Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Idén először tartják meg a méhek világnapját

Kis méhek! kerteken,
Mezőkön, berkeken
Mit futtok sok veszéllyel?
A friss forrásokra,
Az új virágokra
Repkedvén szerteszéjjel?
Mennyi sok munkával
És időjártával
Gyűjthettek egy kis mézet?

 

 

Így áradozik Csokonai Vitéz Mihály A méhekhez című versében a virágport gyűjtő kis rovarokról. De rajongásával nincs egyedül, hazánkban évek óta egy egész napot szenteltek a méheknek. Először 1994-ben, a tavaszi virágzás kezdetén, április 30-án szervezték meg a méhek napját. Idén pedig május 20-án az egész világ megünnepli az apró szárnyasokat. Miért szeretjük a méheket, és miért tartja a világ fontosnak, hogy felhívják rájuk a figyelmet?

 

Az egyik ok mindenképpen az aggodalom. Az utóbbi években sok írás jelent meg arról, hogy, részben a növényvédő szerek terjedése miatt, részben ismeretlen okokból, a világ méhállománya közel 20 százalékkal csökkent, és ez a tendencia nem állt meg. Ha pedig ilyen tempóban pusztulnak, előbb-utóbb a kihalás fenyegeti őket – és így minket, embereket is. A virágok megtermékenyítése nélkül ugyanis az emberi faj sem lenne sokkal hosszabb életű a méheknél.

 

A méhek beporzó munkája nélkül nem lenne élet a Földön! Ez nem túlzás! Vagy csak egy kicsikét az. A növényvilág nagy százaléka ugyanis ezekre a szorgos beporzó-munkásokra bízza fennmaradását, terjeszkedését. Van olyan növény, amelyik a szélre vagy a vízre bízza a feladatot, de a leghatékonyabb mégis a rovarok általi beporzás. A virágok illatos, színes és tápláló nektárt termelnek, ez odavonzva a méheket, melyek virágról virágra szállva célba juttatják a megtermékenyítő virágport.

 

A méhpusztulás Kínában olyan tragikus méreteket öltött, hogy a gyümölcsfák egy részét emberek porozzák be ecsetekkel. Nem hiszem, hogy ez a járható út, inkább megoldást kell találni arra, hogyan állítható meg az állományok pusztulása. Egy világnap jó alkalom, hogy ez a téma fókuszba kerüljön.

 

A méh az egyetlen rovarfaj a Földön, amely az ember számára élelmet gyárt. A növényi nektárból és nedvekből készített édes mézet az emberiség ősidők óta használja tápláló csemegeként, valamint gyógyhatása miatt. Vitamin- és enzimtartalma alkalmassá teszi, hogy segítsen a szívbetegségekben, jó gyomor- és légcsőhurutra, de allergia esetén is hasznos szolgálatot tesz.

 

A méheket a jól szervezettség és a szorgalmas munka szinonimájaként szoktuk emlegetni, ami csöppet sem véletlen. A méhtársadalomban minden egyednek megvan a maga szerepe. A család legkülönlegesebb tagja, a királynő, 5 évet tölt a família élén. A herék feladata az anyaméh megtermékenyítésére korlátozódik. Kikelésük után 38 nappal már ivarérettek, életük néhány hónapig tart, a legnagyobb méhcsaládokban 200 here gondoskodik a fajfenntartásról. A dolgozók képezik a népesség nagy tömegét. Télen tízezer, nyáron negyvenezer munkás repked virágról virágra. Rajzás előtt akár nyolcvanezresre is duzzadhat a család.

 

A szaporulat a méhcsalád egyetlen nőtagján, a királynőn múlik, amelyik naponta 3000 petét is képes lerakni. A pete három nap után kikel. Az így keletkezett álcát a dajkák etetik méhpempővel további három napig. Ezután ezek lépsejtekbe bábozódnak, amit az építők lezárnak. A 12 napig tartó növekedés után a dolgozó méh maga töri ki a falat, és neki is lát első feladatának, ami az álcák etetése. A dolgozók később építői feladatokat kapnak. 18 naposan már őrző-védő szolgálatban munkálkodnak, 22 naposan pedig főállásban virágport és nektárt gyűjtenek egészen életük végéig, ami általában 44 napig tart összesen.

 

Szorgosságukat jó szemlélteti, hogy egy kilogramm méz előállításához 2-5 millió virágot kell meglátogatniuk. Szinte felfoghatatlan! Ezért ha mézet eszünk, jusson eszünkbe, milyen csodás kincs birtokában vagyunk! Ha pedig egy méhecskével találkozunk, gondoljunk a világ ökoszisztémájában betöltött fontos szerepére! Ha pedig kertünk van, ne használjunk a méhekre káros növényvédő szereket!

 

 

Tovább a teljes bejegyzéshez
1025 Hits
0 hozzászólás

Kézzel vagy géppel? Ez itt a kérdés!

Egyeseknek meditáció, másoknak undorító házimunka, megint másoknak egészségügyi kérdés a mosogatás. Bárminek is tekintjük, valahogy meg kell tisztítani az életmaradékos edényeket, nem vehetünk minden étkezéshez új étkészletet! Az idők során új és új megoldások jelentek meg, ma már a legtöbb helyen meleg víz folyik a csapból, nem kell dézsában vizet forralni, egyre hatékonyabbak a mosogatószerek, készen vásárolhatók speciális mosogatószivacsok. Ki ki eldöntheti, számára mi a legmegfelelőbb módszer. A mosogatás modernkori nagy kérdése, hogy mosogatógéppel vagy klasszikus kézi mosogatással tisztítsuk meg edényeinket? A következőkben több szempont alapján körüljárom a problémát.

Mindenki másként mosogat pénze, ideje, energiája, tisztasági elvei szerint. Környezetünk szempontjából az elhasznált vízmennyiség a legfontosabb kérdés. Mosogathatunk folyó vízzel, a mosogatómedence tálcájában vagy egy tálban is. A folyamatosan nyitott vízcsapot csak kis mennyiségű edény elmosásához ajánlom, hiszen több edény esetén rengeteg víz folyik el üresjáratban. Amennyiben mégis ragaszkodunk ehhez a módszerhez, akkor is van takarékosabb megoldás. Egy perlátor beszerzése pár száz forintunkba kerül, de sokat spórolhatunk vele mind pénztárcánknak, mind környezetünknek. Mivel ez az eszköz szétoszlatja a kifolyó vízsugarat, 50-70%-kal kevesebb vízzel is ugyanolyan hatékonyan tudunk mosogatni.

Ha mosogatószeres vízben mosogatunk, napi 20-30 liter vizet is megtakaríthatunk. A víz ára literenként 0,22 forint, az évente körülbelül 2 ezer forintot jelent. Ez persze nem sok, de ami ennél sokkal fontosabb, hogy így évente 9 ezer literrel kevesebb vizet kell megtisztítani háztartásonként. Ez pedig már nem kevés, különösen, ha sokan váltanának át a folyóvizes mosogatásról.

Egy bonni egyetem kutatói érdekes kísérletet folytattak. A vállalkozó szellemű 113 kísérleti alanynak ugyanannyi szennyes edényt adtak elmosogatásra, akik szabadon választhattak, hogyan tisztítják meg ezeket. Mint kiderült, nincs két ember, aki ugyanúgy járt volna el. Az edények tisztaságát a kísérlet vezetői a művelet után 1-10 skálán értékelték, és ebből kiderült, hogy a végeredmény nem függ sem a mosogató személy nemétől, vagy nemzetiségétől, sőt, az edények tisztasága nem volt arányos a műveletre fordított vízmennyiséggel sem! Mindegy, hogy szivacsot vagy rongyot alkalmazunk, balról jobbra dörzsöljük a tányért vagy fordítva, csak az a kérdés, hogy mennyire vagyunk türelmesek, alaposak, és jó-e a szemünk. Egy valami azonban egyértelműen bizonyítást nyert: vízfogyasztásban a legügyesebb mosogatók sem vehették fel a versenyt a modern mosogatógépekkel.

Egy AAA besorolású mosogatógép hatod annyi vizet és kevesebb mosogatószert használ el, mint az, aki kézzel mosogat. Az új, modern mosogatógép-tabletták kiválóan elbánnak a szennyeződésekkel, semmivel nem rosszabbak, mint a kézi mosogatószerek. Ha figyelünk környezetünkre, és miért ne tennénk, hiszen ez mindannyiunk érdeke, nos, ez esetben fontos, hogy ne a foszfátos, vegyszeres szereket használjuk, hanem inkább a természetes összetevőkből állókat. Az eredmény ugyanaz lesz, de az utóbbiak lebomlanak úgy, hogy közben nem károsítják a környezetet.

Az energiatakarékosság is fontos szempont. Ha a vizet fel kell melegítenünk, az legtöbb esetben nagyobb költséggel jár, mintha a mosogatógép tenné ezt. A mosogatáshoz emellett általában fényre, azaz világításra is szükség van, ami tovább emelheti a kiadásokat. És a mosogatással töltött idő is lényeges szempont. Ha minden nap csak 15 percet foglalkozunk mosogatással, az éves szinten 91 órát jelent, ami nem kevés. Mindez amellett szól, hogy vegyünk mosogatógépet, legalább is, ha van rá hely a konyhánkban.

Még nem említettem persze egy igen fontos szempontot. A mosogatógép árát. Bizony, ha csupán anyagilag számoljuk, a mosogatógép ára soha nem fog megtérülni. Igaz, amikor autót vagy egy bútort veszünk, akkor is tudjuk, hogy az a kiadás nem megtérülő befektetés, hanem többnyire egy kényelmi beruházás. Egy minőségi mosogatógép 80-100 ezer forintba kerül. Ez nagy kiadás, de sokáig jó szolgálatot tehet, kényelmesebbé teszi életünket, és nem utolsó sorban jobban óvja környezetünket, mint a hagyományos mosogatás.

Tovább a teljes bejegyzéshez
3263 Hits
0 hozzászólás

Legendás madarunk, a kerecsensólyom

Legendás, mert valószínűleg a magyar mondavilág egyik fontos szimbólumának, a turulnak mintájául szolgál. Igaz, ebben a kutatók véleménye megoszlik. A turul előképe a leggyakoribb feltételezések szerint az altáj sólyom, a szirti sas vagy a kerecsensólyom volt. Bár a sas-sólyom vita teljes bizonyossággal ma sem dönthető el, több érv szól a sólyom mellett, így a nyelv is. Az ősi magyar nyelv a sólymok különböző fajtáira ugyanis három nevet használt a kerecsen és a zongor mellett a turult.

A turul egyik megjelenése a magyar hitvilágban Emeséhez köthető. A madár álmában jelent meg, és hozta hírül, hogy fia, Álmos minden eddigi vezérnél nagyobb lesz. A másik előfordulása honfoglalásunkhoz kötődik. Eszerint a turulmadár a Levédiában tartózkodó magyarok fejedelmének álmában jelent meg, figyelmeztetve őt, hogy népével együtt el kell hagyniuk addigi otthonukat, kövessék röptét, mutatja majd az utat, merre induljanak. A legenda szerint ahányszor eltűnt a turul, a magyarok letelepedtek, mikor a madár ismét megjelent, követték útját. Mivel Pannóniában többé nem látták, így a mai Magyarország területén maradtak. Ez a valósággal annyiban egyezhet, hogy a Kárpát-medence valóban a kerecsensólyom élőhelyének nyugati széle.

Őshazája Eurázsia, de a vonuló példányok eljutnak Afrikába is. Elterjedése egybeesik kedvenc eledelének, az ürgének az előfordulásával. A kerecsensólyom idős példányai egész évben költőterületükön maradnak, de a fiatalok körében gyakori a vándorlás. Nem ritka, hogy télre délebbre vonulnak.

Magyarországon megritkult az állomány. A század elején szórványosan az egész ország területén látható volt, napjainkban a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl az otthona. Mivel ragadozó, kedveli a ritkás erdőket, ligeteket és vizeink ártereit. Nem épít fészket, más madarak: varjak, hollók, sasok elhagyott otthonát veszi át.

A sólyompár január-februárban kezdi meg nászrepülését. A tojó márciusban rakja le a 3-5 tojásból álló fészekaljat. Miután a második tojás is a helyére kerül, a tojó megkezdi a 32 napig tartó kotlást. Amikor a fiókák kikeltek, az anya eteti őket, de a hím jár el vadászni, ő hozza házhoz az eleséget. A kicsik hat hét alatt tanulnak meg repülni. A fészek elhagyása után egy 2-3 hetes vadásztanfolyam kezdődik, melyben az oktatók a szülők. Egy év után a tojók már képesek a tojásrakásra, a hímek viszont csak kétéves korukra válnak ivaréretté. A sólymok hűségesek, a pár egész élethosszig együtt marad.

Már említettem, hogy a kerecsensólyom ragadozó madár, kedvenc tápláléka pedig az ürge. Ám télen erről le kell mondaniuk, mert az ürgék téli álmot alszanak. Így ha éves szinten tekintjük, a kerecsensólymok legfőbb zsákmányállata a galamb. A téli szűkös felhozatal idején vadászterületükön kívül is ejtenek el állatokat, és az is előfordul, hogy párban indulnak vadászkörútra. Ínségesebb időkben akár sasok vagy más ragadozó madarak elől is elorozzák a prédát.

Az Európai Unió nagyszabású környezetvédelmi programot hozott létre LIFE néven, ennek egyik projektje a Kárpát-medencében és környékén élő kerecsensólyom-állomány védelme volt. A 2006-2010 között lezajlott projektben Magyarország és Szlovákia vett részt. A sikereket illetően elég annyit említeni, hogy a magyarországi létszámot sikerült négy év alatt 75%-kal megnövelni. Így vált hazánk az egyetlen ország, ahol az állomány bővülő tendenciát mutat: jelenleg 150 pár költ itthon. A kerecsensólyom nálunk fokozottan védett fajnak számít, eszmei értéke 1 millió forint.

Tovább a teljes bejegyzéshez
4565 Hits
0 hozzászólás

EU-s küldöttség látogatott az almásfüzitői vörösiszap-tározókra

Április 19-én, csütörtökön, egy tanulmányúton járó Európai Uniós delegációt köszönthettünk az almásfüzitői tározókon. A szakemberek tizenkét különböző európai országból érkeztek. Minden évben két országba látogatnak el, így került idén sorra Magyarország. Kétnapos látogatásuk során több helyszínre, például Süttő mellett Almásfüzitőre is ellátogattak.

Az EuroGeoSurveys (EGS) szervezetet azért hozták létre, hogy lehetséges új nyersanyagforrásokat kutassanak fel Európában. Az uniós filozófia mindenben a környezetkímélő megoldásokat keresi, a bányászat területén sincs ez másképp. Az EGS arra keres választ, hogyan nyerhetünk ki minél több nyersanyagot anélkül, hogy környezetünket tönkretennénk, vagy jelentősen károsítanánk. Ezen túl megoldást szeretnének találni olyan problémákra is, mint a termőföldek elszikesedése, vagy a vizek tisztán tartása. A szervezeten belül az úgynevezett Ásványi Nyersanyag Szakértői Munkacsoport (Mineral Expert Resources Group – MERG) feladata, hogy feltárja azokat a lehetőségeket, hogyan tudjuk ásványkincseinket a leghatékonyabban felhasználni.

A munkacsoport számára a hatékonyság része, hogy a bányászat környezetbarát legyen, a vele járó emberi beavatkozás ne rombolja a környező természeti adottságokat. Például jelentősen csökkenthetjük a környezetterhelést azzal, ha nem a Föld kincseit termeljük ki, hanem másodlagos nyersanyagokat hasznosítunk.

A MERG elsődleges- és másodlagosnyersanyag-kitermelési lehetőségeket is vizsgál. Elsődleges nyersanyagnak számít mindaz, amelyeket a föld kőzetéből bányászattal termelnek ki, mint például a vasérc, vagy a bauxit. Másodlagos nyersanyag az, ami az elsődleges nyersanyagok kitermelése során keletkezik, de további feldolgozásáig bányászati hulladékként halmozunk fel. Ilyen például a vörösiszap. Ez a timföldgyártás során keletkező melléktermék rengeteg hasznos anyagot tartalmaz, ezért jelentős másodlagos nyersanyagnak számít.

Már a bauxit maga is a földkéreg átlagánál nagyobb koncentrációban tartalmazza az alumínium mellett föld- és ritka földfémeket, de ez utóbbiak koncentrációja az alumínium kivonását követően tovább emelkedik, és akár több százszorosára dúsulva, értékes nyersanyaggá teszi a korábban pusztán hulladéknak tekintett anyagot.

A ritka fémek a XXI. század technológiájának nyersanyagai. Csak néhány példát sorolok fel:

-          - a szkandium-alumínium ötvözet, amely jelentősen nagyobb szilárdságú, mint önmagában az alumínium, forradalmasította a repülőgépipart, mert ezzel az anyaggal könnyebb és erősebb gépeket tudtak alkotni;

-          - a szamárium és az európium a lézerek fontos alkotóeleme, a gép- és autóiparban a robotok ilyen lézerek segítségével hegesztenek, de mint tudjuk, lézert használ például az orvostudomány is egyes műtéti eljárásokban;

-          - az ittrium az egyre gyakrabban használt LED-ekben ott van szinte minden háztartásban.

A bauxitmaradékok számos alkotórészének kinyerését már műszakilag megoldották, sőt egyes technológiákat már félüzemi vagy ipari méretben is kipróbáltak, ami arra utal, hogy a vörösiszap teljes feldolgozása a közeljövőben megvalósulhat. Almásfüzitőn a vörösiszap gátakkal körülvéve és ma már jórészt másfél méter vastag fedőréteggel borítva várja sorsát. Ha az újrahasznosítás technológiája eléri a kívánt hatékonyságot, az itt tárolt anyag, eredeti állapotában megőrizve, könnyen feldolgozhatóvá válik.

Az MERG szakértői pontos tájékoztatást és kész anyagokat kaptak az almásfüzitői vörösiszap tározókról, és ezekből kiindulva úgy találták, hogy a tározók anyagának feldolgozása fontos cél lehet az Európai Unióban is. Látogatásuk és pozitív véleményük újabb megerősítést jelentett számunkra, hogy folytassuk a vörösiszap hasznosítással kapcsolatos kutatásainkat.

Tovább a teljes bejegyzéshez
2823 Hits
0 hozzászólás

A kávé nemcsak finom, de egészséges is

Fekete, finom, és minden nap fogyasztjuk? Mi az? Hát persze, hogy a sokak által imádott, ám megítélésében ellentmondásos kávé. Szerte a világon isszák, nem csak a globalizációval mindenhova eljutó kávéházláncoknak köszönhetően. Volt ideje a sokszínű feketének, hogy mindenütt megismerjék, hiszen ez egy régi sztori, a legenda szerint Kr. e. 300-ban fedezték fel Etiópiában. A jelenlegi szerepéhez hasonló módon a mai Jemen területén fogyasztották először, Európába arab közvetítéssel jutott. A fekete megítélése sokat és sokszor változott, kezdetben gyógyszerként alkalmazták, majd élvezeti cikk lett. Később a tudomány kezdte a problémákat látni benne, majd megint fordult a kocka, és manapság ismét a pozitív hatásaira hivatkoznak többnyire.

A kávé népszerű hatóanyaga a koffein néven ismert alkaloid. Az alkaloidok az agy működését befolyásoló, gyógyszerként is használatos vegyületek. Vannak élénkítő, serkentő hatásúak, van fájdalom-csillapító (kinin) és vannak eufóriát, hallucinációt is előidéző anyagok, például a kokain. Koffein a kávécserje magjában, a teacserje leveleiben és a kólafa termésében található. A kávéban 1–1,5%, a szárított fekete teában 5% koffein van. Hatása persze nem annyira drámai, mint a kábítószereké, mégis jobb, ha mértékkel fogyasztjuk. A koffein hatására felgyorsul szívműködésünk, vérkeringésünk, anyagcserénk és légzésünk, ez lehet persze jó és rossz is. Az egyértelműen örvendetes, hogy a koffein megszünteti az álmosságot, javítja hangulatunkat, és gyorsítja gondolkodásunkat. Kedvezőtlenül befolyásolja viszont a gyomor vérellátását, ezért közvetlenül étkezés után kifejezetten előnytelen a kávéfogyasztás. A kávé gyors élvezetet nyújt, öt perccel azután, hogy lenyeltük, már minden porcikánkban kimutatható a koffein jelenléte. Ám gyorsan le is cseng a hatás: körülbelül fél órára elteltével a koncentrációja csökken, és úgy három órával később már csak feleannyi koffein található szervezetünkben.

Mennyi is az annyi? Egy presszókávéban átlagban 80-120 mg koffein van, míg egy bögrényi forrázott amerikai kávéban 120-150 mg. Tíz éve egy floridai Starbucks-ban a fogyasztóvédők egy adag kávéban (közel fél liter) 564 milligramm koffeint mértek, ami már kézremegést, erős szívdobogást okoz. 600 mg elfogyasztása pedig már a koffeinmérgezés határát súrolja, ami hányingert, émelygést, szédülést és hasmenést okozhat. A koffein függőséget is okoz, így megvonáskor fejfájással, ingerlékenységgel, koncentrációs nehézségekkel kell számolnunk. Az örök jó tanács tehát itt is érvényes: csak mértékkel! Három-négy csésze kávénál (300-400 mg koffein) többet nem ajánlott egy nap elfogyasztani. Hiszen a jóból is megárt a sok.

Ma már tudjuk, hogy kezdetekben joggal gondolták gyógyszernek, ugyanis valóban van hatása egészségünkre. A kávé koffeintartalma mellett egyik legértékesebb alkotóelemei az antioxidánsok, melyek feladata az égési folyamatok gátolása/lassítása. Ezzel sejtjeink öregedését lassíthatjuk, nem csoda, hogy a szépségipar oly nagy előszeretettel használja a kávét alapanyagul.

Fejfájás esetén az egyik jó megoldás szintén a kávé lehet. A fejfájás hátterében sokszor az agy gyenge oxigénellátása állhat. A koffein hatására az erek kitágulnak, vérkeringésünk felélénkül, így az „életmentő” oxigén is könnyebben és nagyobb mennyiségben jut el neuronjainkhoz.

A Honolului Szív Program kutatás eredményei bizonyítják, és hogy napi egy csésze kávé 40-60%-ban csökkenti a férfiaknál a Parkinson-kór kialakulásának veszélyét. Hozzá kell azonban tenni, hogy ebben a hosszú távú programban kizárólag japán származású férfiakat vizsgáltak. A nők esetében a megelőző hatás nem ilyen egyértelmű. Egy amerikai-szingapúri kutatócsoport kimutatta, hogy intenzívebb kávéfogyasztás (napi 4-6 csésze) kb. 11-18%-kal csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

A kávézás mellett szóló érvek közül nem hagyható ki a hangulat-faktor. A kávézás közösségi élmény is. Beülünk a kávézóba a barátnőnkkel, vagy leülünk egy hangulatos kis cukrászda teraszára, beszélgetünk, nézelődünk, és közben megiszunk egy kapucsínót. Vagy ki ne hallotta volna egy munkahelyen a kérdést: iszunk egy kávét? És néhány kolléga közben megbeszél egymással pár fontos ügyet, vagy csak úgy csevegnek. Mert beszélgetni és kávézni jó!

Tovább a teljes bejegyzéshez
2402 Hits
0 hozzászólás