiatalabb példányokat se, hiszen saját környezetünket pusztítjuk ezzel.

Forrás: www.treeoftheyear.org

A történelmi időkben, mikor az ember szorosabb kapcsolatban élt a természettel, a fákat tisztelet és megbecsülés övezte. Őseink szemében a fa az életerő és az öröklét szimbóluma volt. Gyökere mélyre fúródik a földbe, törzse a mi világunkat képviseli, míg ágaival a magasba nyúlva kapcsolatot teremt az ég és a föld között. Szinte minden népnek volt legendás fája. Az Yggdraszill a skandináv mitológia kőrisfája: a világ közepén áll, annak szerkezetét tartja. A Kalevalában tölgyfa a világfa. De a keresztény világban is fát állítunk minden évben, mely lelkünk örök létét szimbolizálja.

Forrás: www.treeoftheyear.org

Bármilyen mítoszok is övezzék a fákat, ezek a növények részt vesznek hétköznapjainkban. Ha elered az eső, első gondolatunk, hogy hol találunk egy sűrű lombú fát, amely alatt szárazon maradhatunk. Elég kilépni az utcára, elsétálni egy parkba, kirándulni az erdőbe – mindenhol gyönyörű fákkal találkozhatunk. Mindegyik különleges a maga módján: az akácfa tüskés, a diófa terebélyes, a cseresznyefa termése finom.

A verseny előzménye Csehországból indult, a Nadace Partnerství szervezet találta ki 2002-ben. Idén 13 európai ország csatlakozott a versenyhez, ez a szám persze évről évre változik, hiszen bárki benevezhet egy-egy fát, tehát sok múlik egy-egy ország polgárainak aktivitásán.

A nálunk idén 8-ik alkalommal megrendezett versenyt háromszor nyerte meg magyar fa, és olyan is volt már, hogy az előkelő második helyen végeztünk. Például éppen szűkebb pátriám, Tata öreg platánja járt így 2015-ben. Az észt győztessel nehéz lett volna versenyezni, hiszen egy focipálya közepén álló tölgyfának nagy rajongótábora lehet. Pedig a mi platánunk sem kispályás! A tatai Öreg-tó partján áll, immár 235 éve, közel húsz méter magas és 650 centiméter a kerülete.

Forrás: www.treeoftheyear.org

Az észtek mellett szólt az is, hogy tölgyfáról van szó, amely fafajta valamiért a szavazók kedvence. Már három évben elvitte az „aranyérmet” egy-egy példány. A tölgyön kívül egyedül a hárs tudott egynél több győzelmet kivívni. Minél idősebb egy fa, annál nagyobb eséllyel indul. A nyertes fák általában 4-500 éves egyedek, de volt már 150 és egy 1100 éves fa is a dobogó első helyén.

A nemzetközi versenyt mindenütt megelőzi az országos megmérettetés. Érdemes minél több fát nevezni, mert így nem csak egy-egy szép példányra irányul a figyelem, hanem egy-egy tájra, városra is. Hazánkat ebben az évben a zengővárkonyi szelídgesztenye képviseli. A 400 fős falu számára a fa a folytonosságot, az élni akarást jelképezi a maga 300 évével. Az Oszmán Birodalom alól felszabadult Magyarországon szökkent szárba, azóta uralkodtak fölötte császárok, királyok, diktátorok, de ő csak türelmesen növekedett napról napra. Sőt, a 70-es években fel is gyújtották, de a fa nem adta meg magát. Nem csoda, hogy elnyerte a „szelíd túlélő” becenevet.

Forrás: www.treeoftheyear.org

A Pécsváradért Alapítvány egy rövidfilmmel mutatja be hősünket, amelynek most minden szavazatra szüksége van. Jelenleg 4621 vokssal a tízedik helyen áll, de a mi hozzájárulásunkkal könnyedén ugorhat még 4-5 helyet előre. Pillanatnyilag a portugál „fütyülő parafatölgy” vezeti a listát 10773 szavazattal. Hogy ne legyünk részrehajlóak, két fát szavazhatunk meg a 13 döntős közül. Ezen a linken regisztrálhatjuk szavazatainkat 2018. február 28-ig.

Tovább a teljes bejegyzéshez
2538 Hits
0 hozzászólás

Havasi partfutó: a vizek szerelmese

A partfutók családja igen gazdag: nagy partfutó, kis, sőt apró partfutó, alaszkai partfutó, tengeri partfutó és még Bonaparte-partfutó is létezik, hogy csak néhányat említsek. A havasi partfutó a leggyakoribb a Kárpát-medencében, Magyarországon leginkább a tavaszi és őszi átvonulás alkalmával találkozhatunk velük. Rokonaik a világ különböző tájain élnek.

Fotó: Csonka Péter

Az északi havasi partfutó a hideg területek kedvelője, Grönland és Izland területéről vonul Franciaországba és az Ibériai-félszigetre. A parti havasi partfutók Alaszka és Észak-Kanada területeiről költöznek át télire a meleg Floridába és Mexikóba. A hazánkban fellelhető „alpina” alfaj a skandináv országokból és Oroszország északi partvidékeiről vándorol a Balkán-félszigetre és a Kaszpi-tó környékére.

Egy fontos hasonlóság közös mindegyik partfutók által kedvelt területben: egytől egyig óceán- vagy tengerpart. Ugyanis a partfutók, mint nevük is mutatja, lételeme a víz. Azokat a vízpartokat szeretik, ahol a föld homokos, sáros, ahol a víz réttel, legelővel találkozik, mozgása lassú. Hazánkban leginkább az Alföld és a Dunántúl állóvizeit részesíti előnyben, de a hegyvidékek alacsonyan fekvő tavai körül is láthatunk pár példányt.

Már megjelenéséből is következtethetünk, hogy vízi madárral van dolgunk. Hosszú fekete lába segíti a vízben való haladásban. A lilealakúak rendjébe, ezen belül a szalonkafélék családjába tartozik. Méretében a pacsirtához hasonló, testének hossza 16-22 cm, míg szárnyfesztávja 33-40 cm. Hosszú csőre kissé lehajló, amelyet kiváló vadászfegyverként használ. Tollazata szezonálisan változik. A tavaszi-nyári nászidőszakban, mint a legtöbb madárnak, a partfutó színezete is pompásabb. Ilyenkor fejteteje, dolmánya, válla és farcsíkja rozsdavörös és barna árnyalatú. Minden tollának közepe fekete, ami még díszesebbé teszi. Hasán egy nagy fekete folt pompázik, teste többi része fehér, de tollazatának szára fekete. Téli öltözéke sokkal egyszerűbb: hasa fehér, teste többi részét szürkésbarna tollazat borítja, szépen belesimul a tájba.

Életmódja a vízhez kötött. Élelmét a vízben gázolva szerzi be. Alapvetően rovarlárvákkal, szúnyogokkal, apró rákokkal, pókokkal táplálkozik, de a növényi részeket is elfogyasztja. Ritkább esetben magvakkal is beéri. Mezőgazdasági haszna is van, hiszen kiváló és szorgalmas rovarirtó a vízparti ökoszisztémákban.

Tavaszi nászrituáléját az északi területeken tartja. A hímek hívogató hangját éjjel-nappal hallani lehet. Szárnyukat ilyenkor szokatlan módon tartják repülés közben, végül rezgő szárnnyal, trillázva ereszkednek alá. Mint egy látványos operaénekesi belépő, nem csoda tehát, ha a partfutólányok elalélnak. A havasi partfutó a legtöbb vízimadárhoz hasonlóan a szárazföldön rak fészket, erre megfelelő kisebb mélyedésekbe költ. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen 21-22 napot kotlik.

A hazánkon átvonuló madárfaj Magyarországon védett, eszmei értéke 25 ezer forint.

Tovább a teljes bejegyzéshez
768 Hits
0 hozzászólás

Vitamin ábécé

Közel egy hónapja tettem közzé egy blogbejegyzést, amiben bemutattam, hogy télen hogyan étkezhetünk egészségesen. Élelmiszereink kiválasztásánál egyik fő szempont a vitamintartalom volt. De mi is az a vitamin, miért is kell télen almát együnk? B, C, D… mi is a különbség közöttük?

 

Kezdjük egy meghatározással! A vitamin egy szerves vegyület, melyre szüksége van testünknek, viszont magának nem tudja ezeket előállítani. Ezért visszük be tápanyag formájában. Ha nem veszünk magunkhoz eleget belőlük, vitaminhiányos állapot áll be, ami gátolja testünk optimális működését. Ilyenkor könnyebben lebetegedünk, emésztési zavarok gyötörhetnek, illetve fáradékonyak lehetünk. Mivel ezek nagyon általános tünetek, ezért nehéz észrevenni a vitaminhiányt. A szélsőséges vitaminhiány viszont komoly megbetegedést is eredményezhet, így a C-vitamin hiánya skorbuthoz vezet, míg a B1-vitamin hiánya beriberit okoz. Ellenben túladagolásuk sem tesz jót szervezetünknek, a zsírban oldódó A-vitamin felhalmozódása miatt például bőrünk megsárgulhat.

 

A vitaminok két fő csoportba sorolhatóak. Némelyikük zsírban oldódik, míg mások vízben. De vegyük sorra, hogy melyiknek milyen szerep jut szervezetünkben!

 

Ha ábécésorrendben vesszük, az A-vitamin az első. Ezt a zsírban oldódó vitamint leginkább a belsőségekben találjuk meg: máj, vese, szív, mind bővelkednek benne. Legtöbben a sárgarépáról tudják, hogy magas az A-vitamintartalma, de a paraj, barack, sütőtök szintén bővelkedik benne. Jellemzően az erős sárga és piros zöldségek és gyümölcsök tartalmaznak sok A-vitamint (a paradicsom kivételével). Az A-vitamin leginkább látásunkra van hatással. Ha nem veszünk magunkhoz eleget belőle, farkasvakság, látászavarok alakulhatnak ki. A bőrre is jó hatással van, megelőzi a kiszáradást és repedezést.

 

A B1-vitamin a szénhidrátok anyagcseréjében játszik nagy szerepet, az idegrendszert tartja karban, illetve a szívműködés zavartalanságát is biztosítja. B1-vitaminellátásunkat leginkább gabonafélék héjából biztosítani. Ezért fontos teljes kiőrlésű péktermékeket fogyasztanunk.

 

A B2-vitamin a zsírsavak lebontásában, a szénhidrátok anyagcseréjében és testünk méregtelenítésében jeleskedik. Sok élelem közül választhatunk, hogy elegendő mennyiséget vigyünk be szervezetünkbe: tejtermékek, zöldség és zöldségfőzelékek, tojás és különböző gabonafélék hordozzák magukban.

 

A B6-vitamin az aminonsavak, fehérjék és zsírsavak anyagcseréért felelős. Hogy emésztésünk fennakadások nélkül működhessen, fogyasszunk tejtermékeket, szárazhüvelyeseket, tojást és gabonaféléket. A B12-vitamin szintén a táplálék feldolgozásában segít, elsősorban a fehérje- és szénhidrát-anyagcserénél hasznos. Továbbá a vörösvértestek képzésében van fontos szerepe. A szükséges mennyiséget beszerezhetjük húsokból és májból.

 

A leginkább ismert vitamin a C-vitamin, melynek a hormonok, kollagénfehérjék szintézisében játszik fontos szerepet, illetve az immunrendszer hibátlan működését biztosítja – ezért szoktunk meghűlés esetén sokat bevinni szervezetünkbe. C-vitamin-tartalékainkat leginkább friss zöldségekből és gyümölcsökből tölthetjük fel. A citrusfélék, zöldpaprika, paradicsom bőségesen tartalmaznak C-vitamint.

 

A biotin nevű vitamin az anyagcserében kap szerepet, a fehérje, szénhidrát, aminosav és koleszterin feldolgozását segíti elő. A belsőségek bővelkednek benne, akárcsak a különböző magvak (dió, mogyoró).

 

Ha nem is tértem ki minden létező vitaminra, a legfontosabbakat és az ismertebbeket igyekeztem megemlíteni. A másik, amire fel akartam hívni a figyelmet, hogy bár tél van, ne (csak) tabletta formájában tápláljuk magunkat vitaminokkal.

Tovább a teljes bejegyzéshez
3243 Hits
0 hozzászólás

Szöszös ökörfarkkóró: csodaszer köhögésre

Télen könnyen megfázunk, a köhögés pedig az egyik leggyakoribb panaszunk ebben az időszakban. A gyógyszerek használata azonban nem minden esetben indokolt. A szöszös ökörfarkkóró, bár neve mást sugall, nem akad meg a torkunkon, sőt, hatékonyan orvosolja köhögésünket.

A népnyelv számos néven nevezi. Vannak, amelyek hasonlóak, mint a tudományos neve: borjúfarkfű, farkkóró. Feltűnő színe és formája is ihlető volt a névadásnál: sárga virág, mezei gyertya, királygyertya, fáklyafű. A sárga virágok nyilván önmagukban jelképezhetik a lángot, de ennél több kapcsolat van a láng és a szöszös ökörfarkkóró között. A rómaiak a szárát zsírba mártották, és fáklyaként használták az ókorban. A kelták szertartásaikon ökörfarkkórót égettek, mert úgy tartották, hogy aki belélegzi füstjét, megszerzi az ősök tudását. A magyar néphagyomány szerint, ha Nagyboldogasszony napján megszentelik a növényt, az elűzi a démonokat, és a villámcsapástól is megvéd. Indiában is oltalmazó virágként tisztelik, ajtók, ablakok fölé akasztják, mint a fény jelképét, hogy távol tartsa a rossz szellemeket.

Fotó: Csonka Péter

A növény kedveli a homokos legelőket, tisztásokat, ezért hazánkban sűrűn találkozhatunk vele. Első évben csak tőlevelei jelennek meg a földfelszínen, egyenes száruk csak a második évben nő ki. Az 1-2 méter magas növény alsó részében a tőlevelekhez hasonló 20-30 cm hosszú csipkézett szélű, tojásdad alakú levelek nőnek, melyeket sűrű szőr borít – innen a növény neve. A szár felső részén kisebb levelek ülnek. A virágok a szár tetején hosszú fürtökben nőnek. Egy-egy virág 3-5 cm átmérőjűre nő, színük – mint népi nevei is mutatják – élénksárga. Júniustól augusztusig gyönyörködhetünk a szép látványban, ez a szöszös ökörfarkkóró virágzási ideje.

Hogy a rossz szellemektől megvéd-e, arra nincs tudományos bizonyíték, ellenben számos testi betegséget gyógyít, és ez persze átvitt értelemben lehet szelleműzés is. Leginkább torok- és légzőszervi problémákban segít. A növény begyűjtése roppant egyszerű: a gyógyító vegyületek a virág szirmában találhatóak, így virágzás idején gyűjthetjük. Szárítást követően teafűként használhatjuk. Egy evőkanálnyi szirmot öntsünk föl 2 dl meleg (nem forró!!) vízzel! 15 percig hagyjuk állni, szűrjük le, és már ihatjuk is. Mivel a belőle készült teának nincs jellegzetes íze, hozzákeverhetjük más teához, gyógyhatásából mit sem veszít. Igyunk naponta 3 pohárral!

Az észak-amerikai indiánok a növény leveléből cigarettát sodortak, ezzel enyhítve a hörghurutot.

Már a középkorban is közkedvelt gyógynövénynek számított, köptetőnek, lázcsillapítónak, gyomorfájásra, hasmenésre használták. Nyálkaoldó hatása miatt a letapadt váladékot fellazítja, így azt könnyebben felköhögjük, így panaszunk hamarabb elmúlik. Mivel légzőrendszerünket kiválóan tisztítja, asztmásoknak is javasolt használata. A belőle nyert tea emésztőrendszerünkre is jó hatással van, hasmenésre kiváló orvosság. Sárga színe miatt szőkéknek szánt samponokban is találkozhatunk a szöszös ökörfarkkóróval.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1252 Hits
0 hozzászólás

Erdei fülesbagoly: szemüveges tudós és halálhírnök

Az emberiség egyik leggyakoribb madárszimbóluma a bagoly. Az európai kultúrkörben többnyire a tudást, a bölcsességet kapcsolják hozzá. Számos tanintézmény viseli címerállataként, de a könyvtárak, könyvesboltok is előszeretettel használják logójukban. Magyarországon ki ne ismerné minden idők legtalálékonyabb bagoly orvosát, Dr. Bubót? Egy legenda szerint a bagoly azért éjszakai állat, mert ellopta a legszebb virágot, a rózsát. Bűnéért lakolnia kellett, ezért a többi madár száműzte őt az éjszakába. Sok olyan fogalmat, tulajdonságot is hozzá kapcsolnak, amelyekkel az emberek az éjszakát, a sötétséget hozzák összefüggésbe. Az ókori rómaiak a boszorkánysággal azonosították ezt az éjszakai ragadozó madarat, kontinensünkön pedig sokfelé a halál hírnökének tartják. A néphiedelem szerint a bagolyhuhogás a legrosszabb hírt tudatja velünk: valaki itt hagyta a földi létet. Ezért régen nagy számban pusztították a baglyokat, ami sajnos, létszámuk drasztikus fogyatkozásához vezetett.

Hogy a bagoly név honnan ered, etimológusainknak nem sikerült ez idáig megfejteni, de az erdei és füles jelzők könnyen érthetőek, nem is igényelnek magyarázatot.

A fülesbagoly előszeretettel költözik ritkás erdőkbe, a lombhullatók közt érzi igazán otthon magát. Az ember közelsége nem riasztja, ezért falvakban és városokban is találkozhatunk vele. Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos. A kellemes éghajlatú vidékeken egész évben fellelhető, de a hidegebb területekről télen délebbre vándorol. Sokan nem tudják, de az erdei fülesbagoly nem épít fészket, más nagytestű madarak (szarkák, varjúfélék) fészkébe költözik be. Egyéb rokonai sem jeleskednek a lakásépítésben, az uhu sziklamélyedésekbe, a macskabagoly pedig faodvakba költözik be.

Fotó: Csonka Péter

Megjelenése meglehetősen egyedülálló. Tollazata finoman mintázott, rozsdabarna színe remekül álcázza a vadászt. Tollpihékkel díszített puha fülével nagyon élesen hall, pontosan be tudja azonosítani, hogy áldozata éppen hol van, és merre mozdul. Rágcsálókkal táplálkozik, elsősorban mezei pockokat, egereket ejt el. Vadásztaktikáját a kiváló megfigyelő-képességére és rendkívüli sebességére alapozza: a fák ágain, épületek tetején vár, míg megérkezik az eledel, ekkor hirtelen mozdulattal zuhan alá, hogy karmaival magával ragadja a prédát. Horgas, éles csőre halálos fegyver. Ezzel üti agyon az áldozatát, semmi menekülési esélyt nem hagyva neki. Ez a teljesítmény azért is bámulatos, mert mindezt vaksötétben hajtja végre, éjjel. Télen, ínségesebb időkben kisebb madarakat is elejt, főleg verebeket.

Fészekalját viszonylag korán megtölti, már márciusban 4-5 fehér tojással büszkélkedhet az erdei fülesbagolypár. A tojó 27-28 napon át kotlik, mire kikelnek a szőrmók bagolyfiókák. 4 hét után a csemeték elhagyják a fészket, és a környező fák ágaira telepszenek le. Ekkor még a szülők táplálják őket. A fiókák sajátos síró hangot hallatnak, ezzel jelzik, hogy éhesek, és várják a szülőktől az elejtett egeret. Ebben az időszakban – mivel repülni még nem tudnak – gyakran találhatunk földre pottyant bagolyfiókákat. Ezek azonban nem árvultak el, nem kell hazavinnünk vagy madárvédő egyesületet értesítenünk miattuk. A legjobban tesszük, ha visszahelyezzük őket egy faágra, ahol a szülő úgyis megtalálja a kicsit, a „vészjelzését” követve.

Az erdei fülesbagoly az egyetlen bagolyfaj, amely csoportosan telel. A vezérbagoly jelöli ki a téli szálláshelynek megfelelő facsoportosulást. A hímek ezen időszak alatt jelölik ki a nyári szállást, ahova később párjukkal költöznek. A telelő csoport márciusig marad együtt. A jó telelő helyeket megjegyzik, és évekig visszajárnak oda.

Magyarországon elterjedt a madárfaj, ennek ellenére a védett madarak közé tartozik, eszmei értéke 50 ezer forint. Ha azt szeretnénk, hogy bagoly költözzön a szomszédságunkba (és nem vagyunk babonásak, azaz nem félünk halálhozó hírétől), építhetünk varjú- vagy szarkafészkeket a fák ágaira, vagy bármi olyan nagytestű marárét, amely fészkébe szívesen költözik az erdei fülesbagoly.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1261 Hits
0 hozzászólás

Takarékos ruhamosás: fél program és házi mosószer

Sokaktól hallom, hogy azért nem tudnak spórolni a villanyszámlán, mert mosni, vasalni muszáj, és ezek igen energiaigényes műveletek. Pedig vannak módszerek, amelyekkel lényegesen csökkenthetjük háztartásunk energiahasználatát. Ebben a bejegyzésemben a ruhamosással kapcsolatos takarékossági lehetőségeket és környezetbarát praktikákat foglalom össze, hogy legyünk ezen a téren is tudatosabbak.

Az első és legfontosabb maga a mosógép kiválasztása. Vásárláskor mindig figyeljünk oda, hogy „A” energiatakarékossági jelzésű mosógépet vegyünk, hiszen ez minden téren meghatározza mosásunk menetét. Az áramfogyasztást szempontjából a B kategóriás mosógép 17%-kal, míg a C kategóriás 30%-kal fogyaszt többet környezetbarát társainál. Vásárlásnál számoljuk bele ezt a későbbi többletköltséget is. De ugyanezt a műveletet végezzük el a vízfogyasztással is: ha az egyik mosógép 40, a másik pedig 70 liter vizet használ el egy alkalommal, az könnyen látható, hogy közel kétszeres fogyasztást jelent. Válasszuk a hosszú távon takarékos megoldást, még ha ez pillanatnyilag többletkiadással is jár! Megjegyzem, ma már szerencsére a legtöbb új készülék eleve „A” kategóriás. Fontos a mosható ruhák mennyisége is. Minél több ruhát mosunk egyszerre, annál takarékosabban járunk el. Egy átlagos családnak nincs szüksége egy 5 kg-nál többet befogadó mosógépre, de a 2-3 kg kevésnek bizonyulhat.

 

Használjuk ki mosógépünk extra funkcióit! Ha nem töltjük meg a mosógépünket ruhával, például csak egy kabátot szeretnénk kimosni, használjuk a fél program opciót. Így kevesebb vizet és áramot használunk. Ne felejtsük: a fél programhoz fél adag mosószert kell adagolnunk. Ha újabb gépünk van, választhatunk időtakarékos vagy víztakarékos üzemmódot is.

Térjünk rá a használt mosószerekre, öblítőkre! Általános vásárlási tanács: vásároljunk minél nagyobb kiszerelést, így gazdaságosabban vásárolhatunk. A tévéreklámokból ismert márkákat extra folteltávolítási tulajdonságaik miatt árulják drágábban. De tegyük fel a kérdést: valóban szükségünk van minden esetben erre? A hétköznapi használatban koszolódott ruhákat megtisztítják a kevésbé neves, olcsóbb mosószerek is, minőségi különbség nélkül. 

Tudták, hogy egyre többen otthon, maguk készítik a mosószert. Ez amellett, hogy pénztárcakímélő, egyben környezetkímélő megoldás. És mi a receptje? Az alapot a normál pipereszappan adja! Használjuk fel a kicsivé zsugorodott szappanmaradványainkat, melyekkel már nem tudunk tisztálkodni, és reszeljük le! A 4,5 evőkanálnyi szappanreszeléket oldjunk fel annyi vízben, amennyi éppen ellepi! Legyünk türelmesek ennél a fázisnál, ha elsietjük, felhabzik az egész. Ezt adjuk hozzá 2,5 liternyi forró vízhez. Az elegybe tegyünk 250 ml mosószódát, és addig kavarjuk, míg egy homogén masszát kapunk. Ezt flakonokban tárolhatjuk. Fontos, hogy mosás előtt mindig rázzuk fel az általunk készített mosószert, mert összesűrűsödik idővel. Öblítő helyett használhatunk ecetet, ami puhává varázsolja textíliánkat. A szag miatt nem kell aggódnunk, mosás után eltűnik. Ha nem csak puhává, hanem illatossá is szeretnénk tenni ruháinkat, használjunk természetes illóolajokat. Ezek a házi gyártású tisztítószerek teljesen lebomlanak, így nem szennyezzük velük vizeinket.

 

Tovább a teljes bejegyzéshez
3760 Hits
0 hozzászólás

Télen is ehetünk egészségesen

A tél a legzordabb évszak, és ez étrendünkön is érzékelhető. Hol van már a nyári, édes paradicsom, a friss saláta vagy a ropogós cseresznye? Persze télen is kapható szinte minden, például paradicsom, dinnye, szőlő, ám ha el is tekintünk a borsos áraktól, sajnos az íz-élmény messze nem ugyan az. A zöldségekből és gyümölcsökből beszerzendő vitaminokról és ásványi anyagokról azonban télen sem kell lemondanunk. Mit tegyünk, hogy télen is egészségesen étkezzünk?

Először is válogassunk a fellelhető gyümölcsök, zöldségek közül okosan. A banán és citrusfélék nem Magyarországon teremnek, így minőségük télen sem marad el a nyári szinttől. Jól bírják ugyanis a hosszú utazást, és azt, hogy nem teljesen éretten szüretelik. Ezek kiváló „vitaminbombák”, a narancs, a citrom, a mandarin rengeteg C-vitamint tartalmaz. Az érzékenyebb gyümölcsök, zöldségek bár gazdagítják a kínálatot, és szépek ugyan, de ahogy említettem, az ízük nem olyan, mint a hazai szabadföldi termés. Kivétel ez alól például a korábban begyűjtött, megfelelő körülmények között tárolt, és még ilyenkor is nagyon zamatos alma.

A vitaminpótláson túl az egészséges táplálkozásban van néhány fontos szempont, amelyekről télen sem szabadna megfeledkezni. Akárcsak nyáron, télen is együnk rendszeresen! A reggeli sötétség ne vegye el étvágyunkat! Ha kihagyjuk a reggelit, energia nélkül maradunk a nap közepéig, így két kockázatnak is kitesszük magunkat. Vagy egész délelőtt nassolunk, vagy rávetjük magunkat az ebédre, túl sokat és túl gyorsan fogunk enni. Egyik sem egészséges!

A nap ideális kezdéséhez jó lehet egy bögre meleg ital, legyen az tea vagy kakaó, netán tej. Figyeljünk oda arra, hogy ne igyunk nagyon zsírosat, illetve ne édesítsük túl italunkat! Teljes kiőrlésű pékáruval együtt, amelyet esetleg kevés sonkával vagy sajttal gazdagítunk, szervezetünket elláthatjuk egész délelőttre a szükséges energiával. Aki a gabonapelyheket vagy a müzlit szereti, könnyedén kombinálhatja a szilárd táplálékot a szükséges folyadékkal. Ez utóbbi télen sem hagyható el. A napi minimum 1,5-2 literre ilyenkor is szüksége van szervezetünknek!

Ne hagyjuk ki a tízórait se, hiszen még mindig a nap elején járunk, fontos a folyamatos energia-bevitel. Alma, narancs vagy bármilyen gyümölcs megteszi, hogy ebédig ne éhezzünk meg. A déli étkezéshez ne válasszunk túl zsíros menüt! A modern fagyasztási eljárásoknak köszönhetően a mélyhűtőben tartott élelmiszerek is megőrzik vitamin- és ásványianyag-tartalmuk jelentős részét. A gyümölcslevesek egyaránt ízletesek friss vagy fagyasztott gyümölcsből, esetleg befőttből elkészítve. Főételnek együnk könnyű húsokat, mint például grillezett vagy teflonban sütött csirkemell, hal vagy sovány sertéshús. Téli menünkből ne mellőzzük a savanyúságot! A savanyított káposzta például magas C-vitamintartalmával erősíti immunrendszerünket.

A tízóraihoz hasonlóan alulértékelt étkezés az uzsonna, holott ennek is fontos szerepe van egészségünk megőrzésében. Ilyenkor megehetjük például az ebédről félretett süteményt (főleg ha nem túl cukros). Valami kis nyalánkságot igazán megengedhetünk magunknak, készíthetünk például gyümölcssalátát.

Egyik legnagyobb hiba, amit egészséges táplálkozásunk ellen elkövethetünk, ha túl későn és túl bőségesen vacsorázunk. Figyeljünk oda, hogy legalább pár órával lefekvés előtt vacsorázzunk! Szervezetünk másképpen nem használja fel a bevitt energiát, így az lerakódik zsírpárnácskák formájában. Ha meleg étel mellett döntünk, ekkor is tartsuk szem előtt, hogy ne fogyasszunk nehéz, zsíros húsokat, és ne együnk túl sok szénhidrátot. A nap végén, ha csak nem vár ránk még egy éjszakai műszak, esetleg egy késő esti edzés, nem lesz szükségünk túl sok energiára, ezért csak mértékkel fogyasszunk! Még az alvásban is zavarhat, ha megterheljük a gyomrunkat.

Az ideális választás a saláta. Sokan még ma is fanyalognak, hogy a saláta ízetlen és unalmas. Ez tévedés, rendkívül sok, finom recept beszerezhető az internetről, és igazán nem bonyolult az elkészítésük sem. Ha valakit visszatart, hogy a zöldségeket meg kell tisztítani és fel kell vágni, azok számára megoldást jelenthet, hogy ma már sok üzletben lehet előre felvágott, tisztított zöldséget kapni. A számtalan salátaöntetről nem is beszélve! Ezeknél persze érdemes megnézni, hogy mi az összetételük, és mennyi kalóriát tartalmaznak.

Hogy vitaminháztartásunk kiegyensúlyozott legyen, szedhetünk étrend-kiegészítő tablettákat, de itt is érvénes a mértékkel fogalom. Ne feledjük, hogy ez nem helyettesíti az egészséges étkezést, hanem kiegészíti azt!

Tovább a teljes bejegyzéshez
2368 Hits
0 hozzászólás

Mit kívánok környezetemnek 2018-ra?

Még néhány nap, és új évet írunk. Van, aki ilyenkor fogadalmakat köt, amelyek alapján igyekszik újraértelmezni életét, és legalább reméli, hogy meg is változtatja. Én viszont egy kívánságlistát írtam össze azokról a dolgokról, melyek szebbé, egészségesebbé, sőt örömtelibbé tennék életünket. Sok bejegyzést írtam arról, hogyan változtathatunk mi magunk életünk minőségén. Ebben a mostani írásban kicsit elrugaszkodok ettől, és olyan vágyakat fogalmazok meg, amelyeknek megvalósítása túlnő rajtunk – de hát álmodni nagyot érdemes.

Első és legnagyobb kívánságom, hogy környezetünkben legyen egyre több zöld övezet. Legfőbb törekvésünk, hogy életünk egyre kényelmesebb legyen. Ennek során nem sűrűn gondolunk arra, hogy közben a környezetünkön ejtünk sebeket, ami azonnal vissza is hat ránk. Félreértés ne essék, nem gondolom, hogy az autópálya vagy egy irodaház az ördögtől való lenne. De testi és lelki egészségünkre egyaránt jó hatással van, ha körülöttünk fák nőnek, füves területek zöldellnek, virágok nyílnak. Kívánom ezért, hogy 2018-ban több ilyen terület szülessen, az önkormányzatok döntsenek ilyen beruházásokról is. Legyen tér biciklizni, sétálni, sportolni, vagy egyszerűen csak lenni kint a szabad levegőn, szép, gondozott zöld környezetben.

Milyen szép lenne, ha év végére még több természetvédelmi területtel büszkélkedhetnénk! És nem csak itthon! Mert veszélyeztetett terület akad bőven. Miután az óriáspandát sikerült megmenteni, és a veszélyeztetett állatok listájáról levenni, remélem, hogy sikerülhet több állatfajt is biztonságosan továbbörökíteni. Ha belegondolok, hogy a blogomon szereplő madarak szinte mindegyike védettnek számít (tehát védelemre szorul!) hazánkban, elég nagy munka áll előttünk.

Jó lenne látni, hogy a hulladék jó helyre kerül. Nem látok rá esélyt, hogy Svédország mintájára a szemét közel 100%-át újrahasznosítsuk, de a 2020-ra kiírt EU-s irányelvhez, az 50%-hoz jó lenne közelebb kerülni. Persze ez nem csak a begyűjtésen és a feldolgozáson múlik, ezért mi magunk nagyon sokat tehetünk. Szeretném ezért, ha holnaptól mindenki szelektíven gyűjtené otthon a szemetet!

Az is jó lenne, ha jövőre több elektromos autó kerülne forgalomba, elérhető áron, hogy csökkenjen a levegőbe kerülő szén-dioxid mennyisége.

Elbizakodott lennék, ha azt gondolnám, hogy blogom megváltoztatja a világot. Remélem azonban, hogy néhány olvasóm elgondolkodik azon, amit írok. Ezért bízom abban, hogy 2018-ban is sokan olvassák írásaimat, szóljanak bár madarakról, növényekről, eseményekről vagy általános környezetvédelmi javaslatokról.

Kívánom, hogy az idei jó rendezvények, amelyeken cégemmel részt vettünk, jövőre is folytatódjanak. Várom a Füzitői Napokat, a Fűzfanapot, a kesztölci szüreti mulatságot. Minden évben jó ezekre ellátogatni, és látni, hogy környezetvédelmi játékaink hatnak, a gyerekek egyre többet tudnak arról, miért fontos óvni környezetünket. Remélem, jövőre is lesz Almásfüzitőn Életmód- és Egészségklub, mert nem csak érdekesek az előadások, de a hallgatók gyakorlati segítséget is kapnak ahhoz, hogyan tudnak akár másnaptól kicsivel többet tenni önmagukért, jó közérzetükért.

Mindent egybevetve kíváncsian tekintek az érkező esztendőre, ezt kívánom olvasóimnak is, és persze azt, hogy legyen nagyon boldog új évük!

Tovább a teljes bejegyzéshez
1102 Hits
0 hozzászólás

A három vágtató ló

Az ünnepek előtti idei utolsó almásfüzitői egészségklub témája talán provokációnak is tűnhetett egyeseknek. Szerintem inkább figyelmes segítségnek érdemes értelmezni, hogy a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésének, kezelésének a kérdésével foglalkozott az előadás.

A klub igazán rangos és hozzáértő előadót hívott: Hartmann Gabriella, dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember. Ő a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének vezetőségi tagja, a Dietetika, Humán Táplálkozási Kollégium tagja. Munkája során több elismerésben részesült (2006. Év Dietetikus végzettségű élelmezésvezetője díj; 2016. Miniszter Elismerő Oklevele; 2017. Pro Dietetica Metabolica Díj). Hartmann Gabriella nemcsak szakmailag felkészült, de jó előadó is, végig követhető és érdekes volt, amit mondott, lekötötte a hallgatóságot.

Számomra az volt a legizgalmasabb, hogy mint megtudtuk, a dietetikus tanácsadás nem egy kaptafára megy, a legjobb szakemberek még azt is figyelembe veszik, ha valaki nem hajlandó bizonyos szabályokat betartani.

Az előadás rövid történeti áttekintéssel kezdődött, amelyből sok érdekes információval lettünk gazdagabbak. Tudták például, hogy az inzulint Magyarországon először Korányi Sándor alkalmazta 1926-ben, nem sokkal annak felfedezése után? Tehette ezt annak köszönhetően, hogy a kanadai felfedezők, Banting és Best, valamint az ebben szintén nagy szerepet játszó Macleod és Collip a találmányukat szabadon hozzáférhetővé tették, hogy így az emberiség javát szolgálják, ne a saját gazdagodásukat. Banting és Macleod 1923-ban a számtalan cukorbeteg életét megmentő felfedezésért, megosztva megkapta az orvosi Nobel-díjat.

Vagy tudták, hogy a cukorbetegséget édes vizelet kórnak is hívják? A cukorbetegek vizeletének ugyanis édeskés szaga van, a kiválasztott, felesleges cukor miatt.

A cukorbetegség leginkább az idősebb korosztály betegsége, 65 év felett a lakosság kb. 20 %-át érinti. Ez nem egy hirtelen fellépő, akut betegség, hanem hosszú éveken át tart, mire a látható, sokszor igen súlyos tünetei jelentkeznek. A kettes számú cukorbetegség alapvető összefüggésben áll az életmóddal, az elhízással, és ez nem egyik napról a másikra alakul. Ironikusan mondhatnánk azt is, hogy a cukorbetegek sokat dolgoznak a betegségükét, de az iróniának itt nincs helye, sokkal inkább a megértés, és a megfelelő segítség, támogatás, ami hasznos lehet.

Hartmann Gabriella látványosan, a három vágtató ló szimbólummal tette könnyen megjegyezhetővé, mi segíthet a cukorbetegeknek. Ez a diéta, a mozgás, azaz az életmódváltás, valamint természetesen az orvosi kezelés. Ám ez utóbbi nem sokat ér önmagában, hangsúlyozta előadónk.

Mik a legfontosabb szabályok, mit ehet egy cukorbeteg? Az első és legfontosabb, hogy cukrot és cukorral készült élelmiszereket tilos fogyasztania. Ezen túl tulajdonképpen ehet szinte bármit, amit egy helyesen, tudatosan táplálkozó egészséges ember: sok rostot, tehát magas rosttartalmú zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonát, gyümölcsöt, sovány tejtermékeket, kevés zsírt.

Sokan azt gondolnák, hogy egy cukorbeteg akkor dönt jól, ha nem eszik szénhidrátot, ahogy sok diéta ezen az elven alapul. Ez súlyos tévedés lenne: a cukorbetegeknek is szükségük van szénhidrátra, de kontrolálniuk kell a mennyiségét, általában napi 120-160 gramm a megengedett.

A legjobb az a táplálék, amelynek alacsony a glikémiás indexe (GI). Hogy mi is ez? Százalékban kifejezve egy élelmiszer vércukoremelő képességét jelenti, a szénhidráttartalmával megegyező mennyiségű szőlőcukorhoz képest. GI-indexe főként a szénhidráttartalmú élelmiszereknek van, mert a szénhidrátot a szervezet szőlőcukorrá alakítja szinte minden esetben.

Mint megtudtuk, ma már a GI sem a legkorszerűbb mutató, mert ez egy egységes mennyiségű szénhidrát, 50 g hatásait mérte. Az egyes élelmiszerek azonban különböző mennyiségű szénhidrátot tartalmaznak. Kenyérből elegendő egyetlen szelet, míg sárgarépából legalább 7-8 nagy darab tartalmaz 50 grammot. A megoldás egy új fogalom, a glikémiás terhelés (GL) bevezetése volt. Ez nemcsak az adott élelmiszerben található szénhidrát típusát veszi figyelembe, hanem azt a mennyiséget is, amennyit egy egységnyi adaggal elfogyasztunk. Egy jó példa, a GI-GL különbségre a görögdinnye. Ennek a GI-je igen magas, 72-es, ám a GL értéke 4,32. Sok-sok interneten is megtalálható táblázat segíti már a számolásban a cukorbetegeket, most csak leegyszerűsítve: 10 GL alatt jók vagyunk, 20 felett már be kell, hogy kapcsoljuk a vészjelzőt.

Nem csak a GI-n lépett túl a tudomány, hanem azon is, hogy egy cukorbetegnek mindenképpen naponta 5-6-szor kell étkeznie. Előadónk szerint a napi háromszori étkezés is megfelelő.

Egy cukorbeteg, természetesen nemcsak a megfelelő élelmiszert kell, hogy megválassza, hanem az elkészítési mód sem mindegy. A héjában főtt burgonya jobb választás, mint a vajat és sokszor tejszínt is tartalmazó krumplipüré, a sovány sertéssült kevésbé terheli meg a vércukorszintet, mint a rántott hús, amely nem csak extra szénhidrátbevitelt jelent, hanem sok fölösleges zsírt is.

Az előadás alapján akár egész sorozatot indíthatnék a témában, de most csak még egy érdekességet emelek ki. A dietetikusok a való életből kiindulva, tehát, hogy az emberek nem szeretnek méricskélni evés előtt, kidolgozták az ún. ökölszabályt. E szerint egy nő egy étkezéshez általában egy ökölnyi, egy férfi 2 ökölnyi szénhidrátot, tehát köretet, 1 tenyérnyi húst és 2 tenyérnyi zöldséget fogyaszthat.

Hartmann Gabriella beszélt még a mediterrán diétáról, ami szintén kiváló útmutató lehet egy cukorbeteg számára. Talán a legfontosabb, hogy ez a diéta is kiemelt szerepet szán a zöldségeknek. Az előadónk szerint a mediterrán diétának van még egy fontos összetevője, aminek az élelmiszerek tápanyagtartalmához semmi köze nincs, és mégis nagyon lényeges: ez a déli népeknél általános közös családi étkezés, amikor nem egyedül, a tévé előtt tömjük magunkba a fölösleges kalóriákat, hanem örömmel eszünk, egymásra figyelve.

Kívánom, hogy minden olvasómnak ilyen szép, közös családi együttlétekben gazdag legyen a karácsonya!

Tovább a teljes bejegyzéshez
861 Hits
0 hozzászólás

Karácsonyfa-dilemma – néhány gondolat a jó választáshoz

A boltokban már karácsonyi dalokat játszanak, az utcák díszkivilágításba öltöztek, mindenki az ünnepekről beszél: kétségtelen, egyre kevesebbet kell aludni karácsonyig. Mi magunk is elkezdünk készülni: elővesszük a nagyi receptkönyvét, megkeressük a padláson várakozó díszeket, és – ami a leginkább képviseli a karácsonyt – fenyőfát veszünk.

A karácsonyfa jelképe ősi időkre visszanyúlik. A germán, római, kelta népek tisztelték, hogy a fenyőfa ágai akkor is zöldek maradnak, mikor minden más fa csupasz, így a kopár természet jelt ad, hogy igenis télvíz idején is van élet. A házba hozott fa hagyománya a középkorra tehető. A zöld fa jelképezi a kis Jézus megszületését, aki örök életet hoz nekünk. Az 1660-as évekre tehető az első írásos emlék, amikor gyertyával és egyéb díszekkel öltöztették fel a fenyőfát, hogy fényesebben hirdesse az örömhírt.

Ma viszont több lehetőségünk van, hogy milyen formában szeretnénk ezt a hagyományt folytatni. Az egyértelmű, hogy a kivágott és utána eldobott fa nem környezetbarát megoldás. Ha minden magyar család kivágatna egy fát magának, Magyarország fenyőállománya nagyon hamar kipusztulna. Természetesen sarkítottam: a megvásárolható fákat nem a mátrai erdőkből vágják ki, hanem erre szakosodott cégek nevelik 5-8 éven keresztül, és az ünnep közeledtével eladják őket. Magyarországon egész falvak a mezőgazdasági ipar ezen ágából élnek.

Ha nem ragaszkodunk a fa természetességéhez, vegyünk műfenyőt. Előnye, hogy sok-sok évre megoldjuk vele a karácsonyfa-kérdést, vásárolnunk csak egyszer kell. A környezetbarát emberek véleménye viszont megoszlik a műfenyőről. Aki szereti a természetet, nem kedveli maga körül a mesterséges dolgokat. Így sokan élő növény helyett nem tennének műanyag másolatot szobájukba. Aki viszont megbarátkozott az ötlettel, tudnia kell, hogy a műfenyők (mint minden más) előállítása ipari tevékenység, ami környezetszennyezéssel (légszennyezés, vegyszerek használata stb.) jár. Legközelebb az igazsághoz akkor állunk, ha újrahasznosított anyagokból készült műfenyőt vásárolunk. Így nem csak fa kerül otthonunkba, de a körülöttünk lévő hulladéktenger sem nő.

Ha élőfát szeretnénk az ünnepekre természetes fenyőillattal, az nem csak kivágott fenyővel valósítható meg. Megjegyzem, a kivágott fa tulajdonképpen nem is nevezhető élőnek. Gondoljunk a fenyőre mint ideiglenes szobanövényre! Kertészetekben vásárolhatunk fenyőcsemetéket, melyeket földlabdával, vagy cserépben vihetünk haza. Ha ezt a megoldást választjuk, nem pusztítjuk el az éveken keresztül növekedő növényt a pár hetes pompáért.

Bármely megoldást is választjuk, a vásárlás előtt gondoljuk végig, mihez kezdünk fenyőnkkel az ünnep után! Hiába veszünk műfenyőt, ha minden évben kidobjuk, mert megunjuk, kisebbet vagy nagyobbat akarunk. Az élő fával sincs ez másként. Ha cserepes fenyőt vettünk, a legtöbb kertészet vissza is fogadja az örökzöldeket, így gyakorlatilag béreltünk egy szobadíszt az ünnepre. Ha netán mégis kivágott fával ünnepeltünk, azt felszecskázhatjuk, komposztálhatjuk, tűzifaként használhatjuk.

Mindig gondoljunk környezetünkre, hiszen a fenyőfa az örömhír hordozója, ne terheljük vele környezetünket!

Tovább a teljes bejegyzéshez
757 Hits
0 hozzászólás

Inváziós, de hasznos növény a kanadai aranyvessző

Aranyeső, aranyfa, aranyvessző – nevükben hasonlítanak, ám mindhárom elnevezés más-más növényt takar. Nem csoda, hogy sokan összetévesztik őket, hiszen a nevük mellett színük is hasonló: mindhárom növény arany színbe öltözteti a tájat élénksárga virágzatával. Az aranyeső pillangósvirágú, gyerekkorunk egyik legismertebb növénye, az aranyfa pedig az olajfélék családjába tartozik. Mostani főhősünk, a kanadai aranyvessző az őszirózsák „családtagja”.

Fotó: Csonka Péter

A növény az amerikai földrész felfedezése után került át kontinensünkre. A fészekvirágzatúak azon túl, hogy népes család, evolúciós szempontból fejlettek, ezért könnyen hódítják meg az új területeket. Európában a kanadai aranyvesszőt inváziós fajként tartják számon. Bár eleinte csak dísznövényként termesztették, hamar kivadult, és a környező ökoszisztémákat rendre elfoglalta. A faj elterjedését segíti, hogy gyengébb minőségű termőföldeken is megél.

Ez a lágyszárú évelő növény akár 2 méter magasra is megnőhet. Föld alatti gyökértörzse számos járulékos gyökeret ereszt, melyekből később újabb szárak nőnek ki. Ez azonban csak a vadon nőtt növényekre jellemző, a nemesített faj nem ilyen „erőszakos”. Szőrös, hosszú szárából kinövő levelei váltakozó állásúak, sötétzöldek és alsó felükön szintén szőrösek. A virágok a szár csúcsán nőnek. A könnyen felismerhető sárga füzéreket a rovarok előszeretettel porozzák be, ugyanis a kanadai aranyvessző bőségesen termel nektárt. Kaszattermése apró, melyet kis, pitypangéhoz hasonló ernyő repít messze. A földre érkező termés a téli fagyokat is átvészeli, akár 2 év múlva is kicsírázhat!!

A 17. századi európai megjelenését követően sokáig kertészetekben, botanikus kertekben nevelték a kanadai aranyvesszőt. Később a méztermelők húztak hasznot a bőséges virágzatból. A 19. századra viszont meghonosodott, és gyorsan elterjedt Európa-szerte. Parlagföldeket, útszéleket, vasúti nyomvonalakat sajátított ki, sokszor az őslakos fajok rovására.

Fotó: Georg Slickers

Annak ellenére, hogy sokan gyomnövényként tekintenek rá, gyógynövényként is megállta a helyét az idők során. Légúti panaszokat enyhít, ha teát főzünk belőle. Vesebajt gyógyít hatékonyan, gyulladáscsökkentő, vizelethajtó tulajdonsága jótékony hatással van vese- és hólyagbántalmak, húgyúti fertőzések, vesegyulladás esetén, de kisebb vesekövet is képes kihajtani a szervezetből. Nők gombás fertőzés esetén hüvelyöblítőként vehetik hasznát. Borogatás formájában segíthet sebek, ekcéma, bőrgyulladás gyógyulásában.

Bár sok hasznos felhasználása van, fölösleges termeszteni, hiszen találunk belőle eleget a környező domboldalakon, ligeterdőkben vagy akár mezőkön. Ha mégis úgy döntünk, hogy szépsége vagy gyógyhatása miatt kertünkbe ültetnénk, figyeljünk rá, ne hagyjuk nagyon elszaporodni! Gondozására sok figyelmet nem kell szentelnünk, hiszen az egyik legéletrevalóbb növényfajról beszélünk.

Tovább a teljes bejegyzéshez
249 Hits
0 hozzászólás