Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Barázdabillegető: a szerelmi bűvölet szimbóluma

A nálunk népiesen jányka- vagy leánykamadárnak is nevezik. Karcsú testalkatú, hosszú lábú énekesmadár, hosszú farkát magasan viseli, és gyakran fel-le billegeti. Innen kapta nevét. A nyelvújításkor Kazinczy Ferenc billegénynek nevezte el. Az összetett szó előtagja is könnyen megfejthető: szántás idején a barázdák között keres táplálékot. Erdélyben ezért használják rá a szántóka nevet is.

Ez a látszólag egyszerű madárka több nép mitológiájában jelentős szerepet játszik, sok helyütt teremtő erővel bíró, szent lényként tisztelik. A görögöknél a szerelmi vágy madara. Más hiedelemkörben halálmadár, legalább is felbukkanása inkább balszerencsét jelent. Szinte mesei hiedelmeknek is kapcsolódnak alakjához, például az, hogy kapott három cseppet az ördög véréből, ezért szinte elpusztíthatatlan, és jaj annak, akinek sikerül, mert attól kezdve sok jóra nem számíthat életében.

 

Fotó: Csonka Péter

Ahogy nálunk a túzok, úgy Lettországban a fehér barázdabillegető az ország nemzeti madara.

Európa legnagyobb részén találkozhatunk vele, de kontinensünk a madár elterjedési területének alig egynegyedét teszi ki. Ázsiában és Észak-Afrikában is őshonos. Európában több mint 13 millió pár lakik, ebből 150-200 ezer Magyarországon. Szinte minden élőhelyen előfordul hazánkban, és bár nem vízimadár, de szereti a vízpartokat. Elvonul télire, ám amilyen gyorsan csak lehet, vissza is tér, sokszor még hó fedi a tájat, amikor február végén, március elején itthon billeget.

Méretre nem nagy, testhossza mindössze 18 centiméter, és szárnyfesztávja sem haladja meg a 25-30 centimétert, ám egyszerűségében is szép: mint egy fekete-fehér fotó. Feje fehér, de mintha haja lenne, feje búbja és nyaka fekete. Alsóteste nemesen fehérlik, dolmánya viszont fekete. Szárnyai igazán látványosak, két fehér csík díszíti fekete tollait. Farka szintén ezt a designt viszi tovább, csak itt a fehér farktollak között sötétlik egy fekete sáv. Karcsú testalkata erősíti eleganciáját.

Fotó: Csonka Péter

Sebesen lépkedve kapkod rovarok után, vagy a barázdákban szedi össze a hernyókat, gilisztákat. Nem riad meg az ember közelségétől, ezért falvakban és városokban is megél. Tavasszal, mikor kevés ennivaló akad környezetében, előszeretettel keres fel etetőket.

A méretes fészket nagyrészt a tojó építi. Gyakran használ mesterséges anyagokat is. A vízpartokon kívül szívesen költ kertekben vagy épületekben is. A fészek védelme a hím feladata, melynek határozottan eleget is tesz, nem hagyja utódait bántani. A párok csak a költési időszakra állnak össze, igaz arra is van példa, hogy telelő területükön kiválasztják egymást. Évente kétszer, sőt háromszor is költ a tavasz hírnöke, minden alkalommal 5-6 tojást.

Annak ellenére, hogy elterjedt madár, mégis védett, eszmei értéke 10 ezer forint.

Gólyatöcs: mintha gólya lenne, de mégsem az. Azért...
Kis hazai hulladékjelentés

Kapcsolódó hozzászólások

Hozzászólások

 
Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2018. augusztus 17. péntek