Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Bemutatkozás

Mi ez?

Ez egy személyes blog, közérdekű témákról: hétköznapi környezetvédelemről, például szelektív hulladékgyűjtésről, és az ipar környezetvédelmi lehetőségeiről, ezen belül kiemelten az almásfüzitői vörösiszap tározókról. Szeretném ugyanis, ha nem csak a médián átszűrt hírek jutnának el mindazokhoz, akiket érdekel: mik ezek a tározók, miért vannak a Duna partján, jelentenek-e kockázatot a környezetükre, ki az, aki kezeli, és mit lehet róla tudni.

Ki vagyok én?

Szeretem a tiszta helyzeteket, így nem is titkolom, hogy a tározót kezelő cégnek vagyok a kommunikációs munkatársa. Biztosan lesznek olyanok, akik szerint ez hitelteleníti az írásaimat, mert elfogult leszek. Ezzel szemben én úgy gondolom, így van kellő rálátásom arra, hogy a cég hogyan működik, mit tesz. Mindenkit megillett, hogy elmondhassa a saját álláspontját.

 

A múltról

Anélkül, hogy részletekbe mennék, röviden a háttérről: Almásfüzitőn 1950 és 1996 között Timföldgyár működött, ez a közel ötven év jelentősen megváltoztatta a környék életét. Részben sok éven át munkát adott az itt élőknek, a faluban felépített lakótelep akkoriban a legkorszerűbbek közé tartozott egész Európában. A viszonylagos jólétért azonban nagy árat fizetett a település. Ahhoz ugyanis, hogy az alumíniumot előállíthassák a bauxitból, szükség van egy köztes termékre, a timföldre. E szép fehér por előállításakor pedig nagy mennyiségű zagy, azaz melléktermék keletkezik, ez a vörösiszap. Ezt a vörösiszapot a gyár összesen 8 tározóban helyezte el, az akkori hozzáállásnak megfelelően nem törődve azzal, milyen környezeti károkat okoznak. A szomorú következmény, hogy a tározók alatti talajvizet elszennyezték.

Kép: kemma.hu

Hét tározó a Duna mentén helyezkedik el, a nyolcadik Neszmély fölött a hegyoldalban. A VIII-as tározó egy osztrák cég tulajdonában van, a régebbi hét tározót a Tatai Környezetvédelmi Zrt. kezeli.

A VII-es tározóban 1984-ig helyeztek el vörösiszapot. A tározóban lévő vörösiszap az elmúlt évtizedek során kiszáradt, állaga agyagszerű, felülete kiporzásra hajlamos. A hátrahagyott tározók kiszáradt felszínéről a legkisebb szellő is vörös port kavart föl, pokollá tette a környékbeli lakosok életét.

A Tatai Környezetvédelmi Zrt. az 1986 óta egy speciális fedőanyag előállításával fedi le a tározókat, majd növényeket telepít. A rekultivált felszín részben megakadályozza, hogy esővíz szivárogjon a vörösiszapba, részben növényzetével harmonikusan illeszkedik a környező tájba.

Közel három évtizedes munkával a 170 hektáros területen elterülő hét vörösiszap tározó 90%-a fizikailag lefedett, és több mint 10 éve teljesen porzás-mentesített.

 

Greenpeace

Az almásfüzitői vörösiszap tározókat a Greenpeace 2011-ben kiszemelte magának, hogy indokolatlan pánikkeltéssel, megalapozatlan vádaskodással a saját népszerűségét, ismertségét növelje. Több fázisa volt a támadássorozatuknak, amely még ma sem ért véget.

A média természetéből adódóan a látványos akciókat szereti, egy ipari céggel szemben magától értetődően a civil szervezet mellé áll, ha ugyanis egy vállalat álláspontját, szempontjait közvetíti, könnyen felróják neki, hogy megvették. A Greenpeace igen tapasztalt szervezet, ismerik a média működését és ki is használják. Hatalmas apparátussal, nemzetközi háttérrel, jelentős anyagi forrásokkal működnek, és számos esetben igen jó ügyek mellett állnak ki. De ők sem tévedhetetlenek.

A magam eszközeivel szeretném tehát elérni, hogy a Greenpeace-vádakkal szemben a másik oldal érvei, a cég által ismertetett tények is teret kapjanak. Mivel a kommunikáció a szakmám, remélem, el is fogom tudni magyarázni mindezt közérthetően.

Céljaim

Magamról csak annyit, hogy fontosnak tartom a környezetvédelmet, ugyanazért, mint mindenki más: szeretném, ha a gyerekeim tiszta vizet ihatnának, tiszta levegőt lélegeznének be, nem szemétdombon élnének. Szelektíven gyűjtünk otthon, a gyerekeket is erre biztatjuk!

Ezért törekszem majd arra is, és néhány írásomat majd ennek szentelem, hogy segítsem a tisztánlátást a környezetvédelem területén: legyen érthetőbb, mivel teszünk jót a környezetnek (pl. eldobható vs. textilpelenka problematikája, alternatív energiafajták reális lehetőségei stb.). Sőt! Időről-időre próbálok majd útmutatót adni, mit tehetünk a hétköznapokban a környezetért a csomagolás, energiafelhasználás, szelektív gyűjtés területén.

Follow me!

Remélem, sokan olvasni, követni fogják bejegyzéseimet, és talán többen, meg is osztják. Ha pedig bárkiben kérdés merülne föl, írjon nekem, szívesen válaszolok!

 

Pálma

A kívülálló szemével

Kapcsolódó hozzászólások

Hozzászólások

 
Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2018. december 11. kedd