Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Használjunk esővizet!

A World Economic Forum (A Világgazdasági Fórum egy Genfben alapított, nemzetközi, non-profit szervezet, mely 1971 óta működik. Egyéb tevékenységeik mellett évente gazdasági csúcstalálkozót tartanak Davosban befolyásos politikusok, üzletemberek, értelmiségiek és tudósok részvételével.) legfrissebb jelentése szerint a világban az idei év legsúlyosabb kockázati tényezője az ivóvízhiány. A második helyre a fertőző betegségek széleskörű elterjedése került. A jelentés megállapította, hogy továbbra is kérdés, vajon a világ képes-e megoldani a legégetőbb társadalmi kérdéseket, a társadalmat fenyegető gazdasági, környezeti és geopolitikai kockázatokat.

Sok a víz, mégis kevés

A bolygónkon található 1,4 millió köbméter víz 97%-a az ember számára nehezen hasznosítható tengervíz. A fennmaradó 3% édesvíz nagy része a sarkvidékeken, illetve a gleccserekben fagyott állapotban található. A szabadon felhasználható, könnyen elérhető édesvíz a Föld vízkészletének mindössze 0,3%-a. Sokat olvashatunk olyan területekről, ahol kétségbeejtő a vízhiány. Európából nézve, szinte felfoghatatlan, hogy jelentős területeken az emberek csak napi több óra gyaloglással juthatnak vízhez. A fejlett országokban jelenleg viszont még nem feltétlenül a vízhiány a legnagyobb gond, hanem a víz minősége. A használat során részben az ipari és mezőgazdasági termelésből, részben a háztartásokból foszfátok, nitrátok, növényvédőszerek és más kémiai anyagok kerülnek vizeinkbe, emiatt a tisztítás egyre drágábbá és bonyolultabbá vált. A WEF jelentése azt üzeni, hogy nem dughatjuk a fejünket a homokba, éljünk bárhol a világon.

Mindig törekszem arra, hogy megmutassam, egy-egy környezeti problémára van-e nekünk, egyéneknek ráhatásunk, mit tudunk tenni mi magunk?

Első lépés: a pazarlás megállítása

Belátható, micsoda pazarlás ivóvizet használni WC-öblítésre, mosásra, öntözésre, holott sok esetben ezt kiválthatjuk akár esővízzel is. Ezt sokan viszonylag egyszerűen megtehetjük, ráadásul az esővíznek számtalan egyéb előnye is van túl azon, hogy ivóvizet válthatunk ki vele. Lássunk néhány nagy vízfogyasztással járó tevékenységet.

Ha esővízzel öblítjük le a WC-t, nem lesz vízköves a csésze

Mosásnál akár 50% mosóport megtakaríthatunk a lágy víznek köszönhetően

Öntözésnél a növények így számukra rendkívül fontos ásványi anyagokhoz jutnak

És persze az autómosásra is tökéletesen alkalmas.

Ma már nem kell a ház mellett dézsában gyűjteni a vizet és vödörrel cipekedni, mert léteznek komplex megoldások, amelyek lehetővé teszik, hogy az esővizet „becsatornázzuk” házunk vízvezetékrendszerébe. Ez persze plusz költséget és munkát jelent.

Megéri?

A válasz röviden: igen. Egy négyszemélyes családban az egy főre jutó napi vízfogyasztás mintegy 150 liter. Ez tartalmazza az ivásra, főzésre, tisztálkodásra, autómosásra, sőt, egy kis kert öntözésére használt víz mennyiségét. A nem ivóvíz céljából felhasznált víz csaknem 50%-át, azaz 70 litert kiválthatnánk esővízzel. Ha figyelembe vesszük a változó kivitelezési költségeket és a várható fogyasztásunkat, 30.000-100.000 Ft közötti vízdíj spórolható meg, azaz befektetett pénzünk 10-15 év alatt megtérül (Forrás: tudatosvasarlo.hu).

Tovább a teljes bejegyzéshez
3995 Hits
0 hozzászólás

Ne dobja el, használjuk fel újra!

Tapasztalatom szerint mind a mai napig sokan hisznek abban a városi legendában, hogy a szelektív kukákba dobott hulladékot végül úgyis egy helyre öntik a hulladékgyűjtő vállalat emberei. Sajnos azoknak, akik így vélekednek ez egyben önfelmentés: ezért nincs is értelme szelektíven gyűjteni, mondják. Pedig ez tévedés. A begyűjtő cégek egészen bizonyosan nem öntik össze a szelektív hulladékot, hiszen ez nem érdekük, ahogy azt később egy példán szemléltetem is.

A fordítottja viszont gyakrabban történik, mint azt én el tudtam volna képzelni. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. adata szerint a begyűjtött szelektív hulladéknak csak az 50%-a papír, műanyag és fém, a másik fele nem újrahasznosítható hulladék. Tehát nem a begyűjtő cég keveri össze a szelektív hulladékfajtákat, hanem mi lakosok dobjuk felelőtlenül, vagy tudatlanságból rossz helyre a hulladékot. Ez igen szomorú azért is, mert ma már az ország csaknem minden településén kiépült a szelektív hulladékgyűjtés rendszere, a lakosság közel 80 százaléka számára elérhető ez a hulladékgyűjtési mód. A lehetőség adott, érdemes tehát élni vele.

A hulladék megfelelő újrahasznosítása...

több okból mégis döcögősen zajlik Magyarországon. Pedig rá kellene hajtanunk! Az Európai Parlament által idén elfogadott jogszabály értelmében ugyanis 2025-re a települési hulladéknak legalább 55 százalékát újra kell hasznosítani, ehhez pedig szelektíven gyűjteni. Európa ebből a szempontból viszonylag jól áll, ott az újrahasznosítás 44 százalékos, mi viszont nem dőlhetünk hátra, mert nálunk 2016-ban mindössze 34 százalékon álltunk újrahasznosításban (Forrás: MTI) A fővárosban például évente csaknem 25.000 tonna papír, 10.000 tonna műanyag és fém, valamint 5.000 tonna üveg gyűlik össze szelektíven, ám ez a Budapesten összegyűjtött hulladéknak mindössze 10%-át teszi ki (Forrás: FKF 2017).

Ahhoz hogy az országos statisztika javuljon, mindenkinek a saját környezetében kell elkezdenie a szelektív gyűjtést. Nincs kire mutogatnunk, a célszámok elérése jelentős részben rajtunk múlik. Ugye, emlékeznek: mi dobjuk a szelektív gyűjtőbe rosszul a hulladékot!

Mit tehetünk?

Törekedjünk arra, hogy a szelektív hulladékgyűjtőbe kimosott, kiöblített hulladékot dobjunk! Zsíros szennyeződésnél használjunk mosogatószert! A kék színű papír hulladék gyűjtőbe mehetnek a tiszta kartondobozok és más csomagoló anyagok, valamint az italos kartonok. Ügyeljünk arra, hogy véletlenül se tegyünk bele például zsíros pizzás dobozt, használt papírzsebkendőt, vagy éppen szalvétát. A sárga tárolóba tehetjük a PET-palackokat, műanyag szatyrokat, de ne dobjunk ide CD-lemezt, vagy hungarocellt.

És miért érdemes?

Ehhez kísérjük most végig egy PET-palack útját, hogy lássuk, mi is történik a kukába kerüléstől egészen az „újjászületésig”. Kezdjük utazásunkat például egy kőbányai lakótelepen, ahol a lakosok a jól kitáblázott útmutatóknak köszönhetően, helyesen gyűjtik a hulladékot. Mint minden hulladékot, úgy a műanyag PET-palackokat össze is kell préselni, különben feleslegesen túl sok helyet foglalna, és hamar megtöltené a gyűjtő autó rakterét, ami ugye nem lenne túl hatékony.

A kukásautók 80%-ban levegőt szállítanak! Csak rajtunk múlik, hogy ez a szám csökkenjen!

Minél többen összepréseljük a palackokat, annál több hulladékot tud a gyűjtőautó egyszerre szállítani, és a házunkban lévő kuka is lassabban telik meg. Nem érdemes azzal foglalkozni, hogy a szomszéd úgysem préseli össze. ha így is van, ugyan miért másolnánk a rossz példát?

Térjünk vissza azonban kedvenc PET-palackunkhoz, amely épp a gyűjtőautó gyomrában az úgynevezett előválogató felé tart! Megérkezve, az előzetes szétválogatás után egy futószalagra kerül társaival, hogy a további szeparációs műveletekkel elválasszák a többi műanyag hulladéktól. A következőkben már kézzel válogatják szét a palackokat szín szerint. Ezután palackunk több „testvérével” együtt 250-280 kg-os bálákba kerül. Ugye írtam, hogy a cégnek nem érdeke összekeverni a hulladékot.

A visszagyűjtött, jobb minőségű műanyagpalackok ára a 135Ft/kg-ot is elérheti, és igen nagy rá a kereslet.

Magyarország egyetlen olyan PET-feldolgozó üzeme Karcagon található, amely újrahasznosítással élelmiszeripari célra (pl. ásványvizes palack) gyárt termékeket. A szelektív gyűjtőbe kerülő PET-palackok nagy részéből alacsonyabb feldolgozottságot igénylő termékek pl. szőnyegek, sportcipők, polár pulcsik készülnek.

Szerencsére egyre több áruház is (pl. a Lidl és az Aldi) arra ösztönzi vásárlóit, hogy a kiürült ásványvizes palackokat, ne a legközelebbi kukába dobják, hanem vigyék vissza a boltba. Pontokkal jutalmaznak minket, amennyiben segítünk a hasznos körfolyamat működtetésében.

Igyunk csapvizet!

Természetesen a felesleges hulladék keletkezésének akkor tudnánk leginkább gátat szabni, ha létre sem jönne a hulladék. A PET-palack példájánál maradva, ha sikerülne mindenkinek a fejében eloszlatni azt a tévhitet, hogy csak a palackos víz az igazán tiszta, akkor kevesebb ásványvízre, tehát kevesebb PET-palackra lenne szükség. A legtöbb helyen nyugodtan ihatunk csapvizet, amely nemcsak a környezetkímélő megoldás, hanem könnyű hozzájutni (legalább is Magyarországon a települések többségében) és finom is!

Tovább a teljes bejegyzéshez
6195 Hits
0 hozzászólás

Légkondicionálás környezettudatosan

 

Európában a 2018-as nyár a meteorológia történetében az egyik legforróbb lehet. Tombol a kánikula Görögországtól Németország északi részéig, ahol 39,2 fokkal megdőlt az eddigi melegrekord. A hőmérséklet mindenhol sokkal magasabb, mint korábban bármikor. Észak-Európában van, ahol a meleg 15 fokkal is meghaladja a százéves átlagot, méghozzá tartósan, de elég csak kidugnunk az orrunkat és saját bőrünkön is érezhetjük a forróságot.

A klímaváltozásból fakadó általános hőmérsékletemelkedést, ha nem vagyunk épp vízparton, bizony nehezen viseljük. A hosszas melegnek az egészségügyi kockázata is igen magas, érthető tehát, ha mindent elkövetnénk annak érdekében, hogy legalább valamennyi időre enyhülést nyerjünk.

Számos építészeti trükk létezik arra, hogyan tarthatjuk a legnagyobb kánikulában is kellemes hőmérsékleten a házunkat, de nem mindenkinek van ideje, pénze, lehetősége ökoházzá alakítani lakhelyét. Ha kisebb léptékben gondolkodunk, a legegyszerűbb eszköz a kereszthuzat, ám ez nagy hőségben nem jelent megoldást, így marad tehát a légkondicionáló a meleg elleni harc egy fontos eszközeként.

Hazánkban is megnőtt a légkondicionálók száma. A korábban még luxuscikknek számító hűtő-fűtő eszköz ma már a legtöbb hipermarket polcán megtalálható, online pedig még összehasonlító teszteket is olvashatunk, mielőtt valamelyiket a virtuális kosarunkba tesszük. Mint minden hőmérsékletet befolyásoló berendezés, a légkondicionáló is meglehetősen energiaigényes, és ez sajnos meglátszik a villanyszámlánkon is. Ugyanakkor néhány egyszerű megoldással a légkondi is üzemeltethető környezettudatosan és gazdaságosan. Leszámítva a szinte kibírhatatlanul meleg napokat, a délelőttök nyitott ablaknál még elviselhetőek, különösen, ha nem keleti fekvésű a szobánk. Ha csak a déli órákat követően, a legmelegebb időszakban kapcsoljuk be a klímát, máris sok energiát spóroltunk, és a környezetet is óvtuk. Esténként és a hajnali órákban próbáljunk kereszthuzatot csinálni kis ventillátoros rásegítéssel, ugyanis a légmozgás jelentősen csökkenti a hőérzetünket.

Éjszakára érdemes nyitva hagyni az ablakot akár az irodában is – már ha van rá lehetőségünk –, hogy a helyiség kellőképpen lehűlhessen. Rugalmasabb munkahelyeken lehetővé teszik a korábbi munkakezdést, hogy a dolgozóknak a legmelegebb órákat már ne az irodában kelljen tölteniük.

A lakásban, de még inkább egy munkahelyen rengeteg észrevétlen hőforrás dolgozik a klíma ellen, mert működés közben fűtik a környezetet. Minden olyan eszközt kapcsoljunk ki, amelyre nincsen feltétlenül szükségünk pl. számítógép, amelynél nem ül senki, fénymásoló, nyomtató, házimozi-rendszer.

Sajnos sokan elkövetik azt a hibát, hogy túl alacsony hőmérsékletre programozzák a klímát, ez egészségtelen is, és később az utcára kilépve a meleget még elviselhetetlenebbnek érezzük. Aki a munkahelyén a túlzott hideg miatt már-már fázik, ne legyen rest szólni, hiszen részben, ha 10 foknál nagyobb a hőmérséklet-különbség kint és bent között, az egészségtelen, részben „aki energiát spórol, pénzt is spórol”.

Ha nagyobb odafigyeléssel, környezettudatosan használjuk a légkondicionáló berendezésünket, környezetünket is megóvhatjuk és közérzetünk komfortosabb lesz.

 

Tovább a teljes bejegyzéshez
4494 Hits
0 hozzászólás

Vízisikló: a veszélytelen kígyó

Ha korábban kétségei lettek volna bárkinek, Gryllus Vilmos Sikló című gyerekdalának (pontosabban Félnótájának) megjelenése óta mindenki tudja, hogy a vízisikló nem bánt embereket. Sokan mégis félnek tőlük. Az egyszeri természetjáró ugyanis nem feltétlen hüllőszakértő, és nem tudja egyértelműen megállapítani, hogy ami a lába előtt tekereg, sikló, vipera vagy anakonda. Na, jó, ez utóbbit csak tréfából írtam. Megjegyzem nem is olyan könnyű felismerni a vízisiklót, hiszen annyira változatos a megjelenése. Leginkább a háta: ennek alapszíne lehet szürke, sötétzöld, barna vagy fekete, melyet többnyire különféle mintázatba rendeződő pettyek díszítenek. Ám van csíkos vízisikló is! Akad azonban olyan ismertetőjegyük, amelynek alapján mégiscsak beazonosíthatja őket még egy laikus is. Amennyiben képesek vagyunk nyugodtan szemlélni a lábunk előtt tekergő kígyót, és látunk rajta egy világos nyakszirtfoltot, melynek színe a tört fehértől az élénk sárgán át a narancssárgáig terjedhet, formája pedig egy hátrafele domborodó félhold, és egy hasonló alakú fekete félhold követi, megnyugodhatunk: siklóval futottunk össze. Ugye, milyen egyszerű?! Persze egyáltalán nem biztos, hogy lesz időnk ilyen alapos tanulmányozásra, mert a vízisikló nálunk sokkal jobban fél és találkozás esetén iszkolva menekül előlünk.

A hideg északi területeket leszámítva, Európában bárhol találkozhatunk vele, de Közép-Ázsiában is megtalálható, egész a Bajkál-tóig nyúlik el lakóterülete, illetve Afrika északi csücskein is honos. Bennszülött alfajaival a Földközi-tenger szigetein is találkozhatunk, így Korzika és Ciprus szintén élőhelyének számít.

Beszélő neve elárulja, hogy lételeme a víz, így nedves helyeken érzi jól magát. A lassú folyású vizek a kedvelt lakóhelyei, így csendes folyókban, tavakban, holtágakban, lápokban, mocsarak mellett él. Sík területeken és dombvidéken a leggyakoribb, de alacsony hegyvidékeken is fellelhető. Az ember által mesterségesen létrehozott vizes területeket is kedveli, legyen az kavicsbánya vagy vízgyűjtő tó. Mivel testhőmérsékletét a környezete befolyásolja, előnyben részesíti a napos réteket. Valójában a táplálékszerzés lehetőségei szabják meg lelőhelyét. A hideg időszak kivételével, amikor mint egy rendes hüllő téli álmot alszik, az év bármely időszakában találkozhatunk vele. Az idő hidegre fordulásával a vízisikló száraz és meleg rejtekhelyet keres magának, ahonnan csak márciusban kúszik elő.

A vízisikló általában nappali életet él, de előfordulhat, hogy éjszaka is vadászni indul. „Vékony, kicsi és gyenge/ És csak halakat enne” – szól a gyerekdal. Menüjének nagy részét halak és kétéltűek teszik ki. Békák, unkák retteghetnek tőle, de akár a mérgező szalamandrát is gond nélkül megeszi. Zsákmányát nem kábítja el, nem fojtja meg, élve nyeli le őket.

Természetes ellenségei között vannak emlősök és madarak egyaránt. Életét úgy próbálja menteni, hogy bűzös mirigyváladékot bocsát ki. Ha ez a csel nem válik be, kobrához hasonlóan felágaskodik, és így próbálja megijeszteni támadóját. Másik taktikája, hogy halottnak tetteti magát, a veszély elmúltával pedig csendben tovasiklik.

A nőstények nagyobbra nőnek a hím egyedeknél, előbbieknél a 120 cm az átlagos, míg utóbbiak 1 méter körülire nőnek. Ember által háborítatlan vidékeken a nőstények akár a másfél méteres hosszt is elérhetik. Attól függően, hogy milyen éghajlat alatt él, a párzási időszaka március végétől május közepéig tart. A nőstények viszont csak nyár közepén rakják le tojásaikat, a 15-30 darab füzérré ragad össze. Fészekként elkorhadt növényeket, faodvakat használ, vagy partfalak üregeit. A szeptemberben kikelő következő generáció 15 cm hosszú mini felnőttekből áll, ugyanis méretüket kivéve semmiben nem különböznek szüleiktől.

Hazánkban gyakori, de veszélyeztetetté válhat. A legnagyobb veszélyt még mindig az ember jelenti számára: a kevésbé tájékozottak félnek tőle, és végeznek vele, illetve a szennyezett vizű területeket kénytelen elhagyni. A vízisikló Magyarországon védett, eszmei értéke 25 ezer forint.

Tovább a teljes bejegyzéshez
6163 Hits
0 hozzászólás

Kirándulni nemcsak jó, de hasznos

Töltsünk sok időt a szabadban, olvassuk életmódmagazinokban és egészségvédő weboldalakon a jó tanácsot. De pontosan miért jó az nekünk, hogy órákat bolyongjunk az erdőben, barangoljunk vízpartokon, vagy kimerítő hegy- és sziklamászással fárasszuk le magunkat? Mi történik a testünkkel a túrázás hatására? Megéri-e az energia-befektetést? Egyértelműen igen! Mára ugyanis tudományosan is igazolták testi és lelki hasznosságát.

Extrém példát hozok, hogy az eredmény szemmel látható legyen: egy amerikai házaspár elhatározta, hogy igazán nagy túrára indulnak. A Denvertől Durangóig vezető 782 km hosszú magashegyi útvonalat nézték ki maguknak. Mivel kíváncsiak voltak arra, változik-e szervezetük a túra hatására, indulás előtt orvosi vizsgálaton vettek részt, amelyet megismételtek a hosszú út után. Nem mellékes tényező, hogy a házaspár jó kondícióban volt, de nem hivatásos sportolók. Kyle Boelte író indulása előtt 68 kg-ot nyomott, amiből a 29 napos túra során, azaz kevesebb, mint egy hónap alatt, 5 kg-ot leadott. Testzsírszázaléka is látványosan csökkent. Míg az első vizsgálaton testének 13%-át zsír tette ki, 29 napra rá már csak 5% körül volt ez a mutató. Nem csak végtagjainak és törzsének izmai, de a szívizma is megerősödött. Így szíve nyugalmi állapotban 48 helyett 40 összehúzódással is el tudta látni a feladatát. A túra ezen túl megkétszerezte Kyle tesztoszteronszintjét, javította szervezete zsírlebontási képességét és csökkentette vércukorszintjét.

Igen, ez valóban ritka példa, de a lehetőség, hogy karbantartsa szervezetét, mindenki számára adott. Nem kell a fenti végletekig menni, hogy egészséges életet éljünk, elég, ha többször kimozdulunk pár napra. A biológiai tényezőn kívül számos más indok is szól emellett.

A nem megszokott környezetben agyunk nem megszokott módon működik, így természetjárás közben sokkal kreatívabb ötleteink támadnak, és kicsit másként látjuk saját életünket is. Gondolataink áramlásában segít a friss levegő is: több oxigénhez jutva idegsejtjeink élénkebben működnek. Nem véletlen, hogy öregedés ellen az egyik megfontolandó tanács, hogy töltsünk minél több időt a természetben.

Milyen szerencse, hogy a túrázás nem csak egészséges, de kellemes időtöltés is! Főleg, ha nem egyedül, hanem családunkkal, barátainkkal barangolunk a természetben. Sokkal jobban tudunk egymásra figyelni, nem vonja el figyelmünket az internet, a házimunka vagy a tévé. Így erősödik, épül a kapcsolatunk, ez pedig sokat javít életminőségünkön.

Magyarországon számos séta- és túralehetőség vár minket. Ha csak kis nyugalomra vágyunk, elég kisétálni egy közeli parkba. Ha testünket komolyabb munkára fognánk, irány egy közeli erdő, domb vagy hegy! Aki azonban életcéljának tekinti, hogy közelebb kerüljön a természethez, annak ajánlom az Országos Kéktúrát, mert így járulékos haszonként szinte egész hazánkat megismerheti, miközben gyönyörű tájakon jár. Tudták, hogy ez egyben Európa első hosszú távú, jelzett túraútvonala?

A Kéktúrát nem kell egyszerre teljesíteni, és nincs időkorlátja sem. Útvonala a Vas megyei Írott-kő és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hollóháza közötti 1164 kilométeres, jelzett turistaút. Érdemes utána olvasni a részleteknek jól áttekinthető honlapjukon.

Ha pedig valaki nagyon elszánt, és már bejárta a Kéktúrát, belekezdhet a szintén nem rövid Alföldi Kéktúrába, és ha azt is teljesíti, elmondhatja magáról, hogy bejárta az Országos Kékkört. Ezzel ma még nem sokan dicsekedhetnek, hiszen azoknak a száma is alig több hatezernél, akik a kezdetektől napjainkig tartó időszakban teljesítették a Kéktúrát.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1340 Hits
0 hozzászólás