Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Erdei fülesbagoly: szemüveges tudós és halálhírnök

Az emberiség egyik leggyakoribb madárszimbóluma a bagoly. Az európai kultúrkörben többnyire a tudást, a bölcsességet kapcsolják hozzá. Számos tanintézmény viseli címerállataként, de a könyvtárak, könyvesboltok is előszeretettel használják logójukban. Magyarországon ki ne ismerné minden idők legtalálékonyabb bagoly orvosát, Dr. Bubót? Egy legenda szerint a bagoly azért éjszakai állat, mert ellopta a legszebb virágot, a rózsát. Bűnéért lakolnia kellett, ezért a többi madár száműzte őt az éjszakába. Sok olyan fogalmat, tulajdonságot is hozzá kapcsolnak, amelyekkel az emberek az éjszakát, a sötétséget hozzák összefüggésbe. Az ókori rómaiak a boszorkánysággal azonosították ezt az éjszakai ragadozó madarat, kontinensünkön pedig sokfelé a halál hírnökének tartják. A néphiedelem szerint a bagolyhuhogás a legrosszabb hírt tudatja velünk: valaki itt hagyta a földi létet. Ezért régen nagy számban pusztították a baglyokat, ami sajnos, létszámuk drasztikus fogyatkozásához vezetett.

Hogy a bagoly név honnan ered, etimológusainknak nem sikerült ez idáig megfejteni, de az erdei és füles jelzők könnyen érthetőek, nem is igényelnek magyarázatot.

A fülesbagoly előszeretettel költözik ritkás erdőkbe, a lombhullatók közt érzi igazán otthon magát. Az ember közelsége nem riasztja, ezért falvakban és városokban is találkozhatunk vele. Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos. A kellemes éghajlatú vidékeken egész évben fellelhető, de a hidegebb területekről télen délebbre vándorol. Sokan nem tudják, de az erdei fülesbagoly nem épít fészket, más nagytestű madarak (szarkák, varjúfélék) fészkébe költözik be. Egyéb rokonai sem jeleskednek a lakásépítésben, az uhu sziklamélyedésekbe, a macskabagoly pedig faodvakba költözik be.

Fotó: Csonka Péter

Megjelenése meglehetősen egyedülálló. Tollazata finoman mintázott, rozsdabarna színe remekül álcázza a vadászt. Tollpihékkel díszített puha fülével nagyon élesen hall, pontosan be tudja azonosítani, hogy áldozata éppen hol van, és merre mozdul. Rágcsálókkal táplálkozik, elsősorban mezei pockokat, egereket ejt el. Vadásztaktikáját a kiváló megfigyelő-képességére és rendkívüli sebességére alapozza: a fák ágain, épületek tetején vár, míg megérkezik az eledel, ekkor hirtelen mozdulattal zuhan alá, hogy karmaival magával ragadja a prédát. Horgas, éles csőre halálos fegyver. Ezzel üti agyon az áldozatát, semmi menekülési esélyt nem hagyva neki. Ez a teljesítmény azért is bámulatos, mert mindezt vaksötétben hajtja végre, éjjel. Télen, ínségesebb időkben kisebb madarakat is elejt, főleg verebeket.

Fészekalját viszonylag korán megtölti, már márciusban 4-5 fehér tojással büszkélkedhet az erdei fülesbagolypár. A tojó 27-28 napon át kotlik, mire kikelnek a szőrmók bagolyfiókák. 4 hét után a csemeték elhagyják a fészket, és a környező fák ágaira telepszenek le. Ekkor még a szülők táplálják őket. A fiókák sajátos síró hangot hallatnak, ezzel jelzik, hogy éhesek, és várják a szülőktől az elejtett egeret. Ebben az időszakban – mivel repülni még nem tudnak – gyakran találhatunk földre pottyant bagolyfiókákat. Ezek azonban nem árvultak el, nem kell hazavinnünk vagy madárvédő egyesületet értesítenünk miattuk. A legjobban tesszük, ha visszahelyezzük őket egy faágra, ahol a szülő úgyis megtalálja a kicsit, a „vészjelzését” követve.

Az erdei fülesbagoly az egyetlen bagolyfaj, amely csoportosan telel. A vezérbagoly jelöli ki a téli szálláshelynek megfelelő facsoportosulást. A hímek ezen időszak alatt jelölik ki a nyári szállást, ahova később párjukkal költöznek. A telelő csoport márciusig marad együtt. A jó telelő helyeket megjegyzik, és évekig visszajárnak oda.

Magyarországon elterjedt a madárfaj, ennek ellenére a védett madarak közé tartozik, eszmei értéke 50 ezer forint. Ha azt szeretnénk, hogy bagoly költözzön a szomszédságunkba (és nem vagyunk babonásak, azaz nem félünk halálhozó hírétől), építhetünk varjú- vagy szarkafészkeket a fák ágaira, vagy bármi olyan nagytestű marárét, amely fészkébe szívesen költözik az erdei fülesbagoly.

Tovább a teljes bejegyzéshez
505 Hits
0 hozzászólás

Takarékos ruhamosás: fél program és házi mosószer

Sokaktól hallom, hogy azért nem tudnak spórolni a villanyszámlán, mert mosni, vasalni muszáj, és ezek igen energiaigényes műveletek. Pedig vannak módszerek, amelyekkel lényegesen csökkenthetjük háztartásunk energiahasználatát. Ebben a bejegyzésemben a ruhamosással kapcsolatos takarékossági lehetőségeket és környezetbarát praktikákat foglalom össze, hogy legyünk ezen a téren is tudatosabbak.

Az első és legfontosabb maga a mosógép kiválasztása. Vásárláskor mindig figyeljünk oda, hogy „A” energiatakarékossági jelzésű mosógépet vegyünk, hiszen ez minden téren meghatározza mosásunk menetét. Az áramfogyasztást szempontjából a B kategóriás mosógép 17%-kal, míg a C kategóriás 30%-kal fogyaszt többet környezetbarát társainál. Vásárlásnál számoljuk bele ezt a későbbi többletköltséget is. De ugyanezt a műveletet végezzük el a vízfogyasztással is: ha az egyik mosógép 40, a másik pedig 70 liter vizet használ el egy alkalommal, az könnyen látható, hogy közel kétszeres fogyasztást jelent. Válasszuk a hosszú távon takarékos megoldást, még ha ez pillanatnyilag többletkiadással is jár! Megjegyzem, ma már szerencsére a legtöbb új készülék eleve „A” kategóriás. Fontos a mosható ruhák mennyisége is. Minél több ruhát mosunk egyszerre, annál takarékosabban járunk el. Egy átlagos családnak nincs szüksége egy 5 kg-nál többet befogadó mosógépre, de a 2-3 kg kevésnek bizonyulhat.

 

Használjuk ki mosógépünk extra funkcióit! Ha nem töltjük meg a mosógépünket ruhával, például csak egy kabátot szeretnénk kimosni, használjuk a fél program opciót. Így kevesebb vizet és áramot használunk. Ne felejtsük: a fél programhoz fél adag mosószert kell adagolnunk. Ha újabb gépünk van, választhatunk időtakarékos vagy víztakarékos üzemmódot is.

Térjünk rá a használt mosószerekre, öblítőkre! Általános vásárlási tanács: vásároljunk minél nagyobb kiszerelést, így gazdaságosabban vásárolhatunk. A tévéreklámokból ismert márkákat extra folteltávolítási tulajdonságaik miatt árulják drágábban. De tegyük fel a kérdést: valóban szükségünk van minden esetben erre? A hétköznapi használatban koszolódott ruhákat megtisztítják a kevésbé neves, olcsóbb mosószerek is, minőségi különbség nélkül. 

Tudták, hogy egyre többen otthon, maguk készítik a mosószert. Ez amellett, hogy pénztárcakímélő, egyben környezetkímélő megoldás. És mi a receptje? Az alapot a normál pipereszappan adja! Használjuk fel a kicsivé zsugorodott szappanmaradványainkat, melyekkel már nem tudunk tisztálkodni, és reszeljük le! A 4,5 evőkanálnyi szappanreszeléket oldjunk fel annyi vízben, amennyi éppen ellepi! Legyünk türelmesek ennél a fázisnál, ha elsietjük, felhabzik az egész. Ezt adjuk hozzá 2,5 liternyi forró vízhez. Az elegybe tegyünk 250 ml mosószódát, és addig kavarjuk, míg egy homogén masszát kapunk. Ezt flakonokban tárolhatjuk. Fontos, hogy mosás előtt mindig rázzuk fel az általunk készített mosószert, mert összesűrűsödik idővel. Öblítő helyett használhatunk ecetet, ami puhává varázsolja textíliánkat. A szag miatt nem kell aggódnunk, mosás után eltűnik. Ha nem csak puhává, hanem illatossá is szeretnénk tenni ruháinkat, használjunk természetes illóolajokat. Ezek a házi gyártású tisztítószerek teljesen lebomlanak, így nem szennyezzük velük vizeinket.

 

Tovább a teljes bejegyzéshez
3562 Hits
0 hozzászólás

Télen is ehetünk egészségesen

A tél a legzordabb évszak, és ez étrendünkön is érzékelhető. Hol van már a nyári, édes paradicsom, a friss saláta vagy a ropogós cseresznye? Persze télen is kapható szinte minden, például paradicsom, dinnye, szőlő, ám ha el is tekintünk a borsos áraktól, sajnos az íz-élmény messze nem ugyan az. A zöldségekből és gyümölcsökből beszerzendő vitaminokról és ásványi anyagokról azonban télen sem kell lemondanunk. Mit tegyünk, hogy télen is egészségesen étkezzünk?

Először is válogassunk a fellelhető gyümölcsök, zöldségek közül okosan. A banán és citrusfélék nem Magyarországon teremnek, így minőségük télen sem marad el a nyári szinttől. Jól bírják ugyanis a hosszú utazást, és azt, hogy nem teljesen éretten szüretelik. Ezek kiváló „vitaminbombák”, a narancs, a citrom, a mandarin rengeteg C-vitamint tartalmaz. Az érzékenyebb gyümölcsök, zöldségek bár gazdagítják a kínálatot, és szépek ugyan, de ahogy említettem, az ízük nem olyan, mint a hazai szabadföldi termés. Kivétel ez alól például a korábban begyűjtött, megfelelő körülmények között tárolt, és még ilyenkor is nagyon zamatos alma.

A vitaminpótláson túl az egészséges táplálkozásban van néhány fontos szempont, amelyekről télen sem szabadna megfeledkezni. Akárcsak nyáron, télen is együnk rendszeresen! A reggeli sötétség ne vegye el étvágyunkat! Ha kihagyjuk a reggelit, energia nélkül maradunk a nap közepéig, így két kockázatnak is kitesszük magunkat. Vagy egész délelőtt nassolunk, vagy rávetjük magunkat az ebédre, túl sokat és túl gyorsan fogunk enni. Egyik sem egészséges!

A nap ideális kezdéséhez jó lehet egy bögre meleg ital, legyen az tea vagy kakaó, netán tej. Figyeljünk oda arra, hogy ne igyunk nagyon zsírosat, illetve ne édesítsük túl italunkat! Teljes kiőrlésű pékáruval együtt, amelyet esetleg kevés sonkával vagy sajttal gazdagítunk, szervezetünket elláthatjuk egész délelőttre a szükséges energiával. Aki a gabonapelyheket vagy a müzlit szereti, könnyedén kombinálhatja a szilárd táplálékot a szükséges folyadékkal. Ez utóbbi télen sem hagyható el. A napi minimum 1,5-2 literre ilyenkor is szüksége van szervezetünknek!

Ne hagyjuk ki a tízórait se, hiszen még mindig a nap elején járunk, fontos a folyamatos energia-bevitel. Alma, narancs vagy bármilyen gyümölcs megteszi, hogy ebédig ne éhezzünk meg. A déli étkezéshez ne válasszunk túl zsíros menüt! A modern fagyasztási eljárásoknak köszönhetően a mélyhűtőben tartott élelmiszerek is megőrzik vitamin- és ásványianyag-tartalmuk jelentős részét. A gyümölcslevesek egyaránt ízletesek friss vagy fagyasztott gyümölcsből, esetleg befőttből elkészítve. Főételnek együnk könnyű húsokat, mint például grillezett vagy teflonban sütött csirkemell, hal vagy sovány sertéshús. Téli menünkből ne mellőzzük a savanyúságot! A savanyított káposzta például magas C-vitamintartalmával erősíti immunrendszerünket.

A tízóraihoz hasonlóan alulértékelt étkezés az uzsonna, holott ennek is fontos szerepe van egészségünk megőrzésében. Ilyenkor megehetjük például az ebédről félretett süteményt (főleg ha nem túl cukros). Valami kis nyalánkságot igazán megengedhetünk magunknak, készíthetünk például gyümölcssalátát.

Egyik legnagyobb hiba, amit egészséges táplálkozásunk ellen elkövethetünk, ha túl későn és túl bőségesen vacsorázunk. Figyeljünk oda, hogy legalább pár órával lefekvés előtt vacsorázzunk! Szervezetünk másképpen nem használja fel a bevitt energiát, így az lerakódik zsírpárnácskák formájában. Ha meleg étel mellett döntünk, ekkor is tartsuk szem előtt, hogy ne fogyasszunk nehéz, zsíros húsokat, és ne együnk túl sok szénhidrátot. A nap végén, ha csak nem vár ránk még egy éjszakai műszak, esetleg egy késő esti edzés, nem lesz szükségünk túl sok energiára, ezért csak mértékkel fogyasszunk! Még az alvásban is zavarhat, ha megterheljük a gyomrunkat.

Az ideális választás a saláta. Sokan még ma is fanyalognak, hogy a saláta ízetlen és unalmas. Ez tévedés, rendkívül sok, finom recept beszerezhető az internetről, és igazán nem bonyolult az elkészítésük sem. Ha valakit visszatart, hogy a zöldségeket meg kell tisztítani és fel kell vágni, azok számára megoldást jelenthet, hogy ma már sok üzletben lehet előre felvágott, tisztított zöldséget kapni. A számtalan salátaöntetről nem is beszélve! Ezeknél persze érdemes megnézni, hogy mi az összetételük, és mennyi kalóriát tartalmaznak.

Hogy vitaminháztartásunk kiegyensúlyozott legyen, szedhetünk étrend-kiegészítő tablettákat, de itt is érvénes a mértékkel fogalom. Ne feledjük, hogy ez nem helyettesíti az egészséges étkezést, hanem kiegészíti azt!

Tovább a teljes bejegyzéshez
2018 Hits
0 hozzászólás

Mit kívánok környezetemnek 2018-ra?

Még néhány nap, és új évet írunk. Van, aki ilyenkor fogadalmakat köt, amelyek alapján igyekszik újraértelmezni életét, és legalább reméli, hogy meg is változtatja. Én viszont egy kívánságlistát írtam össze azokról a dolgokról, melyek szebbé, egészségesebbé, sőt örömtelibbé tennék életünket. Sok bejegyzést írtam arról, hogyan változtathatunk mi magunk életünk minőségén. Ebben a mostani írásban kicsit elrugaszkodok ettől, és olyan vágyakat fogalmazok meg, amelyeknek megvalósítása túlnő rajtunk – de hát álmodni nagyot érdemes.

Első és legnagyobb kívánságom, hogy környezetünkben legyen egyre több zöld övezet. Legfőbb törekvésünk, hogy életünk egyre kényelmesebb legyen. Ennek során nem sűrűn gondolunk arra, hogy közben a környezetünkön ejtünk sebeket, ami azonnal vissza is hat ránk. Félreértés ne essék, nem gondolom, hogy az autópálya vagy egy irodaház az ördögtől való lenne. De testi és lelki egészségünkre egyaránt jó hatással van, ha körülöttünk fák nőnek, füves területek zöldellnek, virágok nyílnak. Kívánom ezért, hogy 2018-ban több ilyen terület szülessen, az önkormányzatok döntsenek ilyen beruházásokról is. Legyen tér biciklizni, sétálni, sportolni, vagy egyszerűen csak lenni kint a szabad levegőn, szép, gondozott zöld környezetben.

Milyen szép lenne, ha év végére még több természetvédelmi területtel büszkélkedhetnénk! És nem csak itthon! Mert veszélyeztetett terület akad bőven. Miután az óriáspandát sikerült megmenteni, és a veszélyeztetett állatok listájáról levenni, remélem, hogy sikerülhet több állatfajt is biztonságosan továbbörökíteni. Ha belegondolok, hogy a blogomon szereplő madarak szinte mindegyike védettnek számít (tehát védelemre szorul!) hazánkban, elég nagy munka áll előttünk.

Jó lenne látni, hogy a hulladék jó helyre kerül. Nem látok rá esélyt, hogy Svédország mintájára a szemét közel 100%-át újrahasznosítsuk, de a 2020-ra kiírt EU-s irányelvhez, az 50%-hoz jó lenne közelebb kerülni. Persze ez nem csak a begyűjtésen és a feldolgozáson múlik, ezért mi magunk nagyon sokat tehetünk. Szeretném ezért, ha holnaptól mindenki szelektíven gyűjtené otthon a szemetet!

Az is jó lenne, ha jövőre több elektromos autó kerülne forgalomba, elérhető áron, hogy csökkenjen a levegőbe kerülő szén-dioxid mennyisége.

Elbizakodott lennék, ha azt gondolnám, hogy blogom megváltoztatja a világot. Remélem azonban, hogy néhány olvasóm elgondolkodik azon, amit írok. Ezért bízom abban, hogy 2018-ban is sokan olvassák írásaimat, szóljanak bár madarakról, növényekről, eseményekről vagy általános környezetvédelmi javaslatokról.

Kívánom, hogy az idei jó rendezvények, amelyeken cégemmel részt vettünk, jövőre is folytatódjanak. Várom a Füzitői Napokat, a Fűzfanapot, a kesztölci szüreti mulatságot. Minden évben jó ezekre ellátogatni, és látni, hogy környezetvédelmi játékaink hatnak, a gyerekek egyre többet tudnak arról, miért fontos óvni környezetünket. Remélem, jövőre is lesz Almásfüzitőn Életmód- és Egészségklub, mert nem csak érdekesek az előadások, de a hallgatók gyakorlati segítséget is kapnak ahhoz, hogyan tudnak akár másnaptól kicsivel többet tenni önmagukért, jó közérzetükért.

Mindent egybevetve kíváncsian tekintek az érkező esztendőre, ezt kívánom olvasóimnak is, és persze azt, hogy legyen nagyon boldog új évük!

Tovább a teljes bejegyzéshez
899 Hits
0 hozzászólás

A három vágtató ló

Az ünnepek előtti idei utolsó almásfüzitői egészségklub témája talán provokációnak is tűnhetett egyeseknek. Szerintem inkább figyelmes segítségnek érdemes értelmezni, hogy a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésének, kezelésének a kérdésével foglalkozott az előadás.

A klub igazán rangos és hozzáértő előadót hívott: Hartmann Gabriella, dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember. Ő a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének vezetőségi tagja, a Dietetika, Humán Táplálkozási Kollégium tagja. Munkája során több elismerésben részesült (2006. Év Dietetikus végzettségű élelmezésvezetője díj; 2016. Miniszter Elismerő Oklevele; 2017. Pro Dietetica Metabolica Díj). Hartmann Gabriella nemcsak szakmailag felkészült, de jó előadó is, végig követhető és érdekes volt, amit mondott, lekötötte a hallgatóságot.

Számomra az volt a legizgalmasabb, hogy mint megtudtuk, a dietetikus tanácsadás nem egy kaptafára megy, a legjobb szakemberek még azt is figyelembe veszik, ha valaki nem hajlandó bizonyos szabályokat betartani.

Az előadás rövid történeti áttekintéssel kezdődött, amelyből sok érdekes információval lettünk gazdagabbak. Tudták például, hogy az inzulint Magyarországon először Korányi Sándor alkalmazta 1926-ben, nem sokkal annak felfedezése után? Tehette ezt annak köszönhetően, hogy a kanadai felfedezők, Banting és Best, valamint az ebben szintén nagy szerepet játszó Macleod és Collip a találmányukat szabadon hozzáférhetővé tették, hogy így az emberiség javát szolgálják, ne a saját gazdagodásukat. Banting és Macleod 1923-ban a számtalan cukorbeteg életét megmentő felfedezésért, megosztva megkapta az orvosi Nobel-díjat.

Vagy tudták, hogy a cukorbetegséget édes vizelet kórnak is hívják? A cukorbetegek vizeletének ugyanis édeskés szaga van, a kiválasztott, felesleges cukor miatt.

A cukorbetegség leginkább az idősebb korosztály betegsége, 65 év felett a lakosság kb. 20 %-át érinti. Ez nem egy hirtelen fellépő, akut betegség, hanem hosszú éveken át tart, mire a látható, sokszor igen súlyos tünetei jelentkeznek. A kettes számú cukorbetegség alapvető összefüggésben áll az életmóddal, az elhízással, és ez nem egyik napról a másikra alakul. Ironikusan mondhatnánk azt is, hogy a cukorbetegek sokat dolgoznak a betegségükét, de az iróniának itt nincs helye, sokkal inkább a megértés, és a megfelelő segítség, támogatás, ami hasznos lehet.

Hartmann Gabriella látványosan, a három vágtató ló szimbólummal tette könnyen megjegyezhetővé, mi segíthet a cukorbetegeknek. Ez a diéta, a mozgás, azaz az életmódváltás, valamint természetesen az orvosi kezelés. Ám ez utóbbi nem sokat ér önmagában, hangsúlyozta előadónk.

Mik a legfontosabb szabályok, mit ehet egy cukorbeteg? Az első és legfontosabb, hogy cukrot és cukorral készült élelmiszereket tilos fogyasztania. Ezen túl tulajdonképpen ehet szinte bármit, amit egy helyesen, tudatosan táplálkozó egészséges ember: sok rostot, tehát magas rosttartalmú zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonát, gyümölcsöt, sovány tejtermékeket, kevés zsírt.

Sokan azt gondolnák, hogy egy cukorbeteg akkor dönt jól, ha nem eszik szénhidrátot, ahogy sok diéta ezen az elven alapul. Ez súlyos tévedés lenne: a cukorbetegeknek is szükségük van szénhidrátra, de kontrolálniuk kell a mennyiségét, általában napi 120-160 gramm a megengedett.

A legjobb az a táplálék, amelynek alacsony a glikémiás indexe (GI). Hogy mi is ez? Százalékban kifejezve egy élelmiszer vércukoremelő képességét jelenti, a szénhidráttartalmával megegyező mennyiségű szőlőcukorhoz képest. GI-indexe főként a szénhidráttartalmú élelmiszereknek van, mert a szénhidrátot a szervezet szőlőcukorrá alakítja szinte minden esetben.

Mint megtudtuk, ma már a GI sem a legkorszerűbb mutató, mert ez egy egységes mennyiségű szénhidrát, 50 g hatásait mérte. Az egyes élelmiszerek azonban különböző mennyiségű szénhidrátot tartalmaznak. Kenyérből elegendő egyetlen szelet, míg sárgarépából legalább 7-8 nagy darab tartalmaz 50 grammot. A megoldás egy új fogalom, a glikémiás terhelés (GL) bevezetése volt. Ez nemcsak az adott élelmiszerben található szénhidrát típusát veszi figyelembe, hanem azt a mennyiséget is, amennyit egy egységnyi adaggal elfogyasztunk. Egy jó példa, a GI-GL különbségre a görögdinnye. Ennek a GI-je igen magas, 72-es, ám a GL értéke 4,32. Sok-sok interneten is megtalálható táblázat segíti már a számolásban a cukorbetegeket, most csak leegyszerűsítve: 10 GL alatt jók vagyunk, 20 felett már be kell, hogy kapcsoljuk a vészjelzőt.

Nem csak a GI-n lépett túl a tudomány, hanem azon is, hogy egy cukorbetegnek mindenképpen naponta 5-6-szor kell étkeznie. Előadónk szerint a napi háromszori étkezés is megfelelő.

Egy cukorbeteg, természetesen nemcsak a megfelelő élelmiszert kell, hogy megválassza, hanem az elkészítési mód sem mindegy. A héjában főtt burgonya jobb választás, mint a vajat és sokszor tejszínt is tartalmazó krumplipüré, a sovány sertéssült kevésbé terheli meg a vércukorszintet, mint a rántott hús, amely nem csak extra szénhidrátbevitelt jelent, hanem sok fölösleges zsírt is.

Az előadás alapján akár egész sorozatot indíthatnék a témában, de most csak még egy érdekességet emelek ki. A dietetikusok a való életből kiindulva, tehát, hogy az emberek nem szeretnek méricskélni evés előtt, kidolgozták az ún. ökölszabályt. E szerint egy nő egy étkezéshez általában egy ökölnyi, egy férfi 2 ökölnyi szénhidrátot, tehát köretet, 1 tenyérnyi húst és 2 tenyérnyi zöldséget fogyaszthat.

Hartmann Gabriella beszélt még a mediterrán diétáról, ami szintén kiváló útmutató lehet egy cukorbeteg számára. Talán a legfontosabb, hogy ez a diéta is kiemelt szerepet szán a zöldségeknek. Az előadónk szerint a mediterrán diétának van még egy fontos összetevője, aminek az élelmiszerek tápanyagtartalmához semmi köze nincs, és mégis nagyon lényeges: ez a déli népeknél általános közös családi étkezés, amikor nem egyedül, a tévé előtt tömjük magunkba a fölösleges kalóriákat, hanem örömmel eszünk, egymásra figyelve.

Kívánom, hogy minden olvasómnak ilyen szép, közös családi együttlétekben gazdag legyen a karácsonya!

Tovább a teljes bejegyzéshez
621 Hits
0 hozzászólás