Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Itt az ősz, lassan a vadgerlék is tovaszállnak

Bár az időjárás jelenleg nem erről árulkodik, nálunk is beköszönt az ősz, amelynek egyik jele, hogy vonuló madaraink lassan elhagyják hazánkat. Így tesz a burukkolás, vagy turbékolás koronázatlan királya, a vadgerle is. A városokban élő balkáni gerle vad rokona május és szeptember között vendégeskedik nálunk, a telet többnyire a forró Afrikában, a Szavannán tölti.

A vadgerle latin neve, a Streptopelia decaocto a nyakék, nyaklánc jelentésű görög „sztreptósz” és feketés jelentésű „peliósz” szavakból jött létre, egyértelműen utalva a madár jellegzetes nyakdíszére. A magyar nyelvben a gerle szó régi alakja a gerlice volt, ebből jött létre utólagos elvonással a gerle, mert a nyelvérzék a -ce végződést képzőnek fogta fel. Baranyában egyedi neve van a vadgalambnak, ez a hangutánzó eredetű kukurú-madár. A vadgerlét az európai népek is hangutánzó alapon nevezték el, így a jellegzetes „turr-turr” hang miatt a németek Turteltaubénak, a románok turturikának nevezik, angolul pedig turtle dove.

A köznyelv a gerlét és a galambot szinonimaként használja, essék szó hát a galambok nevének eredetéről is. Ez a madárnév az azonos jelentésű latin columba szó egy olasz nyelvi változatából, a „golomba” alakból származik. A szó ott rejlik a felfedező Kolumbusz, így aztán a dél-amerikai ország, Kolumbia nevében is. Sőt, sokan talán nem tudják, hogy a kolumbárium (a hamvakat befogadó fülkesorok a temetőkben) neve szintén a latin columbarium, galambdúc szóból ered. Az elnevezés ókori eredetű, és hasonlóságon alapul.

Térjünk vissza gerlénkhez, amely a legkisebb hazai galambféle, testhossza mindössze 27 centiméter, testtömege pedig 150 gramm. Szeme piros szegélyekkel tarkított. Mondhatjuk, hogy a természet ennél a madárnál elegáns színeket alkalmazott: fehéret, feketét, szürkét és vöröset. A vadgerle nyaka mindkét oldala jellegzetesen fekete-fehér csíkozású (mint írtam, a neve is innen ered), szárnyvédő tollai feketés árnyalatúak, rozsdavörös szegélyezéssel. Melle sötétvörös, teste többi része világosszürke. Farktollazata hosszú és fekete, a végén fehér díszítéssel.

Magokkal táplálkozik, de gabona- és gyom magvak mellett kisebb gyümölcsöket is szívesen fogyaszt, valamint nem veti meg a fenyőmagot és a makkot sem.

A vadgerle fészkét rendszerint bokrok magasabb, fák alacsonyabb ágai közé, néhány méter magasságban rakja. Mivel híres-hírhedt arról, hogy a fészke laza szerkezetű, ezért a túlélés érdekében szükséges, hogy jól védett helyen legyen, rejtve a ragadozóktól. A fészekanyagot a szülők közösen gyűjtik, de az összetákolt fészket csak a tojó építi. Ez a szokás inspirálhatta „A vadgalamb fészke” című ukrán film rendezőjét a címadásban, hiszen ez a film – természetesen leegyszerűsítve -, a nők olyan generációjáról szól, akik komoly áldozatokkal próbálnak hozzájárulni az otthonteremtéshez. Tavasz végén májusban kezdődik a gerlék első tojásrakása, amelyet még egy alkalom követ a nyár során. Legtöbbször két tojást rak, melyen a hím is kotlik. Az ovális tojások fehérek, felszínük finoman szemcsézett, enyhén fényes. A vadgerle fiókái fészeklakók, mindkét szülő eteti, míg kicsinyek melengetik is őket. A táplálás kezdetben begytejjel történik, csak fokozatosan térnek rá a szilárd táplálékra. A gerlék begyében képződő tej kémiailag is hasonló az emlősök tejéhez. A fiókanevelés általában alig három hétig tart, amikor a fiókák elhagyják a fészket, még nem repülnek tökéletesen. A vadgerle család később is együtt marad.

A gerlék hűséges madarak. Számon tartják azon 10 állat között, amely örök hűséget fogad párjának. Nem véletlen, hogy a gerle gyakori szereplője a szerelmes daloknak, a magyar nép egyik közismert és közkedvelt madara. A gerlék ugyanis nemcsak szépek, de hűségesek is egymáshoz, miközben mind látványban, mind a jellegzetes turbékoló hangban folyamatosan bizonygatják szerelmüket.

A hazánkban mindenütt elterjedt vadgerlék csapatokba gyűlve keresik a táplálékot. Mezőgazdasági területeken, tarlókon, ligetekben, erdőszéleken telepszenek meg leggyakrabban, ugyanakkor a zárt erdőket kerülik. Nálunk az almásfüzitői vörösiszap-tározók rekultivált, bokros területein szintén lehet találkozni velük. Korábban a városokban is előfordult, ám a 30-as években megjelent közeli rokona, a nálánál jóval agresszívebb balkáni gerle kiszorította innen. A balkáni társa a városokban nagyon elterjedt madárfaj lett, igaz a nagyobb testű, elvadult házigalambokkal ők sem mindenütt bírják a versenyt. A házigalambok azonban épületeken fészkelnek, a balkáni gerle pedig inkább fákon költ, így ebben nincs vita a két faj között. Ám a vadgerle fajt eközben sajnos a kihalás fenyegeti, számuk nagyon lecsökkent az utóbbi években.

Tovább a teljes bejegyzéshez
9 Hits
0 hozzászólás

A madár, amellyel most tele van az internet: a gólyatöcs

A Magyar Madártani Egyesület minden évben kiválaszt néhány madárfajtát, közöttük dől el közönségszavazással, hogy melyik lesz az adott év madara. Ez nem egy öncélú madárszépségverseny, az egyesület szándéka az, hogy felhívják a figyelmet egyes természetvédelmi problémákkal érintett, esetleg veszélyeztetett fajokra, madárcsoportokra. A szavazást mindig a tárgyévet megelőző év közepén tartják, mert az adott évben minden lehetséges módon népszerűsítik a nyertes madarat, és erre elő is kell készülniük. A program igen sikeres, ami abból is látszik, hogy még csak 2018-at írunk, de a nagyobb portálok már mind hírt adtak a győztesről.

2019 madara a gólyatöcs, szép, régies népi nevén a széki gólya. Van még egyéb megnevezése is: gólyalábú töcs, széki szarka. Az összetett névből a gólya vélhetően hangutánzó szó, kapcsolódhat a tájnyelvi gagóhoz. A töcs szintén hangfestő eredetű lehet, a madár kedvenc tartózkodási helyére utalhat, amely vizes, nedves, „tocsogó” terület. Amúgy a gólyatöcs nevet hallva nekem mindig az jut eszembe, hogy ez a madár biztosan a gólya kisöccse. Hát, ha nem is az, mert a faj a gulipánfélék családjába tartozik, természetesen a megjelenése emlékeztet a gólyára. A gólyatöcs is fekete-fehér, hosszú, piros lábú vízparti madár.

Készítette: Alnus - CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=4070345

Csőre hajlékony, rugalmas, vége hosszú, vékony és lapos, kiváló eszköz a táplálék hatékony beszerzéséhez. Főleg vízi rovarokat és más gerincteleneket szedeget össze a víz színéről és a partról. Hosszú lábával mélyebbre gázol, mint más parti madarak. Szárnya evezői közül az első egyenes farka hegyén túl ér.

Ahogy a neve is utal rá, lételeme a víz. Szikes tavak mellett, a víz közelében él, itt a telejre rakra fészkét, pontosabban olyan helyre, amely a víz közelében van, sőt figyel arra is, hogy sok, viszonylag magas növény vegye körül. Több madár olykor laza telepeket alkot, máskor egyesével fészkelnek. Engem még az igazán szép tojása is a vízre emlékeztet, a formája ugyanis olyan, mint egy nagy kövér vízcsepp. Igaz, a színe már inkább "földjegyű". A sárga alapon barna foltos tojások jól belesimulnak a környeztő táj mintázatába. A gólyatöcs évente egyszer, 3-5 tojást rak, melyeken közel egy hónapig kotlanak felváltva a szülők. A fiókák egy hónap alatt önállósulnak, kirepülnek, fészekhagyók.

Költöző madár, hazánkban csak márciustól augusztusig tartózkodik szívesen, az év többi hónapját Afrikában vagy Ázsia déli területein tölti.

Bár az európai állomány stabil, hazánkban a gyakran aszályos időjárás miatt kedvelt lakóterületeik csökkennek, ezért számuk idehaza ingadozó. A rendszeresen fészket rakó párok száma az adott év csapadékviszonyaitól függően 200 és 1000 között mozog.

A gólyatöcs jelentősebb költőhelyei védelem alatt állnak, ezek megfelelő kezelésén múlik a faj hosszú távú jövője hazánkban.

 

Tovább a teljes bejegyzéshez
2090 Hits
0 hozzászólás

Használjunk esővizet!

A World Economic Forum (A Világgazdasági Fórum egy Genfben alapított, nemzetközi, non-profit szervezet, mely 1971 óta működik. Egyéb tevékenységeik mellett évente gazdasági csúcstalálkozót tartanak Davosban befolyásos politikusok, üzletemberek, értelmiségiek és tudósok részvételével.) legfrissebb jelentése szerint a világban az idei év legsúlyosabb kockázati tényezője az ivóvízhiány. A második helyre a fertőző betegségek széleskörű elterjedése került. A jelentés megállapította, hogy továbbra is kérdés, vajon a világ képes-e megoldani a legégetőbb társadalmi kérdéseket, a társadalmat fenyegető gazdasági, környezeti és geopolitikai kockázatokat.

Sok a víz, mégis kevés

A bolygónkon található 1,4 millió köbméter víz 97%-a az ember számára nehezen hasznosítható tengervíz. A fennmaradó 3% édesvíz nagy része a sarkvidékeken, illetve a gleccserekben fagyott állapotban található. A szabadon felhasználható, könnyen elérhető édesvíz a Föld vízkészletének mindössze 0,3%-a. Sokat olvashatunk olyan területekről, ahol kétségbeejtő a vízhiány. Európából nézve, szinte felfoghatatlan, hogy jelentős területeken az emberek csak napi több óra gyaloglással juthatnak vízhez. A fejlett országokban jelenleg viszont még nem feltétlenül a vízhiány a legnagyobb gond, hanem a víz minősége. A használat során részben az ipari és mezőgazdasági termelésből, részben a háztartásokból foszfátok, nitrátok, növényvédőszerek és más kémiai anyagok kerülnek vizeinkbe, emiatt a tisztítás egyre drágábbá és bonyolultabbá vált. A WEF jelentése azt üzeni, hogy nem dughatjuk a fejünket a homokba, éljünk bárhol a világon.

Mindig törekszem arra, hogy megmutassam, egy-egy környezeti problémára van-e nekünk, egyéneknek ráhatásunk, mit tudunk tenni mi magunk?

Első lépés: a pazarlás megállítása

Belátható, micsoda pazarlás ivóvizet használni WC-öblítésre, mosásra, öntözésre, holott sok esetben ezt kiválthatjuk akár esővízzel is. Ezt sokan viszonylag egyszerűen megtehetjük, ráadásul az esővíznek számtalan egyéb előnye is van túl azon, hogy ivóvizet válthatunk ki vele. Lássunk néhány nagy vízfogyasztással járó tevékenységet.

Ha esővízzel öblítjük le a WC-t, nem lesz vízköves a csésze

Mosásnál akár 50% mosóport megtakaríthatunk a lágy víznek köszönhetően

Öntözésnél a növények így számukra rendkívül fontos ásványi anyagokhoz jutnak

És persze az autómosásra is tökéletesen alkalmas.

Ma már nem kell a ház mellett dézsában gyűjteni a vizet és vödörrel cipekedni, mert léteznek komplex megoldások, amelyek lehetővé teszik, hogy az esővizet „becsatornázzuk” házunk vízvezetékrendszerébe. Ez persze plusz költséget és munkát jelent.

Megéri?

A válasz röviden: igen. Egy négyszemélyes családban az egy főre jutó napi vízfogyasztás mintegy 150 liter. Ez tartalmazza az ivásra, főzésre, tisztálkodásra, autómosásra, sőt, egy kis kert öntözésére használt víz mennyiségét. A nem ivóvíz céljából felhasznált víz csaknem 50%-át, azaz 70 litert kiválthatnánk esővízzel. Ha figyelembe vesszük a változó kivitelezési költségeket és a várható fogyasztásunkat, 30.000-100.000 Ft közötti vízdíj spórolható meg, azaz befektetett pénzünk 10-15 év alatt megtérül (Forrás: tudatosvasarlo.hu).

Tovább a teljes bejegyzéshez
3811 Hits
0 hozzászólás

Ne dobja el, használjuk fel újra!

Tapasztalatom szerint mind a mai napig sokan hisznek abban a városi legendában, hogy a szelektív kukákba dobott hulladékot végül úgyis egy helyre öntik a hulladékgyűjtő vállalat emberei. Sajnos azoknak, akik így vélekednek ez egyben önfelmentés: ezért nincs is értelme szelektíven gyűjteni, mondják. Pedig ez tévedés. A begyűjtő cégek egészen bizonyosan nem öntik össze a szelektív hulladékot, hiszen ez nem érdekük, ahogy azt később egy példán szemléltetem is.

A fordítottja viszont gyakrabban történik, mint azt én el tudtam volna képzelni. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. adata szerint a begyűjtött szelektív hulladéknak csak az 50%-a papír, műanyag és fém, a másik fele nem újrahasznosítható hulladék. Tehát nem a begyűjtő cég keveri össze a szelektív hulladékfajtákat, hanem mi lakosok dobjuk felelőtlenül, vagy tudatlanságból rossz helyre a hulladékot. Ez igen szomorú azért is, mert ma már az ország csaknem minden településén kiépült a szelektív hulladékgyűjtés rendszere, a lakosság közel 80 százaléka számára elérhető ez a hulladékgyűjtési mód. A lehetőség adott, érdemes tehát élni vele.

A hulladék megfelelő újrahasznosítása...

több okból mégis döcögősen zajlik Magyarországon. Pedig rá kellene hajtanunk! Az Európai Parlament által idén elfogadott jogszabály értelmében ugyanis 2025-re a települési hulladéknak legalább 55 százalékát újra kell hasznosítani, ehhez pedig szelektíven gyűjteni. Európa ebből a szempontból viszonylag jól áll, ott az újrahasznosítás 44 százalékos, mi viszont nem dőlhetünk hátra, mert nálunk 2016-ban mindössze 34 százalékon álltunk újrahasznosításban (Forrás: MTI) A fővárosban például évente csaknem 25.000 tonna papír, 10.000 tonna műanyag és fém, valamint 5.000 tonna üveg gyűlik össze szelektíven, ám ez a Budapesten összegyűjtött hulladéknak mindössze 10%-át teszi ki (Forrás: FKF 2017).

Ahhoz hogy az országos statisztika javuljon, mindenkinek a saját környezetében kell elkezdenie a szelektív gyűjtést. Nincs kire mutogatnunk, a célszámok elérése jelentős részben rajtunk múlik. Ugye, emlékeznek: mi dobjuk a szelektív gyűjtőbe rosszul a hulladékot!

Mit tehetünk?

Törekedjünk arra, hogy a szelektív hulladékgyűjtőbe kimosott, kiöblített hulladékot dobjunk! Zsíros szennyeződésnél használjunk mosogatószert! A kék színű papír hulladék gyűjtőbe mehetnek a tiszta kartondobozok és más csomagoló anyagok, valamint az italos kartonok. Ügyeljünk arra, hogy véletlenül se tegyünk bele például zsíros pizzás dobozt, használt papírzsebkendőt, vagy éppen szalvétát. A sárga tárolóba tehetjük a PET-palackokat, műanyag szatyrokat, de ne dobjunk ide CD-lemezt, vagy hungarocellt.

És miért érdemes?

Ehhez kísérjük most végig egy PET-palack útját, hogy lássuk, mi is történik a kukába kerüléstől egészen az „újjászületésig”. Kezdjük utazásunkat például egy kőbányai lakótelepen, ahol a lakosok a jól kitáblázott útmutatóknak köszönhetően, helyesen gyűjtik a hulladékot. Mint minden hulladékot, úgy a műanyag PET-palackokat össze is kell préselni, különben feleslegesen túl sok helyet foglalna, és hamar megtöltené a gyűjtő autó rakterét, ami ugye nem lenne túl hatékony.

A kukásautók 80%-ban levegőt szállítanak! Csak rajtunk múlik, hogy ez a szám csökkenjen!

Minél többen összepréseljük a palackokat, annál több hulladékot tud a gyűjtőautó egyszerre szállítani, és a házunkban lévő kuka is lassabban telik meg. Nem érdemes azzal foglalkozni, hogy a szomszéd úgysem préseli össze. ha így is van, ugyan miért másolnánk a rossz példát?

Térjünk vissza azonban kedvenc PET-palackunkhoz, amely épp a gyűjtőautó gyomrában az úgynevezett előválogató felé tart! Megérkezve, az előzetes szétválogatás után egy futószalagra kerül társaival, hogy a további szeparációs műveletekkel elválasszák a többi műanyag hulladéktól. A következőkben már kézzel válogatják szét a palackokat szín szerint. Ezután palackunk több „testvérével” együtt 250-280 kg-os bálákba kerül. Ugye írtam, hogy a cégnek nem érdeke összekeverni a hulladékot.

A visszagyűjtött, jobb minőségű műanyagpalackok ára a 135Ft/kg-ot is elérheti, és igen nagy rá a kereslet.

Magyarország egyetlen olyan PET-feldolgozó üzeme Karcagon található, amely újrahasznosítással élelmiszeripari célra (pl. ásványvizes palack) gyárt termékeket. A szelektív gyűjtőbe kerülő PET-palackok nagy részéből alacsonyabb feldolgozottságot igénylő termékek pl. szőnyegek, sportcipők, polár pulcsik készülnek.

Szerencsére egyre több áruház is (pl. a Lidl és az Aldi) arra ösztönzi vásárlóit, hogy a kiürült ásványvizes palackokat, ne a legközelebbi kukába dobják, hanem vigyék vissza a boltba. Pontokkal jutalmaznak minket, amennyiben segítünk a hasznos körfolyamat működtetésében.

Igyunk csapvizet!

Természetesen a felesleges hulladék keletkezésének akkor tudnánk leginkább gátat szabni, ha létre sem jönne a hulladék. A PET-palack példájánál maradva, ha sikerülne mindenkinek a fejében eloszlatni azt a tévhitet, hogy csak a palackos víz az igazán tiszta, akkor kevesebb ásványvízre, tehát kevesebb PET-palackra lenne szükség. A legtöbb helyen nyugodtan ihatunk csapvizet, amely nemcsak a környezetkímélő megoldás, hanem könnyű hozzájutni (legalább is Magyarországon a települések többségében) és finom is!

Tovább a teljes bejegyzéshez
6053 Hits
0 hozzászólás

Légkondicionálás környezettudatosan

 

Európában a 2018-as nyár a meteorológia történetében az egyik legforróbb lehet. Tombol a kánikula Görögországtól Németország északi részéig, ahol 39,2 fokkal megdőlt az eddigi melegrekord. A hőmérséklet mindenhol sokkal magasabb, mint korábban bármikor. Észak-Európában van, ahol a meleg 15 fokkal is meghaladja a százéves átlagot, méghozzá tartósan, de elég csak kidugnunk az orrunkat és saját bőrünkön is érezhetjük a forróságot.

A klímaváltozásból fakadó általános hőmérsékletemelkedést, ha nem vagyunk épp vízparton, bizony nehezen viseljük. A hosszas melegnek az egészségügyi kockázata is igen magas, érthető tehát, ha mindent elkövetnénk annak érdekében, hogy legalább valamennyi időre enyhülést nyerjünk.

Számos építészeti trükk létezik arra, hogyan tarthatjuk a legnagyobb kánikulában is kellemes hőmérsékleten a házunkat, de nem mindenkinek van ideje, pénze, lehetősége ökoházzá alakítani lakhelyét. Ha kisebb léptékben gondolkodunk, a legegyszerűbb eszköz a kereszthuzat, ám ez nagy hőségben nem jelent megoldást, így marad tehát a légkondicionáló a meleg elleni harc egy fontos eszközeként.

Hazánkban is megnőtt a légkondicionálók száma. A korábban még luxuscikknek számító hűtő-fűtő eszköz ma már a legtöbb hipermarket polcán megtalálható, online pedig még összehasonlító teszteket is olvashatunk, mielőtt valamelyiket a virtuális kosarunkba tesszük. Mint minden hőmérsékletet befolyásoló berendezés, a légkondicionáló is meglehetősen energiaigényes, és ez sajnos meglátszik a villanyszámlánkon is. Ugyanakkor néhány egyszerű megoldással a légkondi is üzemeltethető környezettudatosan és gazdaságosan. Leszámítva a szinte kibírhatatlanul meleg napokat, a délelőttök nyitott ablaknál még elviselhetőek, különösen, ha nem keleti fekvésű a szobánk. Ha csak a déli órákat követően, a legmelegebb időszakban kapcsoljuk be a klímát, máris sok energiát spóroltunk, és a környezetet is óvtuk. Esténként és a hajnali órákban próbáljunk kereszthuzatot csinálni kis ventillátoros rásegítéssel, ugyanis a légmozgás jelentősen csökkenti a hőérzetünket.

Éjszakára érdemes nyitva hagyni az ablakot akár az irodában is – már ha van rá lehetőségünk –, hogy a helyiség kellőképpen lehűlhessen. Rugalmasabb munkahelyeken lehetővé teszik a korábbi munkakezdést, hogy a dolgozóknak a legmelegebb órákat már ne az irodában kelljen tölteniük.

A lakásban, de még inkább egy munkahelyen rengeteg észrevétlen hőforrás dolgozik a klíma ellen, mert működés közben fűtik a környezetet. Minden olyan eszközt kapcsoljunk ki, amelyre nincsen feltétlenül szükségünk pl. számítógép, amelynél nem ül senki, fénymásoló, nyomtató, házimozi-rendszer.

Sajnos sokan elkövetik azt a hibát, hogy túl alacsony hőmérsékletre programozzák a klímát, ez egészségtelen is, és később az utcára kilépve a meleget még elviselhetetlenebbnek érezzük. Aki a munkahelyén a túlzott hideg miatt már-már fázik, ne legyen rest szólni, hiszen részben, ha 10 foknál nagyobb a hőmérséklet-különbség kint és bent között, az egészségtelen, részben „aki energiát spórol, pénzt is spórol”.

Ha nagyobb odafigyeléssel, környezettudatosan használjuk a légkondicionáló berendezésünket, környezetünket is megóvhatjuk és közérzetünk komfortosabb lesz.

 

Tovább a teljes bejegyzéshez
4361 Hits
0 hozzászólás