Az utóbbi években igen sok ismeretterjesztő cikk jelent meg a pálmaolaj veszélyeiről, környezetpusztító és egészségünkre gyakorolt hatásairól. Napjainkban nehéz olyan termékeket találni, amelyek valamilyen formában ne tartalmaznának pálmaolajat. Ez a növényi anyag szinte mindenütt előfordul: használja az élelmiszeripar, kozmetikai cégek, de még üzemanyag-összetevőként is hasznosítható. Elsőre jól hangzik ez a sokrétű felhasználhatóság, ráadásul népszerűségét annak is köszönheti, hogy rendkívül olcsó, azonban számos árnyoldala van ennek az eredetileg nyugat-afrikai ősi növényből származó szerves olaj előállításának.

Pálmaolaj olajpálma

Elsősorban azokon a területeken termesztik, ahol jelentős az éves csapadékmennyiség, így az Egyenlítő környékén fordul elő a leggyakrabban.

Az olajpálmafák magassága elérheti a húsz métert is, átlagos élettartamuk pedig huszonöt év körül mozog. Narancssárga színű bogyóik már a három éves fákon megjelennek, igen nagy mennyiségben. Ebből a feltűnő színű, kb. négy centiméter hosszú termés külső, húsos részéből nyerik a pálmaolajat. A benne található zsírbontó enzimeket gőzöléssel hatástalanítják, majd a kapott anyagot sajtolják. Szappan, gyertya vagy gépzsír készül belőle, de tisztítószerekben, kozmetikai cikkekben és a biodízelben is megtalálható. A magokat is préselik, ebből nyerik a pálmamagolajat, amit az élelmiszergyártásban használnak fel. Kerül belőle például a margarinba, készételekbe, mélyhűtött tésztafélékbe, chipsekbe, leveskockákba, joghurtokba a tejzsír helyettesítőjeként, valamint alkalmazzák a csokoládégyártásban és a gyógyszeriparban is. Kimutatták, hogy a növényiolaj-termelés több mint 35%-át a pálmaolaj teszi ki, így a „legszélesebb körben használt” jelző megilleti.

Pálmaolaj és egészség

A finomítatlan pálmaolajnak jelentős a vitamin-, ásványi anyag és antioxidáns tartalma. Azonban az olaj szervezetünkre gyakorolt hatása nagymértékben függ annak feldolgozottsági fokától. A feldolgozás során kevesebb hőkezelésben részesült olaj jobb hatású, szemben a „túlfinomított” változatokkal. A pálmaolajat javarészt feldolgozott, finomított élelmiszerek készítéséhez használják. Szakorvosi egyesületek, társaságok komoly kétségeket fogalmaztak meg a feldolgozott pálmaolaj rendszeres fogyasztásával kapcsolatban. Kozmetikai cikkekben is előfordul, hiszen előnyös tulajdonsága, hogy mélyen hidratálja a bőrt, magas a béta-karotin és az E-vitamin tartalma. Ránctalanító hatása miatt gyakori összetevője például az öregedésgátló kozmetikumoknak.

Óránként, mintegy 300 focipályányi őserdőt égetnek fel újabb ültetvényekért

Jelenleg a világ pálmaolaj-termelésének kb. 90%-át Indonézia és Malajzia adja, továbbá Közép- és Dél-Amerikában, Kelet-Afrikában és Thaiföldön is elterjedt a termesztése. A trópusi éghajlatot kedvelő növény egyre több területet igényel, ezért az ültetvényekhez erdőirtással, lápok lecsapolásával nyernek további termőföldeket. A „Föld tüdeje” vagyis az esőerdők felégetésével gigantikus mennyiségű szén-dioxid és más üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, a légszennyezés egészségügyi határértékét sokszorosan meghaladva. Élőhelyük megsemmisítésével pedig számos vadon élő állat pusztul el, vagy esik az erdőtüzek áldozatává. Drasztikusan csökkennek ezáltal az őshonos állatfajok (mint például a borneói orángután vagy a szumátrai tigris) túlélési esélyei, amelyek már most a kihalás szélén vannak, súlyosan veszélyeztetettek.

Húsz év alatt több mint négyszeresére nőtt a pálmaolaj-kitermelés. A területszerzés célját szolgáló erdőirtással Indonézia a világ harmadik legnagyobb szén-dioxid „termelőjévé” vált. A pálmaolaj gyökerei ráadásul olyan méreganyagot bocsátanak ki, hogy a közelében semmilyen más növényt nem lehet termeszteni, és hatása évtizedekig tart a talajban.

Fenntarthatóság

A termelés társadalmilag sem fenntartható. Az ültetvények létrehozása, feldolgozása több szinten is sérti az alapvető emberi jogokat, így sokszor előfordul, hogy az új földterületek ára a kényszer-kilakoltatás, és sokszor a fegyveres erőszaktól sem riadnak vissza a cégek. Ebben az üzletágban nem ritka a gyermekmunka és az adósrabszolgaság sem.

Évek óta több civil szervezet kampányol aktívan, hogy a gyártók kizárólag fenntartható forrásból származó olajat tegyenek termékeikbe, vagyis olyan helyről származó olajat használjanak, ahol figyelembe veszik a természetes környezet megőrzését és az ott élő embereket is. 2004-ben alakult meg a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal (Roundtable of Sustainable Palm Oil, RSPO). Információjuk szerint a világ pálmaolaj-készletének mindössze 19%-a származik méltányos kereskedelemből ez valamivel kevesebb, mint 3 millió hektárnyi területet jelent.

Mit tehetünk mi, vásárlók?

Figyeljünk az összetevőkre a termékek csomagolásán! A bio minősítés még nem jelenti azt, hogy valami pálmaolaj-mentes. Lassan tizenöt éve, hogy minden hazai gyártó is köteles feltüntetni, hogy terméke tartalmaz-e pálmaolajat. Böngésszük végig az összetevők listáját!

Ha leszámolunk a gyorsételekkel, készételekkel, és inkább magunk főzünk természetes alapanyagokból, könnyebben elkerülhetjük a pálmaolajat. Talán ma még furcsa és szokatlan, de ha étteremben eszünk, ott is bátran rákérdezhetünk, milyen olajjal készítik az ételeket.

Legyünk tudatosabbak! Igenis számít, amit teszünk és veszünk: odafigyeléssel, tudatos fogyasztással, a pálmaolajat tartalmazó termékek elkerülésével mi magunk is védelmezőivé válhatunk az esőerdők élővilágának. Az effajta tudatosság, felelősség mellett elköteleződni nem mindig egyszerű, de többszörösen kifizetődő.