Vörös és Zöld

Almásfüzitő

A szegfű szerény rokona

A mécsvirág kinyílik

s a húnyó láthatárnak

könyörg a napraforgó;

a tücskök már riszálnak,

odvában dong a dongó

s álmos kedvét a bársony

estében égre írta

a röppenő pacsirta;

 

Az este beköszöntének jellegzetes motívumaként írja le Radnóti Miklós a mécsvirág szirombontását, amely nevét is ennek a tulajdonságának köszönheti. Fehér virágszirmai az alkonyatban szinte mécsesként világítanak. Ezzel és kellemes illatával csalogatja magához az éjjeli szárnyas rovarokat.

Európa, Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia jelenti hazáját. A mécsvirág a szegfűfélék családjának mintegy 2000 fajából 11-et jegyez, közülük hazánkban 8 található meg. Főleg tölgy- és bükkerdők szélén, hegyi réteken élnek, kedvelik az árnyékos, nedves helyeket, ezért tópartokon, patakok mentén is találkozhatunk velük, valamint kaszálókon, szántókon, parlagon hagyott területeken. Röviden: sokfelé és sokféle területen találkozhatunk ezzel a gyomnövénnyel, nyári estéken az almásfüzitői vörösiszap-tározókat fedő ligetes mezőkön is ott fénylik.

Fotó: Csonka Péter

A fehér mécsvirág 30-100 cm magasra nő, szára és lándzsa alakú levelei szőröktől pelyhesek. Két-három centis fehér virágainak öt szirma mélyen bevágott. Kétlaki növény, azaz van hím és női egyede. A piros mécsvirág csak színében különbözik fehér rokonától. A sokvirágú, ragadós vagy enyves mécsvirág szárának felső fele ragadós nedvet termel. Az esti vagy estvéli mécsvirág kicsit szerényebb társainál, szirmai is keskenyebbek. A kakuk mécsvirág csoportosan növeszti ciklámen színű, vékonyszirmú virágjait. A bársonyos mécsvirág bokorhoz hasonló, sűrű növésű szára olyan sok szőröcskét növeszt, hogy összefüggő „bársonyréteget” alkot. Virágja is merőben más, öt szirma ép és nagy. A nem szakavatott szemlélőnek csak a színe juttatná eszébe a mécsvirág-család többi tagját.

Régen, amikor még a gyerekek sokat játszottak a mezőn, ehhez a mécsvirágot is „hasznosították”. Számos figurát lehet ugyanis készíteni virágjából. A hímvirág szirmait eltávolítva, porzóit letépkedve úgy, hogy csak kettő maradjon, egy tücsökre emlékeztető formát kapunk. A nőivarú virágból királylányt készíthetünk. Nem kell mást tenni, csak lehajtani a csészeleveleket, és máris egy karcsú, szoknyás, apró lányt kapunk. Ősszel sípot készíthetünk a mécsvirágból. Ha a barna terméstok szélét letörjük, és szájunk elé tartva belefújunk, sípoló hangot ad ki.

A középkorban a mécsvirág a Szűzanya jelképe volt, a fehér színén túl az érinthetetlenségéért, ugyanis két éles, kellemetlen illatot árasztó horgocskájával távol tartja a hozzá közeledőket.

Fotó: Csonka Péter

A mécsvirág gyomnövény, a mezőgazdaságban komoly tudománya van, hogyan lehet elszaporodását meggátolni például tarlóhántással, a megérlelést megakadályozó kaszálással, vagy súlyosabb esetekben vegyszerekkel.

És mégis: hiszik vagy sem, ennek a növényfajnak is van haszna. A piros mécsvirágot kígyómarás és szemölcs ellen használták a népi gyógyászatban, hogy milyen eredménnyel, arról nem szól a fáma. Viszont a gyökere egyértelműen szappanpótló, igaz erre sincs nagy szükség manapság. Jobb is, ha ezt a növényt békén hagyjuk, hiszen a piros mécsvirág Magyarországon ritka, ezért védett is, eszmei értéke 5000 Ft.

Mivel a szegfű rokona, talán a mécsvirágra is érvényesnek tekinthetjük a rangosabb rokon virágnyelvi jelentését: amellett, hogy Krisztus kereszthalálának szimbóluma, jelképezi a világi szerelmet és a barátságot is.

Közlekedni is lehet zöldebben!
Lábbusz és rokonai

Kapcsolódó hozzászólások

Hozzászólások

 
Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2017. december 17. vasárnap