Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Legendás madarunk, a kerecsensólyom

Legendás, mert valószínűleg a magyar mondavilág egyik fontos szimbólumának, a turulnak mintájául szolgál. Igaz, ebben a kutatók véleménye megoszlik. A turul előképe a leggyakoribb feltételezések szerint az altáj sólyom, a szirti sas vagy a kerecsensólyom volt. Bár a sas-sólyom vita teljes bizonyossággal ma sem dönthető el, több érv szól a sólyom mellett, így a nyelv is. Az ősi magyar nyelv a sólymok különböző fajtáira ugyanis három nevet használt a kerecsen és a zongor mellett a turult.

A turul egyik megjelenése a magyar hitvilágban Emeséhez köthető. A madár álmában jelent meg, és hozta hírül, hogy fia, Álmos minden eddigi vezérnél nagyobb lesz. A másik előfordulása honfoglalásunkhoz kötődik. Eszerint a turulmadár a Levédiában tartózkodó magyarok fejedelmének álmában jelent meg, figyelmeztetve őt, hogy népével együtt el kell hagyniuk addigi otthonukat, kövessék röptét, mutatja majd az utat, merre induljanak. A legenda szerint ahányszor eltűnt a turul, a magyarok letelepedtek, mikor a madár ismét megjelent, követték útját. Mivel Pannóniában többé nem látták, így a mai Magyarország területén maradtak. Ez a valósággal annyiban egyezhet, hogy a Kárpát-medence valóban a kerecsensólyom élőhelyének nyugati széle.

Őshazája Eurázsia, de a vonuló példányok eljutnak Afrikába is. Elterjedése egybeesik kedvenc eledelének, az ürgének az előfordulásával. A kerecsensólyom idős példányai egész évben költőterületükön maradnak, de a fiatalok körében gyakori a vándorlás. Nem ritka, hogy télre délebbre vonulnak.

Magyarországon megritkult az állomány. A század elején szórványosan az egész ország területén látható volt, napjainkban a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl az otthona. Mivel ragadozó, kedveli a ritkás erdőket, ligeteket és vizeink ártereit. Nem épít fészket, más madarak: varjak, hollók, sasok elhagyott otthonát veszi át.

A sólyompár január-februárban kezdi meg nászrepülését. A tojó márciusban rakja le a 3-5 tojásból álló fészekaljat. Miután a második tojás is a helyére kerül, a tojó megkezdi a 32 napig tartó kotlást. Amikor a fiókák kikeltek, az anya eteti őket, de a hím jár el vadászni, ő hozza házhoz az eleséget. A kicsik hat hét alatt tanulnak meg repülni. A fészek elhagyása után egy 2-3 hetes vadásztanfolyam kezdődik, melyben az oktatók a szülők. Egy év után a tojók már képesek a tojásrakásra, a hímek viszont csak kétéves korukra válnak ivaréretté. A sólymok hűségesek, a pár egész élethosszig együtt marad.

Már említettem, hogy a kerecsensólyom ragadozó madár, kedvenc tápláléka pedig az ürge. Ám télen erről le kell mondaniuk, mert az ürgék téli álmot alszanak. Így ha éves szinten tekintjük, a kerecsensólymok legfőbb zsákmányállata a galamb. A téli szűkös felhozatal idején vadászterületükön kívül is ejtenek el állatokat, és az is előfordul, hogy párban indulnak vadászkörútra. Ínségesebb időkben akár sasok vagy más ragadozó madarak elől is elorozzák a prédát.

Az Európai Unió nagyszabású környezetvédelmi programot hozott létre LIFE néven, ennek egyik projektje a Kárpát-medencében és környékén élő kerecsensólyom-állomány védelme volt. A 2006-2010 között lezajlott projektben Magyarország és Szlovákia vett részt. A sikereket illetően elég annyit említeni, hogy a magyarországi létszámot sikerült négy év alatt 75%-kal megnövelni. Így vált hazánk az egyetlen ország, ahol az állomány bővülő tendenciát mutat: jelenleg 150 pár költ itthon. A kerecsensólyom nálunk fokozottan védett fajnak számít, eszmei értéke 1 millió forint.

Tovább a teljes bejegyzéshez
5085 Hits
0 hozzászólás

EU-s küldöttség látogatott az almásfüzitői vörösiszap-tározókra

Április 19-én, csütörtökön, egy tanulmányúton járó Európai Uniós delegációt köszönthettünk az almásfüzitői tározókon. A szakemberek tizenkét különböző európai országból érkeztek. Minden évben két országba látogatnak el, így került idén sorra Magyarország. Kétnapos látogatásuk során több helyszínre, például Süttő mellett Almásfüzitőre is ellátogattak.

Az EuroGeoSurveys (EGS) szervezetet azért hozták létre, hogy lehetséges új nyersanyagforrásokat kutassanak fel Európában. Az uniós filozófia mindenben a környezetkímélő megoldásokat keresi, a bányászat területén sincs ez másképp. Az EGS arra keres választ, hogyan nyerhetünk ki minél több nyersanyagot anélkül, hogy környezetünket tönkretennénk, vagy jelentősen károsítanánk. Ezen túl megoldást szeretnének találni olyan problémákra is, mint a termőföldek elszikesedése, vagy a vizek tisztán tartása. A szervezeten belül az úgynevezett Ásványi Nyersanyag Szakértői Munkacsoport (Mineral Expert Resources Group – MERG) feladata, hogy feltárja azokat a lehetőségeket, hogyan tudjuk ásványkincseinket a leghatékonyabban felhasználni.

A munkacsoport számára a hatékonyság része, hogy a bányászat környezetbarát legyen, a vele járó emberi beavatkozás ne rombolja a környező természeti adottságokat. Például jelentősen csökkenthetjük a környezetterhelést azzal, ha nem a Föld kincseit termeljük ki, hanem másodlagos nyersanyagokat hasznosítunk.

A MERG elsődleges- és másodlagosnyersanyag-kitermelési lehetőségeket is vizsgál. Elsődleges nyersanyagnak számít mindaz, amelyeket a föld kőzetéből bányászattal termelnek ki, mint például a vasérc, vagy a bauxit. Másodlagos nyersanyag az, ami az elsődleges nyersanyagok kitermelése során keletkezik, de további feldolgozásáig bányászati hulladékként halmozunk fel. Ilyen például a vörösiszap. Ez a timföldgyártás során keletkező melléktermék rengeteg hasznos anyagot tartalmaz, ezért jelentős másodlagos nyersanyagnak számít.

Már a bauxit maga is a földkéreg átlagánál nagyobb koncentrációban tartalmazza az alumínium mellett föld- és ritka földfémeket, de ez utóbbiak koncentrációja az alumínium kivonását követően tovább emelkedik, és akár több százszorosára dúsulva, értékes nyersanyaggá teszi a korábban pusztán hulladéknak tekintett anyagot.

A ritka fémek a XXI. század technológiájának nyersanyagai. Csak néhány példát sorolok fel:

-          - a szkandium-alumínium ötvözet, amely jelentősen nagyobb szilárdságú, mint önmagában az alumínium, forradalmasította a repülőgépipart, mert ezzel az anyaggal könnyebb és erősebb gépeket tudtak alkotni;

-          - a szamárium és az európium a lézerek fontos alkotóeleme, a gép- és autóiparban a robotok ilyen lézerek segítségével hegesztenek, de mint tudjuk, lézert használ például az orvostudomány is egyes műtéti eljárásokban;

-          - az ittrium az egyre gyakrabban használt LED-ekben ott van szinte minden háztartásban.

A bauxitmaradékok számos alkotórészének kinyerését már műszakilag megoldották, sőt egyes technológiákat már félüzemi vagy ipari méretben is kipróbáltak, ami arra utal, hogy a vörösiszap teljes feldolgozása a közeljövőben megvalósulhat. Almásfüzitőn a vörösiszap gátakkal körülvéve és ma már jórészt másfél méter vastag fedőréteggel borítva várja sorsát. Ha az újrahasznosítás technológiája eléri a kívánt hatékonyságot, az itt tárolt anyag, eredeti állapotában megőrizve, könnyen feldolgozhatóvá válik.

Az MERG szakértői pontos tájékoztatást és kész anyagokat kaptak az almásfüzitői vörösiszap tározókról, és ezekből kiindulva úgy találták, hogy a tározók anyagának feldolgozása fontos cél lehet az Európai Unióban is. Látogatásuk és pozitív véleményük újabb megerősítést jelentett számunkra, hogy folytassuk a vörösiszap hasznosítással kapcsolatos kutatásainkat.

Tovább a teljes bejegyzéshez
2999 Hits
0 hozzászólás

A kávé nemcsak finom, de egészséges is

Fekete, finom, és minden nap fogyasztjuk? Mi az? Hát persze, hogy a sokak által imádott, ám megítélésében ellentmondásos kávé. Szerte a világon isszák, nem csak a globalizációval mindenhova eljutó kávéházláncoknak köszönhetően. Volt ideje a sokszínű feketének, hogy mindenütt megismerjék, hiszen ez egy régi sztori, a legenda szerint Kr. e. 300-ban fedezték fel Etiópiában. A jelenlegi szerepéhez hasonló módon a mai Jemen területén fogyasztották először, Európába arab közvetítéssel jutott. A fekete megítélése sokat és sokszor változott, kezdetben gyógyszerként alkalmazták, majd élvezeti cikk lett. Később a tudomány kezdte a problémákat látni benne, majd megint fordult a kocka, és manapság ismét a pozitív hatásaira hivatkoznak többnyire.

A kávé népszerű hatóanyaga a koffein néven ismert alkaloid. Az alkaloidok az agy működését befolyásoló, gyógyszerként is használatos vegyületek. Vannak élénkítő, serkentő hatásúak, van fájdalom-csillapító (kinin) és vannak eufóriát, hallucinációt is előidéző anyagok, például a kokain. Koffein a kávécserje magjában, a teacserje leveleiben és a kólafa termésében található. A kávéban 1–1,5%, a szárított fekete teában 5% koffein van. Hatása persze nem annyira drámai, mint a kábítószereké, mégis jobb, ha mértékkel fogyasztjuk. A koffein hatására felgyorsul szívműködésünk, vérkeringésünk, anyagcserénk és légzésünk, ez lehet persze jó és rossz is. Az egyértelműen örvendetes, hogy a koffein megszünteti az álmosságot, javítja hangulatunkat, és gyorsítja gondolkodásunkat. Kedvezőtlenül befolyásolja viszont a gyomor vérellátását, ezért közvetlenül étkezés után kifejezetten előnytelen a kávéfogyasztás. A kávé gyors élvezetet nyújt, öt perccel azután, hogy lenyeltük, már minden porcikánkban kimutatható a koffein jelenléte. Ám gyorsan le is cseng a hatás: körülbelül fél órára elteltével a koncentrációja csökken, és úgy három órával később már csak feleannyi koffein található szervezetünkben.

Mennyi is az annyi? Egy presszókávéban átlagban 80-120 mg koffein van, míg egy bögrényi forrázott amerikai kávéban 120-150 mg. Tíz éve egy floridai Starbucks-ban a fogyasztóvédők egy adag kávéban (közel fél liter) 564 milligramm koffeint mértek, ami már kézremegést, erős szívdobogást okoz. 600 mg elfogyasztása pedig már a koffeinmérgezés határát súrolja, ami hányingert, émelygést, szédülést és hasmenést okozhat. A koffein függőséget is okoz, így megvonáskor fejfájással, ingerlékenységgel, koncentrációs nehézségekkel kell számolnunk. Az örök jó tanács tehát itt is érvényes: csak mértékkel! Három-négy csésze kávénál (300-400 mg koffein) többet nem ajánlott egy nap elfogyasztani. Hiszen a jóból is megárt a sok.

Ma már tudjuk, hogy kezdetekben joggal gondolták gyógyszernek, ugyanis valóban van hatása egészségünkre. A kávé koffeintartalma mellett egyik legértékesebb alkotóelemei az antioxidánsok, melyek feladata az égési folyamatok gátolása/lassítása. Ezzel sejtjeink öregedését lassíthatjuk, nem csoda, hogy a szépségipar oly nagy előszeretettel használja a kávét alapanyagul.

Fejfájás esetén az egyik jó megoldás szintén a kávé lehet. A fejfájás hátterében sokszor az agy gyenge oxigénellátása állhat. A koffein hatására az erek kitágulnak, vérkeringésünk felélénkül, így az „életmentő” oxigén is könnyebben és nagyobb mennyiségben jut el neuronjainkhoz.

A Honolului Szív Program kutatás eredményei bizonyítják, és hogy napi egy csésze kávé 40-60%-ban csökkenti a férfiaknál a Parkinson-kór kialakulásának veszélyét. Hozzá kell azonban tenni, hogy ebben a hosszú távú programban kizárólag japán származású férfiakat vizsgáltak. A nők esetében a megelőző hatás nem ilyen egyértelmű. Egy amerikai-szingapúri kutatócsoport kimutatta, hogy intenzívebb kávéfogyasztás (napi 4-6 csésze) kb. 11-18%-kal csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

A kávézás mellett szóló érvek közül nem hagyható ki a hangulat-faktor. A kávézás közösségi élmény is. Beülünk a kávézóba a barátnőnkkel, vagy leülünk egy hangulatos kis cukrászda teraszára, beszélgetünk, nézelődünk, és közben megiszunk egy kapucsínót. Vagy ki ne hallotta volna egy munkahelyen a kérdést: iszunk egy kávét? És néhány kolléga közben megbeszél egymással pár fontos ügyet, vagy csak úgy csevegnek. Mert beszélgetni és kávézni jó!

Tovább a teljes bejegyzéshez
2674 Hits
0 hozzászólás

Rétegvastagítás az almásfüzitői, rekultivált VI-os vörösiszap-tározón a természetes ökoszisztéma védelmében

Kétségtelenül beköszöntött a tavasz! Az egyhangú, barna földet vidám fűcsomók színesítik. Egyre több tavaszi hírnök jelzi a tél elmúltát, tarkává és illatossá varázsolva a tájat. Rügyeznek a fák, élvezzük a napsugarakat. A vándormadarak is visszatérnek délről, a rovarok kibújnak földalatti menedékükből, poszméhek döngicsélnek, életre kel a természet a téli tetszhalálból. Nincs ez másképp az almásfüzitői vörösiszap-tározókon sem, amelyeket már lefedtünk, füvesítettünk, visszaadtunk a természetnek.

Ilyen a VI-os vörösiszap-tározó is, amely teljesen fedett, pontosan olyan, mint egy szép, természetes ligetes mező. Ezen a tavaszon és nyáron azonban ennek a tározónak nagy részén továbbra is csak a földet láthatják majd az arra járók. Mi ennek az oka? Mi történik ezen a vörösiszap-tározón?

Az elmúlt években egyértelművé vált, hogy a VI-os tározón a sok évvel ezelőtt lefektetett fedőréteg vastagsága nem megfelelő. Annak érdekében, hogy hosszú távon fenntartható legyen a természetes növénytakaró, rétegvastagítás mellett döntöttünk.

A munkálatok tervét az előírásnak megfelelően benyújtottuk az illetékes hatósághoz, és a szükséges engedélyeket megkaptuk. A terület rendbetételét 2017-ben kezdtük el. Munkatervünk szerint több évig fog tartani az elvékonyodott, erodálódott felszín egészének befedése. A tavaly tavasszal elkezdett földmunkákkal nyár elejére végeztünk, ősszel pedig a megfelelő, speciális fűkeverékkel bevetettük a területet. Idén pontosan ugyanezt a menetrendet irányoztuk elő.

Az ütemtervet tartjuk, az elmúlt év során a rétegvastagításra szoruló felszín egy harmadán végeztük el a szükséges munkálatokat, idén egy újabb harmad áll előttünk. A felszínt itt is a korszerű, az uniós előírásoknak megfelelő rekultivációs fedőanyaggal fedjük le, amelyet a közeli VII-es tározón végzett hulladékhasznosítással állítunk elő.

Ez az anyag a természetes talajhoz hasonló jellemzőkkel és összetevőkkel rendelkezik. A fedőanyag használatával egyben azt is elkerüljük, hogy máshonnan természetes termőtalajt kelljen idehozni, erre a nem mezőgazdasági hasznosítású területre. Ez az ún. passzív talajvédelem, a modern környezetvédelem egyik fontos alapelve.

A munkagépeink mostanában vonulnak ki a terepre, és terveink szerint június végéig befejezik a földmunkát. A területet ezután az időjárás függvényében ősszel füvesítjük, így jövőre egy újabb jelentős területen állhat helyre a természetes ökoszisztéma.

Legutóbbi hozzászólások
Pálma
Haszonnövények ültetésének volt ipari területen nincs értelme, de füvet és egyéb növényeket lehet telepíteni!
2018. április 18. szerda, 10:35
Tovább a teljes bejegyzéshez
1077 Hits
2 hozzászólás

Rajzpályázat 3-8 éves gyerekeknek

A Vörös és Zöld blog rajzpályázatot hirdet Almásfüzitőn és környékén (Komárom, Naszály, Dunaalmás, Neszmély, Szomód, Tata) élő (3-8 éves) gyerekeknek. A pályázat eredményhirdetése
az almásfüzitői Füzitői Napokon 2018. május 26-án lesz.

A pályázat témája: A rajzpályázatra olyan alkotásokat várunk, amelyek bármilyen módon bemutatják a tavasz szépségét, az éledő természetet, azt, hogy miért fontos számunkra, hogy vigyázzunk a természet értékeire, óvjuk a madarakat, állatokat, növényeket. Az alkotás témája lehet egy tavaszi kirándulás, bármilyen tavaszi munka a kertben, vagy a tavasszal nyíló virágok, a zöldbe boruló természet, a megérkező énekes madarak bemutatása.

Pályázati feltételek
Pályázni egyénileg lehet, egy gyerektől egy munkát fogadunk el. A pályaművek technikai megvalósítása bármilyen eszközzel történhet. A rajzokat-alkotásokat kizárólag digitálisan várjuk a következő e-mail címre: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Az e-mailben a következő adatokat kérjük megadni: pályázó neve, életkora, lakhelye, elektronikus értesítési címe.

A pálya műveket elbíráló zsűri tagjai a Vörös és Zöld blog szerzője, az almásfüzitői Petőfi Sándor Kulturális Szabadidő Központ és Könyvtár igazgatója, valamint egy rajztanár.

Díjak
Első helyezett: tollas ütő szett
Második helyezett: sportdzseki
Harmadik helyezett: rajzkészlet
4-10 helyezett: fidget spinner
1-3 közönségdíj*: tollas ütő szett

*(A beérkező pályaműveket feltöltjük a Facebookon egy alkalmazásba, melynek segítségével szavazni lehet rájuk március 19-én éjfélig.)

Fontos!
A pályázat benyújtója tudomásul veszi, hogy a beküldött pályaműveket a kiíró szabadon felhasználhatja online (Facebook oldalán,a kapcsolódó weboldalain, az Instagram oldalán), valamint nyomtatott formában (kiadványokban, kiállításon stb.) azzal, hogy a szerző nevét megemlíti. A legjobb pályaművek felkerülnek a kiíró honlapjára, Facebook és Instagram oldalára.

Beküldési határidő: május 12. (két héttel a rendezvény előtt)
Eredményhirdetés: május 26.

Tovább a teljes bejegyzéshez
715 Hits
0 hozzászólás