Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Mi ez?


Ez egy személyes blog, közérdekű témákról: hétköznapi környezetvédelemről, például szelektív hulladékgyűjtésről, és az ipar környezetvédelmi lehetőségeiről, ezen belül kiemelten az almásfüzitői vörösiszap tározókról. Szeretném ugyanis, ha nem csak a médián átszűrt hírek jutnának el mindazokhoz, akiket érdekel: mik ezek a tározók, miért vannak a Duna partján, jelentenek-e kockázatot a környezetükre, ki az, aki kezeli, és mit lehet róla tudni.


Ki vagyok én?


Szeretem a tiszta helyzeteket, így nem is titkolom, hogy a tározót kezelő cégnek vagyok a kommunikációs munkatársa. Biztosan lesznek olyanok, akik szerint ez hitelteleníti az írásaimat, mert elfogult leszek. Ezzel szemben én úgy gondolom, így van kellő rálátásom arra, hogy a cég hogyan működik, mit tesz. Mindenkit megillett, hogy elmondhassa a saját álláspontját.

Mindent a fedőanyagról

Az egykori timföldgyár az almásfüzitői tározókban helyezte el a termelés melléktermékeként létrejött vörösiszapot évtizedeken át. Ez az itt élők számára köztudott. Az idősebbek még emlékeznek arra, hogy az évek során már megszilárdult iszap felszínéről a legkisebb szellő is messze vitte a vörös port. Erősebb szélben pedig sivatagi tájjá változott a környék.

Tovább a teljes bejegyzéshez
814 Hits
0 hozzászólás

A szürkület vérprofi vadásza

 A kék vércse egy igazi honfoglaló. Más madarak elhagyott fészkeibe költözik be, évente 20-30 ezer km-t vándorol.

Pala, hamvas, szürke, vöröslábú vércse – bármelyik megnevezést is használjuk rá, mindegyik a kék vércsére utal. Nem, nem egy átváltozóművésszel van dolgunk, hanem a szemlélők teszik máshová a hangsúlyt. A hím vércse testének legnagyobb részén ugyanis kékes szürke a tollazat, de mint oly sok madár esetében nála is feltűnik más szín is. Így a combja és az alsó farokvédő tollazata vörösesbarna, a lába pedig narancsvörös. Lám így már érthető is, hogy a vöröslábú vércse az tulajdonképpen a kék vércse. Sőt az is világos, hogy a Velencei-tó környékén miért terjedt el a papagájvércse név. Ez a ragadozó nem csak sokszínű, de soknevű is. Hívják bogárzó sólyomnak is, amely egyrészt utal arra, hogy mivel táplálkozik, másrészt a sólyommal való rokonságát jelöli. És akkor még nem említettem a latin nevét (Falco vespertinus) amely jelzi, hogy szürkületkor él csak igazán.

Tovább a teljes bejegyzéshez
752 Hits
0 hozzászólás

Folyékony lételemünk: H2O

Nem csak a kontinenseket átívelő mammutcégeken múlik Földünk egészsége, tisztasága. Bolygónkon több mint 7 milliárd ember él, mindenki kiveheti a részét a feladatból. Sokszor hallottuk már azt a gondolatot, hogy unokáink kölcsön adták nekünk az erőforrásokat, így a vizet is, amelyet minél tisztábban kell nekik visszaörökítenünk. Egyre csökkenő ivóvíztartalékainkra leginkább úgy vigyázhatunk, hogy takarékosan használjuk. Ennek messzebb ható haszna is lesz. Hiszen rengeteg energia elmegy víztisztításra, hogy vezetékes vizünk iható legyen. A fejlett világban egy ember hozzávetőlegesen 100-150 liter vizet fogyaszt el naponta. Sok esetben fölöslegesen. Pedig számos mód van az ésszerű használatra, amelyet a hétköznapi életben naponta gyakorolhatunk. Gondolatébresztőnek megosztok ezek közül párat.

Tovább a teljes bejegyzéshez
672 Hits
0 hozzászólás

Régi családorvosunk: Kamilla

Hat tározónkon és a hetes kétharmadán rekultivációs munkánknak köszönhetően burjánzik a növényzet, az idei esőknek köszönhetően egész nyáron szép zöld maradt a mező. A számos gyom mellett él nálunk több védett és sokféle gyógynövény is. Tavasztól őszig mindig virágzik nálunk valami. A kedvenc időszakom a sokszínű május, amikor a réti füzénynek köszönhetően kékeslilába borul a táj, és csak a rikító vörös pipacsfoltok törik meg az egységes látványt. A kamilla apró, fehér virága későbbi vendég. Ő az életében fel nem ismert művész: szerény, alig észrevehető, ám „halála” után azonnal értékesebbé válik. Sőt átváltozó-művész is. A kedves, visszafogott növényke leforrázva karaktert vált, előbújik belőle az agresszivitás. Intenzív illatával betölti az egész lakást. Ízét még én sem mondanám jellegtelennek, a gyermekeimet pedig jobb, ha erről nem is kérdezem. Ám egy gyógynövénytől azt várjuk, hogy segítsen, nem pedig, hogy finom legyen!

Tovább a teljes bejegyzéshez
1353 Hits
0 hozzászólás

Gátakkal körülvéve

Sokszor téma volt már, hogy a vörösiszap-tározókat nem mi (cégem, a Tatai Környezetvédelmi Zrt.) hoztuk létre, ez a múlt öröksége. Igen, ez tény, amit mi is elmondunk leginkább akkor, amikor vádként fogalmazzák meg velünk szemben, hogy a tározók itt állnak a Duna partján. Ez adottság. Arról azonban ritkábban esik szó, mennyit tettünk azért, hogy a tározók biztonságosak legyenek. Ezek a tározók már rég nem azok ugyanis, amelyeket a cég egykor átvett. Túl azon, hogy rendbe hoztuk, kármentesítettük a tározók vörösiszappal szennyezett környékét, megerősítettük a tározókat övező gátakat is. Bár a Greenpeace többször megvádolt minket, és riogatta a lakosokat, mondván, hogy egy árvíz vagy egy földrengés katasztrófával fenyegetné a környéket és a Dunát, minden eddigi tény az ellenkezőjét bizonyítja.

Tovább a teljes bejegyzéshez
759 Hits
0 hozzászólás

A magyar papagáj

A gyurgyalag színpompás tollazata napfényben különösen ragyogó. Hasa kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga. Nem véletlen, hogy egyik népi elnevezése a magyar papagáj. Van neki persze több neve is, a méhészmadár ezek közül a legismertebb, étlapján ugyanis gyakran szerepel a méh és a darázs. Ezek fogyasztására külön technikája van: addig ütögeti az elkapott fullánkost egy kemény felülethez, míg szúrószerszáma letörik, és a méreganyag jelentős része is távozik az áldozatból. Ami pedig marad, azt a gyurgyalag szervezete feldolgozza. Ellenállóbbak e téren, mint a többi madár. Amikor nem a méhészek életét keseríti, kisebb-nagyobb szitakötőkkel, lepkékkel, sáskákkal is beéri. Ezeket fészkelő helyétől 1-2 km-es körzetben vadássza le. A gyurgyalag a természet kis termetű vadászrepülőgépe. Taktikája a türelmen, gyorsaságon és precizitáson alapul. Stratégiai megfigyelőállása többnyire egy villanydrót, vagy faág, onnan csap le az arra zümmögő peches rovarra.

Tovább a teljes bejegyzéshez
2260 Hits
0 hozzászólás

Taraja van, és repül. Mi az?

Nem, nem a tarajos gőte, hanem egy nonkonformista külsejű madár. Punk-tarajával és pompás tollazatával hívja fel magára a figyelmet. Van, aki ennyiből már tudja, hogy a búbos bankáról van szó. A felismeréséhez nem kell ornitológusnak lenni, aki egyszer látta, bármikor beazonosítja, hiszen annyira látványos és egyedi, hogy semmilyen szárnyassal nem téveszthető össze. Népszerű madár. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület „Év Madara” programjában – melynek célja a hazai madárfajok társadalmi szintű bemutatása – háromszor nyert első helyezést 1989 óta, legutóbb tavaly.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1242 Hits
0 hozzászólás

Hétköznapi környezetvédelem

A cégem rendszeresen részt vesz falunapokon, ilyenkor mindig arra törekszünk, hogy segítsük a magunk eszközeivel megértetni: mindannyian tehetünk valamennyit környezetünkért. Egyszerű állampolgárként is a hétköznapokban. Például jelentős ráhatásunk van a keletkező hulladék mennyiségére, illetve arra, hogy a már létrejött hulladéknak mi lesz a további sorsa.

Hogyan csökkenthetjük a hétköznapokban a hulladék mennyiségét? Megelőzéssel! Ennek egyik kiváló eszköze a tudatos vásárlás. Mindig gondoljuk végig, hogy egy vonzó termékre valóban szükségünk van-e. Ez néha nagy kihívás! Óvjuk a környezetünket azzal is, amikor veszélyes anyagoktól mentes, környezetbarát, újrafelhasznált anyagokból készült, tartós, javítható termékeket vásárolunk! És ha tehetjük, tegyük ezt lakóhelyünkhöz közel! Ne áltassuk magunkat azzal, hogy minek ilyesmivel törődni, más úgyis megveszi a nem környezetbarát terméket. Igen, biztosan így van, de ha mi, akik már tudjuk, hogy mi helyes és mi nem, mi sem cselekszünk okosan, miért várnánk el ezt mástól. Inkább mutassunk jó példát!

Tovább a teljes bejegyzéshez
860 Hits
0 hozzászólás

A hantmadár és a rozsdás csuk

Ornitológus ugyan nem leszek, de sokat tanultam arról, milyen madarak élnek a tározó növényvilágában. Például a címben említett hantmadár és a rozsdás csuk, két kedves, apró madár, egyik sem nagyobb 15 centiméternél és nem súlyosabb 3 dekánál. Azonnal megjegyeztem róluk, hogy mindkettő a légykapófélék családjába tartozik, ugyanis megértettem, miért érzik jól magukat a vörösiszap-tározón. Itt ugyanis tavasztól őszig rengeteg a légy és persze mindenféle repülő-mászó rovar. Döng, döngicsél, ciripel a táj.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1310 Hits
0 hozzászólás

Miért mesterséges?

Eddig csak a technológia látványos részéről esett szó, azaz az eredményről. Arról, amikor a már lefedett vörösiszapon végre megtelepszik az élet, és a természet meghódítja a területet. De mi ennek az alapja? Hiszen azt mindenki sejti, hogy a vörösiszapban nem élnek meg a növények, bár láttam olyan fotókat is, amelyekből látszik, hogy az élet mindenütt helyet követel magának.

A természet helyet követel magának

Szerintem mindenkinek az lenne az első magától értetődő elképzelése, hogy a vörösiszap felszínére földet kell teríteni, annál nincs jobb termőanyag. Ez – most már tudom – több okból sem jó megoldás. Talán a legfontosabb a természetes talajok védelmének a kötelezettsége, amely egyben EU-s irányelv is. Ahogy az Európai Talaj Charta mondja: „A talaj az emberiség egyik legdrágább kincse, mely életteret jelent a növények, állatok és az ember számára. A talaj korlátozottan áll rendelkezésre és könnyen tönkretehető.” Ha van más megoldás, nem szabad termőtalajt bányaterületre hordani, ahova nincs szabad bejárás, mezőgazdasági hasznosítása nem lehetséges. Ráadásul ez kettős kárt jelent, hiszen ezt a talajmennyiséget valahonnan el kellene hozni, ahol hiány keletkezne.

Tovább a teljes bejegyzéshez
661 Hits
0 hozzászólás

Madarak a vadasparkban 1.

Sosem gondoltam volna, hogy a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-nél ismerem majd meg alaposabban, milyen madarak élnek hazánkban. Pedig így lett, elsősorban két elkötelezett természetvédő szakembernek köszönhetően.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1166 Hits
0 hozzászólás

Hiszen ez olyan, mint egy vadaspark!

Első látogatásom a tározón

Írtam, hogy a Tatai Környezetvédelmi Zrt. nevével 2013 előtt nem találkoztam. Talán azért, mert teljesen más területen dolgoztam korábban. Kommunikációval foglalkoztam előző munkahelyemen is, de a hulladékhasznosítás nekem bizony kínai volt. Mindent meg kellett tanulnom a TKV-ról. Ez igazi kihívás volt: bújtam a háttéranyagokat, hallgattam a kollégákat, részt vettem képzéseken, de az igazi áttörést az jelentette, a munka lényegét akkor értettem meg igazán, amikor végre kijutottam az almásfüzitői vörösiszap-tározóra. Sosem felejtem el, rettentő hideg volt és akkora sár, hogy ki sem szállhattunk a terepjáróból. De átélhetővé, láthatóvá vált az, hogy mivel is foglalkozik a TKV. Majd írok erről is.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1402 Hits
0 hozzászólás

Május végén mindenki ünnepel

Kesztölcön is van telephelye a Tatai Környezetvédelmi ZRt.-nek, így évről évre meghívást kapunk az ottani önkormányzat május végi rendezvényére. Az idei majális különleges, összevont esemény volt: egyszerre ünnepelték a gyerekeket és az apákat. Kesztölcön évek óta megtartják a világon először 1910-ben, Amerikában megrendezett apák napját. Élenjárók, hiszen, bár hazánkban csak néhány éve kezd divatba jönni, ez a nap náluk már hagyomány, ráadásul idén mindenkit megelőzve tartották meg. Ugyan a hivatalos ünnep Magyarországon június utolsó vasárnapján lesz, de szerintem a kesztölci apukák nem bánták a korai ünnepet.

Tovább a teljes bejegyzéshez
714 Hits
0 hozzászólás

Ugyanaz és mégis más

Ha a tavalyi Füzitői Napokkal kapcsolatban azt írtam, hogy rutinosan vettem részt a rendezvényen, akkor mit írjak erről az évről? Persze a harmadik alkalom igazán nem sok ahhoz képest, hogy hány éve rendezik meg az eseményt. A Füzitői Napok igazán szép hagyományra tekint vissza, az elsőt 1992-ben rendezték meg. Persze alakult-változott, például, ahogy polgármester úr, Karánsebesy Lukács megjegyezte köszöntő beszédében, ma már csak nevében hordozza a többes számot.

Hagyomány ide, rutin oda, mindig kíváncsisággal telve érkezem az eseményre. Szerintem jogos a várakozásom, mert hiába az állandó elemek, a megszokott felépítés, mégis minden egyes alkalom más és más. Nem pusztán az időjárás miatt, mert bár nagy szerepe van abban, milyen hangulatban telik a nap, mennyien látogatnak ki az almásfüzitői nagy térre, mégsem csak ezen múlik a siker.

Tovább a teljes bejegyzéshez
854 Hits
0 hozzászólás

Füzitői napok annó – 2015.

Rutinosan vetettem bele magam a 2015-ös Füzitői Napok szervezésébe, már, ami a mi részünket illeti. Elhatároztuk, hogy újítani fogunk, mert bár a táblás kvízjátékunkat, amelyet évről évre vittünk magunkkal, nagyon szerették a gyerekek, de nem akartuk megvárni, hogy megunják.

Sokat töprengtünk, hogy miről szóljon és milyen legyen az új játék, végül úgy döntöttünk, hogy a szelektív hulladékgyűjtés témáját dolgozzuk fel. Hiszen ez az, amivel nap mint nap találkoznak a gyerekek, és talán ebben tehetnek a legtöbbet maguk is a környezetükért.

Tovább a teljes bejegyzéshez
778 Hits
0 hozzászólás

Füzitői napok annó – 2014.

Közeledik május vége, ilyenkor gyereknap táján rendezik Almásfüzitőn a Füzitői Napokat. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. számára ez fontos ünnep. Évek óta részt veszünk rajta és nem pusztán úgy, hogy támogatjuk, hanem ki is települünk, programokat viszünk.

Tovább a teljes bejegyzéshez
787 Hits
0 hozzászólás

A kívülálló szemével

2013 óta dolgozom a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-nél, és bevallom, először akkor hallottam róluk, amikor az álláshirdetésüket megláttam. Természetesen ekkor utánaolvastam: kik ők, mit csinálnak? Azonnal belefutottam a Greenpeace támadó kampányába, de a cég erre adott válaszai számomra már akkor is hitelesek voltak. Aztán megnéztem a honlapjukat, és amit ott találtam, még árnyaltabbá tette a képet. Tetszett, hogy a TKV láthatóan nem zárkózik el a nyilvánosságtól, nem burkolózik hallgatásba, hanem tényeket mutat be. Elolvastam, amit a múlt örökségéről írtak, amelynek felszámolását, a következmények enyhítését az állam helyett felvállalták, így ma nem a mi adónkból porzásmentesítik a tározókat. Olvastam, hogy különösen a kolontári katasztrófa után milyen sok ellenőrzést kaptak, amelyeken mind hibátlanul megfeleltek.

Tovább a teljes bejegyzéshez
899 Hits
0 hozzászólás

Bemutatkozás

Mi ez?

Ez egy személyes blog, közérdekű témákról: hétköznapi környezetvédelemről, például szelektív hulladékgyűjtésről, és az ipar környezetvédelmi lehetőségeiről, ezen belül kiemelten az almásfüzitői vörösiszap tározókról. Szeretném ugyanis, ha nem csak a médián átszűrt hírek jutnának el mindazokhoz, akiket érdekel: mik ezek a tározók, miért vannak a Duna partján, jelentenek-e kockázatot a környezetükre, ki az, aki kezeli, és mit lehet róla tudni.

Ki vagyok én?

Szeretem a tiszta helyzeteket, így nem is titkolom, hogy a tározót kezelő cégnek vagyok a kommunikációs munkatársa. Biztosan lesznek olyanok, akik szerint ez hitelteleníti az írásaimat, mert elfogult leszek. Ezzel szemben én úgy gondolom, így van kellő rálátásom arra, hogy a cég hogyan működik, mit tesz. Mindenkit megillett, hogy elmondhassa a saját álláspontját.

Tovább a teljes bejegyzéshez
893 Hits
0 hozzászólás