Vörös és Zöld

Almásfüzitő

A hantmadár és a rozsdás csuk

Ornitológus ugyan nem leszek, de sokat tanultam arról, milyen madarak élnek a tározó növényvilágában. Például a címben említett hantmadár és a rozsdás csuk, két kedves, apró madár, egyik sem nagyobb 15 centiméternél és nem súlyosabb 3 dekánál. Azonnal megjegyeztem róluk, hogy mindkettő a légykapófélék családjába tartozik, ugyanis megértettem, miért érzik jól magukat a vörösiszap-tározón. Itt ugyanis tavasztól őszig rengeteg a légy és persze mindenféle repülő-mászó rovar. Döng, döngicsél, ciripel a táj.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1222 Hits
0 hozzászólás

Miért mesterséges?

Eddig csak a technológia látványos részéről esett szó, azaz az eredményről. Arról, amikor a már lefedett vörösiszapon végre megtelepszik az élet, és a természet meghódítja a területet. De mi ennek az alapja? Hiszen azt mindenki sejti, hogy a vörösiszapban nem élnek meg a növények, bár láttam olyan fotókat is, amelyekből látszik, hogy az élet mindenütt helyet követel magának.

A természet helyet követel magának

Szerintem mindenkinek az lenne az első magától értetődő elképzelése, hogy a vörösiszap felszínére földet kell teríteni, annál nincs jobb termőanyag. Ez – most már tudom – több okból sem jó megoldás. Talán a legfontosabb a természetes talajok védelmének a kötelezettsége, amely egyben EU-s irányelv is. Ahogy az Európai Talaj Charta mondja: „A talaj az emberiség egyik legdrágább kincse, mely életteret jelent a növények, állatok és az ember számára. A talaj korlátozottan áll rendelkezésre és könnyen tönkretehető.” Ha van más megoldás, nem szabad termőtalajt bányaterületre hordani, ahova nincs szabad bejárás, mezőgazdasági hasznosítása nem lehetséges. Ráadásul ez kettős kárt jelent, hiszen ezt a talajmennyiséget valahonnan el kellene hozni, ahol hiány keletkezne.

Tovább a teljes bejegyzéshez
585 Hits
0 hozzászólás

Madarak a vadasparkban 1.

Sosem gondoltam volna, hogy a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-nél ismerem majd meg alaposabban, milyen madarak élnek hazánkban. Pedig így lett, elsősorban két elkötelezett természetvédő szakembernek köszönhetően.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1081 Hits
0 hozzászólás

Hiszen ez olyan, mint egy vadaspark!

Első látogatásom a tározón

Írtam, hogy a Tatai Környezetvédelmi Zrt. nevével 2013 előtt nem találkoztam. Talán azért, mert teljesen más területen dolgoztam korábban. Kommunikációval foglalkoztam előző munkahelyemen is, de a hulladékhasznosítás nekem bizony kínai volt. Mindent meg kellett tanulnom a TKV-ról. Ez igazi kihívás volt: bújtam a háttéranyagokat, hallgattam a kollégákat, részt vettem képzéseken, de az igazi áttörést az jelentette, a munka lényegét akkor értettem meg igazán, amikor végre kijutottam az almásfüzitői vörösiszap-tározóra. Sosem felejtem el, rettentő hideg volt és akkora sár, hogy ki sem szállhattunk a terepjáróból. De átélhetővé, láthatóvá vált az, hogy mivel is foglalkozik a TKV. Majd írok erről is.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1321 Hits
0 hozzászólás

Május végén mindenki ünnepel

Kesztölcön is van telephelye a Tatai Környezetvédelmi ZRt.-nek, így évről évre meghívást kapunk az ottani önkormányzat május végi rendezvényére. Az idei majális különleges, összevont esemény volt: egyszerre ünnepelték a gyerekeket és az apákat. Kesztölcön évek óta megtartják a világon először 1910-ben, Amerikában megrendezett apák napját. Élenjárók, hiszen, bár hazánkban csak néhány éve kezd divatba jönni, ez a nap náluk már hagyomány, ráadásul idén mindenkit megelőzve tartották meg. Ugyan a hivatalos ünnep Magyarországon június utolsó vasárnapján lesz, de szerintem a kesztölci apukák nem bánták a korai ünnepet.

Tovább a teljes bejegyzéshez
635 Hits
0 hozzászólás