Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Mindent a fedőanyagról

Az egykori timföldgyár az almásfüzitői tározókban helyezte el a termelés melléktermékeként létrejött vörösiszapot évtizedeken át. Ez az itt élők számára köztudott. Az idősebbek még emlékeznek arra, hogy az évek során már megszilárdult iszap felszínéről a legkisebb szellő is messze vitte a vörös port. Erősebb szélben pedig sivatagi tájjá változott a környék.

Tovább a teljes bejegyzéshez
813 Hits
0 hozzászólás

A szürkület vérprofi vadásza

 A kék vércse egy igazi honfoglaló. Más madarak elhagyott fészkeibe költözik be, évente 20-30 ezer km-t vándorol.

Pala, hamvas, szürke, vöröslábú vércse – bármelyik megnevezést is használjuk rá, mindegyik a kék vércsére utal. Nem, nem egy átváltozóművésszel van dolgunk, hanem a szemlélők teszik máshová a hangsúlyt. A hím vércse testének legnagyobb részén ugyanis kékes szürke a tollazat, de mint oly sok madár esetében nála is feltűnik más szín is. Így a combja és az alsó farokvédő tollazata vörösesbarna, a lába pedig narancsvörös. Lám így már érthető is, hogy a vöröslábú vércse az tulajdonképpen a kék vércse. Sőt az is világos, hogy a Velencei-tó környékén miért terjedt el a papagájvércse név. Ez a ragadozó nem csak sokszínű, de soknevű is. Hívják bogárzó sólyomnak is, amely egyrészt utal arra, hogy mivel táplálkozik, másrészt a sólyommal való rokonságát jelöli. És akkor még nem említettem a latin nevét (Falco vespertinus) amely jelzi, hogy szürkületkor él csak igazán.

Tovább a teljes bejegyzéshez
750 Hits
0 hozzászólás

Folyékony lételemünk: H2O

Nem csak a kontinenseket átívelő mammutcégeken múlik Földünk egészsége, tisztasága. Bolygónkon több mint 7 milliárd ember él, mindenki kiveheti a részét a feladatból. Sokszor hallottuk már azt a gondolatot, hogy unokáink kölcsön adták nekünk az erőforrásokat, így a vizet is, amelyet minél tisztábban kell nekik visszaörökítenünk. Egyre csökkenő ivóvíztartalékainkra leginkább úgy vigyázhatunk, hogy takarékosan használjuk. Ennek messzebb ható haszna is lesz. Hiszen rengeteg energia elmegy víztisztításra, hogy vezetékes vizünk iható legyen. A fejlett világban egy ember hozzávetőlegesen 100-150 liter vizet fogyaszt el naponta. Sok esetben fölöslegesen. Pedig számos mód van az ésszerű használatra, amelyet a hétköznapi életben naponta gyakorolhatunk. Gondolatébresztőnek megosztok ezek közül párat.

Tovább a teljes bejegyzéshez
671 Hits
0 hozzászólás

Régi családorvosunk: Kamilla

Hat tározónkon és a hetes kétharmadán rekultivációs munkánknak köszönhetően burjánzik a növényzet, az idei esőknek köszönhetően egész nyáron szép zöld maradt a mező. A számos gyom mellett él nálunk több védett és sokféle gyógynövény is. Tavasztól őszig mindig virágzik nálunk valami. A kedvenc időszakom a sokszínű május, amikor a réti füzénynek köszönhetően kékeslilába borul a táj, és csak a rikító vörös pipacsfoltok törik meg az egységes látványt. A kamilla apró, fehér virága későbbi vendég. Ő az életében fel nem ismert művész: szerény, alig észrevehető, ám „halála” után azonnal értékesebbé válik. Sőt átváltozó-művész is. A kedves, visszafogott növényke leforrázva karaktert vált, előbújik belőle az agresszivitás. Intenzív illatával betölti az egész lakást. Ízét még én sem mondanám jellegtelennek, a gyermekeimet pedig jobb, ha erről nem is kérdezem. Ám egy gyógynövénytől azt várjuk, hogy segítsen, nem pedig, hogy finom legyen!

Tovább a teljes bejegyzéshez
1352 Hits
0 hozzászólás

Gátakkal körülvéve

Sokszor téma volt már, hogy a vörösiszap-tározókat nem mi (cégem, a Tatai Környezetvédelmi Zrt.) hoztuk létre, ez a múlt öröksége. Igen, ez tény, amit mi is elmondunk leginkább akkor, amikor vádként fogalmazzák meg velünk szemben, hogy a tározók itt állnak a Duna partján. Ez adottság. Arról azonban ritkábban esik szó, mennyit tettünk azért, hogy a tározók biztonságosak legyenek. Ezek a tározók már rég nem azok ugyanis, amelyeket a cég egykor átvett. Túl azon, hogy rendbe hoztuk, kármentesítettük a tározók vörösiszappal szennyezett környékét, megerősítettük a tározókat övező gátakat is. Bár a Greenpeace többször megvádolt minket, és riogatta a lakosokat, mondván, hogy egy árvíz vagy egy földrengés katasztrófával fenyegetné a környéket és a Dunát, minden eddigi tény az ellenkezőjét bizonyítja.

Tovább a teljes bejegyzéshez
758 Hits
0 hozzászólás