Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Barázdabillegető: a szerelmi bűvölet szimbóluma

A nálunk népiesen jányka- vagy leánykamadárnak is nevezik. Karcsú testalkatú, hosszú lábú énekesmadár, hosszú farkát magasan viseli, és gyakran fel-le billegeti. Innen kapta nevét. A nyelvújításkor Kazinczy Ferenc billegénynek nevezte el. Az összetett szó előtagja is könnyen megfejthető: szántás idején a barázdák között keres táplálékot. Erdélyben ezért használják rá a szántóka nevet is.

Ez a látszólag egyszerű madárka több nép mitológiájában jelentős szerepet játszik, sok helyütt teremtő erővel bíró, szent lényként tisztelik. A görögöknél a szerelmi vágy madara. Más hiedelemkörben halálmadár, legalább is felbukkanása inkább balszerencsét jelent. Szinte mesei hiedelmeknek is kapcsolódnak alakjához, például az, hogy kapott három cseppet az ördög véréből, ezért szinte elpusztíthatatlan, és jaj annak, akinek sikerül, mert attól kezdve sok jóra nem számíthat életében.

Fotó: Csonka Péter

Ahogy nálunk a túzok, úgy Lettországban a fehér barázdabillegető az ország nemzeti madara.

Európa legnagyobb részén találkozhatunk vele, de kontinensünk a madár elterjedési területének alig egynegyedét teszi ki. Ázsiában és Észak-Afrikában is őshonos. Európában több mint 13 millió pár lakik, ebből 150-200 ezer Magyarországon. Szinte minden élőhelyen előfordul hazánkban, és bár nem vízimadár, de szereti a vízpartokat. Elvonul télire, ám amilyen gyorsan csak lehet, vissza is tér, sokszor még hó fedi a tájat, amikor február végén, március elején itthon billeget.

Méretre nem nagy, testhossza mindössze 18 centiméter, és szárnyfesztávja sem haladja meg a 25-30 centimétert, ám egyszerűségében is szép: mint egy fekete-fehér fotó. Feje fehér, de mintha haja lenne, feje búbja és nyaka fekete. Alsóteste nemesen fehérlik, dolmánya viszont fekete. Szárnyai igazán látványosak, két fehér csík díszíti fekete tollait. Farka szintén ezt a designt viszi tovább, csak itt a fehér farktollak között sötétlik egy fekete sáv. Karcsú testalkata erősíti eleganciáját.

Fotó: Csonka Péter

Sebesen lépkedve kapkod rovarok után, vagy a barázdákban szedi össze a hernyókat, gilisztákat. Nem riad meg az ember közelségétől, ezért falvakban és városokban is megél. Tavasszal, mikor kevés ennivaló akad környezetében, előszeretettel keres fel etetőket.

A méretes fészket nagyrészt a tojó építi. Gyakran használ mesterséges anyagokat is. A vízpartokon kívül szívesen költ kertekben vagy épületekben is. A fészek védelme a hím feladata, melynek határozottan eleget is tesz, nem hagyja utódait bántani. A párok csak a költési időszakra állnak össze, igaz arra is van példa, hogy telelő területükön kiválasztják egymást. Évente kétszer, sőt háromszor is költ a tavasz hírnöke, minden alkalommal 5-6 tojást.

Annak ellenére, hogy elterjedt madár, mégis védett, eszmei értéke 10 ezer forint.

Tovább a teljes bejegyzéshez
31 Hits
0 hozzászólás

Gólyatöcs: mintha gólya lenne, de mégsem az. Azért mi szeretjük!

Mintha Salvador Dalí vagy Hieronymus Bosch tervezte volna írásom főszereplőjének testfelépítését, annyira meghökkentőek az arányai. Kis testéhez képest hosszú lába furcsa kinézetet kölcsönöz neki. Mintha csak apró gólya lenne, a spanyol nyelv nem véletlenül nevezi „cigenuelá”-nak, azaz gólyácskának. Magyar földön is több erre utaló elnevezést kapott: gólyalábú, széki gólya. Vannak más népi neve is: széki szarka, gyöngyvérlile. A „széki” az élőhelyére utal, szikes talajú földön, mocsaras helyen érzi jól magát, a gyöngyvérlile pedig jelzi, hogy a madár a lilealakúak rendjébe tartozik. És a töcs? Nos, aki már hallotta a címben szereplő madarunkat, nyilvánvalóan rájött, hogy ez az utótag hangutánzó szóból lett madárnévvé.

Tovább a teljes bejegyzéshez
45 Hits
0 hozzászólás

Évfordulós gondolatok

Közel egy éve, 2016 júniusában indítottam blogomat. Nem jutott volna eszembe ezen a szerény évfordulón mérleget vonni, de történt valami a nagypolitikában, ami mégis erre indított.

A sajtó tele van azzal a hírrel, hogy Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke az amerikai polgárok érdekeire hivatkozva felrúgta a párizsi klíma-megállapodást.

A háttér: 2015-ben az ENSZ 21. klímakonferenciáján részt vevő 195 ország elfogadta, hogy hatékonyan és közösen tesz a bolygó pusztulása ellen. Konkrét célokat fogalmaztak meg ennek érdekében, melyek közül a legfontosabb, hogy a globális felmelegedés semmiképpen ne haladja meg a 2 Celsius fokot (az iparosodás előtti mértékhez képest), majd további lépésként a 1,5 fokot. 2050-re tervezik, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását visszaszorítják arra a szintre, amelyet az erdők, óceánok még fel tudnak dolgozni. Az egyezmény hatályba lépéséhez azt ratifikálnia kellett a világ üvegház-kibocsátásának 55 százalékáért felelős 55 államnak (Magyarország is aláírta 2016. októberében), ez 2016 novemberéig meg is történt.

Tovább a teljes bejegyzéshez
45 Hits
0 hozzászólás

Május végi ünnepség Almásfüzitőn

Május 27-én, szombaton az Azaum Római Tábor melletti tér gyerekzsivajtól volt hangos, hiszen a Füzitői Napokon egyben gyereknapot is ünnepeltünk. Hálásak is voltak a kicsik, folyamatosan tele volt a megunhatatlan ugrálóvár, sorban álltak a gyerekek az arcfestéshez, pörgött a körhinta és zakatolt a mini vasút. Szép számmal jelentek meg családok, akiket a nagyon várt napsütés kicsalt egy kis szórakozásra.

Tovább a teljes bejegyzéshez
202 Hits
0 hozzászólás

Magyar Természet Napja - Szenteljünk neki egyet a 365-ből!

Milyen jó volna, ha mindannyian jobban figyelnénk környezetünkre! Mennyivel egészségesebbek lennénk, ha zöldebb lenne világszemléletünk! Ezt szerencsére nem csak én látom így. 2014-ben Magyarország három legnagyobb környezetvédelmi szervezete, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország aláírásgyűjtést indított, hogy a magyar természet is kapjon az évben egy napot, amikor övé a főszerep, és az ország figyelme rá összpontosul.

Tovább a teljes bejegyzéshez
344 Hits
0 hozzászólás

Milyen a tudatos vásárló, ha magyar?

Senki nem szólhat bele, mit vásárolok a pénzemből! Arra költök, amire csak akarok! Sokszor halljuk ezeket a mondatokat. Pedig nagyon fontos, mire adjuk ki munkával megszerzett jövedelmünket. A vásárlás a szavazat leadásához hasonlítható: mi döntjük el, hogy mi az a tárgy, szolgáltatás, amire szükségünk van. Ám ez a választás sokszor egyben egy-egy apró döntés Földünk hosszú távú jövőjéről. Mit tehetünk azért, hogy Földünk még sokáig élhető hely legyen? Milyen terméket válasszunk, hogy fenntarthassunk környezetünket?

Tovább a teljes bejegyzéshez
557 Hits
0 hozzászólás

„Bodzavirágból hullik a sárga virágpor”

A bodzavirág mindenkiben a májusi hónap kellemes melegét idézi fel, nem is véletlenül. Sok népdal szól erről a sárgásfehér virágról, és többnyire a szeretett személy, a fehér menyasszonyi ruha a téma. Nemes Nagy Ágnes egyik versében a kék égen úszó felhőkhöz hasonlítja a virágernyőt, ahogy nemrég a Mindenki című Oscar-díjas rövidfilmben dallá formálva hallhattunk is.

Tovább a teljes bejegyzéshez
404 Hits
0 hozzászólás

Az izgalmas násztánc mestere: búbos vöcsök

Főként állóvizeinknek köszönhetően a búbos vöcsök szereti hazánkat, 3-4 ezer pár fészkel Magyarországon, de számos példány él folyóink mellett is. A mi éghajlatunkon rövid távú vonuló, az év nagyobb részét (március és november között) itt tölti, ám enyhe teleken sok példány végig kitart. Az Antarktisz kivételével minden kontinensen találkozhatunk vöcsökfélékkel.

Tovább a teljes bejegyzéshez
834 Hits
0 hozzászólás

Lábbusz és rokonai

Két hete egy bejegyzésben a zöldebb közlekedésről írtam: a vonatozás, a közös autózás és a telekocsi alternatíváit vetettem fel.

Természetesen nemcsak települések között, hanem városon belül is remek megoldás autónk megosztása kollégáinkkal, szomszédainkkal, amennyiben egy irányba visz az utunk reggelente. Látványosan kisebb lenne a városi forgalom, talán dugók sem nehezítenék a haladást, ha mindenki elgondolkodna ezen. A levegő is tisztább lenne, ha kevesebb autó közlekedne. Kevesebb frusztrált ember dühöngene a kocsisorban araszolva, így mindannyian jobb kedvűek, nyugodtabbak lennénk. Nos, mielőtt teljesen elandalodunk ezen az ábrándképen, visszatérek a valóságba. Mert lássuk be, nem arra halad a világ, hogy megkérdezzük a környezetünkben élőket, segíthetünk-e nekik. Például azzal, hogy szombaton délelőtt autóval megyünk a nem túl közeli hipermarketbe, és jöjjön velünk, mert akkor neki nem kell vezetnie. Ez csak akkor működik, ha amúgy is jó viszonyban vagyunk a szomszéddal, rendszeresen beszélgetünk, ismerjük a szokásait.

Tovább a teljes bejegyzéshez
338 Hits
0 hozzászólás

A szegfű szerény rokona

A mécsvirág kinyílik

s a húnyó láthatárnak

könyörg a napraforgó;

a tücskök már riszálnak,

odvában dong a dongó

s álmos kedvét a bársony

estében égre írta

a röppenő pacsirta;

Tovább a teljes bejegyzéshez
696 Hits
0 hozzászólás

Közlekedni is lehet zöldebben!

 

Akár munkába vagy iskolába megyünk, bevásárolunk, barátainkkal találkozunk, kimozdulnunk lakásunkból, gyakran utaznunk kell valamennyit, legyen az pár száz méter vagy sok kilométer. Jó esetben mi magunk határozzuk meg, azaz mi választjuk ki lehetőségeink közül a számunkra ideális megoldást, hogyan jutunk el A pontból B-be. A járművek közül a legkényelmesebbnek a személygépkocsi hangzik, de korántsem ez a legésszerűbb. Miért? Nézzünk egy kiragadott példát!!

Tovább a teljes bejegyzéshez
253 Hits
0 hozzászólás

A vízpartok szerelmese: a réti cankó

Sokféle cankófajta tölti napjait rövidebb-hosszabb ideig hazánkban, és bár sok mindenben különböznek egymástól, általában jellemző rájuk a pipaszár láb és a hosszú csőr. Ennek köszönhetik nevüket. Testfelépítésükben, sőt életmódjukban is, emlékeztetnek ugyanis a gólyákra. Így történhetett, hogy a gólya hangutánzó, tájnyelvi nevéből, a cakóból szóhasadással létrejött a cankó. Tehát a cankóknak közük sincs a szó „sör vagy pálinka salakja, alja” jelentéséhez. A vizek szerelmeseiként még a feltételezést is kikérnék maguknak.

Tovább a teljes bejegyzéshez
801 Hits
0 hozzászólás

Egy százalék a leginkább kiszolgáltatottakért

Sokszor töprengtem azon, miért nem rendelkezik mindenki adója egy százalékáról. Nem hallott volna a lehetőségről? Ez szinte lehetetlen, hiszen minden alapítvány és egyesület beszél erről, és évek óta rendszeresen találkozhatunk országos, az 1%-ot népszerűsítő kampányokkal. Azt a problémaforrást is biztosan kihúzhatom, hogy sok munka lenne vele. Mert maximum 10 perc alatt „letudhatjuk” az egészet, akár az ügyfélkapun keresztül is, ha rendelkezünk ezzel a szolgáltatással.

Nem kerül semmibe, elenyésző plusz erőfeszítést igényel, és sok ember életén segít. Ebből teljesen egyértelműen következne, hogy minden adózó él a lehetőséggel, és dönt arról, hogy adója egy százaléka milyen célt szolgáljon. Mégsem teszi ezt mindenki! Arra jutottam, hogy a szomorú érdektelenségen túl, talán a tanácstalanság a legfőbb akadály. Hogy sokan nem tudják, kinek ajánlják fel adójuk jó ügyekre szánható részét. Ezért szeretnék blogomban néhány vitathatatlanul jó ügyet képviselő civil szervezetet bemutatni. Előző, hasonló írásomban környezetvédelmi szervezetekről írtam. Most néhány, hátrányos helyzetű embereket felkaroló non-profit társaságot mutatok be röviden. Közülük van, akik országos hatókörrel működnek, és van tatai szervezet is.

Tovább a teljes bejegyzéshez
670 Hits
0 hozzászólás

Egy egész patikára való gyógyszert helyettesít az orbáncfű

Az orbáncfüvet (közönséges orbáncfű, orbáncvirág) már az ókorban ismerték, a középkori kertekben pedig sűrűn lehetett vele találkozni, gyógyhatású anyagként már akkor nyilvántartották hivatalosan. Gyógyító erejének tisztelete a kezdetektől fogva töretlen, és az évszázadok során csak bővült a felhasználási területe.

Ma például már ritkán használják ördögűzésre, míg a középkorban ez gyakorta megtörtént, innen a növény ördögűző elnevezése. Levelének perforáltsága miatt a néphitben még ma is él az az elképzelés, hogy rossz szellemek búvóhelye.

Tovább a teljes bejegyzéshez
2904 Hits
0 hozzászólás

Tartogassuk energiánkat! - Áramvonalas megoldások

Szemmel nem látható, kézzel meg nem fogható, életünk nélkülözhetetlen része, mi az? Van több jó megoldás, hiszen ilyen a levegő is, de én most az elektromos áramra gondoltam, amely nélkül modern kori életünk elképzelhetetlen lenne. Nem is mennék messzebb a saját háztartásunknál, ahol nekem nem a világítás hiányozna leginkább, hanem, hogy leállna a cirkófűtés, tönkremenne a nyáron szedett, lefagyasztott meggy, az egyéb mélyhűtött élelmiszerekről nem is beszélve, kézzel kellene mosnom, nem lenne internet, és nem tudnám feltölteni a mobilomat.

Tovább a teljes bejegyzéshez
514 Hits
0 hozzászólás

Országunk ritka vendége: a szalakóta

Színes, mint a gyurgyalag, pontos, mint a vércse, vándor, mint a fecske és hazánkban sajnos manapság ritka, mint a fehér holló. A Dunántúlon, így Komárom-Esztergom megyében, tehát Almásfüzitőn is csak elvétve látni, utoljára az 1960-as években költött ezen a vidéken. Magyarországon leginkább az Alföldön él. Azért is látható ritkán, mert későn, április közepén érkezik hozzánk, és az elsők között, sokszor már augusztusban elvándorol. Európa és Ázsia mediterrán, illetve sztyeppés övezeteit preferálja, ahonnan télire Dél-Afrikába vonul.

Tovább a teljes bejegyzéshez
6184 Hits
0 hozzászólás

Tartogassuk energiánkat: kellemes meleg otthon - takarékosan

Lassan közeleg a tavasz, de fűteni azért még javában kell. Magyarországon az éghajlat miatt október közepétől csaknem április közepéig fűtünk, ezekben a hónapokban lakásunk energiafogyasztásának fele erre megy el! Ideális esetben mi alakíthatjuk ki, milyen fűtés legyen otthonunkban, ilyenkor számos korszerű és költséghatékony megoldás közül választhatunk. Most azonban nem erről írnok, hanem arra mutatok be pár tippet, hogy a meglévő adottságok mellett, mit tehetünk pénztárcánk és környezetünk érdekében.

Tovább a teljes bejegyzéshez
467 Hits
0 hozzászólás

Ebcsont beforr: de jó, ha segít a nadálytő!

Fűben, fában orvosság – állítja a régi mondás, és tegyük hozzá: sokszor leginkább a gyökerében. Ilyen a természetes házi patika egyik fontos növénye, a fekete nadálytő is.

Az Európa és Ázsia mérsékelt éghajlatú vidékein leginkább nedves helyeken nő, és a félárnyékot kedveli, ezért mocsarakban, vízpartokon, valamint árnyékos erdőszéleken, réteken találhatjuk meg. Szára 50-80 cm magasra nő, érdes szőrök borítják. Levelei hosszúkásak, lándzsa alakúak, hullámos élűek. Ibolyás-rózsaszínű virágai egy felkunkorodott fürtre hasonlítanak.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1929 Hits
0 hozzászólás

Így is tehetünk környezetünkért

Az év első néhány hónapja különösen fontos a civil szervezetek életében. Ilyenkor, adóbevallás idején rendelkezünk a civil 1%-ról. Ez az egy százalék nekünk mindössze annyiba kerül, hogy végiggondoljuk, kinek is adjuk, majd utána rendelkezzünk. Az alapítványoknak, egyesületeknek azonban ez sokszor a továbbműködés lehetőségét jelenti. Mondhatnánk erre, hogy mit érdekel ez minket, nincs vele dolgunk. Ám a civilek működése, sokszor nagyon is érint minket: mert helyettünk tesznek a környezetünkért, gondoskodnak a rászorulókról, okos és hasznos programokat szerveznek nekünk.

Tovább a teljes bejegyzéshez
452 Hits
0 hozzászólás

Jégmadár: a halak gyönyörű réme

Sok madárhatározó és állatos könyv borítóján találkozhatunk bolygónk egyik legszebb szárnyasával, a jégmadárral. Nem csoda, hogy a jégmadarat a madarak ékszerének is hívják. Nem csak megjelenésében különleges főhősünk, a görög mitológia egy története is hozzá fűződik. Alküonéről kapta latin nevét (Alcedo atthis), aki Kéüx király felesége volt. A királyné megálmodta férje vízbefulladását, és mikor meglátta a halott királyt, az istenek jégmadárrá változtatták. Kétségbeesett jajongására az istenek megszánták, férje is madárrá válhatott, így a halál után is együtt maradhattak.

Tovább a teljes bejegyzéshez
2334 Hits
0 hozzászólás