Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Ha egy nem is, de több ezer partifecske már csinálhat tavaszt

Európa legkisebb fecskefaja a partifecske. Nevét kedvelt lakóhelyéről kapta, ugyanis léte szorosan kapcsolódik a vízhez. Többnyire a víz által kimosott területeken, függőleges, löszös partfalakba építi fészeküregét. A munkálatokat a hím kezdi el, de később a tojó is bekapcsolódik a családi lak elkészítésébe. Minden pár 5-14 nap alatt egy-egy 40-120 cm hosszú járatot készít.

Fotó: Csonka Péter

A partifecske táplálkozása meglepő módon nem kötődik a vízhez, így az ember által kialakított területeken (pl. elhagyott homokbánya, régészeti ásatás) is szívesen fészkel. Nálunk a tározón is élnek fecskék, a rekultivált területen kialakítottunk számukra egy löszfalat, amelyet évről évre karbantartunk. Ha nem tennénk, az erodálódó falban nem sokáig maradnának meg kis vendégeink, keresnének maguknak újabb, jobb helyet. Természetes körülmények között a partifecske minden évben más területet szemel ki lakóhelyül, ugyanis a tavaszi és őszi esőzések során megemelkedett vízszint miatt sok esetben elmállik a homokfal egy-egy része, így a partifecske lakóüregei is beomlanak sokszor.

A partifecske szinte az egész Földet hazájának tekintheti, nyáron közel az egész északi féltekén találkozhatunk példányaival, míg a hűvös hónapokra a bolygó déli felére vándorol. Március-május között érkezik az északi területekre. Az augusztus-október hónapokban hatalmas távolságot tesz meg a sok százezer szárnyas, hazánkból például a Szaharától délre eső területekre költöznek át.

Fotó: Csonka Péter

A partifecske a verébalakúak rendjébe tartozik, ennek megfelelően kisméretű, szárnyfesztávja 26-29 cm, testének hossza pedig mintegy 10-12 cm. A 11-16 grammra növő madár háta, szárnyának és fejének felső része barna, alsó oldala fehér. Farka – mint minden fecskének– villás, csőre rövid. Közmondásunk úgy tartja, hogy egy fecske nem csinál tavaszt. Érthető, hiszen, ritkán találkozhatunk magányos partifecskével, kolóniájuk több száz, de akár több ezer egyedből is állhat. Ebből adódóan szinte mindig rajban repülnek. Bár repte nem olyan kecses, mint a füstifecskéé vagy a molnárfecskéé, de ő is ritkán száll le a talajra.

Táplálékául apró rovarok szolgálnak, különösen kedveli a levéltetveket, legyeket, szúnyogokat. Ezeket a levegőben kapja el. Noha vízparton él, a víz körül élő rovarokat csak kedvencei hiányában fogyasztja. Számos természetes ellensége van. Szinte minden közepes vagy nagyobb testű ragadozó madár vadászik rá, így a fecskeraj villámgyorsan szétriad, ha sólyom, héja vagy karvaly közeledik. Gyors repülőként viszont a vadásznak villámsebesnek kell lennie, komoly kihívás a fecskét elkapni. A szárazföldön is sok veszély leselkedik rájuk: macskák, kígyók, nagyobb testű rágcsálók, menyétfélék lesnek rájuk. Sőt, a róka képes felülről leásni a fecskeüregbe. Hogy hol érdemes próbálkoznia, azt hang alapján ítéli meg.

Fotó: Csonka Péter

A magyarországi fecskeállomány csökkenőben van, melynek több oka közül az egyik legjelentősebb, hogy természetes élőhelyei emberi beavatkozások következtében pusztulóban vannak. A másik az afrikai vízhiány, amely szintén képes megtizedelni az állományt. Hazánkban nem fenyegetett, de védett madárfaj, eszmei értéke 50 ezer forint.

Tovább a teljes bejegyzéshez
375 Hits
0 hozzászólás

Földalatti kincseink: a barlangok

Tudták, hogy a barlangoknak is van külön világnapja? Miért is ne lenne, hiszen a barlang is olyan természeti érték, amelyre érdemes felhívni a közvélemény figyelmét. Minden év június 25-én ünneplik a barlangok fenntartói és a barlangrajongók, valamint a természetre kíváncsi, azt szerető civilek és laikus érdeklődők.

Nekem a barlang vad, ősi és természetes. Persze, hiszen tudom, hogy kezdetben a sziklák repedései, üregei védték meg eleinket az időjárás viszontagságaitól, itt éltek, erről számtalan szép barlangrajz is tanúskodik. Az Altamira barlangban fedezték fel a XIX. század utolsó harmadában az első barlangrajzokat. Ezeket feltehetően kommunikációra, vagy valamilyen szertartásra használhatták egykoron.

Aggteleki cseppkőbarlang

Fotó: Horvabe https://bit.ly/2KtWcD3

 

Egy barlang lehet viszonylag kicsi is. Meglepődtem, hogy már a 2 méternél nagyobb, természetes módon létrejött üregeket is annak nevezik, amennyiben ember által járhatóak.

A barlangokat elhelyezkedésük és kialakulásuk szerint lehet csoportosítani. A Magyarországon jelenleg számon tartott 4018 barlang legtöbbje karsztbarlang, illetve olyan, amelyet a hévíz alakított ki a viszonylag könnyen oldódó mészkőben.

Tudták, hogy Tata is bővelkedik ilyen képződményekben? A város legnagyobb barlangja a Megalodus-barlang, amely nevét a Megalodus kagylóról kapta. Ez jellegzetes ősmaradványa a triász mészkőnek, amelyben a barlang képződött. A Kálváriánál bárki megfigyelheti ezeket a kb. 200 millió éves őslényeket.

A Feszty-barlang növénylenyomatos édesvízi mészkőben keletkezett. Az Angolparkban található Angyal-forrás-barlang pedig laikusként fogalmazva, tulajdonképpen egy kavics-barlang, a víz kifényesítette a barlang falát alkotó kavicsok felszínét.

Az ország legismertebb barlangja az Aggteleki cseppkőbarlang, melyen Szlovákiával osztozunk. Szépsége és egyedisége miatt 1995-ben az UNESCO Világörökség Bizottsága a Világörökség részévé nyilvánította. A 25 km kiterjedésű Baradla-Domica-barlangrendszer a mérsékelt égöv leghosszabb aktív patakos barlangja, míg a Szilicei-jégbarlang a világ, tengerszint feletti magasság alapján, legalacsonyabban fekvő jégbarlangja.

Másik nagy barlangunk délen, a Mecsekben található. Az Abaligetről elnevezett barlangnak legendája is van. Történt, hogy a törökök elől a barlangba menekültek a magyarok, ám elárulták őket. A törökök azt találták ki, hogy a legkisebb kockázatot az jelenti számukra, ha kifüstölik őket onnan. Ám fordult a kocka, mert a magyarok egy másik kijáratra leltek, és így nemcsak megmenekültek, de hátba is tudták támadni az ellenséget. Így történt vagy sem, az Abaligeti-barlang később, részben a legendának köszönhetően, nagyon népszerű lett. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 1996-ban vette kezelésébe, ekkor építették ki a ma is használatos korszerű túraútvonalat.

Budapest a világ egyetlen, természetes barlangokban gazdag fővárosa. 200 körüli sziklaüreget tartanak nyilván a szakértők.

A Pál-völgyi-barlangrendszer Magyarország leghosszabb barlangja, a 31 kilométeres teljes hosszból 500 méternyit a turisták is látogathatnak. Érdekesebbnél érdekesebb cseppkőalakzatairól ismert, melyek állatokra (elefánt, krokodil) hasonlítanak, de itt található a Meseország cseppkő-képződmény és a remek akusztikájú Színház-terem is.

A Szemlő-hegyi-barlang, akárcsak az előbb említett, a Budai-hegységben található, és ugyancsak a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Itt a hévíz a mészkősziklákon jellegzetes borsóköveket alakított ki, melyek szőlőfürthöz hasonló képződményt alkotnak. A barlang 1990 óta gyógyászati célokat is szolgál, kivételesen tiszta levegője a légzésszervi panaszokat enyhíti.

Szemlőhegyi barlang

Fotó: BuBiSvÍz https://bit.ly/2KwAkdD

 

A főváros egyik kiemelkedő látnivalója a Gellért-hegy Duna felőli oldalába épített Magyarok Nagyasszony-sziklatemplom. Az 1920-as években a természetes barlangot robbantással kitágították, és mellé építették a pálos rendi szerzetesek új kolostorát. A templomot a szocialista rendszer bezárta, sőt, 1960-ban betonfallal torlaszolták el a bejáratát. A ma már ismét aktív sziklatemplom külső termét 1992. június 6-án szentelték újra. Itt őrzik a pálos rend legfontosabb ereklyéjét, Remete Szent Pál lábszárcsontját.

Sziklatemplom

Fotó: Derzsi Elekes Andor https://bit.ly/2lFj1sR

 

Amikor azon töprengenek, mi legyen a hétvégi programjuk, vagy hogyan lehetne a gyerekek vakációja változatosabb, érdemes a barlangokat is felvenni a lehetőségek listájára. A hazai barlangok egytől egyig biztonságosak, és az sem utolsó szempont, hogy akármilyen rekkenő hőség van kint, a barlangok mindig kellemes, hűs levegővel várják a látogatót.

 

Tovább a teljes bejegyzéshez
567 Hits
0 hozzászólás

Nem mind ócska, ami használt

Szeretjük ruhatárunkat megújítani, bútorainkat kicserélni, könyvespolcunkat érdekes könyvekkel bővíteni, mert a változatosság gyönyörködtet. Nem mások ebben a környezettudatos emberek sem. Ám ők pontosan tudják, hogy ha rendszeresen új tárgyakat vásárolnak, akkor ösztönzik ezek gyártását, aminek persze többnyire következménye valamiféle környezetszennyezés. Ezt mérsékelhetjük, ha mások által már használt dolgokat vásárolunk. Ez felelős hozzáállás a fenntartható jövő érdekében.

Senki nem szeretne visszamenni az őskorba! Nem arról van szó, hogy fogjuk vissza a termelést önmagáért, és aki új dolgokat vesz, az elvetemült gazfickó. A környezettudatos életforma sokkal inkább arra törekszik, hogy ne pazaroljunk energiát fölösleges dolgokra, mert a Föld készletei végesek, saját érdekünkben fontos, hogy jól gazdálkodjunk velük. Minden mindennel összefügg. Ha törekszünk arra, hogy amikor csak lehet, használt termékeket vásároljunk, nyilván mi magunk sem fogjuk kidobni azokat a tárgyakat, amelyekre már nincs szükségünk. Például, ha kifogytunk egy régi ruhánkból, kiolvastunk egy könyvet, amit bizonyosan nem akarunk újra elolvasni, meguntuk a régi kávéscsészéket, a fehérek helyett színeseket szeretnénk, nem dobjuk a kukába, hanem eladjuk, vagy elajándékozzuk.

Van más összefüggés is! A környezetbarát személet természetes része, hogy vigyázunk a minket körülvevő tárgyakra, ápoljuk és gondozzuk azokat, amíg nálunk vannak, hogy nekünk is minél tovább örömünk legyen bennük, és ha tovább kell adnunk, más is szívesen használja. A használt nem egyenlő az ócskával, lehordottal, divatjamúlttal. Még csak azt sem jelenti, hogy nem futná újra.

Ha változatosan szeretnének öltözködni, a zöld szemléletű embereknek elég nehéz dolga van. Kevés ruhamárka figyel oda a környezetbarát gyártásra. Viszont amikor használt ruhát vásárolunk, ha nem is teljes mértékben, de megspóroljuk az új ruha elkészítéséhez szükséges vegyi szennyezést. Hogy kiszűrhessük, melyik ruhadarabot érdemes használtan megvenni, ahhoz elég egy alapos átnézés. Nem minden használtruha-bolt egyforma, érdemes megnézni többet, hogy kiderüljön, hol lehet minőségi, divatos darabokat vásárolni.

Lakásunkat is újratervezhetjük használt bútorokkal. Nem csak százéves, dédi korabeli, vagy éppen a hatvanas években általános szocreál darabokba futhatunk bele, hanem sok esetben moderneket is vásárolhatunk. Ha egy-egy bútordarab sérült, ma már az interneten számos jó tanácsot kaphatunk, hogy akár saját barkácsműhely nélkül is fel tudjuk újítani, át tudjuk alakítani.

Használati tárgyakat, sőt játékot és könyveket is vásárolhatunk használtan. Plüssmackó, játékautó vagy építőkocka, csupa olyan tárgy, amelyik egy-két hónap vagy év alatt fölösleges kacattá válik egy-egy otthonban. Miért ne hozhatna örömöt egy másik gyereknek, akinek korban éppen megfelelő lenne.

A használt könyveknek külön kultúrája van. Az antikváriumok tele vannak jobbnál jobb olvasnivalókkal, sőt, különleges kiadásokba, már újonnan nem kapható darabokba, vagy akár régi dedikált példányokba is belefuthatunk.

A használt tárgyak egyik járulékos nagy előnye, hogy többnyire kedvezőbb az áruk, persze nem a régiségek esetében. De a sportszereknél igen! A sportolás elkezdésére általában számos kifogásunk van. Az egyik leggyakoribb, hogy drága a szükséges eszközök beszerzése, hiszen egy bicikli, kajak, sziklamászó vagy túrafelszerelés megvásárlásához igencsak mélyre kell nyúlnunk a zsebünkbe. Érdemes ilyenkor a használt eszközök között keresgélni.

Az autóknál már évek óta sokan úgy gondolják, hogy fölösleges luxus új autót venni, mert a telepről kihajtva az autó azonnal veszít az értékéből 20-30 százalékot. Minek kidobni azt a pár milliót az ablakon, amikor egy néhány éves használt autó szinte pontosan azt tudja, amit egy új?

Jó lenne, ha ez a szemlélet általános lenne más tárgyaknál is, és senki nem rekedne meg annál a régimódi nézetnél, hogy a használt az ócska, és ki kell dobni.

Tovább a teljes bejegyzéshez
634 Hits
0 hozzászólás

Eurázsiai hód: a fanyűvő vízi emlős

A hódfélék családjának két faja van, egyik a nálunk is élő eurázsiai hód, a másik az Atlanti-óceánon túl őshonos kanadai hód. A kettő közül a kontinensünkön élő faj a nagyobb termetű. Skóciától Mongóliáig a legtöbb országban fellelhető, de a hidegebb területeket (Skandinávia, Balti államok, Oroszország stb.) jobban kedveli. Az eurázsiai hód (amely európai vagy közönséges hód néven is ismert) a legnagyobb termetű rágcsáló Európában. A 19. században az állomány a természetes európai élőhelyein nagyon lecsökkent, mert módszeresen vadásztak rájuk részben húsuk, prémjük és pézsmájuk miatt, részben, mert „fanyűvő” táplálkozási szokásaik miatt kártékonynak tartották. Magyarországon, természetes élőhelyen, közel 150 évig egyáltalán nem élt hód. Az 1920-as években indult európai visszatelepítési hullám a század utolsó két évtizedére Magyarországra szintén elért, ennek és a védelmi intézkedéseknek köszönhetően, mára növekedőben van a számuk itthon is. 2004 óta minden szabadon engedett példányt nyomkövető chippel látnak el.

Az európai hód testtömege 20-33 kg, testhossza 75-100 cm. Jellegzetes pikkelyes farka testhossza harmadát, sőt felét is elérheti, így nem ritka a közel másfél méteres hód sem. Barna bundája alkalmazkodott a vízi élethez, a tömött, selymes szőrme teljes mértékben vízálló. A bundáját a hód folyamatosan karbantartja, a testén lévő két szagmirigy segítségével gondoskodik a tartós impregnálásról. Hogy víz ne kerüljön szervezetébe, orrát és fülét egy bőrlebennyel le tudja zárni. A gyors és magabiztos úszást biztosítja a lábujjait (a vízi madarakhoz hasonlóan) összekötő hártya.

A katolikus vallás a hódhúst a 15. században böjti időben is fogyaszthatóvá nyilvánította azon az elven, hogy hallal táplálkozik, így a hallal egy lényegűvé válik. Ám ebben tévedtek, a hód növényevő. Az európai hód a vízpart legfeljebb 40-50 méteres, még inkább 10-20 méteres szélességében szerzi be kizárólag növényi eredetű táplálékát. Elsősorban a lágyszárúakat kedveli, legfőbb csemegéje a vízitök. Télen a fák kérgét rágcsálja. Leginkább az 5 cm-nél kisebb átmérőjű puhafákat kedveli, de nem riad vissza a vastagabb, 60-80 cm-es példányoktól sem. A táplálékszerzés mellett fogaik karbantartására is szolgál a rágcsálás, mert gyorsan kopó metszőfogai folyamatosan nőnek. Ha télen befagy a víz tükre, a nyáron elraktározott táplálékból tartja fenn magát. Kevés természetes ellensége van.

Sok hit és tévhit övezi a hódokat: megrágott és kidöntött fák, folyókat elzáró gátak. A rajzfilmekben-filmekben látható gátak és hódvárak a kanadai rokonok munkáját dicséri. Az eurázsiai hód élőhelye nem a fából épített gát, hanem a víz partfalába ásott alagútrendszer. A tíz méter körüli folyosók bejárata a vízből nyílik, a lakóodú természetesen a víz szintje fölött helyezkedik el. Számos más állathoz hasonlóan területét kijelöli, és sajátjának tekinti. Ritkán költöznek. A hódlakban három generáció él egymás mellett, a párok monogámok.

A hideg hónapok a hód esetében nem téli álommal telnek el, ez a szaporodás időszaka. A hód, mint minden emlős, elevenszülő. A nőstények 50-70%-a szül évente 1 vagy 2 utódot. Az újszülöttek szőrösen jönnek a világra, és 2 óra elteltével már úszni is tudnak, bár otthonukat nem hagyják el. Anyjuk három hónapos korukig szoptatja őket. Bár már 16 naposan elkezdenek fakérget rágni, csak egy hónapos koruktól kezdve fogyasztanak szilárd táplálékot.

Szeressük, vagy ne szeressük a hódokat?

Mi a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-nél kifejezetten örültünk, amikor a VII-es vörösiszaptározó melletti Fényes-patakban az elmúlt években megjelent néhány hód. Mivel ezek az állatok csak tiszta vízben élnek, így természetes módon igazolják, amit a számok és a rendszeres hatósági ellenőrzések is bizonyítanak, hogy rekultivációs munkánkat jól végezzük.

Aki viszont nem kedveli a hódokat, mert fáit félti, az is élhet velük békében. A legegyszerűbb megoldás, ha elkerítjük a fás területet, persze figyelve arra, hogy a kerítés mélyen a földben is folytatódjon, mert a hódok kiválóan ásnak. Ha nem egy erdőt akarunk elkeríteni, csak néhány fát megóvni, akkor a fákat is körbekeríthetjük hálóval, vagy erre kifejlesztett, speciális hódriasztó anyagokkal bekenhetjük a kérgüket. Esetleg helyezzünk ki a hódoknak faforgácsot, vagy hagyjunk a területen néhány kidöntött fát!

A hódbarát eljárás azért is javasolt, mert Magyarországon az európai hód védett állat, eszmei értéke 50 ezer forint.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1182 Hits
0 hozzászólás

Igazi majális-hangulatban telt a Füzitői Napok szombati eseménye

Sokak örömére idén sem maradt el a szokásos, gyereknapra időzített falunap az almásfüzitői Szabadidőparkban, ismét gyerekzsivajtól volt hangos a környék az utolsó májusi szombaton. A Füzitői Napok programkínálata most sem okozott csalódást. A szikrázó napsütésben kilátogató családok minden tagja találhatott kedvére való programot.

Az eseményt Beró László, Almásfüzitő polgármestere nyitotta meg, majd a rövid köszöntést követően a testvértelepülések képviselői üdvözölték a szép számban összegyűlt almásfüzitőieket. Szép hagyomány, hogy ilyenkor a polgármester átadja a község díszpolgára és a Városért díjakat azoknak, akik az elmúlt évben kiemelkedően sokat tettek a településért.

Ekkor már igazán nagy volt már a sürgés-forgás a színpad körül, a fellépésre készülő gyerekek izgatottan várták, hogy bemutathassák programjukat. Az előadások sorát a Sün Balázs Óvoda kezdte. Ezúttal felvidéki népi játékokat és dalokat adtak elő a közönségnek. A Tekeredik a kígyó vagy a Száz forint a csibe ára tánc és ének jó kedvre derítette nem csak a szülőket, rokonokat, hanem a teljes nézősereget. Az óvodásokat a Fekete István Általános Iskola diákjai követték, és ők is nagy sikert arattak.

Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV) egyik programja már hagyománnyá vált, a sátrunkban minden évben adott témában rajzolhattak a gyerekek, és a legjobbakat meg is jutalmaztuk. Idén szélesebb körnek megnyitottuk a lehetőséget, hogy részt vegyenek a rajzversenyen. Már hónapokkal a Füzitői Napok előtt kiírtunk egy rajzpályázatot, sőt, a nagyobbakra gondolva, fotó és videó pályázatot is a Vörös és Zöld blogomon. A pályázatot Almásfüzitőn meg is hirdettük, a beérkezett anyagokat három tagú zsűri bírálta el. Közönségdíjat is hirdettünk, a beérkezett anyagokra a Vörös és Zöld Facebook-oldalán lehetett szavazni. A legjobb pályázatokat készítő gyerekek szombaton, a színpadon vehették át megérdemelt nyereményeiket.

A díjátadó után folytatódott a zenés műsor. Különleges színfoltot jelentett a Boquilla Negra fúvószenekar, akik az interbellikus swing és jazz zenét művelik. Az előadás annyira hangulatos volt, hogy sokszor úgy éreztem, időutazáson veszek részt a múlt század húszas éveibe. A délelőtti műsort Hamza Viktória zárta, aki a közönség nagy örömére lovasbemutatót tartott. A ló hátán lovaglástól, az összehangolt, már-már táncszerű koreográfiáig, mindent láthattunk, amiről el sem hittük volna, hogy ló képes rá.

Egy órakor a Jó ebédhez szól a nóta műsor vette kezdetét, és nem sokkal később kihirdették a főzőverseny eredményét. Délután a Szeva együttes szolgáltatta a talpalávalót, amit a várva várt habparti követett. A hőségben sok gyerek és felnőtt hűtötte le magát a tűzoltóság által szolgáltatott habban. A Liget Line Dance vadnyugati hangulatot teremtett country zenéjével. Az est tetőpontja a népszerű Szabyest Youtube-sztár és Dorina előadása volt.

A TKV ebben az évben is tematikus játékokkal készült erre a rendezvényre. A környezetvédelem ügye iránt elkötelezett cégként mindig ilyen tematikájú programokkal voltunk jelen a Füzitői Napokon, idén viszont nagyobb hangsúlyt fektettünk a gyakorlati oldalra, alapvetően az újrahasznosítás fontosságára. A gyerekek cipős dobozból csocsóasztalt készíthettek, a doboz tetejéből pedig falra akasztható képeket. Kis maradék anyagokból poháralátétet gyárthattak egy mini szövőszéken.

Sikeres volt a kirakós-sorozatunk. Hat-hat madár és növény fotójával – amelyekről korábban a blogomon is írtam –, gyönyörű kirakóst készítettünk. A gyerekek szívesen elpepecseltek a csodaszép képekkel.

Nagyon jó hallani, hogy kicsik és nagyobbak évről évre egyre ügyesebben válaszolnak a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos kérdéseinkre. Ezeket mindig játékos formában fogalmazzuk meg természetesen, most egy szép színes táblán, a megfelelő szelektív gyűjtőre kellett helyezniük a játékosoknak a hulladékokat ábrázoló kis hűtőmágneseket.

Nem maradt el a jutalom sem. Aki egy tárgyat elkészített, vagy sikerrel megoldott egy feladatot, megforgathatta a szerencsekerekünket, és aki jól pörgetett, kis ajándékot nyert.

Újdonság volt idén, és nagy sikert aratott a kicsi gyerekeknek szánt két játékmarkoló-gép, amellyel homokot rendezhettek az arra kijelölt területen. A játékgépek mellett a helyszínre szállítottunk egy igazi markológépet is, sok, többnyire fiúgyermek élvezettel ült be a vezetőfülkébe, és elképzelte, hogy működteti, hatalmas földhalmokat megmozgatva.

A részvételünk egyik hagyományos eleme a Füzitői Napokon, hogy a sátrunkban valódi fazekaskorongon, igazi agyagból, mindenféle tárgyakat, vázát, kancsót, tálakat, lehet készíteni. Mindenki nagyon csalódott lenne, ha ezt egyik évben elhagynánk, így aztán most is lehetett nálunk korongozni a végtelen türelmű és kedves fazekasok segítségével.

Jó kis nap volt!

Tovább a teljes bejegyzéshez
394 Hits
0 hozzászólás