Vörös és Zöld

Almásfüzitő

A kevesebb jobb! - Hulladékból mindenképpen

Tizedik éve rendezik meg november utolsó hetében az Európai Hulladékcsökkentési Hetet. Az tetszik benne nagyon, hogy nem annyira hivatalos ünnep ez, sokkal inkább egy közösségi eseménysorozat. A kezdeményezés ugyanis arra ösztönzi az európai polgárokat, hogy maguk találjanak ki eseményeket, akciókat, hasznos weboldalakat, bármit, amivel úgy gondolják, hogy hozzá tudnak járulni a hulladékcsökkentés nemes feladatához.

Miért fontos ez az Európai Uniónak?

Hihetetlen! Az EU-tagországokban 2013-ben az egy főre jutó hulladéktermelés 481 kiló volt (Forrás: Eurostat). Gondoljunk csak bele, ez azt jelenti, hogy az év minden egyes napján több mint egy kiló hulladékot gyárt minden egyes ember, a csecsemőket is beleértve! És ennek mennyiségre évről évre néhány százalékkal tovább nő.

A tudatos döntés ad szabadságot, nem a bármit megvehetek élménye

Sokan tudják, hogy nem is a hulladékcsökkentés a legjobb megoldás, hanem az, ha a már meglévő, látszólag feleslegessé vált termékeket újrahasznosítjuk. A legjobb pedig, ha létre sem jön az, ami később hulladékként végzi. Van-e erre ráhatásunk? Egyértelműen igen. Egy gyártó sem akar olyasmit előállítani, amit senki nem vesz meg. Ne hagyjuk, hogy a ránk ömlő reklámok és az eladáshelyi ösztönzők irányítsanak minket, hogy a gyártók újabb termékeket állíthassanak elő, így végtelenítve a spirált!

Vásároljunk tudatosan! Készüljünk előre otthon, gondoljuk végig, mire van szükségünk, és ezt írjuk is össze! Ezután hozzunk egy döntés, hogy semmi mást nem veszünk meg, csak azt, ami a listánkon szerepel. Amióta így vásárolok, rájöttem, hogy a módszerrel még időt is megtakarítok, ami külön öröm. Ráadásul, így sosem felejtem otthon a bevásárló szatyrot!

Leginkább az élelmiszereknél szempont a fölösleges csomagolás problémája, amire ma már nem csak a Facebookon látok ötletes megoldásokat. Találkoztam többször olyanokkal, akik a gyümölcsöt és a zöldséget, vagy akár a péksüteményt nem a kitett nylonzacskókban veszik meg, hanem saját készítésű, kis zsákokban. Sőt, a kimért áruk pultjánál láttam olyan vásárlót, aki vitt dobozt, és abba kérte a felvágottat és a sajtot.

Európai Hulladékcsökkentési Hét

Ilyen és hasonló gondolatokra hívja fel a figyelmünket a Hulladékcsökkentési hét.

2012-ben 27 országban 10 793 akció, 2018-ban 30 országban pedig már 14.347 esemény, akció valósult meg. Ezek ugyan rekord évek voltak, de a többi év sem maradt el sokkal tőlük. Magyarország is kivette a részét mindebből, tavaly 228 akciót bonyolítottak le az előzetesen regisztrálók.

Minden résztvevő országban egy hivatalos szervező segíti a koordinációt, 2019-ben Magyarországon az Innovációs és Technológiai Minisztérium felkérésére ez a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége, azaz a KSZGYSZ. Kik szoktak részt venni ezekben a vállalásokban? Jellemzően államigazgatási szervek, önkormányzatok, nagyon sok óvoda, iskola és persze civilszervezet, de cégek, valamint magánszemélyek is. Az előzetes regisztráció már lezárult, de bárki csatlakozhat az eseményekhez, olvasható róluk. Jövő májusban pedig kiderül, hogy az országonkénti nyertesek közül ki lesz az európai legjobb. Aki idén nem regisztrált valamilyen programmal, már most gondolkodjon azon, hogy jövőre mivel venne részt.

Megjegyzem nem hivatalos résztvevőként, ám lelkes, külső pártolóként bárki tehet vállalást. Akár a Vörös és Zöld Facebook-poszt kommentjében! 😊

Egyszerű hulladékcsökkentési ötletek

Számos lehetőség van arra, hogy otthon vagy a munkahelyen elkezdjük csökkenteni a hulladékot, sőt másokat is erre ösztönözzünk. Fontos, hogy ez sose legyen kényszer, mert annak hosszabb távon semmi haszna. Adok pár ötletet, a sor bővíthető, különösen, ha a munkahely, ahol dolgozunk, nyitott arra, hogy a jövőben környezettudatosabban működjön.

·         Használjunk bevásárlótáskát, sose felejtsük otthon, ha mégis így történt, kérjünk az élelmiszerboltban megmaradt kartondobozokból, és abban vigyük haza a bevásárlásunkat.

·         Használjuk föl a maradékot a konyhában, ne dobjunk ki élelmiszert, és akinek van erre jó tippje, receptje, ossza meg másokkal is. Egy tipp: én sosem dobom ki a brokkoli szárát, a karalábé levelét…, azt is megfőzöm, szuper lesz tőle például a krémleves.

·         Kezdjünk komposztálni, ha erre semmiképpen nincs mód, össze lehet fogni a szomszédokkal, és be lehet vezetni a „közösségi komposztálást”.

·         Hulladékcsökkentési ötleteim az irodáknak: kétoldalas nyomtatás, a régi „firkapapírok” gyűjtése, felhasználása, üvegpoharak és csészék használata műanyag poharak helyett. Sokan elviteles dobozban vesznek ebédet – naponta új dobozban. Mosogassuk el a dobozt, és másnap vigyünk magunkkal, amikor ebédért megyünk!

·         Szervezzünk meg ruhák, könyvek, bútorok, elektronikai és egyéb eszközök gyűjtését, amit vagy adományba adhatunk, vagy egymás között elcserélhetünk.

Miért jó ez nekünk?

A hulladék, ami szemétként végzi, pusztítja például az állatvilágot. Sokat olvashattunk már arról, hogy számos állat tápláléknak nézi a műanyag hulladékot, és emiatt elpusztul. Ez egész környezetünket veszélyezteti, benne minket is.

Aki környezettudatosan vásárol, az kevesebbet költ fölösleges dolgokra, így több marad sportra, szórakozásra, bármire, aminek több haszna és értelme van, mint a felesleges tárgyaknak, vagy a kukában landoló élelmiszernek.

A sor persze folytatható, erre is szívesen várom kommentben az ötleteket!

Tovább a teljes bejegyzéshez
297 Hits
0 hozzászólás

A terápiás húsleves és táplálkozási taposóaknák

Az első igen pozitív meglepetés az volt, hogy sok új arcot láttam az előadáson, nagyon sokan kíváncsiak voltak az előadásra. Számomra ez azt jelenti, hogy sokan szeretnének egészségesen élni, egészségesen táplálkozni, és ezért hajlandóak is tenni. Csapó Dorina többszörös fitneszbajnok, fitneszedző, a modern táplálkozási tudomány nagykövete dinamikus, jó hangulatú előadást tartott a klub résztvevőinek, benne sokunk számára több meglepetéssel.

Paleo alapok

Azoknak, akik elkötelezett hívei a paleo értrendnek, vagy ha nem követik, legalább ismerik, talán kevésbé volt meghökkentő, amit hallottak, de bizonyára voltak többen, akik sok újdonsággal találkoztak. Az előadó megemlített néhány táplálkozástudományi szakértőt, akiknél tanult, akiktől megtanulta annak az értendnek a szabályait, amelyet követ, és mások előtt is képvisel. Az egyik kiindulópontjuk, ahogy megtudtuk, az, hogy az emberiség hosszú története során, igen sokáig nem evett feldolgozott élelmiszert, arányaiban az a korszak volt a leghosszabb, amikor vadásztunk és gyűjtögettünk. Ehhez képest a jelen kor, a végtelen mennyiségű mű táplálékkal egy igen rövidke kis szakasz. Ennyi idő alatt az emberi szervezet nem alkalmazkodhatott a feldolgozott élelmiszerekhez, ezért szerintük, ha jó akarunk magunknak, megközelítőleg úgy kell étkeznünk, ahogy őseink tették.

Kép: Pixabay

Egészségünk alfája és omegája a táplálkozás

Az nagyon tetszett, hogy Csapó Dorina nem akart lyukat beszélni a jelenlévők hasába, nem akart – hogy stílusosan fogalmazzak – semmit lenyomni a torkunkon. Jó volt, hogy felnőttnek, önálló döntési képességgel bíró embereknek tekintette hallgatóságát. Mégsem maradt kívülálló, nem az okos szakértő, hűvös távolságtartásával beszélt. Egyértelművé tette, ő hova tette le a garast, hogyan él, hogyan táplálkozik a családjával együtt, és ezt az életformát miért tartja jónak. Meggyőződése ugyanis, és a tudomány egyre inkább azt igazolja, hogy az egészségünk közel 90%-ban azon múlik, mit eszünk. Ez nagyon jó hír! Hiszen eldönthetjük, hogy egészségesek akarunk-e lenni, vagy nem. Dönthetünk bárhogy, de tudatában kell lennünk, ha nem teszünk meg mindent azért, hogy jó és egészséges élelmiszert vegyünk magunkhoz, és majd sorra jönnek az egészségügyi problémák, senki mást nem okolhatunk miattuk, mint önmagunkat. Az előadó hangsúlyozta, hogy minden ember más, nincs olyan tápláléklista, étrend, ami mindenkinek egyformán jó. Próbálkozni kell, meg kell figyelnünk, hogy a szervezetünk mire hogyan reagál, az irányelvek alapján mindenkinek ki kell alakítania a számára való legjobb étrendet.

Gyógyító élelmiszerek és taposóaknák

Megfelelő élelmiszerekből összeállított tudatos táplálkozással nem pusztán a testsúlyunkat tudjuk kontrollálni, hanem például helyreállíthatjuk felborult bélflóraegyensúlyunkat, leküzdhetjük allergiánkat, úrrá lehetünk megmagyarázhatatlan fáradtságunkon, alvásproblémáinkon. A sor folytatható, és akkor még nem beszéltünk az autoimmun betegségekről. Csapó Dorina sem említette ezeket részletesen, mert mint többször hangsúlyozta, ő az egészséges emberekhez szól, nekik ad tanácsot, ötletet, hogy hosszan egészségesek maradhassanak.

Előadónk néhány alapkérdést már az elején tisztázott. Azt például, hogy a feldolgozott élelmiszereket nem tartja fogyasztásra alkalmasnak, nem pusztán a bennük lévő adalékanyagok miatt, de azért is, mert minden ilyen termék tartalmaz hozzáadott cukrot. A cukor pedig szerinte az egyik taposóakna a gabonafélék, a tej és tejtermékek, valamint bizonyos magvak mellett. Hogy miért a taposóakna kifejezés, azt nem fejtette ki, ezt a fantáziánkra bízta, de annyi mindenkinek egyértelmű volt, hogy ezek az előadó meglátása szerint alattomos és pusztító élelmiszerek.

A csendes gyilkos

Csapó Dorina szerint különösen kárhoztatható a cukor, ami nagyban hozzájárul, hogy a mai gyerekek jelentős része elhízott, és nem csak kövérek, de sokan mozgásszervi problémákkal küzdenek. Egy példát mondott is erre, hogy a reggeli kakaó mellé elfogyasztott édes pékáru, a tízóraira megivott Ice tea és hozzá egy tejszelet vagy még egy kakaós csiga már fedezi a napi cukorbevitel ajánlott mértékét. A WHO 2002-es ajánlása szerint 50 gramm cukornál nem szabadna többet ennünk naponta. Egy főre vetítve ennek országos átlagban nagyjából a dupláját fogyasztjuk, jelentős részét rejtett cukrok formájában.

Pacalt szalontüdővel

A fehérjékkel kapcsolatban az állítja Csapó Dorina, hogy tévhit, miszerint az állatok izomzata a legjobb táplálék, sokkal inkább a belsőségek, a pacal, a máj, a velő az, mert messze több tápanyagot tartalmaznak. Létezik egy tápanyag-sűrűségi táblázat, amely azt mutatja, hogy egységnyi élelmiszer mennyi értékes tápanyagot tartalmaz, és ezen a listán a belsőségek kapták a legmagasabb pontszámot. Eszerint érdemes lenne minél több belsőséget ennünk. Az előadó azon a véleményen van, hogy bátran fogyasszunk disznósajtot, marhanyelvet, zsíros, bőrös halakat, tehát csupa olyasmit, amiről évek óta úgy gondolom, hogy jobb elkerülnie annak, aki nem akar szív és érrendszeri problémákkal küzdeni. Ám most azt hallottam az előadáson, hogy e betegségcsoport legfőbb okozója a szénhidrát. Bevallom, én nem lettem azonnali híve a Csapó Dorina által javasolt étrendnek, de arra mindenképpen jó volt, hogy arra inspirál, olvassak utána a témának.

Az elhangzottak egy részével könnyű volt azonosulnom, hiszen én is úgy gondolom, hogy messze több halat kellene ennünk, mint tesszük jelenleg, akár kétnaponta kerülhetne valamilyen formában a tányérunkra.

A terápiás húsleves

A húsleves egyenesen szuperélelmiszer, mondta Csapó Dorina, és receptet is adott. A legjobb, ha sokféle hozzávalóból főzzük, legyen benne bőr, többféle csont. Legalább 8 órán át gyöngyöztessük, az utolsó órában tegyük hozzá a zöldségeket. Amikor kihűlt, érdemes kisebb adagokra osztani, lefagyasztani, és alapléként adagolni levesekhez, mártásokhoz, szószokhoz. Rengeteg vitamint és ásványi anyagot tartalmaz.

Couleur képe a Pixabay-en

A szénhidrátokról sok jó nem hangzott el, talán annyi, hogy a zöldség minden mennyiségben fogyasztható és fogyasztandó. Szó esett a ma egyre divatosabb fermentálásról: a fermentált zöldség is szuperélelmiszer. Nem csak a kovászos uborka! Minden zöldséget lehet fermentálni és nem csak nyáron, de télen is készíthető. A hűtőben hosszan eláll, és naponta érdemes belőlük egy-egy kanálnyit enni legalább.

Nem kapott piros lapot a burgonya és a rizs, de fontos, hogyan készítjük. Az egyértelmű, hogy a krumplipüré kevésbé egészséges, mint a főtt burgonya, de azon kicsit elcsodálkoztam, hogy a hideg rizs, mint mondta Csapó Dorina, kevésbé hizlal, mint a meleg.

A gyümölcsökkel legyünk visszafogottak, mert a fruktóz inkább csak méreg a szervezetnek, fogalmazott az előadó.

A zsírok esetében Csapó Dorina eldöntötte a margarin kontra vaj kérdést, nála egyértelműen a vaj győzött, és nem azért, mert finomabb. Manapság az omega-6 - omega-3 zsírsav fogyasztásának egészséges 6:3 aránya messze eltolódott az omega-6 felé, legalább háromszor többet fogyasztunk, mint kellene, amiben más „bűnösök” mellett jelentős szerepet játszanak a margarinok.

Nos, tudatosan táplálkozni nem könnyű, ám az előadás, sok kétely mellett, amit bennem felvetett, arról egyértelműen meggyőzött, hogy ez a legkevesebb, amit meg kell tennünk önmagunkért és családunkért.

A hangsúly a tudatosságon van. Ehetünk bűnös dolgokat, több szelet tortát például, csak legyünk azzal tisztában, hogy mit teszünk, és másnap „korrigáljunk”. Tehát ne mondjuk azt, ha már tegnap bűnöztem, akkor ma is megtehetem.

Tovább a teljes bejegyzéshez
426 Hits
0 hozzászólás

A sok szép vadlúd egyike: a családszerető nagy lilik

November Tata életében kiemelt hónap, egy híján 20 éve, hogy néhány elkötelezett madárbarát úgy döntött, fel akarják hívni a városban élők figyelmét arra, milyen szép, érdekes, lenyűgöző természeti jelenségnek ad otthont évről évre. A Tatai Vadlúd Sokadalomra ma már az egész országból, sőt jelentős számban külföldről is érkeznek madárbarátok, és persze sokan olyanok is, akik inkább a színes gyerekprogramok vagy a színvonalas kirakodóvásár miatt látogatnak ki az Öreg-tó partjára. A vadludak persze nem csak itt szállnak meg, hanem minden olyan nagyobb víznél, amelynek közelében jó táplálkozásra alkalmas helyeket, kukoricatarlót, őszi vetést, találnak. A tatai vadlúdtábor azért különleges, mert egy város közepén helyezkedik el, és az itt élők megtanultak ezzel a jelenséggel együtt élni. Elismerésre méltó például, hogy a ludak érdekében a város tavaly úgy döntött, hogy szilveszterkor nem rendeznek tűzijátékot, és az itt lakók sem eregetnek petárdákat.

Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONETaken by Adrian Pingstone in June 2003

Magyarország vizes élőhelyein ősszel 10 különböző vadlúdféle jelenik meg, közülük a legtöbb igen távoli északi, európai és leginkább szibériai tundrákról, természetes költőhelyeikről érkezik ide általában október elejétől. Sok tízezer madár pihen meg ilyenkor nálunk, és gyűjt erőt, a sokszor 4-5000 kilométeres út után. Közülük az egyik, általában a többséget alkotó, a nagy lilik. Nevét erős, jellegzetes hangjáról, „lilik-lilik” kiáltásáról kapta. A nagy lilik enyhe teleken nem vonul tovább, egészen márciusig marad, amikor visszatér költőhelyére.

Hogyan lehet felismerni a többi vadlúd között? Amennyiben hangja alapján nem sikerülne, keressünk egy 60-80 centi terjedelmű, 1,5-3 kilós madarat. Abban az esetben, ha ennek alapján tanácstalanok lennénk, várjuk meg, míg kiterjeszti a szárnyát. 130-165 centiméter közötti a fesztávolság? Nos, így esélyes, hogy egy nagy lilikhez van szerencsénk. Vagy még mindig bizonytalanok vagyunk? A tollazat teljesen egyértelműen segít: az uralkodó színe sötét szürkésbarna tónusú. A homlokán jellegzetes fehér folt virít, amelynek szélessége a csőrével megegyező, felül kerek, íves. Ám, hogy ne legyen teljesen egyszerű a dolgunk, ez a fiatal példányoknál hiányzik. A nagy lilik hasán feltűnő, széles, fekete keresztsávok húzódnak. Farcsíkja, fara és alsó farkfedői fehérek. Csőre rózsaszín, lába élénk okkersárga. Ha olyan szerencsénk van, hogy még a szemét is megfigyelhetjük a madárnak, jó, ha tudjuk, hogy a nagy liliké sötétbarna.

Bevallom, nem tudtam, hogy létezik ilyen az állatvilágban: a nagy lilik párok egy-két évig jegyben járnak, és csak azt követően költenek, évente egyszer. A tojó a fészket a mocsaras, nedves tundra száraz kiemelkedésein, nyílt helyen, kisebb mélyedésekbe rakja, majd 5-6 tojáson közel egy hónapig kotlik a nyár derekán, június-júliusban. Összetartó családban élnek a nagy lilikek. Amíg a tojó kotlik, párja, a gúnár őrzi a fészket, a kikelt fiókákat közösen tanítgatják, és még azután is sokáig együtt maradnak a kicsikkel, amikor azok már önálló életre képesek, és remekül repülnek.

A nagy lilik növényekkel táplálkozik, északon, költőhelyén fűféléket eszik, vonuláskor gabonafélék vetéseit, kukoricatarlókat, repceföldeket látogat.

Nem védett, sőt, vadászható faj.

Tovább a teljes bejegyzéshez
92 Hits
0 hozzászólás

Éghajlatvédelmi töprengések

Időről időre néhány látványosabb akció is jellemzi az október 24-ei éghajlatvédelmi világnapot, de inkább iskolák, iskolai csoportok emlékeznek meg róla. Persze a téma maga top-aktuális.

A nap kezdeményezője a 350.org nevű nemzetközi klímavédelmi mozgalom. Már a nevükben ott a lényeg. Ez a szám ugyanis az atmoszféra biztonságos szén-dioxid-szintjére utal, ami ma inkább álomhatár, vagy inkább reményhatár. Ma a légkör messze több szén-dioxidot tartalmat 350 ppt-nél (ppt= az egész milliomod része).

Az elmúlt pár évben klíma ügyben jelentős változások történtek, és ennek jó része igen pozitív. A téma napjainkra trendi lett, ma már választásokat lehet nyerni azzal, ha valaki a klímavédelmet emeli politikája fő üzenetévé. Nem ma volt, de a 2015. decemberi párizsi klímacsúcs igen fontos lépést jelent ebben a küzdelemben. Az egyezményt több hasonló témájú nemzetközi egyeztetés előzte meg, ám ezek rendre kudarccal zárultak, megmaradtak a vágyak, az üres nyilatkozatok szintjén.

Az első egyetemes, jogilag kötelező klímamegállapodás a párizsi esemény volt. De mi is a lényege? Az iparosodás óta ismert globális felmelegedés mértékét 2 °C alatt kívánta tartani, sőt megcélozta a 1,5 °C alatt tartását. Fontos célként jelölték meg az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának csökkentését.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az EU a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon Kína és az Egyesült Államok után. Az üvegházhatású gázok 78%-a az energiaiparból származik Európában (2015.). /Forrás europa.eu/

Jelentősen csökkenti a lehetőségeket, hogy Donald Trump amerikai elnök 2017 nyarán, amikor még egy év sem telt el az egyezmény hatályba lépése után, kijelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az egyezményből. Ami bíztató ennek ellenére, hogy a világ továbbra is komolyan veszi a kitűzött célt, köztük egyértelműen Kína is.

De miért gond, hogy melegszik a Föld éghajlata? Mi történne, ha csak 4 fokkal emelkedne a korábbi átlag?

Ez esetben a tengerpartokon áradások várhatóak, így az ott élő népesség bizonyára el kell, hogy vándoroljon a kockázatnak kitett területekről, valamint azokról, amelyeket extrém aszály sújt. Igazi népvándorlás indulna meg. A felmelegedés következménye lehet, hogy fokozódni fog a társadalmi egyenlőtlenség, vízhiányra, a természeti erőforrások elapadására kell számítani. A mediterrán térségben nagyobb szárazság és kánikula várható, addig Európa belső területein a folyók áradása és erdőtüzek várhatóak. Becslések szerint ez nem a távoli jövőben, hanem már 2050-2060 között bekövetkezhet.

Köszönjük az információt, mondhatja bárki, de mit kezdjünk vele? Nagyon is sokat! A nemzetközi összefogás mellett mindannyian tehetünk valamennyit éghajlatunk megóvása érdekében.

Kapcsoljuk le a villanykapcsolót, amikor nincs senki a helyiségben! Csökkentsük a fűtést, ne 25 fokban üldögéljünk télen, elegendő a 22 fok is, és feltétlenül szigeteltessük a nyílászárókat, hogy ne az utcát fűtsük. Egyáltalán, minden területen éljünk felelős, takarékos életet, ne pazaroljuk a vizet, a nyersanyagot.

Autó helyett gyalogoljunk, biciklizzünk, vagy rollerezzünk, járjunk tömegközlekedési eszközzel! Repülő helyett utazzunk inkább vonattal.

Hús helyett fogyasszunk több zöldséget, mert ezek előállítása fenntartható! Ennek része, hogy ne pazaroljunk az étellel se! Komposztáljunk! Ne vigyünk haza sok tucat műanyag flakont benne olyan ivóvízzel, ami otthon jó minőségben a csapból folyik! Ha nem vesszük meg, előbb-utóbb majd kevesebbet gyártanak.

Az csak kifogás, hogy egy ember nem számít. Ha 1000 ember válik környezettudatossá az már érzékelhető változás. És 1000 ember legalább 3000 emberre lehet hatással, és így tovább…

Tovább a teljes bejegyzéshez
135 Hits
0 hozzászólás

Köszvény, avagy podagra

Kicsit régies hangulatú szavak, ám ez a betegség ma is jelentős kockázattal jár

Dr. Németh Eleonóra reumatológus, a komáromi Selye János Kórház fizioterápiás főorvosa előadására, az almásfüzitői Egészségklub aktuális rendezvényére, sokan eljöttek, ami számomra azt is jelzi, hogy az interneten megtalálható részletes és pontos információk mellett ma is van szerepe a személyes és közvetlen tájékoztatásnak.

 

Az előadásnak számomra két fontos üzenete volt: a köszvény ma már jól kezelhető, tehát tünetmentes lehet egy életen át, mégis ennél sokkal jobb, ha megfelelő életmóddal elkerüljük.

A köszvény tulajdonképpen egy fajta ízületi gyulladás. Aki már hallott a betegségről, nyilván azt is tudja, hogy okozói a húgysav kristályok. A húgysav normális anyagcsere-folyamatunk része, ez a szervezetünk legtöbb sejtjében jelenlévő purinok lebontásakor visszamaradó salakanyag. Mindaddig nincs is gond, amíg oldott formában – ez a természetes állapota – úszik a vérünkben, és végül a vizelettel ki is ürül. Amikor ennek a folyamatnak megbomlik az egyensúlya, akkor jöhet létre a köszvény.

Megemelkedhet a vér húgysavszintje, ha például szervezetünk túl sokat termel, vagy ha nehezen üríti ki. Ez az állapot úgynevezett hiperurikémia. Akinek, bár nincs semmilyen fizikai tünete, ám a vérképe magas húgysavszintet jelez, nem legyinthet rá, foglalkoznia kell vele. Részben azért, mert a magas húgysavszint előbb-utóbb előidézheti a köszvény jellegzetes és igen fájdalmas tüneteit. Azt, hogy a köszvény rettegett és pokoli kínokat okozó betegség, ma leginkább leírásokból és történelmi filmekből ismerjük, amikor a nagyon sok húst és alkoholt fogyasztó gazdagok között nem volt ritka. Köszvényes volt például Mátyás király, VIII. Henrik, de Newton és Kolombusz is.

Nem kezelt köszvénynél az ízületek, sőt a porcok és a csont is eldeformálódhatnak, igen fájdalmas kinövések jelenhetnek meg a könyökön, az ujjakon, tipikusan például a nagylábujjon, a sarkakon, ez utóbbiak a járást szinte ellehetetleníthetik. A legfájdalmasabb tünet, az ún. köszvényes roham akkor következik be, amikor a kicsapódott húgysav kristályokat a nagy falósejtek megtámadják. Ilyenkor az ízületek begyulladnak és a legkisebb érintés is gyötrelmes.

Szerencsére az orvostudománynak köszönhetően ezek a rohamok, sőt a fájdalmas ízületi torzulások, kinövések is teljesen elkerülhetőek, vagy ha már kialakultak, csökkenthetőek.

Nem csak azért kell azonban a magas húgysavszinttel foglalkozni, hogy még átmenetileg se legyenek köszvényes panaszaink, hanem azért is, mert ez az állapot jelentősen megnöveli más, igen súlyos betegség kockázatát. Ilyen például a magas vérnyomás, a szívelégtelenség, cukor- és vesebetegség.

 

A lényeg tehát: éljünk egészségesen! Ne dohányozzunk, ne igyunk alkoholt, legfeljebb csak mértékkel, és akkor se töményet, valamint táplálkozzunk egészségesen. Ez persze nem egyszerű!

A hallgatóság az előadás végén kapott egy jól használható listát, amelyből kiderül, hogy mely ételek purin tartalma magas, így fogyasztásuk magasabb köszvény-kockázattal jár.

Kerülendő a belsőségek, a füstölt húsok túlzott fogyasztása, és bizonyos halaké is, valamint a tenger gyümölcsei közül jó, ha nem eszünk minden nap kagylót és garnélát. Ezt bár kicsit sajnálom, de viszonylag könnyű teljesíteni, ám az, hogy a csirkemell is szerepel a kockázati tényezők között, igen meglepett. Magas a purin tartalma a húsok mellett a szárazbabnak, -borsónak és a lencsének is, valamint – újabb rácsodálkozás – a szójának. Gond nélkül lehet fogyasztani viszont egyebek mellett a tejet és tejtermékeket, olajat, a kenyeret, tésztát, rizst és burgonyát, ám aki kicsit is olvas egészséges életmóddal kapcsolatos cikkeket, könyveket, pontosan ismeri ezeknek a kockázatait.

Mondtam, nem könnyű, de aki főként zöldségeket fogyaszt és a kockázatosabb élelmiszerekkel csak mértékkel él, nagyot nem tévedhet. Szerintem.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1088 Hits
0 hozzászólás