Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Szavazzunk a zengővárkonyi hős szelídgesztenyére!

2011-ben emelte nemzetközi szintre „Az év fája” versenyt az Enviromental Partnership Association (EPA) szervezet azzal a céllal, hogy Földünk legnagyobb növényeit, a fákat, a figyelem középpontjába állítsák. Nem öncélúan, természetesen. A teremtés (lomb)koronáira egyre több veszély leselkedik ugyanis. A mértéktelen erdőirtás Földünk egyik nagy környezeti problémája. Leginkább a fák biztosítanak számunkra oxigént, gyökereikkel megvédenek a földcsuszamlásoktól, otthont biztosítanak madaraknak és kisebb emlősöknek, a rovarokról nem is beszélve, és számtalan közülük ennivalót is kínál. A verseny tisztelgés tehát a fák előtt, és egyben figyelemfelhívás, hogy becsüljük meg őket, ne vágjunk ki értelmetlenül még fiatalabb példányokat se, hiszen saját környezetünket pusztítjuk ezzel.

Forrás: www.treeoftheyear.org

A történelmi időkben, mikor az ember szorosabb kapcsolatban élt a természettel, a fákat tisztelet és megbecsülés övezte. Őseink szemében a fa az életerő és az öröklét szimbóluma volt. Gyökere mélyre fúródik a földbe, törzse a mi világunkat képviseli, míg ágaival a magasba nyúlva kapcsolatot teremt az ég és a föld között. Szinte minden népnek volt legendás fája. Az Yggdraszill a skandináv mitológia kőrisfája: a világ közepén áll, annak szerkezetét tartja. A Kalevalában tölgyfa a világfa. De a keresztény világban is fát állítunk minden évben, mely lelkünk örök létét szimbolizálja.

Forrás: www.treeoftheyear.org

Bármilyen mítoszok is övezzék a fákat, ezek a növények részt vesznek hétköznapjainkban. Ha elered az eső, első gondolatunk, hogy hol találunk egy sűrű lombú fát, amely alatt szárazon maradhatunk. Elég kilépni az utcára, elsétálni egy parkba, kirándulni az erdőbe – mindenhol gyönyörű fákkal találkozhatunk. Mindegyik különleges a maga módján: az akácfa tüskés, a diófa terebélyes, a cseresznyefa termése finom.

A verseny előzménye Csehországból indult, a Nadace Partnerství szervezet találta ki 2002-ben. Idén 13 európai ország csatlakozott a versenyhez, ez a szám persze évről évre változik, hiszen bárki benevezhet egy-egy fát, tehát sok múlik egy-egy ország polgárainak aktivitásán.

A nálunk idén 8-ik alkalommal megrendezett versenyt háromszor nyerte meg magyar fa, és olyan is volt már, hogy az előkelő második helyen végeztünk. Például éppen szűkebb pátriám, Tata öreg platánja járt így 2015-ben. Az észt győztessel nehéz lett volna versenyezni, hiszen egy focipálya közepén álló tölgyfának nagy rajongótábora lehet. Pedig a mi platánunk sem kispályás! A tatai Öreg-tó partján áll, immár 235 éve, közel húsz méter magas és 650 centiméter a kerülete.

Forrás: www.treeoftheyear.org

Az észtek mellett szólt az is, hogy tölgyfáról van szó, amely fafajta valamiért a szavazók kedvence. Már három évben elvitte az „aranyérmet” egy-egy példány. A tölgyön kívül egyedül a hárs tudott egynél több győzelmet kivívni. Minél idősebb egy fa, annál nagyobb eséllyel indul. A nyertes fák általában 4-500 éves egyedek, de volt már 150 és egy 1100 éves fa is a dobogó első helyén.

A nemzetközi versenyt mindenütt megelőzi az országos megmérettetés. Érdemes minél több fát nevezni, mert így nem csak egy-egy szép példányra irányul a figyelem, hanem egy-egy tájra, városra is. Hazánkat ebben az évben a zengővárkonyi szelídgesztenye képviseli. A 400 fős falu számára a fa a folytonosságot, az élni akarást jelképezi a maga 300 évével. Az Oszmán Birodalom alól felszabadult Magyarországon szökkent szárba, azóta uralkodtak fölötte császárok, királyok, diktátorok, de ő csak türelmesen növekedett napról napra. Sőt, a 70-es években fel is gyújtották, de a fa nem adta meg magát. Nem csoda, hogy elnyerte a „szelíd túlélő” becenevet.

Forrás: www.treeoftheyear.org

A Pécsváradért Alapítvány egy rövidfilmmel mutatja be hősünket, amelynek most minden szavazatra szüksége van. Jelenleg 4621 vokssal a tízedik helyen áll, de a mi hozzájárulásunkkal könnyedén ugorhat még 4-5 helyet előre. Pillanatnyilag a portugál „fütyülő parafatölgy” vezeti a listát 10773 szavazattal. Hogy ne legyünk részrehajlóak, két fát szavazhatunk meg a 13 döntős közül. Ezen a linken regisztrálhatjuk szavazatainkat 2018. február 28-ig.

Tovább a teljes bejegyzéshez
2246 Hits
0 hozzászólás

Havasi partfutó: a vizek szerelmese

A partfutók családja igen gazdag: nagy partfutó, kis, sőt apró partfutó, alaszkai partfutó, tengeri partfutó és még Bonaparte-partfutó is létezik, hogy csak néhányat említsek. A havasi partfutó a leggyakoribb a Kárpát-medencében, Magyarországon leginkább a tavaszi és őszi átvonulás alkalmával találkozhatunk velük. Rokonaik a világ különböző tájain élnek.

Fotó: Csonka Péter

Az északi havasi partfutó a hideg területek kedvelője, Grönland és Izland területéről vonul Franciaországba és az Ibériai-félszigetre. A parti havasi partfutók Alaszka és Észak-Kanada területeiről költöznek át télire a meleg Floridába és Mexikóba. A hazánkban fellelhető „alpina” alfaj a skandináv országokból és Oroszország északi partvidékeiről vándorol a Balkán-félszigetre és a Kaszpi-tó környékére.

Egy fontos hasonlóság közös mindegyik partfutók által kedvelt területben: egytől egyig óceán- vagy tengerpart. Ugyanis a partfutók, mint nevük is mutatja, lételeme a víz. Azokat a vízpartokat szeretik, ahol a föld homokos, sáros, ahol a víz réttel, legelővel találkozik, mozgása lassú. Hazánkban leginkább az Alföld és a Dunántúl állóvizeit részesíti előnyben, de a hegyvidékek alacsonyan fekvő tavai körül is láthatunk pár példányt.

Már megjelenéséből is következtethetünk, hogy vízi madárral van dolgunk. Hosszú fekete lába segíti a vízben való haladásban. A lilealakúak rendjébe, ezen belül a szalonkafélék családjába tartozik. Méretében a pacsirtához hasonló, testének hossza 16-22 cm, míg szárnyfesztávja 33-40 cm. Hosszú csőre kissé lehajló, amelyet kiváló vadászfegyverként használ. Tollazata szezonálisan változik. A tavaszi-nyári nászidőszakban, mint a legtöbb madárnak, a partfutó színezete is pompásabb. Ilyenkor fejteteje, dolmánya, válla és farcsíkja rozsdavörös és barna árnyalatú. Minden tollának közepe fekete, ami még díszesebbé teszi. Hasán egy nagy fekete folt pompázik, teste többi része fehér, de tollazatának szára fekete. Téli öltözéke sokkal egyszerűbb: hasa fehér, teste többi részét szürkésbarna tollazat borítja, szépen belesimul a tájba.

Életmódja a vízhez kötött. Élelmét a vízben gázolva szerzi be. Alapvetően rovarlárvákkal, szúnyogokkal, apró rákokkal, pókokkal táplálkozik, de a növényi részeket is elfogyasztja. Ritkább esetben magvakkal is beéri. Mezőgazdasági haszna is van, hiszen kiváló és szorgalmas rovarirtó a vízparti ökoszisztémákban.

Tavaszi nászrituáléját az északi területeken tartja. A hímek hívogató hangját éjjel-nappal hallani lehet. Szárnyukat ilyenkor szokatlan módon tartják repülés közben, végül rezgő szárnnyal, trillázva ereszkednek alá. Mint egy látványos operaénekesi belépő, nem csoda tehát, ha a partfutólányok elalélnak. A havasi partfutó a legtöbb vízimadárhoz hasonlóan a szárazföldön rak fészket, erre megfelelő kisebb mélyedésekbe költ. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen 21-22 napot kotlik.

A hazánkon átvonuló madárfaj Magyarországon védett, eszmei értéke 25 ezer forint.

Tovább a teljes bejegyzéshez
580 Hits
0 hozzászólás

Vitamin ábécé

Közel egy hónapja tettem közzé egy blogbejegyzést, amiben bemutattam, hogy télen hogyan étkezhetünk egészségesen. Élelmiszereink kiválasztásánál egyik fő szempont a vitamintartalom volt. De mi is az a vitamin, miért is kell télen almát együnk? B, C, D… mi is a különbség közöttük?

 

Kezdjük egy meghatározással! A vitamin egy szerves vegyület, melyre szüksége van testünknek, viszont magának nem tudja ezeket előállítani. Ezért visszük be tápanyag formájában. Ha nem veszünk magunkhoz eleget belőlük, vitaminhiányos állapot áll be, ami gátolja testünk optimális működését. Ilyenkor könnyebben lebetegedünk, emésztési zavarok gyötörhetnek, illetve fáradékonyak lehetünk. Mivel ezek nagyon általános tünetek, ezért nehéz észrevenni a vitaminhiányt. A szélsőséges vitaminhiány viszont komoly megbetegedést is eredményezhet, így a C-vitamin hiánya skorbuthoz vezet, míg a B1-vitamin hiánya beriberit okoz. Ellenben túladagolásuk sem tesz jót szervezetünknek, a zsírban oldódó A-vitamin felhalmozódása miatt például bőrünk megsárgulhat.

 

A vitaminok két fő csoportba sorolhatóak. Némelyikük zsírban oldódik, míg mások vízben. De vegyük sorra, hogy melyiknek milyen szerep jut szervezetünkben!

 

Ha ábécésorrendben vesszük, az A-vitamin az első. Ezt a zsírban oldódó vitamint leginkább a belsőségekben találjuk meg: máj, vese, szív, mind bővelkednek benne. Legtöbben a sárgarépáról tudják, hogy magas az A-vitamintartalma, de a paraj, barack, sütőtök szintén bővelkedik benne. Jellemzően az erős sárga és piros zöldségek és gyümölcsök tartalmaznak sok A-vitamint (a paradicsom kivételével). Az A-vitamin leginkább látásunkra van hatással. Ha nem veszünk magunkhoz eleget belőle, farkasvakság, látászavarok alakulhatnak ki. A bőrre is jó hatással van, megelőzi a kiszáradást és repedezést.

 

A B1-vitamin a szénhidrátok anyagcseréjében játszik nagy szerepet, az idegrendszert tartja karban, illetve a szívműködés zavartalanságát is biztosítja. B1-vitaminellátásunkat leginkább gabonafélék héjából biztosítani. Ezért fontos teljes kiőrlésű péktermékeket fogyasztanunk.

 

A B2-vitamin a zsírsavak lebontásában, a szénhidrátok anyagcseréjében és testünk méregtelenítésében jeleskedik. Sok élelem közül választhatunk, hogy elegendő mennyiséget vigyünk be szervezetünkbe: tejtermékek, zöldség és zöldségfőzelékek, tojás és különböző gabonafélék hordozzák magukban.

 

A B6-vitamin az aminonsavak, fehérjék és zsírsavak anyagcseréért felelős. Hogy emésztésünk fennakadások nélkül működhessen, fogyasszunk tejtermékeket, szárazhüvelyeseket, tojást és gabonaféléket. A B12-vitamin szintén a táplálék feldolgozásában segít, elsősorban a fehérje- és szénhidrát-anyagcserénél hasznos. Továbbá a vörösvértestek képzésében van fontos szerepe. A szükséges mennyiséget beszerezhetjük húsokból és májból.

 

A leginkább ismert vitamin a C-vitamin, melynek a hormonok, kollagénfehérjék szintézisében játszik fontos szerepet, illetve az immunrendszer hibátlan működését biztosítja – ezért szoktunk meghűlés esetén sokat bevinni szervezetünkbe. C-vitamin-tartalékainkat leginkább friss zöldségekből és gyümölcsökből tölthetjük fel. A citrusfélék, zöldpaprika, paradicsom bőségesen tartalmaznak C-vitamint.

 

A biotin nevű vitamin az anyagcserében kap szerepet, a fehérje, szénhidrát, aminosav és koleszterin feldolgozását segíti elő. A belsőségek bővelkednek benne, akárcsak a különböző magvak (dió, mogyoró).

 

Ha nem is tértem ki minden létező vitaminra, a legfontosabbakat és az ismertebbeket igyekeztem megemlíteni. A másik, amire fel akartam hívni a figyelmet, hogy bár tél van, ne (csak) tabletta formájában tápláljuk magunkat vitaminokkal.

Tovább a teljes bejegyzéshez
2966 Hits
0 hozzászólás

Szöszös ökörfarkkóró: csodaszer köhögésre

Télen könnyen megfázunk, a köhögés pedig az egyik leggyakoribb panaszunk ebben az időszakban. A gyógyszerek használata azonban nem minden esetben indokolt. A szöszös ökörfarkkóró, bár neve mást sugall, nem akad meg a torkunkon, sőt, hatékonyan orvosolja köhögésünket.

A népnyelv számos néven nevezi. Vannak, amelyek hasonlóak, mint a tudományos neve: borjúfarkfű, farkkóró. Feltűnő színe és formája is ihlető volt a névadásnál: sárga virág, mezei gyertya, királygyertya, fáklyafű. A sárga virágok nyilván önmagukban jelképezhetik a lángot, de ennél több kapcsolat van a láng és a szöszös ökörfarkkóró között. A rómaiak a szárát zsírba mártották, és fáklyaként használták az ókorban. A kelták szertartásaikon ökörfarkkórót égettek, mert úgy tartották, hogy aki belélegzi füstjét, megszerzi az ősök tudását. A magyar néphagyomány szerint, ha Nagyboldogasszony napján megszentelik a növényt, az elűzi a démonokat, és a villámcsapástól is megvéd. Indiában is oltalmazó virágként tisztelik, ajtók, ablakok fölé akasztják, mint a fény jelképét, hogy távol tartsa a rossz szellemeket.

Fotó: Csonka Péter

A növény kedveli a homokos legelőket, tisztásokat, ezért hazánkban sűrűn találkozhatunk vele. Első évben csak tőlevelei jelennek meg a földfelszínen, egyenes száruk csak a második évben nő ki. Az 1-2 méter magas növény alsó részében a tőlevelekhez hasonló 20-30 cm hosszú csipkézett szélű, tojásdad alakú levelek nőnek, melyeket sűrű szőr borít – innen a növény neve. A szár felső részén kisebb levelek ülnek. A virágok a szár tetején hosszú fürtökben nőnek. Egy-egy virág 3-5 cm átmérőjűre nő, színük – mint népi nevei is mutatják – élénksárga. Júniustól augusztusig gyönyörködhetünk a szép látványban, ez a szöszös ökörfarkkóró virágzási ideje.

Hogy a rossz szellemektől megvéd-e, arra nincs tudományos bizonyíték, ellenben számos testi betegséget gyógyít, és ez persze átvitt értelemben lehet szelleműzés is. Leginkább torok- és légzőszervi problémákban segít. A növény begyűjtése roppant egyszerű: a gyógyító vegyületek a virág szirmában találhatóak, így virágzás idején gyűjthetjük. Szárítást követően teafűként használhatjuk. Egy evőkanálnyi szirmot öntsünk föl 2 dl meleg (nem forró!!) vízzel! 15 percig hagyjuk állni, szűrjük le, és már ihatjuk is. Mivel a belőle készült teának nincs jellegzetes íze, hozzákeverhetjük más teához, gyógyhatásából mit sem veszít. Igyunk naponta 3 pohárral!

Az észak-amerikai indiánok a növény leveléből cigarettát sodortak, ezzel enyhítve a hörghurutot.

Már a középkorban is közkedvelt gyógynövénynek számított, köptetőnek, lázcsillapítónak, gyomorfájásra, hasmenésre használták. Nyálkaoldó hatása miatt a letapadt váladékot fellazítja, így azt könnyebben felköhögjük, így panaszunk hamarabb elmúlik. Mivel légzőrendszerünket kiválóan tisztítja, asztmásoknak is javasolt használata. A belőle nyert tea emésztőrendszerünkre is jó hatással van, hasmenésre kiváló orvosság. Sárga színe miatt szőkéknek szánt samponokban is találkozhatunk a szöszös ökörfarkkóróval.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1076 Hits
0 hozzászólás

Erdei fülesbagoly: szemüveges tudós és halálhírnök

Az emberiség egyik leggyakoribb madárszimbóluma a bagoly. Az európai kultúrkörben többnyire a tudást, a bölcsességet kapcsolják hozzá. Számos tanintézmény viseli címerállataként, de a könyvtárak, könyvesboltok is előszeretettel használják logójukban. Magyarországon ki ne ismerné minden idők legtalálékonyabb bagoly orvosát, Dr. Bubót? Egy legenda szerint a bagoly azért éjszakai állat, mert ellopta a legszebb virágot, a rózsát. Bűnéért lakolnia kellett, ezért a többi madár száműzte őt az éjszakába. Sok olyan fogalmat, tulajdonságot is hozzá kapcsolnak, amelyekkel az emberek az éjszakát, a sötétséget hozzák összefüggésbe. Az ókori rómaiak a boszorkánysággal azonosították ezt az éjszakai ragadozó madarat, kontinensünkön pedig sokfelé a halál hírnökének tartják. A néphiedelem szerint a bagolyhuhogás a legrosszabb hírt tudatja velünk: valaki itt hagyta a földi létet. Ezért régen nagy számban pusztították a baglyokat, ami sajnos, létszámuk drasztikus fogyatkozásához vezetett.

Hogy a bagoly név honnan ered, etimológusainknak nem sikerült ez idáig megfejteni, de az erdei és füles jelzők könnyen érthetőek, nem is igényelnek magyarázatot.

A fülesbagoly előszeretettel költözik ritkás erdőkbe, a lombhullatók közt érzi igazán otthon magát. Az ember közelsége nem riasztja, ezért falvakban és városokban is találkozhatunk vele. Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos. A kellemes éghajlatú vidékeken egész évben fellelhető, de a hidegebb területekről télen délebbre vándorol. Sokan nem tudják, de az erdei fülesbagoly nem épít fészket, más nagytestű madarak (szarkák, varjúfélék) fészkébe költözik be. Egyéb rokonai sem jeleskednek a lakásépítésben, az uhu sziklamélyedésekbe, a macskabagoly pedig faodvakba költözik be.

Fotó: Csonka Péter

Megjelenése meglehetősen egyedülálló. Tollazata finoman mintázott, rozsdabarna színe remekül álcázza a vadászt. Tollpihékkel díszített puha fülével nagyon élesen hall, pontosan be tudja azonosítani, hogy áldozata éppen hol van, és merre mozdul. Rágcsálókkal táplálkozik, elsősorban mezei pockokat, egereket ejt el. Vadásztaktikáját a kiváló megfigyelő-képességére és rendkívüli sebességére alapozza: a fák ágain, épületek tetején vár, míg megérkezik az eledel, ekkor hirtelen mozdulattal zuhan alá, hogy karmaival magával ragadja a prédát. Horgas, éles csőre halálos fegyver. Ezzel üti agyon az áldozatát, semmi menekülési esélyt nem hagyva neki. Ez a teljesítmény azért is bámulatos, mert mindezt vaksötétben hajtja végre, éjjel. Télen, ínségesebb időkben kisebb madarakat is elejt, főleg verebeket.

Fészekalját viszonylag korán megtölti, már márciusban 4-5 fehér tojással büszkélkedhet az erdei fülesbagolypár. A tojó 27-28 napon át kotlik, mire kikelnek a szőrmók bagolyfiókák. 4 hét után a csemeték elhagyják a fészket, és a környező fák ágaira telepszenek le. Ekkor még a szülők táplálják őket. A fiókák sajátos síró hangot hallatnak, ezzel jelzik, hogy éhesek, és várják a szülőktől az elejtett egeret. Ebben az időszakban – mivel repülni még nem tudnak – gyakran találhatunk földre pottyant bagolyfiókákat. Ezek azonban nem árvultak el, nem kell hazavinnünk vagy madárvédő egyesületet értesítenünk miattuk. A legjobban tesszük, ha visszahelyezzük őket egy faágra, ahol a szülő úgyis megtalálja a kicsit, a „vészjelzését” követve.

Az erdei fülesbagoly az egyetlen bagolyfaj, amely csoportosan telel. A vezérbagoly jelöli ki a téli szálláshelynek megfelelő facsoportosulást. A hímek ezen időszak alatt jelölik ki a nyári szállást, ahova később párjukkal költöznek. A telelő csoport márciusig marad együtt. A jó telelő helyeket megjegyzik, és évekig visszajárnak oda.

Magyarországon elterjedt a madárfaj, ennek ellenére a védett madarak közé tartozik, eszmei értéke 50 ezer forint. Ha azt szeretnénk, hogy bagoly költözzön a szomszédságunkba (és nem vagyunk babonásak, azaz nem félünk halálhozó hírétől), építhetünk varjú- vagy szarkafészkeket a fák ágaira, vagy bármi olyan nagytestű marárét, amely fészkébe szívesen költözik az erdei fülesbagoly.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1107 Hits
0 hozzászólás