Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Mi ez?


Ez egy személyes blog, közérdekű témákról: hétköznapi környezetvédelemről, például szelektív hulladékgyűjtésről, és az ipar környezetvédelmi lehetőségeiről, ezen belül kiemelten az almásfüzitői vörösiszap tározókról. Szeretném ugyanis, ha nem csak a médián átszűrt hírek jutnának el mindazokhoz, akiket érdekel: mik ezek a tározók, miért vannak a Duna partján, jelentenek-e kockázatot a környezetükre, ki az, aki kezeli, és mit lehet róla tudni.


Ki vagyok én?


Szeretem a tiszta helyzeteket, így nem is titkolom, hogy a tározót kezelő cégnek vagyok a kommunikációs munkatársa. Biztosan lesznek olyanok, akik szerint ez hitelteleníti az írásaimat, mert elfogult leszek. Ezzel szemben én úgy gondolom, így van kellő rálátásom arra, hogy a cég hogyan működik, mit tesz. Mindenkit megillett, hogy elmondhassa a saját álláspontját.

Szavazzunk a zengővárkonyi hős szelídgesztenyére!

2011-ben emelte nemzetközi szintre „Az év fája” versenyt az Enviromental Partnership Association (EPA) szervezet azzal a céllal, hogy Földünk legnagyobb növényeit, a fákat, a figyelem középpontjába állítsák. Nem öncélúan, természetesen. A teremtés (lomb)koronáira egyre több veszély leselkedik ugyanis. A mértéktelen erdőirtás Földünk egyik nagy környezeti problémája. Leginkább a fák biztosítanak számunkra oxigént, gyökereikkel megvédenek a földcsuszamlásoktól, otthont biztosítanak madaraknak és kisebb emlősöknek, a rovarokról nem is beszélve, és számtalan közülük ennivalót is kínál. A verseny tisztelgés tehát a fák előtt, és egyben figyelemfelhívás, hogy becsüljük meg őket, ne vágjunk ki értelmetlenül még fiatalabb példányokat se, hiszen saját környezetünket pusztítjuk ezzel.

Forrás: www.treeoftheyear.org

A történelmi időkben, mikor az ember szorosabb kapcsolatban élt a természettel, a fákat tisztelet és megbecsülés övezte. Őseink szemében a fa az életerő és az öröklét szimbóluma volt. Gyökere mélyre fúródik a földbe, törzse a mi világunkat képviseli, míg ágaival a magasba nyúlva kapcsolatot teremt az ég és a föld között. Szinte minden népnek volt legendás fája. Az Yggdraszill a skandináv mitológia kőrisfája: a világ közepén áll, annak szerkezetét tartja. A Kalevalában tölgyfa a világfa. De a keresztény világban is fát állítunk minden évben, mely lelkünk örök létét szimbolizálja.

Forrás: www.treeoftheyear.org

Bármilyen mítoszok is övezzék a fákat, ezek a növények részt vesznek hétköznapjainkban. Ha elered az eső, első gondolatunk, hogy hol találunk egy sűrű lombú fát, amely alatt szárazon maradhatunk. Elég kilépni az utcára, elsétálni egy parkba, kirándulni az erdőbe – mindenhol gyönyörű fákkal találkozhatunk. Mindegyik különleges a maga módján: az akácfa tüskés, a diófa terebélyes, a cseresznyefa termése finom.

A verseny előzménye Csehországból indult, a Nadace Partnerství szervezet találta ki 2002-ben. Idén 13 európai ország csatlakozott a versenyhez, ez a szám persze évről évre változik, hiszen bárki benevezhet egy-egy fát, tehát sok múlik egy-egy ország polgárainak aktivitásán.

A nálunk idén 8-ik alkalommal megrendezett versenyt háromszor nyerte meg magyar fa, és olyan is volt már, hogy az előkelő második helyen végeztünk. Például éppen szűkebb pátriám, Tata öreg platánja járt így 2015-ben. Az észt győztessel nehéz lett volna versenyezni, hiszen egy focipálya közepén álló tölgyfának nagy rajongótábora lehet. Pedig a mi platánunk sem kispályás! A tatai Öreg-tó partján áll, immár 235 éve, közel húsz méter magas és 650 centiméter a kerülete.

Forrás: www.treeoftheyear.org

Az észtek mellett szólt az is, hogy tölgyfáról van szó, amely fafajta valamiért a szavazók kedvence. Már három évben elvitte az „aranyérmet” egy-egy példány. A tölgyön kívül egyedül a hárs tudott egynél több győzelmet kivívni. Minél idősebb egy fa, annál nagyobb eséllyel indul. A nyertes fák általában 4-500 éves egyedek, de volt már 150 és egy 1100 éves fa is a dobogó első helyén.

A nemzetközi versenyt mindenütt megelőzi az országos megmérettetés. Érdemes minél több fát nevezni, mert így nem csak egy-egy szép példányra irányul a figyelem, hanem egy-egy tájra, városra is. Hazánkat ebben az évben a zengővárkonyi szelídgesztenye képviseli. A 400 fős falu számára a fa a folytonosságot, az élni akarást jelképezi a maga 300 évével. Az Oszmán Birodalom alól felszabadult Magyarországon szökkent szárba, azóta uralkodtak fölötte császárok, királyok, diktátorok, de ő csak türelmesen növekedett napról napra. Sőt, a 70-es években fel is gyújtották, de a fa nem adta meg magát. Nem csoda, hogy elnyerte a „szelíd túlélő” becenevet.

Forrás: www.treeoftheyear.org

A Pécsváradért Alapítvány egy rövidfilmmel mutatja be hősünket, amelynek most minden szavazatra szüksége van. Jelenleg 4621 vokssal a tízedik helyen áll, de a mi hozzájárulásunkkal könnyedén ugorhat még 4-5 helyet előre. Pillanatnyilag a portugál „fütyülő parafatölgy” vezeti a listát 10773 szavazattal. Hogy ne legyünk részrehajlóak, két fát szavazhatunk meg a 13 döntős közül. Ezen a linken regisztrálhatjuk szavazatainkat 2018. február 28-ig.

Tovább a teljes bejegyzéshez
2246 Hits
0 hozzászólás

Havasi partfutó: a vizek szerelmese

A partfutók családja igen gazdag: nagy partfutó, kis, sőt apró partfutó, alaszkai partfutó, tengeri partfutó és még Bonaparte-partfutó is létezik, hogy csak néhányat említsek. A havasi partfutó a leggyakoribb a Kárpát-medencében, Magyarországon leginkább a tavaszi és őszi átvonulás alkalmával találkozhatunk velük. Rokonaik a világ különböző tájain élnek.

Fotó: Csonka Péter

Az északi havasi partfutó a hideg területek kedvelője, Grönland és Izland területéről vonul Franciaországba és az Ibériai-félszigetre. A parti havasi partfutók Alaszka és Észak-Kanada területeiről költöznek át télire a meleg Floridába és Mexikóba. A hazánkban fellelhető „alpina” alfaj a skandináv országokból és Oroszország északi partvidékeiről vándorol a Balkán-félszigetre és a Kaszpi-tó környékére.

Egy fontos hasonlóság közös mindegyik partfutók által kedvelt területben: egytől egyig óceán- vagy tengerpart. Ugyanis a partfutók, mint nevük is mutatja, lételeme a víz. Azokat a vízpartokat szeretik, ahol a föld homokos, sáros, ahol a víz réttel, legelővel találkozik, mozgása lassú. Hazánkban leginkább az Alföld és a Dunántúl állóvizeit részesíti előnyben, de a hegyvidékek alacsonyan fekvő tavai körül is láthatunk pár példányt.

Már megjelenéséből is következtethetünk, hogy vízi madárral van dolgunk. Hosszú fekete lába segíti a vízben való haladásban. A lilealakúak rendjébe, ezen belül a szalonkafélék családjába tartozik. Méretében a pacsirtához hasonló, testének hossza 16-22 cm, míg szárnyfesztávja 33-40 cm. Hosszú csőre kissé lehajló, amelyet kiváló vadászfegyverként használ. Tollazata szezonálisan változik. A tavaszi-nyári nászidőszakban, mint a legtöbb madárnak, a partfutó színezete is pompásabb. Ilyenkor fejteteje, dolmánya, válla és farcsíkja rozsdavörös és barna árnyalatú. Minden tollának közepe fekete, ami még díszesebbé teszi. Hasán egy nagy fekete folt pompázik, teste többi része fehér, de tollazatának szára fekete. Téli öltözéke sokkal egyszerűbb: hasa fehér, teste többi részét szürkésbarna tollazat borítja, szépen belesimul a tájba.

Életmódja a vízhez kötött. Élelmét a vízben gázolva szerzi be. Alapvetően rovarlárvákkal, szúnyogokkal, apró rákokkal, pókokkal táplálkozik, de a növényi részeket is elfogyasztja. Ritkább esetben magvakkal is beéri. Mezőgazdasági haszna is van, hiszen kiváló és szorgalmas rovarirtó a vízparti ökoszisztémákban.

Tavaszi nászrituáléját az északi területeken tartja. A hímek hívogató hangját éjjel-nappal hallani lehet. Szárnyukat ilyenkor szokatlan módon tartják repülés közben, végül rezgő szárnnyal, trillázva ereszkednek alá. Mint egy látványos operaénekesi belépő, nem csoda tehát, ha a partfutólányok elalélnak. A havasi partfutó a legtöbb vízimadárhoz hasonlóan a szárazföldön rak fészket, erre megfelelő kisebb mélyedésekbe költ. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen 21-22 napot kotlik.

A hazánkon átvonuló madárfaj Magyarországon védett, eszmei értéke 25 ezer forint.

Tovább a teljes bejegyzéshez
580 Hits
0 hozzászólás

Vitamin ábécé

Közel egy hónapja tettem közzé egy blogbejegyzést, amiben bemutattam, hogy télen hogyan étkezhetünk egészségesen. Élelmiszereink kiválasztásánál egyik fő szempont a vitamintartalom volt. De mi is az a vitamin, miért is kell télen almát együnk? B, C, D… mi is a különbség közöttük?

 

Kezdjük egy meghatározással! A vitamin egy szerves vegyület, melyre szüksége van testünknek, viszont magának nem tudja ezeket előállítani. Ezért visszük be tápanyag formájában. Ha nem veszünk magunkhoz eleget belőlük, vitaminhiányos állapot áll be, ami gátolja testünk optimális működését. Ilyenkor könnyebben lebetegedünk, emésztési zavarok gyötörhetnek, illetve fáradékonyak lehetünk. Mivel ezek nagyon általános tünetek, ezért nehéz észrevenni a vitaminhiányt. A szélsőséges vitaminhiány viszont komoly megbetegedést is eredményezhet, így a C-vitamin hiánya skorbuthoz vezet, míg a B1-vitamin hiánya beriberit okoz. Ellenben túladagolásuk sem tesz jót szervezetünknek, a zsírban oldódó A-vitamin felhalmozódása miatt például bőrünk megsárgulhat.

 

A vitaminok két fő csoportba sorolhatóak. Némelyikük zsírban oldódik, míg mások vízben. De vegyük sorra, hogy melyiknek milyen szerep jut szervezetünkben!

 

Ha ábécésorrendben vesszük, az A-vitamin az első. Ezt a zsírban oldódó vitamint leginkább a belsőségekben találjuk meg: máj, vese, szív, mind bővelkednek benne. Legtöbben a sárgarépáról tudják, hogy magas az A-vitamintartalma, de a paraj, barack, sütőtök szintén bővelkedik benne. Jellemzően az erős sárga és piros zöldségek és gyümölcsök tartalmaznak sok A-vitamint (a paradicsom kivételével). Az A-vitamin leginkább látásunkra van hatással. Ha nem veszünk magunkhoz eleget belőle, farkasvakság, látászavarok alakulhatnak ki. A bőrre is jó hatással van, megelőzi a kiszáradást és repedezést.

 

A B1-vitamin a szénhidrátok anyagcseréjében játszik nagy szerepet, az idegrendszert tartja karban, illetve a szívműködés zavartalanságát is biztosítja. B1-vitaminellátásunkat leginkább gabonafélék héjából biztosítani. Ezért fontos teljes kiőrlésű péktermékeket fogyasztanunk.

 

A B2-vitamin a zsírsavak lebontásában, a szénhidrátok anyagcseréjében és testünk méregtelenítésében jeleskedik. Sok élelem közül választhatunk, hogy elegendő mennyiséget vigyünk be szervezetünkbe: tejtermékek, zöldség és zöldségfőzelékek, tojás és különböző gabonafélék hordozzák magukban.

 

A B6-vitamin az aminonsavak, fehérjék és zsírsavak anyagcseréért felelős. Hogy emésztésünk fennakadások nélkül működhessen, fogyasszunk tejtermékeket, szárazhüvelyeseket, tojást és gabonaféléket. A B12-vitamin szintén a táplálék feldolgozásában segít, elsősorban a fehérje- és szénhidrát-anyagcserénél hasznos. Továbbá a vörösvértestek képzésében van fontos szerepe. A szükséges mennyiséget beszerezhetjük húsokból és májból.

 

A leginkább ismert vitamin a C-vitamin, melynek a hormonok, kollagénfehérjék szintézisében játszik fontos szerepet, illetve az immunrendszer hibátlan működését biztosítja – ezért szoktunk meghűlés esetén sokat bevinni szervezetünkbe. C-vitamin-tartalékainkat leginkább friss zöldségekből és gyümölcsökből tölthetjük fel. A citrusfélék, zöldpaprika, paradicsom bőségesen tartalmaznak C-vitamint.

 

A biotin nevű vitamin az anyagcserében kap szerepet, a fehérje, szénhidrát, aminosav és koleszterin feldolgozását segíti elő. A belsőségek bővelkednek benne, akárcsak a különböző magvak (dió, mogyoró).

 

Ha nem is tértem ki minden létező vitaminra, a legfontosabbakat és az ismertebbeket igyekeztem megemlíteni. A másik, amire fel akartam hívni a figyelmet, hogy bár tél van, ne (csak) tabletta formájában tápláljuk magunkat vitaminokkal.

Tovább a teljes bejegyzéshez
2966 Hits
0 hozzászólás

Szöszös ökörfarkkóró: csodaszer köhögésre

Télen könnyen megfázunk, a köhögés pedig az egyik leggyakoribb panaszunk ebben az időszakban. A gyógyszerek használata azonban nem minden esetben indokolt. A szöszös ökörfarkkóró, bár neve mást sugall, nem akad meg a torkunkon, sőt, hatékonyan orvosolja köhögésünket.

A népnyelv számos néven nevezi. Vannak, amelyek hasonlóak, mint a tudományos neve: borjúfarkfű, farkkóró. Feltűnő színe és formája is ihlető volt a névadásnál: sárga virág, mezei gyertya, királygyertya, fáklyafű. A sárga virágok nyilván önmagukban jelképezhetik a lángot, de ennél több kapcsolat van a láng és a szöszös ökörfarkkóró között. A rómaiak a szárát zsírba mártották, és fáklyaként használták az ókorban. A kelták szertartásaikon ökörfarkkórót égettek, mert úgy tartották, hogy aki belélegzi füstjét, megszerzi az ősök tudását. A magyar néphagyomány szerint, ha Nagyboldogasszony napján megszentelik a növényt, az elűzi a démonokat, és a villámcsapástól is megvéd. Indiában is oltalmazó virágként tisztelik, ajtók, ablakok fölé akasztják, mint a fény jelképét, hogy távol tartsa a rossz szellemeket.

Fotó: Csonka Péter

A növény kedveli a homokos legelőket, tisztásokat, ezért hazánkban sűrűn találkozhatunk vele. Első évben csak tőlevelei jelennek meg a földfelszínen, egyenes száruk csak a második évben nő ki. Az 1-2 méter magas növény alsó részében a tőlevelekhez hasonló 20-30 cm hosszú csipkézett szélű, tojásdad alakú levelek nőnek, melyeket sűrű szőr borít – innen a növény neve. A szár felső részén kisebb levelek ülnek. A virágok a szár tetején hosszú fürtökben nőnek. Egy-egy virág 3-5 cm átmérőjűre nő, színük – mint népi nevei is mutatják – élénksárga. Júniustól augusztusig gyönyörködhetünk a szép látványban, ez a szöszös ökörfarkkóró virágzási ideje.

Hogy a rossz szellemektől megvéd-e, arra nincs tudományos bizonyíték, ellenben számos testi betegséget gyógyít, és ez persze átvitt értelemben lehet szelleműzés is. Leginkább torok- és légzőszervi problémákban segít. A növény begyűjtése roppant egyszerű: a gyógyító vegyületek a virág szirmában találhatóak, így virágzás idején gyűjthetjük. Szárítást követően teafűként használhatjuk. Egy evőkanálnyi szirmot öntsünk föl 2 dl meleg (nem forró!!) vízzel! 15 percig hagyjuk állni, szűrjük le, és már ihatjuk is. Mivel a belőle készült teának nincs jellegzetes íze, hozzákeverhetjük más teához, gyógyhatásából mit sem veszít. Igyunk naponta 3 pohárral!

Az észak-amerikai indiánok a növény leveléből cigarettát sodortak, ezzel enyhítve a hörghurutot.

Már a középkorban is közkedvelt gyógynövénynek számított, köptetőnek, lázcsillapítónak, gyomorfájásra, hasmenésre használták. Nyálkaoldó hatása miatt a letapadt váladékot fellazítja, így azt könnyebben felköhögjük, így panaszunk hamarabb elmúlik. Mivel légzőrendszerünket kiválóan tisztítja, asztmásoknak is javasolt használata. A belőle nyert tea emésztőrendszerünkre is jó hatással van, hasmenésre kiváló orvosság. Sárga színe miatt szőkéknek szánt samponokban is találkozhatunk a szöszös ökörfarkkóróval.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1076 Hits
0 hozzászólás

Erdei fülesbagoly: szemüveges tudós és halálhírnök

Az emberiség egyik leggyakoribb madárszimbóluma a bagoly. Az európai kultúrkörben többnyire a tudást, a bölcsességet kapcsolják hozzá. Számos tanintézmény viseli címerállataként, de a könyvtárak, könyvesboltok is előszeretettel használják logójukban. Magyarországon ki ne ismerné minden idők legtalálékonyabb bagoly orvosát, Dr. Bubót? Egy legenda szerint a bagoly azért éjszakai állat, mert ellopta a legszebb virágot, a rózsát. Bűnéért lakolnia kellett, ezért a többi madár száműzte őt az éjszakába. Sok olyan fogalmat, tulajdonságot is hozzá kapcsolnak, amelyekkel az emberek az éjszakát, a sötétséget hozzák összefüggésbe. Az ókori rómaiak a boszorkánysággal azonosították ezt az éjszakai ragadozó madarat, kontinensünkön pedig sokfelé a halál hírnökének tartják. A néphiedelem szerint a bagolyhuhogás a legrosszabb hírt tudatja velünk: valaki itt hagyta a földi létet. Ezért régen nagy számban pusztították a baglyokat, ami sajnos, létszámuk drasztikus fogyatkozásához vezetett.

Hogy a bagoly név honnan ered, etimológusainknak nem sikerült ez idáig megfejteni, de az erdei és füles jelzők könnyen érthetőek, nem is igényelnek magyarázatot.

A fülesbagoly előszeretettel költözik ritkás erdőkbe, a lombhullatók közt érzi igazán otthon magát. Az ember közelsége nem riasztja, ezért falvakban és városokban is találkozhatunk vele. Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos. A kellemes éghajlatú vidékeken egész évben fellelhető, de a hidegebb területekről télen délebbre vándorol. Sokan nem tudják, de az erdei fülesbagoly nem épít fészket, más nagytestű madarak (szarkák, varjúfélék) fészkébe költözik be. Egyéb rokonai sem jeleskednek a lakásépítésben, az uhu sziklamélyedésekbe, a macskabagoly pedig faodvakba költözik be.

Fotó: Csonka Péter

Megjelenése meglehetősen egyedülálló. Tollazata finoman mintázott, rozsdabarna színe remekül álcázza a vadászt. Tollpihékkel díszített puha fülével nagyon élesen hall, pontosan be tudja azonosítani, hogy áldozata éppen hol van, és merre mozdul. Rágcsálókkal táplálkozik, elsősorban mezei pockokat, egereket ejt el. Vadásztaktikáját a kiváló megfigyelő-képességére és rendkívüli sebességére alapozza: a fák ágain, épületek tetején vár, míg megérkezik az eledel, ekkor hirtelen mozdulattal zuhan alá, hogy karmaival magával ragadja a prédát. Horgas, éles csőre halálos fegyver. Ezzel üti agyon az áldozatát, semmi menekülési esélyt nem hagyva neki. Ez a teljesítmény azért is bámulatos, mert mindezt vaksötétben hajtja végre, éjjel. Télen, ínségesebb időkben kisebb madarakat is elejt, főleg verebeket.

Fészekalját viszonylag korán megtölti, már márciusban 4-5 fehér tojással büszkélkedhet az erdei fülesbagolypár. A tojó 27-28 napon át kotlik, mire kikelnek a szőrmók bagolyfiókák. 4 hét után a csemeték elhagyják a fészket, és a környező fák ágaira telepszenek le. Ekkor még a szülők táplálják őket. A fiókák sajátos síró hangot hallatnak, ezzel jelzik, hogy éhesek, és várják a szülőktől az elejtett egeret. Ebben az időszakban – mivel repülni még nem tudnak – gyakran találhatunk földre pottyant bagolyfiókákat. Ezek azonban nem árvultak el, nem kell hazavinnünk vagy madárvédő egyesületet értesítenünk miattuk. A legjobban tesszük, ha visszahelyezzük őket egy faágra, ahol a szülő úgyis megtalálja a kicsit, a „vészjelzését” követve.

Az erdei fülesbagoly az egyetlen bagolyfaj, amely csoportosan telel. A vezérbagoly jelöli ki a téli szálláshelynek megfelelő facsoportosulást. A hímek ezen időszak alatt jelölik ki a nyári szállást, ahova később párjukkal költöznek. A telelő csoport márciusig marad együtt. A jó telelő helyeket megjegyzik, és évekig visszajárnak oda.

Magyarországon elterjedt a madárfaj, ennek ellenére a védett madarak közé tartozik, eszmei értéke 50 ezer forint. Ha azt szeretnénk, hogy bagoly költözzön a szomszédságunkba (és nem vagyunk babonásak, azaz nem félünk halálhozó hírétől), építhetünk varjú- vagy szarkafészkeket a fák ágaira, vagy bármi olyan nagytestű marárét, amely fészkébe szívesen költözik az erdei fülesbagoly.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1107 Hits
0 hozzászólás

Takarékos ruhamosás: fél program és házi mosószer

Sokaktól hallom, hogy azért nem tudnak spórolni a villanyszámlán, mert mosni, vasalni muszáj, és ezek igen energiaigényes műveletek. Pedig vannak módszerek, amelyekkel lényegesen csökkenthetjük háztartásunk energiahasználatát. Ebben a bejegyzésemben a ruhamosással kapcsolatos takarékossági lehetőségeket és környezetbarát praktikákat foglalom össze, hogy legyünk ezen a téren is tudatosabbak.

Az első és legfontosabb maga a mosógép kiválasztása. Vásárláskor mindig figyeljünk oda, hogy „A” energiatakarékossági jelzésű mosógépet vegyünk, hiszen ez minden téren meghatározza mosásunk menetét. Az áramfogyasztást szempontjából a B kategóriás mosógép 17%-kal, míg a C kategóriás 30%-kal fogyaszt többet környezetbarát társainál. Vásárlásnál számoljuk bele ezt a későbbi többletköltséget is. De ugyanezt a műveletet végezzük el a vízfogyasztással is: ha az egyik mosógép 40, a másik pedig 70 liter vizet használ el egy alkalommal, az könnyen látható, hogy közel kétszeres fogyasztást jelent. Válasszuk a hosszú távon takarékos megoldást, még ha ez pillanatnyilag többletkiadással is jár! Megjegyzem, ma már szerencsére a legtöbb új készülék eleve „A” kategóriás. Fontos a mosható ruhák mennyisége is. Minél több ruhát mosunk egyszerre, annál takarékosabban járunk el. Egy átlagos családnak nincs szüksége egy 5 kg-nál többet befogadó mosógépre, de a 2-3 kg kevésnek bizonyulhat.

 

Használjuk ki mosógépünk extra funkcióit! Ha nem töltjük meg a mosógépünket ruhával, például csak egy kabátot szeretnénk kimosni, használjuk a fél program opciót. Így kevesebb vizet és áramot használunk. Ne felejtsük: a fél programhoz fél adag mosószert kell adagolnunk. Ha újabb gépünk van, választhatunk időtakarékos vagy víztakarékos üzemmódot is.

Térjünk rá a használt mosószerekre, öblítőkre! Általános vásárlási tanács: vásároljunk minél nagyobb kiszerelést, így gazdaságosabban vásárolhatunk. A tévéreklámokból ismert márkákat extra folteltávolítási tulajdonságaik miatt árulják drágábban. De tegyük fel a kérdést: valóban szükségünk van minden esetben erre? A hétköznapi használatban koszolódott ruhákat megtisztítják a kevésbé neves, olcsóbb mosószerek is, minőségi különbség nélkül. 

Tudták, hogy egyre többen otthon, maguk készítik a mosószert. Ez amellett, hogy pénztárcakímélő, egyben környezetkímélő megoldás. És mi a receptje? Az alapot a normál pipereszappan adja! Használjuk fel a kicsivé zsugorodott szappanmaradványainkat, melyekkel már nem tudunk tisztálkodni, és reszeljük le! A 4,5 evőkanálnyi szappanreszeléket oldjunk fel annyi vízben, amennyi éppen ellepi! Legyünk türelmesek ennél a fázisnál, ha elsietjük, felhabzik az egész. Ezt adjuk hozzá 2,5 liternyi forró vízhez. Az elegybe tegyünk 250 ml mosószódát, és addig kavarjuk, míg egy homogén masszát kapunk. Ezt flakonokban tárolhatjuk. Fontos, hogy mosás előtt mindig rázzuk fel az általunk készített mosószert, mert összesűrűsödik idővel. Öblítő helyett használhatunk ecetet, ami puhává varázsolja textíliánkat. A szag miatt nem kell aggódnunk, mosás után eltűnik. Ha nem csak puhává, hanem illatossá is szeretnénk tenni ruháinkat, használjunk természetes illóolajokat. Ezek a házi gyártású tisztítószerek teljesen lebomlanak, így nem szennyezzük velük vizeinket.

 

Tovább a teljes bejegyzéshez
3618 Hits
0 hozzászólás

Télen is ehetünk egészségesen

A tél a legzordabb évszak, és ez étrendünkön is érzékelhető. Hol van már a nyári, édes paradicsom, a friss saláta vagy a ropogós cseresznye? Persze télen is kapható szinte minden, például paradicsom, dinnye, szőlő, ám ha el is tekintünk a borsos áraktól, sajnos az íz-élmény messze nem ugyan az. A zöldségekből és gyümölcsökből beszerzendő vitaminokról és ásványi anyagokról azonban télen sem kell lemondanunk. Mit tegyünk, hogy télen is egészségesen étkezzünk?

Először is válogassunk a fellelhető gyümölcsök, zöldségek közül okosan. A banán és citrusfélék nem Magyarországon teremnek, így minőségük télen sem marad el a nyári szinttől. Jól bírják ugyanis a hosszú utazást, és azt, hogy nem teljesen éretten szüretelik. Ezek kiváló „vitaminbombák”, a narancs, a citrom, a mandarin rengeteg C-vitamint tartalmaz. Az érzékenyebb gyümölcsök, zöldségek bár gazdagítják a kínálatot, és szépek ugyan, de ahogy említettem, az ízük nem olyan, mint a hazai szabadföldi termés. Kivétel ez alól például a korábban begyűjtött, megfelelő körülmények között tárolt, és még ilyenkor is nagyon zamatos alma.

A vitaminpótláson túl az egészséges táplálkozásban van néhány fontos szempont, amelyekről télen sem szabadna megfeledkezni. Akárcsak nyáron, télen is együnk rendszeresen! A reggeli sötétség ne vegye el étvágyunkat! Ha kihagyjuk a reggelit, energia nélkül maradunk a nap közepéig, így két kockázatnak is kitesszük magunkat. Vagy egész délelőtt nassolunk, vagy rávetjük magunkat az ebédre, túl sokat és túl gyorsan fogunk enni. Egyik sem egészséges!

A nap ideális kezdéséhez jó lehet egy bögre meleg ital, legyen az tea vagy kakaó, netán tej. Figyeljünk oda arra, hogy ne igyunk nagyon zsírosat, illetve ne édesítsük túl italunkat! Teljes kiőrlésű pékáruval együtt, amelyet esetleg kevés sonkával vagy sajttal gazdagítunk, szervezetünket elláthatjuk egész délelőttre a szükséges energiával. Aki a gabonapelyheket vagy a müzlit szereti, könnyedén kombinálhatja a szilárd táplálékot a szükséges folyadékkal. Ez utóbbi télen sem hagyható el. A napi minimum 1,5-2 literre ilyenkor is szüksége van szervezetünknek!

Ne hagyjuk ki a tízórait se, hiszen még mindig a nap elején járunk, fontos a folyamatos energia-bevitel. Alma, narancs vagy bármilyen gyümölcs megteszi, hogy ebédig ne éhezzünk meg. A déli étkezéshez ne válasszunk túl zsíros menüt! A modern fagyasztási eljárásoknak köszönhetően a mélyhűtőben tartott élelmiszerek is megőrzik vitamin- és ásványianyag-tartalmuk jelentős részét. A gyümölcslevesek egyaránt ízletesek friss vagy fagyasztott gyümölcsből, esetleg befőttből elkészítve. Főételnek együnk könnyű húsokat, mint például grillezett vagy teflonban sütött csirkemell, hal vagy sovány sertéshús. Téli menünkből ne mellőzzük a savanyúságot! A savanyított káposzta például magas C-vitamintartalmával erősíti immunrendszerünket.

A tízóraihoz hasonlóan alulértékelt étkezés az uzsonna, holott ennek is fontos szerepe van egészségünk megőrzésében. Ilyenkor megehetjük például az ebédről félretett süteményt (főleg ha nem túl cukros). Valami kis nyalánkságot igazán megengedhetünk magunknak, készíthetünk például gyümölcssalátát.

Egyik legnagyobb hiba, amit egészséges táplálkozásunk ellen elkövethetünk, ha túl későn és túl bőségesen vacsorázunk. Figyeljünk oda, hogy legalább pár órával lefekvés előtt vacsorázzunk! Szervezetünk másképpen nem használja fel a bevitt energiát, így az lerakódik zsírpárnácskák formájában. Ha meleg étel mellett döntünk, ekkor is tartsuk szem előtt, hogy ne fogyasszunk nehéz, zsíros húsokat, és ne együnk túl sok szénhidrátot. A nap végén, ha csak nem vár ránk még egy éjszakai műszak, esetleg egy késő esti edzés, nem lesz szükségünk túl sok energiára, ezért csak mértékkel fogyasszunk! Még az alvásban is zavarhat, ha megterheljük a gyomrunkat.

Az ideális választás a saláta. Sokan még ma is fanyalognak, hogy a saláta ízetlen és unalmas. Ez tévedés, rendkívül sok, finom recept beszerezhető az internetről, és igazán nem bonyolult az elkészítésük sem. Ha valakit visszatart, hogy a zöldségeket meg kell tisztítani és fel kell vágni, azok számára megoldást jelenthet, hogy ma már sok üzletben lehet előre felvágott, tisztított zöldséget kapni. A számtalan salátaöntetről nem is beszélve! Ezeknél persze érdemes megnézni, hogy mi az összetételük, és mennyi kalóriát tartalmaznak.

Hogy vitaminháztartásunk kiegyensúlyozott legyen, szedhetünk étrend-kiegészítő tablettákat, de itt is érvénes a mértékkel fogalom. Ne feledjük, hogy ez nem helyettesíti az egészséges étkezést, hanem kiegészíti azt!

Tovább a teljes bejegyzéshez
2108 Hits
0 hozzászólás

Mit kívánok környezetemnek 2018-ra?

Még néhány nap, és új évet írunk. Van, aki ilyenkor fogadalmakat köt, amelyek alapján igyekszik újraértelmezni életét, és legalább reméli, hogy meg is változtatja. Én viszont egy kívánságlistát írtam össze azokról a dolgokról, melyek szebbé, egészségesebbé, sőt örömtelibbé tennék életünket. Sok bejegyzést írtam arról, hogyan változtathatunk mi magunk életünk minőségén. Ebben a mostani írásban kicsit elrugaszkodok ettől, és olyan vágyakat fogalmazok meg, amelyeknek megvalósítása túlnő rajtunk – de hát álmodni nagyot érdemes.

Első és legnagyobb kívánságom, hogy környezetünkben legyen egyre több zöld övezet. Legfőbb törekvésünk, hogy életünk egyre kényelmesebb legyen. Ennek során nem sűrűn gondolunk arra, hogy közben a környezetünkön ejtünk sebeket, ami azonnal vissza is hat ránk. Félreértés ne essék, nem gondolom, hogy az autópálya vagy egy irodaház az ördögtől való lenne. De testi és lelki egészségünkre egyaránt jó hatással van, ha körülöttünk fák nőnek, füves területek zöldellnek, virágok nyílnak. Kívánom ezért, hogy 2018-ban több ilyen terület szülessen, az önkormányzatok döntsenek ilyen beruházásokról is. Legyen tér biciklizni, sétálni, sportolni, vagy egyszerűen csak lenni kint a szabad levegőn, szép, gondozott zöld környezetben.

Milyen szép lenne, ha év végére még több természetvédelmi területtel büszkélkedhetnénk! És nem csak itthon! Mert veszélyeztetett terület akad bőven. Miután az óriáspandát sikerült megmenteni, és a veszélyeztetett állatok listájáról levenni, remélem, hogy sikerülhet több állatfajt is biztonságosan továbbörökíteni. Ha belegondolok, hogy a blogomon szereplő madarak szinte mindegyike védettnek számít (tehát védelemre szorul!) hazánkban, elég nagy munka áll előttünk.

Jó lenne látni, hogy a hulladék jó helyre kerül. Nem látok rá esélyt, hogy Svédország mintájára a szemét közel 100%-át újrahasznosítsuk, de a 2020-ra kiírt EU-s irányelvhez, az 50%-hoz jó lenne közelebb kerülni. Persze ez nem csak a begyűjtésen és a feldolgozáson múlik, ezért mi magunk nagyon sokat tehetünk. Szeretném ezért, ha holnaptól mindenki szelektíven gyűjtené otthon a szemetet!

Az is jó lenne, ha jövőre több elektromos autó kerülne forgalomba, elérhető áron, hogy csökkenjen a levegőbe kerülő szén-dioxid mennyisége.

Elbizakodott lennék, ha azt gondolnám, hogy blogom megváltoztatja a világot. Remélem azonban, hogy néhány olvasóm elgondolkodik azon, amit írok. Ezért bízom abban, hogy 2018-ban is sokan olvassák írásaimat, szóljanak bár madarakról, növényekről, eseményekről vagy általános környezetvédelmi javaslatokról.

Kívánom, hogy az idei jó rendezvények, amelyeken cégemmel részt vettünk, jövőre is folytatódjanak. Várom a Füzitői Napokat, a Fűzfanapot, a kesztölci szüreti mulatságot. Minden évben jó ezekre ellátogatni, és látni, hogy környezetvédelmi játékaink hatnak, a gyerekek egyre többet tudnak arról, miért fontos óvni környezetünket. Remélem, jövőre is lesz Almásfüzitőn Életmód- és Egészségklub, mert nem csak érdekesek az előadások, de a hallgatók gyakorlati segítséget is kapnak ahhoz, hogyan tudnak akár másnaptól kicsivel többet tenni önmagukért, jó közérzetükért.

Mindent egybevetve kíváncsian tekintek az érkező esztendőre, ezt kívánom olvasóimnak is, és persze azt, hogy legyen nagyon boldog új évük!

Tovább a teljes bejegyzéshez
943 Hits
0 hozzászólás

A három vágtató ló

Az ünnepek előtti idei utolsó almásfüzitői egészségklub témája talán provokációnak is tűnhetett egyeseknek. Szerintem inkább figyelmes segítségnek érdemes értelmezni, hogy a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésének, kezelésének a kérdésével foglalkozott az előadás.

A klub igazán rangos és hozzáértő előadót hívott: Hartmann Gabriella, dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember. Ő a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének vezetőségi tagja, a Dietetika, Humán Táplálkozási Kollégium tagja. Munkája során több elismerésben részesült (2006. Év Dietetikus végzettségű élelmezésvezetője díj; 2016. Miniszter Elismerő Oklevele; 2017. Pro Dietetica Metabolica Díj). Hartmann Gabriella nemcsak szakmailag felkészült, de jó előadó is, végig követhető és érdekes volt, amit mondott, lekötötte a hallgatóságot.

Számomra az volt a legizgalmasabb, hogy mint megtudtuk, a dietetikus tanácsadás nem egy kaptafára megy, a legjobb szakemberek még azt is figyelembe veszik, ha valaki nem hajlandó bizonyos szabályokat betartani.

Az előadás rövid történeti áttekintéssel kezdődött, amelyből sok érdekes információval lettünk gazdagabbak. Tudták például, hogy az inzulint Magyarországon először Korányi Sándor alkalmazta 1926-ben, nem sokkal annak felfedezése után? Tehette ezt annak köszönhetően, hogy a kanadai felfedezők, Banting és Best, valamint az ebben szintén nagy szerepet játszó Macleod és Collip a találmányukat szabadon hozzáférhetővé tették, hogy így az emberiség javát szolgálják, ne a saját gazdagodásukat. Banting és Macleod 1923-ban a számtalan cukorbeteg életét megmentő felfedezésért, megosztva megkapta az orvosi Nobel-díjat.

Vagy tudták, hogy a cukorbetegséget édes vizelet kórnak is hívják? A cukorbetegek vizeletének ugyanis édeskés szaga van, a kiválasztott, felesleges cukor miatt.

A cukorbetegség leginkább az idősebb korosztály betegsége, 65 év felett a lakosság kb. 20 %-át érinti. Ez nem egy hirtelen fellépő, akut betegség, hanem hosszú éveken át tart, mire a látható, sokszor igen súlyos tünetei jelentkeznek. A kettes számú cukorbetegség alapvető összefüggésben áll az életmóddal, az elhízással, és ez nem egyik napról a másikra alakul. Ironikusan mondhatnánk azt is, hogy a cukorbetegek sokat dolgoznak a betegségükét, de az iróniának itt nincs helye, sokkal inkább a megértés, és a megfelelő segítség, támogatás, ami hasznos lehet.

Hartmann Gabriella látványosan, a három vágtató ló szimbólummal tette könnyen megjegyezhetővé, mi segíthet a cukorbetegeknek. Ez a diéta, a mozgás, azaz az életmódváltás, valamint természetesen az orvosi kezelés. Ám ez utóbbi nem sokat ér önmagában, hangsúlyozta előadónk.

Mik a legfontosabb szabályok, mit ehet egy cukorbeteg? Az első és legfontosabb, hogy cukrot és cukorral készült élelmiszereket tilos fogyasztania. Ezen túl tulajdonképpen ehet szinte bármit, amit egy helyesen, tudatosan táplálkozó egészséges ember: sok rostot, tehát magas rosttartalmú zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonát, gyümölcsöt, sovány tejtermékeket, kevés zsírt.

Sokan azt gondolnák, hogy egy cukorbeteg akkor dönt jól, ha nem eszik szénhidrátot, ahogy sok diéta ezen az elven alapul. Ez súlyos tévedés lenne: a cukorbetegeknek is szükségük van szénhidrátra, de kontrolálniuk kell a mennyiségét, általában napi 120-160 gramm a megengedett.

A legjobb az a táplálék, amelynek alacsony a glikémiás indexe (GI). Hogy mi is ez? Százalékban kifejezve egy élelmiszer vércukoremelő képességét jelenti, a szénhidráttartalmával megegyező mennyiségű szőlőcukorhoz képest. GI-indexe főként a szénhidráttartalmú élelmiszereknek van, mert a szénhidrátot a szervezet szőlőcukorrá alakítja szinte minden esetben.

Mint megtudtuk, ma már a GI sem a legkorszerűbb mutató, mert ez egy egységes mennyiségű szénhidrát, 50 g hatásait mérte. Az egyes élelmiszerek azonban különböző mennyiségű szénhidrátot tartalmaznak. Kenyérből elegendő egyetlen szelet, míg sárgarépából legalább 7-8 nagy darab tartalmaz 50 grammot. A megoldás egy új fogalom, a glikémiás terhelés (GL) bevezetése volt. Ez nemcsak az adott élelmiszerben található szénhidrát típusát veszi figyelembe, hanem azt a mennyiséget is, amennyit egy egységnyi adaggal elfogyasztunk. Egy jó példa, a GI-GL különbségre a görögdinnye. Ennek a GI-je igen magas, 72-es, ám a GL értéke 4,32. Sok-sok interneten is megtalálható táblázat segíti már a számolásban a cukorbetegeket, most csak leegyszerűsítve: 10 GL alatt jók vagyunk, 20 felett már be kell, hogy kapcsoljuk a vészjelzőt.

Nem csak a GI-n lépett túl a tudomány, hanem azon is, hogy egy cukorbetegnek mindenképpen naponta 5-6-szor kell étkeznie. Előadónk szerint a napi háromszori étkezés is megfelelő.

Egy cukorbeteg, természetesen nemcsak a megfelelő élelmiszert kell, hogy megválassza, hanem az elkészítési mód sem mindegy. A héjában főtt burgonya jobb választás, mint a vajat és sokszor tejszínt is tartalmazó krumplipüré, a sovány sertéssült kevésbé terheli meg a vércukorszintet, mint a rántott hús, amely nem csak extra szénhidrátbevitelt jelent, hanem sok fölösleges zsírt is.

Az előadás alapján akár egész sorozatot indíthatnék a témában, de most csak még egy érdekességet emelek ki. A dietetikusok a való életből kiindulva, tehát, hogy az emberek nem szeretnek méricskélni evés előtt, kidolgozták az ún. ökölszabályt. E szerint egy nő egy étkezéshez általában egy ökölnyi, egy férfi 2 ökölnyi szénhidrátot, tehát köretet, 1 tenyérnyi húst és 2 tenyérnyi zöldséget fogyaszthat.

Hartmann Gabriella beszélt még a mediterrán diétáról, ami szintén kiváló útmutató lehet egy cukorbeteg számára. Talán a legfontosabb, hogy ez a diéta is kiemelt szerepet szán a zöldségeknek. Az előadónk szerint a mediterrán diétának van még egy fontos összetevője, aminek az élelmiszerek tápanyagtartalmához semmi köze nincs, és mégis nagyon lényeges: ez a déli népeknél általános közös családi étkezés, amikor nem egyedül, a tévé előtt tömjük magunkba a fölösleges kalóriákat, hanem örömmel eszünk, egymásra figyelve.

Kívánom, hogy minden olvasómnak ilyen szép, közös családi együttlétekben gazdag legyen a karácsonya!

Tovább a teljes bejegyzéshez
677 Hits
0 hozzászólás

Karácsonyfa-dilemma – néhány gondolat a jó választáshoz

A boltokban már karácsonyi dalokat játszanak, az utcák díszkivilágításba öltöztek, mindenki az ünnepekről beszél: kétségtelen, egyre kevesebbet kell aludni karácsonyig. Mi magunk is elkezdünk készülni: elővesszük a nagyi receptkönyvét, megkeressük a padláson várakozó díszeket, és – ami a leginkább képviseli a karácsonyt – fenyőfát veszünk.

A karácsonyfa jelképe ősi időkre visszanyúlik. A germán, római, kelta népek tisztelték, hogy a fenyőfa ágai akkor is zöldek maradnak, mikor minden más fa csupasz, így a kopár természet jelt ad, hogy igenis télvíz idején is van élet. A házba hozott fa hagyománya a középkorra tehető. A zöld fa jelképezi a kis Jézus megszületését, aki örök életet hoz nekünk. Az 1660-as évekre tehető az első írásos emlék, amikor gyertyával és egyéb díszekkel öltöztették fel a fenyőfát, hogy fényesebben hirdesse az örömhírt.

Ma viszont több lehetőségünk van, hogy milyen formában szeretnénk ezt a hagyományt folytatni. Az egyértelmű, hogy a kivágott és utána eldobott fa nem környezetbarát megoldás. Ha minden magyar család kivágatna egy fát magának, Magyarország fenyőállománya nagyon hamar kipusztulna. Természetesen sarkítottam: a megvásárolható fákat nem a mátrai erdőkből vágják ki, hanem erre szakosodott cégek nevelik 5-8 éven keresztül, és az ünnep közeledtével eladják őket. Magyarországon egész falvak a mezőgazdasági ipar ezen ágából élnek.

Ha nem ragaszkodunk a fa természetességéhez, vegyünk műfenyőt. Előnye, hogy sok-sok évre megoldjuk vele a karácsonyfa-kérdést, vásárolnunk csak egyszer kell. A környezetbarát emberek véleménye viszont megoszlik a műfenyőről. Aki szereti a természetet, nem kedveli maga körül a mesterséges dolgokat. Így sokan élő növény helyett nem tennének műanyag másolatot szobájukba. Aki viszont megbarátkozott az ötlettel, tudnia kell, hogy a műfenyők (mint minden más) előállítása ipari tevékenység, ami környezetszennyezéssel (légszennyezés, vegyszerek használata stb.) jár. Legközelebb az igazsághoz akkor állunk, ha újrahasznosított anyagokból készült műfenyőt vásárolunk. Így nem csak fa kerül otthonunkba, de a körülöttünk lévő hulladéktenger sem nő.

Ha élőfát szeretnénk az ünnepekre természetes fenyőillattal, az nem csak kivágott fenyővel valósítható meg. Megjegyzem, a kivágott fa tulajdonképpen nem is nevezhető élőnek. Gondoljunk a fenyőre mint ideiglenes szobanövényre! Kertészetekben vásárolhatunk fenyőcsemetéket, melyeket földlabdával, vagy cserépben vihetünk haza. Ha ezt a megoldást választjuk, nem pusztítjuk el az éveken keresztül növekedő növényt a pár hetes pompáért.

Bármely megoldást is választjuk, a vásárlás előtt gondoljuk végig, mihez kezdünk fenyőnkkel az ünnep után! Hiába veszünk műfenyőt, ha minden évben kidobjuk, mert megunjuk, kisebbet vagy nagyobbat akarunk. Az élő fával sincs ez másként. Ha cserepes fenyőt vettünk, a legtöbb kertészet vissza is fogadja az örökzöldeket, így gyakorlatilag béreltünk egy szobadíszt az ünnepre. Ha netán mégis kivágott fával ünnepeltünk, azt felszecskázhatjuk, komposztálhatjuk, tűzifaként használhatjuk.

Mindig gondoljunk környezetünkre, hiszen a fenyőfa az örömhír hordozója, ne terheljük vele környezetünket!

Tovább a teljes bejegyzéshez
585 Hits
0 hozzászólás

Inváziós, de hasznos növény a kanadai aranyvessző

Aranyeső, aranyfa, aranyvessző – nevükben hasonlítanak, ám mindhárom elnevezés más-más növényt takar. Nem csoda, hogy sokan összetévesztik őket, hiszen a nevük mellett színük is hasonló: mindhárom növény arany színbe öltözteti a tájat élénksárga virágzatával. Az aranyeső pillangósvirágú, gyerekkorunk egyik legismertebb növénye, az aranyfa pedig az olajfélék családjába tartozik. Mostani főhősünk, a kanadai aranyvessző az őszirózsák „családtagja”.

Fotó: Csonka Péter

A növény az amerikai földrész felfedezése után került át kontinensünkre. A fészekvirágzatúak azon túl, hogy népes család, evolúciós szempontból fejlettek, ezért könnyen hódítják meg az új területeket. Európában a kanadai aranyvesszőt inváziós fajként tartják számon. Bár eleinte csak dísznövényként termesztették, hamar kivadult, és a környező ökoszisztémákat rendre elfoglalta. A faj elterjedését segíti, hogy gyengébb minőségű termőföldeken is megél.

Ez a lágyszárú évelő növény akár 2 méter magasra is megnőhet. Föld alatti gyökértörzse számos járulékos gyökeret ereszt, melyekből később újabb szárak nőnek ki. Ez azonban csak a vadon nőtt növényekre jellemző, a nemesített faj nem ilyen „erőszakos”. Szőrös, hosszú szárából kinövő levelei váltakozó állásúak, sötétzöldek és alsó felükön szintén szőrösek. A virágok a szár csúcsán nőnek. A könnyen felismerhető sárga füzéreket a rovarok előszeretettel porozzák be, ugyanis a kanadai aranyvessző bőségesen termel nektárt. Kaszattermése apró, melyet kis, pitypangéhoz hasonló ernyő repít messze. A földre érkező termés a téli fagyokat is átvészeli, akár 2 év múlva is kicsírázhat!!

A 17. századi európai megjelenését követően sokáig kertészetekben, botanikus kertekben nevelték a kanadai aranyvesszőt. Később a méztermelők húztak hasznot a bőséges virágzatból. A 19. századra viszont meghonosodott, és gyorsan elterjedt Európa-szerte. Parlagföldeket, útszéleket, vasúti nyomvonalakat sajátított ki, sokszor az őslakos fajok rovására.

Fotó: Georg Slickers

Annak ellenére, hogy sokan gyomnövényként tekintenek rá, gyógynövényként is megállta a helyét az idők során. Légúti panaszokat enyhít, ha teát főzünk belőle. Vesebajt gyógyít hatékonyan, gyulladáscsökkentő, vizelethajtó tulajdonsága jótékony hatással van vese- és hólyagbántalmak, húgyúti fertőzések, vesegyulladás esetén, de kisebb vesekövet is képes kihajtani a szervezetből. Nők gombás fertőzés esetén hüvelyöblítőként vehetik hasznát. Borogatás formájában segíthet sebek, ekcéma, bőrgyulladás gyógyulásában.

Bár sok hasznos felhasználása van, fölösleges termeszteni, hiszen találunk belőle eleget a környező domboldalakon, ligeterdőkben vagy akár mezőkön. Ha mégis úgy döntünk, hogy szépsége vagy gyógyhatása miatt kertünkbe ültetnénk, figyeljünk rá, ne hagyjuk nagyon elszaporodni! Gondozására sok figyelmet nem kell szentelnünk, hiszen az egyik legéletrevalóbb növényfajról beszélünk.

Tovább a teljes bejegyzéshez
115 Hits
0 hozzászólás

Hogyan lehet barátunk a stressz?

Az időjárási viszontagságok ellenére voltak érdeklődők az almásfüzitői Egészség- és életmódklubban, ami nem csoda, hiszen a témája szinte mindenkit érint. A stressz következményeitől bárki szenvedhet, legyen férfi vagy nő, nyugdíjas, vagy még naponta munkába járó ember, állást kereső fiatal, vagy akár kisgyerekével otthon lévő anyuka.

Boda Gabriella életvezetési és humán tanácsadó előadásának legfőbb üzenete, hogy a stressz nem üldözendő rossz, hanem olyan jelenség, amelyre figyelnünk kell, és meg kell tanulnunk kezelni. Az ő tapasztalata szerint az emberek nagy része a stresszt rossznak, problémának, kerülendőnek tartja. Más az ő meggyőződése, és hamar rávezette a jelenlévőket is, hogy a stressznek van pozitív hatása, sőt, aki ügyes, lelki fejlődése szolgálatába állíthatja. Látszólag egyszerű a recept: figyelnünk kell testünk jelzéseire, így felismerhetjük, hogy egy-egy helyzet következményeként, mikor válaszol stressz-reakcióval szervezetünk, így azonnal tehetünk is ellene.

A stresszről, különösen Magyarországon nehéz úgy beszélni, hogy ne hangozzék el Selye János neve, akit több ország is magáénak vall, joggal. Bécsben született, édesapja magyar (több apai ági felmenője magyar orvos), édesanyja osztrák volt, ő maga pedig állampolgárságát tekintve kanadai osztrák, aki soha nem tagadta meg magyarságát. Előadónk is beszélt röviden Selye stresszelméletéről, az általános adaptációs szindrómáról. Szóba került az úgynevezett üss vagy fuss válasz (avagy őz reakció), amelyet először Walter Bradford Cannon, amerikai orvos, neurológus írt le. Ennek a lényege, anélkül, hogy részletes fiziológiai fejtegetésbe bonyolódnánk, hogy a szervezetünk vészhelyzetben készenléti állapotba kerül, amelyet a vegetatív idegrendszer szimpatikus része szervez meg. Ez biztosítja az esetleges önvédelmet vagy menekülési lehetőséget. Gyorsul a lélegzés, emelkedik a vérnyomás, több vérhez és energiához jutnak az izmok azáltal, hogy kitágulnak az erek és nő a vércukorszint, azokon a testtájakon pedig, amelyekre nincs szükség a menekülésnél, beszűkülnek az erek. Látszólag egyszerű folyamat, ám valójában igen bonyolult védekező mechanizmus szervezetünk részéről. Ez tette egykor lehetővé, hogy az ősembereknek legyen valami esélye például a kardfogú tigrissel szemben, vagy ennek köszönhető ma, hogy autót vezetve, vészhelyzetben sokan félre tudják rántani a kormányt, elkerülendő egy frontális ütközést.

A stressz ilyen helyzetekben egyértelműen hasznos, váratlan vészhelyzetre adott reakció, jön és elmúlik, amint elmúlt a veszély. Ha azonban tartósan fennmarad, könnyen belátható, hogy pusztító is lehet, a szervezetünk képtelen károsodás nélkül elviselni az állandó készenlétet.

Nehézséget jelenthet, hogy manapság egészen más helyzetek is kihozzák belőlünk ugyanezt a reakciót, olyan események, amelyekkel kapcsolatban sokszor nem gondolunk arra, hogy stressz-reakciót váltott ki belőlünk. Amikor például nem állunk ki magunkért, nem képviseljük az érdekeinket, folyton stresszben élünk, ez pedig életminőségünket rombolja, sőt számos betegség forrása lehet. Pedig ha időnként visszaszólunk kiabáló főnökünknek, megvédjük magunkat, nő önbizalmunk, és ez esélyt ad arra, hogy jobban, kiegyensúlyozottabban éljünk hosszabb távon.

Az első lépés a jó stresszkezelésre, hogy felismerjük ezeket a szituációkat, akár a fizikai jelekből. Erre konkrét példákat is kaptunk az előadótól. Ilyen lehet, hogy mellkasi légzésre váltunk, azaz kapkodjuk a levegőt, ha felgyorsul, szaporává válik szívverésünk, vagy ha valaki hirtelen nagyon sokat beszél, bár nem jellemző rá, vagy épp elakad a szava. Tünet lehet még tartós stressz esetén a koncentrációhiány, a motiválatlanság, a levertség és a depresszió. Ha felismerjük a problémát, dolgozhatunk a megoldáson.

Az első lépés az azonnali feszültségoldás. Végezhetünk néhány egyszerű gyakorlatot: lélegezzünk tudatosan, figyeljünk arra, hogyan veszünk levegőt és jó erősen fújjuk ki. Sétáljunk mezítláb a fűben, ha tehetjük, vagy álljunk szó szerint két lábbal a földön. Néha még egy-egy hirtelen kicsúszott káromkodás is oldhatja a feszültséget, de érdemes bizonyos feszültségoldó módszerekkel mértékkel élni, mert például van, akit a tányértörés megnyugtat, de esetleg abban, akihez hozzávágtuk, stresszt generál.

Sokszor az üresjárat sem jó, mert amikor nincs semmi dolgunk gyakran megoldatlan ügyeinken kezdünk rágódni. Ilyenkor tegyünk valamit! Még egy „nemszeretem” mosogatás is jobb, segít oldani a feszültséget. Vagy relaxáljunk! A rendszeres táplálkozás és a mozgás is fontos. Sokszor elég egy kellemes séta, egy jó kirándulás, vagy a zenehallgatás esetleg a tánc. Figyelmet kell fordítanunk a pihenésre is, bátran álljunk meg néha egy kicsit, lazítsunk, nem kell mindent azonnal megcsinálni, sok minden megvár. Az a rengeteg inger, amely egy hétköznapi bevásárlás közben ér minket – zene a bevásárlóközpontban, reklámdömping, színek kavalkádja, villogó feliratok – szintén ellensúlyozható, ha otthon például vacsora közben nem kapcsoljuk be a tévét, csökkentjük az ingereket.

Ugye, milyen egyszerű?!

Tovább a teljes bejegyzéshez
734 Hits
0 hozzászólás

Ez nem fából vaskarika! Reális lehetőség a vörösiszap újrahasznosítása

Az idei, szám szerint ötödik Ökoindustria Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállítás helyszíne a budapesti Vasúttörténeti Park csarnoképülete volt. A tömegközlekedési eszközzel nehezen megközelíthető helyszín is szerepet játszott abban, hogy kevés laikus érdeklődő látogatta meg az eseményt. Igaz, egy szakkiállítás elsősorban a szakmának szól, de több olyan kiállítóval találkoztam, akik civileknek is igazán sok érdekességet tudtak volna mondani, nem is beszélve azokról a környezetvédelmi civil szervezetekről, akik számos érdekes témát bemutattak. Örültem volna, ha sok nem szakmabeli érdeklődő hallhatta volna Dr. Kovács Balázs előadását a vörösiszap újrahasznosításának lehetőségeiről. Persze ez egy igen bonyolult, több szakmát érintő ügy, ám nem kevés olyan vetülete van, ami bárki számára izgalmas lehet, aki népszerű tudományos szinten csak kicsit is érdeklődik a környezetvédelem, vagy a technika fejlődése iránt. Almásfüzitőn cégem több vörösiszap-tározó tájba illesztését végzi, számunkra tehát magától értetődően ez fontos kérdés, minden vonatkozásában.

Egyre több tudományos munka foglalkozik a vörösiszap újrahasznosításával – kezdte előadását Kovács Balázs. A több szempontból is előremutató újrahasznosítást az EU hulladékgazdálkodási irányelve is kiemelten fontosnak tartja. Földünket tesszük élhetőbbé azzal, hogy egy legalább részben újrafeldolgozható vagy új nyersanyaggá alakítható anyagot nem tározókban helyezzük el, nem ott őrizzük az idők végeztéig. A vörösiszap ritka fémeket tartalmaz, melyek a világon csak korlátozott mennyiségben és csak bizonyos területeken bányászhatóak, miközben különböző ipari tevékenységeknél létfontosságúak. Jogosan merül fel hát a kérdés, hogyan lehetne ezekhez hozzájutni.

Különböző országok más és más módszerekkel kezelik a vörösiszapot – ismertette az előadó. Sok ország, köztük Görögország, Ausztrália, Franciaország, évtizedeken keresztül egyszerűen a tengerbe engedte, ami, lássuk be, nem túlzottan környezetbarát megoldás. Ezt a módszert néhány éve betiltották, így jelentősen felgyorsítva az újrahasznosítást célzó kísérleteket. A világ számos országában ugyanis a gyárak nagy része nincs felkészülve a tárolásra. Pedig éppen ez a másik lehetőség a vörösiszap kezelésére, hogy mint Almásfüzitőn is, tározókban helyezik el. Éppen ez teszi lehetővé, hogy ma a feldolgozás lehetőségein gondolkodjunk. A jövő egyértelműen az újrahasznosításé! Bár illúzió, hogy nulla hulladék keletkezzen ennek során, de jelentősen csökkenthető a tárolandó anyag mennyisége, ráadásul a ritka földfémeket kinyerhetjük. A maradék anyag egy részét fel tudja használni az építőipar. A vörösiszap és az erőművi pernye elegyéből például geopolimer állítható elő, ami a térkőgyártás egyik alapanyaga lehet. A cél csak a haszonanyagok minél nagyobb mértékű kinyerése és a vörösiszap közel teljes mennyiségének hasznosítása esetén valósítható meg. 

A vörösiszapok, függően a feldolgozott bauxit minőségétől, az alkalmazott technológiától, különböző összetételűek lehetnek. Almásfüzitőn a vörösiszap egyebek mellett céliumban, lantánban, neodímiumban, ittriumban gazdag. Mind kiváló nyersanyag a hi-tech ipar számára.

A kinyerés módozatát illetően fontos kísérletek folynak szerte a világon és Almásfüzítőn is. Ma már az a legfőbb kérdés, hogyan lehet a laboratóriumi folyamatokat az iparba átültetni, mennyire lehet a folyamat költséghatékony és környezetbarát. A kutatás csak számos szakterület képviselőjének együttes munkájával oldható meg, így részt vesz a munkálatokban vegyész, kémiai analitikus, mineralógus, alkalmazott matematikus, környezetmérnök, folyamattervező mérnök, anyagmérnök, eljárástechnikus és még sokan mások. Almásfüzitőn hazai egyetemek és neves szakértők is részt vettek a munkában, így a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Cemkut Cementipari Kutató Kft. és egyéni szakértők.

Minden módszer számos előnnyel és hátránnyal bír – hallottuk az előadótól. A savas kioldás vagy hidrometallurgia nagy savigénnyel jár, ami költségessé teszi az eljárást. Ekkor sav hozzáadásával a vörösiszapból ülepítés során különböző anyagok válnak ki, mint vas, alumínium vagy szkandium. Egyszerűségét tekintve előnyös ez a módszer, hiszen a sav munkájához csak a gravitáció kell, azaz, hogy leülepedjenek ezek az anyagok. Egy másik módszer a pirometallurgia, ami a magas hőmérsékleten való kezelést jelent. Az olvasztás során nyersvasat nyerhetünk ki, a salak savazása során pedig alumíniumhoz és különböző ritka földfémekhez juthatunk.

Hogy minél hatékonyabban kinyerhessük a ritka földfémeket, a kísérlet része az is, hogyan lehetne a vörösiszapot előkészíteni, hogy jobban viselkedjen a folyamat során. A savas kioldás és ülepítés mellett például különböző szeparációs módszereket is teszteltek. Rázás, centrifugálás, ultrahangos aktiválás, savazással való gélesítés – szerepelt eddig.

Összefoglalva a tanulságokat, azt mondhatjuk, hogy bár még nincs meg a tökéletes felhasználási eljárás, a mozaik darabjai kezdenek összeállni. A jövőben a legjobb módszerek kikísérletezésére ajánlatos egy kisüzemi technológiai sort összeállítani, hogy élethűbb körülmények között folytatódhasson a tesztelés. A vörösiszap felhasználásának nem ismerjünk minden lehetőségét, idővel újak jelenhetnek meg – jelentette ki Kovács Balázs. 

 

Tovább a teljes bejegyzéshez
1681 Hits
0 hozzászólás

Bennünk van boldogságunk kulcsa

Novemberben igazi sztárelőadót hívott meg Almásfüzitőre a község Egészség- és életmódklubja. Ezt már a terembe lépve, a közönséget megpillantva is megállapíthattuk: a székekben leginkább fiatalok ültek, akik Győrből, Komáromról érkeztek, sőt, volt, aki Szlovákiából utazott át az előadásra.

Lippai Marianna életútja nem a megszokott kerékvágást követte. 1997-ben született meg lánya, akiről 5 és fél évesen derült ki, hogy gyógyíthatatlan immunbetegsége halálos kimenetelű. Ezen a ponton a család élete alapjaiban változott meg, minden percüket úgy élték meg, mint fentről kapott ajándékot – vallja Marianna. Utolsó együtt töltött napjukon az anya ígéretet tett lányának: életét boldogan fogja tölteni nélküle is. Azóta az ország egyik legismertebb motivációs előadója lett, ÉLETKEdv nevű Facebook-oldalát több mint 185 ezren követik.

Nem kell betegnek lennünk, hogy ráébredjünk: minden okunk megvan, hogy örüljünk életünknek –kezdte legfőbb hitvallásával Almásfüzitői előadását. Ez nem azt jelenti, hogy életünkben minden hibátlanná és nehézségektől mentessé válik. Problémák mindig is lesznek, nem tudjuk elkerülni őket! Nem is érdemes, de mindig találhatunk kapaszkodót. A legfontosabb, hirdeti az Életkedv-szellemiség, hogy megtanuljunk örülni az apró dolgoknak is. Sokszor nem mérjük fel problémáink reális mértékét, hajlamosak vagyunk a bolhából elefántot csinálni. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy gyakran kifogásokat keresünk, okokat, miért is nem tudunk egy problémán túllendülni.

A megoldás bennünk van! Lippai Marianna őszintén úgy gondolja, hogy ha mérgesek tudunk lenni, ugyanúgy nyugodtak is lehetünk, ugyanis mi magunk döntünk, hogy melyik utat választjuk. A környező világtól különböző impulzusokat kapunk, melyekre nincs hatásunk: nem tőlünk függ, hogy a dugóban ledudálnak-e minket vagy sem. Az viszont igenis a mi választásunk, hogy ez 30 másodpercig zavar bennünket, vagy 2 órát bosszankodunk rajta. Sőt, rosszabb esetben még a munkába is magunkkal visszük, és másokkal megosztjuk, mintha ez egy lényeges információ volna, ahelyett, hogy egy vállrándítással letudtuk volna a történetet. Meg kell tanulnunk higgadtnak maradni, hiszen a bosszúsággal csak magunknak ártunk – a ránk dudáló sofőr életét ez semmiben nem befolyásolja.

Marianna egy másik példát is felhozott: sokak napját a horoszkóp rontja el már reggel. „Rossz előjelekkel” nehéz pozitívan hozzáállni a naphoz. A horoszkópok megbízhatóságáról mosolyogva gyónta meg: rádiósként az ő feladata volt megírni a napi jóslatokat, és tette ezt minden tudományos alap nélkül.

Nem is lehet mindig tudományosan megközelíteni az embert, hiszen érző lények vagyunk. A legtöbb esetben nem kell pszichológushoz fordulni, higgyük el, pár kedves szóval sokat segíthetünk a körülöttünk élőknek. Ugye, mennyivel jobban érzi magát kolléganőnk, ha észrevesszük újonnan vásárolt cipőjét vagy új frizuráját… Ami saját életünket illeti, igyekezzünk egyéni világunkat kifejezni! Szabad kakukktojásnak lennünk, ha ezzel a magunk világát tesszük élhetőbbé, kellemesebbé. Ugyanakkor nem kell utálnunk azt, aki ezért nem szeret minket, hiszen ezzel is csak magunknak ártunk.

Összegezve az este tanulságait, ne kívülről várjuk boldogságunkat! Gyógyszerek, pszichoterapeuta, kényszeres párkapcsolati ragaszkodás – ezek mind külső segítségek, de a valódi megoldást magunkban kell keresnünk.

Tovább a teljes bejegyzéshez
3715 Hits
0 hozzászólás

Az ember apró cimborája: a barátposzáta

Bár szereti az ember közelségét, mégsem emiatt hívják barátposzátának, hanem a hím feje búbján hordott fekete sapka miatt. A sötét folt a szerzetesekre emlékeztette az embereket. Számos népnyelvi neve mind erre a jellegzetességére utal: barátfülemüle, papfülemüle, fekete folt. Szép, dallamos, hosszú éneke miatt is jól ismert madár. Közeli rokona, a sokszavú poszáta komoly filmes karriert futott be, Az éhezők viadalában a főszereplő Katniss Everdeen védjegye lett.

A barátposzáta Eurázsia meleg és mérsékelt részein honos, de Észak-Afrikában sem idegen. A Dél-Európában élő egyedek egész évben helyben maradnak. A hűvösebb éghajlaton élők viszont télen melegebb vidékekre vándorolnak. A faj érdekessége, hogy minél északabbra fekvő vidéken honos a pár, annál délebbre vándorol a hideg hónapokra. Hazánkból is elköltözik többnyire, de ha gondos gazda etetőjére talál, szívesen nálunk tölti a telet. A hosszú vándorút előtt felhalmozott testsúlyuk, amely nélkülözhetetlen a több ezer kilométer megtételéhez, lomhábbá teszi őket. Ezért sajnos könnyebben esik ragadozó madarak áldozatául ebben az időszakban. A dús cserjésekben érzi igazán otthon magát, de bozótosok, bokorsávok, városi parkok, kertek is gyakran szolgálnak élőhelyéül.

A barátposzáta 15 cm hosszúra nő meg, szárnyfesztávolsága elérheti a 23 cm-t, tehát a verébnél valamivel kisebb. A poszátafélék között is elég kisméretűnek számít. Tollazata nagyrész szürke, háta kissé barnás árnyalatú. A fiatal egyedek fejteteje barna, a tojóké pedig rozsdavörös. A fekete fejfedő a felnőtt hímek kiváltsága. Csőre olyan, mint egy ár. A már említett sokszavú poszáta feljegyzések szerint ezt szinte fegyverként is használja. Ha egy kisebb állat, egy macska például megtámadja fészküket, a poszátapár bátran rátámad, és elűzi.

A békésebb barátposzáták inkább csak apróbb élőlényekre vadásznak a fák lombkoronájában megbújva. A lesből elkapott rovaroknak, pókoknak, csigáknak vajmi kevés esélyük van a fürge mozgású énekesmadárral szemben. Szintén fontos táplálékforrás számára a viszonylag magas cukor- és vitamintartalmú bodzabogyó. A sok-sok madárfaj között a barátposzáták is előszeretettel látogatják ősszel és részben télen is ezeket a bogyóktól roskadozó bokrokat. Aki madárbarát kertet szeretne, kialakítása során tartsa szem előtt, hogy olyan cserjéket, fákat is ültessen, amelyek télvíz idején eleséget biztosítanak a nálunk telelő barátposzátáknak. Szívesen fogadnak bármilyen más lágy táplálékot, legyen az gyümölcs, zöldség vagy akár tejtermék.

Monogám madárfaj. A hím több fészek építésébe is belekezd, mely alapokból a tojó választja ki a fészekrakásra legalkalmasabbat. A fészket száraz növényekből építik, és puha szőrszálakkal teszik kényelmesebbé. Nem tartoznak a jeles építészek közé, kialakított otthonuk szerkezete annyira laza, hogy a rövid költés után általában szét is hullik. A barátposzáta évente kétszer költ május és június között. A 3-7 tojás 11-14 napig tartó kiköltésében mindkét szülő szerepet vállal.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület „Az év madarának” választotta 1993-ban a barátposzátát. Magyarországon a leggyakoribb poszátafaj, ez körülbelül egymillió párt jelent. Bár a hazai és az európai állomány egyaránt mérsékelt növekedést mutat, a fajt Magyarországon védettnek nyilvánították. Eszmei értéke 25 ezer forint.

 

Tovább a teljes bejegyzéshez
1676 Hits
0 hozzászólás

Hazánk ékességei: a magyar és a kései szegfű

Eddig csupa hasznos gyógynövényről írtam, most kivételt teszek, mert szerintem egy virág szépsége önmagában is erény. A szegfűk nemzetsége mintegy 338 fajával leginkább az északi félteke mérsékelt égövén terjedt el.

Ezt az évezredek óta kedvelt növényt számos szimbolikus jelentéssel ruházták fel. Az ókori rómaiak főistenük, Jupiter virágának tekintették. A hűség és az állhatatosság fogalma kapcsolódik hozzá, ezért a középkorban a szerelem és egyben a házasság jelképeként tisztelték. Spanyolországban nemzeti virág. Részben véletlen, hogy a portugáloknál a szabadság jelképe lett, amikor az országban 1933-tól több mint 40 éven át tartó diktatúrát katonai puccsal, egyben vértelen forradalommal 16 óra leforgása alatt eltörölték. A háttérben az ok alapvetően az volt, hogy António de Oliveira Salazar, majd 1968-tól utóda, Marcelo Caetano egyaránt ragaszkodott az egykori portugál gyarmatbirodalom maradványaihoz, ez azonban egyre több katona életét követelte, és a hadsereg, beleértve a vezetőket, ezt megelégelte. 1974. április 25-én reggel a Grandola, Vila Morena című betiltott dallal adták tudtul a rádióban, hogy a hadsereg egységei akcióba lépnek. Ekkor tömegek özönlöttek az utcára, és mivel a virágpiacokon a szegfű volt nagy tömegben kapható, így az emberek vörös szegfűt tűztek a puskacsövekbe, a katonai zubbonyok zsebébe. Persze lehet, hogy véletlenek nincsenek, hiszen Franciaországban a katonák a bátorság jelképeként tisztelték ezt a virágot. A királypártiak vörös szegfűt tűztek a mellükre, amikor a vérpadra léptek.

A szegfű a magyar népművészet kedvelt virága. Hímzéseken és fafaragványokon is megtaláljuk a legyező formájú 5 vagy 7 sziromleveles virágokat.

A magyar szegfű csak a Kárpát-medencében terem. Gyerekkoromban kirándulásokon sokszor találkoztam magam is ezzel az igénytelen és mégis szép virággal. Száraz gyepeken nő és erdőszéleken, de tápanyagban szegény talajon, köves, sziklás területen is megél.

Csomókban nő, magassága általában 20-50 centi. Levelei keskenyek, lándzsa alakúak, szélei épek. Júniustól augusztusig bíborrózsaszín szirmai tömött csokrokban virítanak a szár csúcsán. Termése toktermés, a szegfűfélékre jellemzően cikkelyesre hasad – mintha a színes nagy virágzat helyét egy száraz, kemény barna szirmú virág venné át.

Kinézetre nem hasonlító Kárpát-medencei rokona a kései szegfű. Hegységeinkben gyakran találkozhatunk vele: a Pilis, a Bakony és a Gödöllői-dombvidék is őshazájának számít. Nevét értelemszerűen kései virágzásáról kapta, amely a nyár közepétől októberig tart. A kései szegfű szára a közepétől elágazik, és minden szár végén 2,5-4 centiméter átmérőjű virág nő. A virág 5 szirma fehér, közepéig sallangos. A növény levelei hegyesek, szélük fogazott.

A kései szegfű 2015-ben az Év vadvirága szavazaton első helyezést kapott. A Magyar Természettudományi Múzeum pályázatára azonban nem önmagában jelölték, hanem legközelebbi rokonaival, a balti szegfűvel, az István-király szegfűvel, a Lumnitzer-szegfűvel és – lám, milyen a dialektika, ilyen is van - a korai szegfűvel együttesen vett részt a szavazáson. A csoport többi tagja szintén csak a Kárpát-medencében él. A Lumnitzer-szegfű és az István-király szegfű Magyarországon védelem alatt áll, eszmei értékük 100 ezer forint. A fehér szegfűk névre keresztelt csapat két ellenfele egyébként a medvehagyma és a szúrós csodabogyó volt.

Tovább a teljes bejegyzéshez
926 Hits
0 hozzászólás

Füstmentes légkör és egy kis történelmi háttér

A dohány az amerikai kontinens felfedezésével terjedt el Európában, bár a pipázás, a füstölés szokása nem onnan érkezett. Számtalan kelta leletben találtak apró bronz- és agyagpipákat. Csakhogy azokba különféle szárított füveket tömtek. Amikor 1550 körül Spanyolországba került a dohány növény, a fő szerepét a szúnyogűzésben látták, a dohány mint élvezeti cikk a XVI. századi spanyol matrózoknál jelent meg. Miközben szinte a világ minden pontján elterjedt, az egyház – e szokás mindvégig fő ellenzője – „bűnös élvezetnek” tekintette, és a tiltás mellett lépett fel, valamint velük nagy egyetértésben az orvosok sem pártolták ezt a szokást, már a XVII. században rendszeresen értekeztek a káros hatásairól. 1604-ben megjelentek az első dohányzásellenes röplapok, ez sem a XX. század találmánya! A sok korlátozó intézkedés sem a modern kor találmánya, sőt a mostani korlátozás igazán enyhe az egykorihoz képest! Régen büntetésként nem volt ritka a pénz-, vagy akár halálbüntetés, sőt az orrlevágás. Svájcban pedig létrehozták a dohányosok börtönét.

A XVIII. századot mégis a dohányzás aranykorának nevezik. Szinte az egész világ füstölt az egyszerű emberektől az uralkodókig. A XIX. század tiltásai mögött nem egészségügyi okok álltak, hanem a rendszeres tűzesetek. Debrecenben például annak, aki dohányzással tüzet okozott, egy tehén árának megfelelő büntetést kellett fizetnie, de szinte minden városunkban adtak ki ezért rendeleteket.

Ma inkább csak a füst káros hatásától óvják az embereket azzal, hogy a nyilvános zárt közterületi dohányzást szabályozzák, vagy éppen tiltják, és sok országban tilos a cigarettareklám. Ettől függetlenül persze még él a szokás, és belátható időn belül nem is számolhatunk azzal, hogy teljesen megszűnik. Egy ország van a világban, ahol tiltott a dohányzás, ez Bhután.

Talán szokatlan egy környezetvédelmi blogban erről értekezni, pedig ahogy létezik zajszennyezés, úgy szerintem a dohányzást is joggal sorolhatjuk a környezetre is káros szokások közé. Többnyire csak közvetlen hatásokról beszélünk, ám ha nem is vetekszik egy cigarettázó ember egy gyár füstkibocsátásával, azért sose felejtsük el, hogy mindkettő terheli a levegőt.

Világszinten évente 5-6 billió szál cigarettát gyártanak, igaz, ma már jelentősen megnőtt a vágott dohány fogyasztása is, úgyhogy ez a szám csak hozzávetőlegesen mutatja, milyen jelentős mennyiséget füstöl el az emberiség. Egy 2015-ös felmérés alapján, Magyarországon a nők egynegyede, a férfiak egyharmada dohányzik.

A cigaretta előállítása önmagában is környezetszennyezéssel jár. A dohányföldek miatt sok helyen erdőket vágtak ki, ezzel csökkentve Földünk füstelszívó képességét. A cigaretta égéséhez oxigénre van szükség, a füstje pedig veszélyes szén-monoxidot és erősen környezetszennyező szén-dioxidot juttat légkörünkbe, amit nem csak a dohányosok, de a körülöttük élők is beszívnak, ártva szervezetüknek. Emellett dohányzásellenes szervezetek gyakran hivatkoznak arra, hogy 4000 különböző kémiai anyag található a cigiben. Nos, ennyi, vagy akár csak a tizede, mindenképpen sok, amely a kis rudacskák elhasználásával por, folyadék vagy egyéb formában ökoszisztémánkba beépül.

A dohányzás végterméke, a cigarettacsikk pedig jó esetben a szemeteskukában köt ki, de sajnos sokszor a járdán hányódik. A természetben eldobott csikk bár hozzávetőlegesen 1 hónap alatt lebomlik, a benne található vegyi anyagok hosszan szennyezik a talajt és a vizeket. Igaz, ma már a csikkeket is újra lehet hasznosítani egy kiváló találmánynak köszönhetően. A magyar feltaláló cégének van olyan gépe, amely kiolvasztja a cigarettacsikkből az újrahasznosítható műanyagot. Az előállított anyag annyira erős, hogy padok gyártásához is felhasználható.

Környezetkárósítóak a dohányzás okozta tűzesetek is. Egy-egy leégő erdővel, felperzselődő fás hegyoldallal csökken a Föld „tüdőkapacitása”, és a regenerálódás hosszú időbe, évtizedekbe telik.

Egyértelműen a legjobb tehát, ha sosem szokunk rá a dohányzásra, vagy ha már erről elkéstünk, akkor igyekszünk leszokni. Megosztok három apró tippet ehhez a nem könnyű vállaláshoz.

·         Keressen olyan erős indokot, amely Önt is motiválja! Például: nem lesz kellemetlen füstszagú a lakása, vagy nem kell az erkélyen vagy a kertben ácsorogva cigiznie, a családban egészségesebb lesz mindenki, csökken a halálos betegségek kockázata. De lehet bármi más, van, akinek az jön be, hogy büszke lesz rá az unokája.

·         Tudatosan kerülje a stresszes helyzeteket legalább egy-két hónapig, mert egy nehezen kezelhető, feszült helyzetben hamarabb rágyújt a leszokóban lévő dohányos.

·         A szokás hatalma sem elhanyagolható. A reggeli szál cigit cserélje almára, reggeli tornára, a cigiszünetek helyett inkább mozogjon, sétáljon egyet! Telefonálásnál vegyen egy tollat, vagy egy gyufaszálat a kezébe a megszokott cigi helyett!

Tovább a teljes bejegyzéshez
1160 Hits
0 hozzászólás

Jókedv és tanulás: így telt a Fűzfanap

Mindig jó szórakozás az almásfüzitőiekkel „fűzfanapozni”. Idén is jutott bőven jókedvből, kacagásból, sőt tanulásból. A tízedik alkalommal megszervezett Fűzfanapon összegyűlt a község apraja-nagyja, egy kellemes délután reményében. Úgy tapasztaltam, nem csalódtak! Az eseményt a Teleház fogadta be, de a környéket is gyerekzsivaj töltötte be pár órára.

Szeptember 29-én, péntek délután kezdődött a kétnapos rendezvény csocsó- és pingpongbajnoksággal, ez persze elsősorban a sportrajongóknak volt izgalmas program. Szombaton viszont a legkisebbektől az idősebbekig mindenki találhatott kedvére való műsort. Hamar a gyerekek kedvence lett a parkban felállított ugrálóvár és az elektromos kisautó.

Az esemény műsorvezetője Bekéné Magyar Melinda, a Petőfi Sándor Kulturális Szabadidő Központ és Könyvtár intézményvezetője volt, ő gondoskodott arról, hogy gördülékenyen menjen minden.

A rendezvény egész ideje alatt lehetett játszani a Tatai Környezetvédelmi Zrt. környezetvédelmi játékaival, és a gyerekek nem is hagyták ki a lehetőséget. A legkisebbek a „hulladékhalomból” horgásztak élvezettel. Aki öt palackot vagy dobozt kifogott, apróbb ajándékot kapott, persze, kicsit ez is ösztönözte lelkesedésüket. Meggyőződésem szerint azonban már ez az egyszerű kis játék segít, hogy megtanulják, a kiürült pillepalack, vagy üdítős doboz helye nem a szemetesben van. Több tudatosságot, ismeretet követelt a szelektív hulladékgyűjtés alapjait szemléltető, gyűjtőkonténereket ábrázoló táblán. Először egy kérdést kaptak a gyerekek, például: hova dobnád a kibontott ajándék csomagolópapírját? Csak akkor járt a pont, ha a szivacslabdát a megfelelő, példánk szerint a kék tárolót jelző karikán dobta át a játékos. A nagyobbak totóban tehették próbára tudásukat. A környezetvédelmi kérdések volt, akinek nehéznek bizonyultak, mások könnyebben boldogultak velük, ám mindenkinek tanulsággal szolgáltak. A gyerekek erőfeszítéseit természetesen minden játéknál apró ajándékokkal jutalmaztuk.

Volt más szórakozási lehetőség is. Nem csak gyerekek, de felnőttek és nyugdíjasok is ollót, ecsetet, ceruzát ragadhattak, hogy szabadjára engedjék fantáziájukat. A Teleház első két szobájában mindenki szorgosan ragasztotta a papírcsíkokat, festette a papírtányérokat.

Az emeleten eközben műsort nézhettek az érdeklődők. Először a Bábuci Bábszínház adta elő A három kismalac című klasszikus mesét. A gyerekek az első perctől az utolsóig kivették részüket az előadásból: együtt fújták a malacok házát, együtt főzték a teát a jó meleg téglaházikóban. A farkasnak természetesen esélye sem volt. A színpadot ezután a zumba táncosok vették át. A latin zene és aerobic ötvözete egyre közkedveltebb a környéken. A Fűzfanapon a neszmélyi csapat adta elő öt számra koreografált táncát. A fürge lábúak között egy almásfüzitői kislány is szerepelt. A műsor remélhetőleg elég pezsdítő volt ahhoz, hogy a füzitőiek közül többen is kedvet kapjanak hozzá – jegyezte meg Bekéné Magyar Melinda. Reményei szerint a községben is összeáll egy csapat a közeljövőben. Az esten fellépett Szűcs József, majd batyus bállal zárták az almásfüzitőiek a remek hangulatú 2017-es Fűzfanapot.

Tovább a teljes bejegyzéshez
282 Hits
0 hozzászólás

Szürke légykapó: a természetes rovarirtó

Itt az utolsó lehetőség, hogy még idén találkozzunk vele, a szürke légykapó ugyanis augusztus és október között délre vonul. Ám amilyen hűvösek a napok és különösen az éjszakák, lehet, hogy a többségük már úton is van. De ne aggódjunk, a veréb távolabbi rokona jövő május-április környékén visszatér, gyakran ugyanarra a költőhelyre. E szorgos, hasznos madárka Európában és Ázsia nyugati részén őshonos, ahonnan a téli hónapokra Afrikába és Ázsia déli részére költözik.

Fotó: Csonka Péter

Magyarországon szinte bárhol találkozhatunk a 45-75 ezer pár tagjaival. Szívesen választják erdők tisztását lakóhelyül. Nem fél az embertől, lakott településekre, parkokba is gond nélkül beköltözik. Sőt, gyakran épületek zugaiban, falüregekben, gerendákon épít fészket magának. Ha szeretnénk, hogy kertünkben önkéntesként segítsen nekünk a rovarok számának csökkentésében, helyezzünk ki odút neki!

E kisméretű madár szárnyainak fesztávja 23-26 centiméter, súlya alig 14-20 gramm, azaz verébméretű. Színe, mint neve is mutatja, szürke, némi barnás árnyalattal. Mellénye fehér, hosszanti sávok díszítik. Közeli rokona a kormos légykapó, amely csak abban különbözik tőle, hogy a hím tollazata karakteresebb, fekete-fehér.

Ágakon üldögélve szemeli ki áldozatát, magasból csap le a gyorsan repülő rovarokra. A légykapó nem válogatós, szúnyog, darázs, szitakötő egyaránt megfelel neki, és természetesen a légy. Már csak azért is, nehogy meghazudtolja nevét. Zsákmányszerzés után türelmesen visszaül leshelyére. Ha az időjárás hűvösebbre fordul, és a levegőben már kevesebb rovart lehet elcsípni, a földön ugrálva vadászik, vagy fák törzséről ragadja el a mászó bogarakat. Amennyiben rovart nem talál, a szürke légykapó vegetáriánus üzemmódra vált, és kis bogyókat gyűjt: fekete bodzát, somot, madárcseresznyét vagy fagyalt. A növényevés leginkább a tavaszi és őszi táplálkozására jellemző.

A hím általában a tojó előtt pár nappal érkezik a költőterületre, és énekével édesgeti magához párját, fáról fára röppenve mutatva neki a kiszemelt fészekhelyeket. Ha a tojó eldöntötte az ingatlan megépítésének ideális helyszínét, kezdődik a fészekrakás. A munkálatokat többnyire a tojó végzi, 4-6 nap alatt készül el az új családi otthon. A puha bélelésre kifejezetten igényes a szürke légykapó, finom növényi szálakat, faháncsot, tollat, mohát, pamutszálat, bármit felhasznál, hogy lakhelye minél kényelmesebb legyen.

Általában 3-5 tojásból áll a fészekalja. Évente egyszer, ritkábban kétszer költ. A fiókák 11-13 nap alatt kelnek ki, ekkor az etetés elsősorban a hím feladata. A kicsik két hét után elhagyják a fészket. Hazánkban a faj nem fenyegetett, de védett. Eszmei értéke 50 ezer forint.

Tovább a teljes bejegyzéshez
855 Hits
0 hozzászólás

Gyógyítsuk magunkat jógával!

Hosszabb nyári szünet után újraindult az almásfüzitői Egészég- és életmódklub, ahol a helyi lakosok ismerkedhetnek olyan módszerekkel, amelyek testünk és lelkünk gyógyítására alkalmasak. Az elmúlt évek során egyebek mellett hallottunk tanácsokat, hogyan táplálkozhatunk egészségesen, jó-e a stressz, és hogyan lehet kezelni, milyen a helyes alvás, mit tehetünk érte, és találkozhattunk a meditáció különböző formáival is. Szeptember 28-án Rózsár Dániel jógaoktató a jóga tudományát mutatta be. Az est házigazdája, dr. Varsányi Balázs vezette fel a témát.

Rózsár Dániel életútja több mint érdekes. Szoftverfejlesztőként dolgozott évek óta, amikor rájött, hogy több mozgásra, fizikai aktivitásra van szüksége. Ekkor nekiállt keményen sportolni: terepkerékpározás és maratonfutás jelentette számára a felfrissülést. Két éve döntötte el, hogy a mozgásnak egy spirituálisabb formáját is kipróbálja, ekkor találkozott a jógával. Azóta akkreditált jógaoktatóként dolgozik.

A jóga egy életmód – kezdte előadását –, az élet tudománya. A távol-keleti gyógyászat nagyban különbözik az európaitól. Az éghajlati adottságok miatt ott sokkal fontosabb, hogy a betegségeket megelőzzék. Az egészséges ember szemükben nem azonos a nem beteg emberrel; a betegség legkisebb jelei (rossz szájszag, hasmenés stb.) is gyógyítandók szerintük. A jóga ebben az öngyógyításban lehet segítségünkre.

Az előadó vázolta a három létező embertípust, melyekből mindannyiunkban jelen van mindegyik, azonban az arányok különbözőek. A váta típus vékony, törékeny, kreatív és kapkodó. A pitta közepes termetű, határozott céljai vannak, éles logikájának köszönhetően jó szervező. A kapha kifejezés a nagy testűekre vonatkozik, ők azonban jellemzően nehezen motiválhatóak. Típusunk nem csak egyénenként változik, de az életkor és az életmód is hatással van rá. A jóga abban tud segíteni, hogy visszaállítsuk születésünkkor kapott jegyeinket.

A legelterjedtebb a 8 fokozatú jóga, mely szám a fejlődés különböző szakaszaira vonatkozik.

·         1. lépcsőfok az erkölcs: az igazság szolgálata, a békesség megteremtése

·         2. lépcsőfok az életmód: testi-lelki tisztaság, önképzés, lelki élet

·         3. lépcsőfok a testgyakorlás: testünk rendbetétele

·         4. lépcsőfok a légzőgyakorlatok: vele kontrolláljuk vérnyomásunkat, elménk sebességét

·         5. lépcsőfok az érzékek fölötti uralkodás: tudatos választások, nem zsigeri ösztönök

·         6. lépcsőfok a koncentráció: kizárni a világot, tárgyra (pl. gyertyalángra) való kizárólagos figyelés

·         7. lépcsőfok a meditáció: külső segédeszköz nélküli összpontosítás

·         8. lépcsőfok: önmagunk teljes megismerése

Miután megismertük a jóga elméleti sarokköveit, Rózsár Dániel három légzőgyakorlatot végeztetett a közönséggel. Ezzel kiválóan példázta, hogy egy olyan egyszerű mozgás, mint a légzés, mekkora hatással lehet egész testünkre és elménkre. A nézők kérésére az előadó bemutatott egy napköszöntő jógagyakorlatot is. Elmondása szerint nem a legegyszerűbb feladat volt, de kitartó munkával könnyen elérhető a jógának ez a szintje.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1235 Hits
0 hozzászólás