Vörös és Zöld

Almásfüzitő

A vízpartok szerelmese: a réti cankó

Sokféle cankófajta tölti napjait rövidebb-hosszabb ideig hazánkban, és bár sok mindenben különböznek egymástól, általában jellemző rájuk a pipaszár láb és a hosszú csőr. Ennek köszönhetik nevüket. Testfelépítésükben, sőt életmódjukban is, emlékeztetnek ugyanis a gólyákra. Így történhetett, hogy a gólya hangutánzó, tájnyelvi nevéből, a cakóból szóhasadással létrejött a cankó. Tehát a cankóknak közük sincs a szó „sör vagy pálinka salakja, alja” jelentéséhez. A vizek szerelmeseiként még a feltételezést is kikérnék maguknak.

 

A különböző cankófajokat sokszor a lábuk színéről (piroslábú, zöldlábú, sárgalábú, vagy a szürke cankó) nevezték el. Ma már inkább tréfás a pajzsos cankó nyelvújítás korabeli neve, a „berzengő küzdér” vagy a „veszekedő-madár”. Nem véletlen ez a név, mert a tarka nászruhás hímek dürgése különleges és látványos esemény. A tollból képződő „pajzs” a párzási időszak végén aztán eltűnik a hímek nyakáról. A cankó népnyelvi nevei hangutánzó jellegűek: tyütyőke, tyücsűke, tyürsük.

A füstös cankó a kedvencem, mert bájosan mókás madár. Hosszú, piros lábakon fekete vagy sötétszürke test, hosszú nyak és hosszú, tövén piros vékony és egyenes fekete csőr jellemzi. A füstös cankóknak, mint több más madárnak is van külön nyári tollazata, amely szinte fekete, innen a füstös megkülönbözető jelző a nevében. Bár ez a legnagyobb testű cankó, mégis igen kicsi, törékeny, karcsú madárnak látszik.

Most mégis inkább a réti cankóról írok, mert hazánkban különlegesebb jószág. Míg a füstös cankó a tél kivételével bármikor látható, a réti cankó, bár megfigyeltek már átnyaraló példányokat is, többnyire csak átvonulóban, néhány hónapra áll meg nálunk. Tavasszal északra tart, július és október között pedig repül vissza a messze délre.

Európában a réti cankó egészen a Skandináv-félszigetig felmerészkedik. Télre Afrikába teszi át székhelyét. Bár Észak-Afrikában is sok példányt figyeltek meg, mégis a legtöbb réti cankó átkel a tűzforró Szaharán, hogy Afrika délebbi részein töltse a hideg évszakot.

A folyók, tavak friss, lágy iszapszegélyei mágnesként vonzzák ezeket a vonuló parti madarakat, így halastavaink és természetes vizeink kellemes pihenőhelyet nyújtanak nekik: a Duna és Tisza mentén, a Balaton környékén, különösen a Kis-Balatonon és a Fertő-tó körül is láthatóak. Vendégeskedik Almásfüzitő környékén is.

A réti cankó fészkét zsombékra építi kisebb gallyakból, fűszálakból és más növényi „építőanyagokból”. Táplálékát a vízben gázolva vadássza le: kedvenc csemegéje minden vízi rovar és lárva, de olykor kisebb halakat is bekebelez.

Színével jól beleolvad környezetébe. Fentről pettyes háta és szárnyai jól elrejtik őt a vízi növényzetben, míg alulról szemlélve világos has-tollazata miatt lehetséges áldozatai számára is nehezen látható. Általában 3-4 tojást rak fészkébe, melyeken 22-23 napig, szokatlan módon a hím kotlik. A kicsi réti cankók nevelésében is az apáé az oroszlánrész. De egy hónaposan már kedvükre repülhetnek, nem igénylik sokáig a szülők segítségét. És nem is repülnek rosszul! Gyakorlatilag szinte semmilyen természetes ellenségük nincs, mivel kitűnően tudnak manőverezni a levegőben.

Hazánkban a legtöbb cankófajta védett, eszmei értékük 25.000 forint.

Fotók: Csonka Péter

Egy százalék a leginkább kiszolgáltatottakért
Közlekedni is lehet zöldebben!

Kapcsolódó hozzászólások

Hozzászólások

 
Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2018. november 21. szerda