Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Télen is ehetünk egészségesen

A tél a legzordabb évszak, és ez étrendünkön is érzékelhető. Hol van már a nyári, édes paradicsom, a friss saláta vagy a ropogós cseresznye? Persze télen is kapható szinte minden, például paradicsom, dinnye, szőlő, ám ha el is tekintünk a borsos áraktól, sajnos az íz-élmény messze nem ugyan az. A zöldségekből és gyümölcsökből beszerzendő vitaminokról és ásványi anyagokról azonban télen sem kell lemondanunk. Mit tegyünk, hogy télen is egészségesen étkezzünk?

Először is válogassunk a fellelhető gyümölcsök, zöldségek közül okosan. A banán és citrusfélék nem Magyarországon teremnek, így minőségük télen sem marad el a nyári szinttől. Jól bírják ugyanis a hosszú utazást, és azt, hogy nem teljesen éretten szüretelik. Ezek kiváló „vitaminbombák”, a narancs, a citrom, a mandarin rengeteg C-vitamint tartalmaz. Az érzékenyebb gyümölcsök, zöldségek bár gazdagítják a kínálatot, és szépek ugyan, de ahogy említettem, az ízük nem olyan, mint a hazai szabadföldi termés. Kivétel ez alól például a korábban begyűjtött, megfelelő körülmények között tárolt, és még ilyenkor is nagyon zamatos alma.

A vitaminpótláson túl az egészséges táplálkozásban van néhány fontos szempont, amelyekről télen sem szabadna megfeledkezni. Akárcsak nyáron, télen is együnk rendszeresen! A reggeli sötétség ne vegye el étvágyunkat! Ha kihagyjuk a reggelit, energia nélkül maradunk a nap közepéig, így két kockázatnak is kitesszük magunkat. Vagy egész délelőtt nassolunk, vagy rávetjük magunkat az ebédre, túl sokat és túl gyorsan fogunk enni. Egyik sem egészséges!

A nap ideális kezdéséhez jó lehet egy bögre meleg ital, legyen az tea vagy kakaó, netán tej. Figyeljünk oda arra, hogy ne igyunk nagyon zsírosat, illetve ne édesítsük túl italunkat! Teljes kiőrlésű pékáruval együtt, amelyet esetleg kevés sonkával vagy sajttal gazdagítunk, szervezetünket elláthatjuk egész délelőttre a szükséges energiával. Aki a gabonapelyheket vagy a müzlit szereti, könnyedén kombinálhatja a szilárd táplálékot a szükséges folyadékkal. Ez utóbbi télen sem hagyható el. A napi minimum 1,5-2 literre ilyenkor is szüksége van szervezetünknek!

Ne hagyjuk ki a tízórait se, hiszen még mindig a nap elején járunk, fontos a folyamatos energia-bevitel. Alma, narancs vagy bármilyen gyümölcs megteszi, hogy ebédig ne éhezzünk meg. A déli étkezéshez ne válasszunk túl zsíros menüt! A modern fagyasztási eljárásoknak köszönhetően a mélyhűtőben tartott élelmiszerek is megőrzik vitamin- és ásványianyag-tartalmuk jelentős részét. A gyümölcslevesek egyaránt ízletesek friss vagy fagyasztott gyümölcsből, esetleg befőttből elkészítve. Főételnek együnk könnyű húsokat, mint például grillezett vagy teflonban sütött csirkemell, hal vagy sovány sertéshús. Téli menünkből ne mellőzzük a savanyúságot! A savanyított káposzta például magas C-vitamintartalmával erősíti immunrendszerünket.

A tízóraihoz hasonlóan alulértékelt étkezés az uzsonna, holott ennek is fontos szerepe van egészségünk megőrzésében. Ilyenkor megehetjük például az ebédről félretett süteményt (főleg ha nem túl cukros). Valami kis nyalánkságot igazán megengedhetünk magunknak, készíthetünk például gyümölcssalátát.

Egyik legnagyobb hiba, amit egészséges táplálkozásunk ellen elkövethetünk, ha túl későn és túl bőségesen vacsorázunk. Figyeljünk oda, hogy legalább pár órával lefekvés előtt vacsorázzunk! Szervezetünk másképpen nem használja fel a bevitt energiát, így az lerakódik zsírpárnácskák formájában. Ha meleg étel mellett döntünk, ekkor is tartsuk szem előtt, hogy ne fogyasszunk nehéz, zsíros húsokat, és ne együnk túl sok szénhidrátot. A nap végén, ha csak nem vár ránk még egy éjszakai műszak, esetleg egy késő esti edzés, nem lesz szükségünk túl sok energiára, ezért csak mértékkel fogyasszunk! Még az alvásban is zavarhat, ha megterheljük a gyomrunkat.

Az ideális választás a saláta. Sokan még ma is fanyalognak, hogy a saláta ízetlen és unalmas. Ez tévedés, rendkívül sok, finom recept beszerezhető az internetről, és igazán nem bonyolult az elkészítésük sem. Ha valakit visszatart, hogy a zöldségeket meg kell tisztítani és fel kell vágni, azok számára megoldást jelenthet, hogy ma már sok üzletben lehet előre felvágott, tisztított zöldséget kapni. A számtalan salátaöntetről nem is beszélve! Ezeknél persze érdemes megnézni, hogy mi az összetételük, és mennyi kalóriát tartalmaznak.

Hogy vitaminháztartásunk kiegyensúlyozott legyen, szedhetünk étrend-kiegészítő tablettákat, de itt is érvénes a mértékkel fogalom. Ne feledjük, hogy ez nem helyettesíti az egészséges étkezést, hanem kiegészíti azt!

Tovább a teljes bejegyzéshez
2368 Hits
0 hozzászólás

Mit kívánok környezetemnek 2018-ra?

Még néhány nap, és új évet írunk. Van, aki ilyenkor fogadalmakat köt, amelyek alapján igyekszik újraértelmezni életét, és legalább reméli, hogy meg is változtatja. Én viszont egy kívánságlistát írtam össze azokról a dolgokról, melyek szebbé, egészségesebbé, sőt örömtelibbé tennék életünket. Sok bejegyzést írtam arról, hogyan változtathatunk mi magunk életünk minőségén. Ebben a mostani írásban kicsit elrugaszkodok ettől, és olyan vágyakat fogalmazok meg, amelyeknek megvalósítása túlnő rajtunk – de hát álmodni nagyot érdemes.

Első és legnagyobb kívánságom, hogy környezetünkben legyen egyre több zöld övezet. Legfőbb törekvésünk, hogy életünk egyre kényelmesebb legyen. Ennek során nem sűrűn gondolunk arra, hogy közben a környezetünkön ejtünk sebeket, ami azonnal vissza is hat ránk. Félreértés ne essék, nem gondolom, hogy az autópálya vagy egy irodaház az ördögtől való lenne. De testi és lelki egészségünkre egyaránt jó hatással van, ha körülöttünk fák nőnek, füves területek zöldellnek, virágok nyílnak. Kívánom ezért, hogy 2018-ban több ilyen terület szülessen, az önkormányzatok döntsenek ilyen beruházásokról is. Legyen tér biciklizni, sétálni, sportolni, vagy egyszerűen csak lenni kint a szabad levegőn, szép, gondozott zöld környezetben.

Milyen szép lenne, ha év végére még több természetvédelmi területtel büszkélkedhetnénk! És nem csak itthon! Mert veszélyeztetett terület akad bőven. Miután az óriáspandát sikerült megmenteni, és a veszélyeztetett állatok listájáról levenni, remélem, hogy sikerülhet több állatfajt is biztonságosan továbbörökíteni. Ha belegondolok, hogy a blogomon szereplő madarak szinte mindegyike védettnek számít (tehát védelemre szorul!) hazánkban, elég nagy munka áll előttünk.

Jó lenne látni, hogy a hulladék jó helyre kerül. Nem látok rá esélyt, hogy Svédország mintájára a szemét közel 100%-át újrahasznosítsuk, de a 2020-ra kiírt EU-s irányelvhez, az 50%-hoz jó lenne közelebb kerülni. Persze ez nem csak a begyűjtésen és a feldolgozáson múlik, ezért mi magunk nagyon sokat tehetünk. Szeretném ezért, ha holnaptól mindenki szelektíven gyűjtené otthon a szemetet!

Az is jó lenne, ha jövőre több elektromos autó kerülne forgalomba, elérhető áron, hogy csökkenjen a levegőbe kerülő szén-dioxid mennyisége.

Elbizakodott lennék, ha azt gondolnám, hogy blogom megváltoztatja a világot. Remélem azonban, hogy néhány olvasóm elgondolkodik azon, amit írok. Ezért bízom abban, hogy 2018-ban is sokan olvassák írásaimat, szóljanak bár madarakról, növényekről, eseményekről vagy általános környezetvédelmi javaslatokról.

Kívánom, hogy az idei jó rendezvények, amelyeken cégemmel részt vettünk, jövőre is folytatódjanak. Várom a Füzitői Napokat, a Fűzfanapot, a kesztölci szüreti mulatságot. Minden évben jó ezekre ellátogatni, és látni, hogy környezetvédelmi játékaink hatnak, a gyerekek egyre többet tudnak arról, miért fontos óvni környezetünket. Remélem, jövőre is lesz Almásfüzitőn Életmód- és Egészségklub, mert nem csak érdekesek az előadások, de a hallgatók gyakorlati segítséget is kapnak ahhoz, hogyan tudnak akár másnaptól kicsivel többet tenni önmagukért, jó közérzetükért.

Mindent egybevetve kíváncsian tekintek az érkező esztendőre, ezt kívánom olvasóimnak is, és persze azt, hogy legyen nagyon boldog új évük!

Tovább a teljes bejegyzéshez
1102 Hits
0 hozzászólás

A három vágtató ló

Az ünnepek előtti idei utolsó almásfüzitői egészségklub témája talán provokációnak is tűnhetett egyeseknek. Szerintem inkább figyelmes segítségnek érdemes értelmezni, hogy a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésének, kezelésének a kérdésével foglalkozott az előadás.

A klub igazán rangos és hozzáértő előadót hívott: Hartmann Gabriella, dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember. Ő a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének vezetőségi tagja, a Dietetika, Humán Táplálkozási Kollégium tagja. Munkája során több elismerésben részesült (2006. Év Dietetikus végzettségű élelmezésvezetője díj; 2016. Miniszter Elismerő Oklevele; 2017. Pro Dietetica Metabolica Díj). Hartmann Gabriella nemcsak szakmailag felkészült, de jó előadó is, végig követhető és érdekes volt, amit mondott, lekötötte a hallgatóságot.

Számomra az volt a legizgalmasabb, hogy mint megtudtuk, a dietetikus tanácsadás nem egy kaptafára megy, a legjobb szakemberek még azt is figyelembe veszik, ha valaki nem hajlandó bizonyos szabályokat betartani.

Az előadás rövid történeti áttekintéssel kezdődött, amelyből sok érdekes információval lettünk gazdagabbak. Tudták például, hogy az inzulint Magyarországon először Korányi Sándor alkalmazta 1926-ben, nem sokkal annak felfedezése után? Tehette ezt annak köszönhetően, hogy a kanadai felfedezők, Banting és Best, valamint az ebben szintén nagy szerepet játszó Macleod és Collip a találmányukat szabadon hozzáférhetővé tették, hogy így az emberiség javát szolgálják, ne a saját gazdagodásukat. Banting és Macleod 1923-ban a számtalan cukorbeteg életét megmentő felfedezésért, megosztva megkapta az orvosi Nobel-díjat.

Vagy tudták, hogy a cukorbetegséget édes vizelet kórnak is hívják? A cukorbetegek vizeletének ugyanis édeskés szaga van, a kiválasztott, felesleges cukor miatt.

A cukorbetegség leginkább az idősebb korosztály betegsége, 65 év felett a lakosság kb. 20 %-át érinti. Ez nem egy hirtelen fellépő, akut betegség, hanem hosszú éveken át tart, mire a látható, sokszor igen súlyos tünetei jelentkeznek. A kettes számú cukorbetegség alapvető összefüggésben áll az életmóddal, az elhízással, és ez nem egyik napról a másikra alakul. Ironikusan mondhatnánk azt is, hogy a cukorbetegek sokat dolgoznak a betegségükét, de az iróniának itt nincs helye, sokkal inkább a megértés, és a megfelelő segítség, támogatás, ami hasznos lehet.

Hartmann Gabriella látványosan, a három vágtató ló szimbólummal tette könnyen megjegyezhetővé, mi segíthet a cukorbetegeknek. Ez a diéta, a mozgás, azaz az életmódváltás, valamint természetesen az orvosi kezelés. Ám ez utóbbi nem sokat ér önmagában, hangsúlyozta előadónk.

Mik a legfontosabb szabályok, mit ehet egy cukorbeteg? Az első és legfontosabb, hogy cukrot és cukorral készült élelmiszereket tilos fogyasztania. Ezen túl tulajdonképpen ehet szinte bármit, amit egy helyesen, tudatosan táplálkozó egészséges ember: sok rostot, tehát magas rosttartalmú zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonát, gyümölcsöt, sovány tejtermékeket, kevés zsírt.

Sokan azt gondolnák, hogy egy cukorbeteg akkor dönt jól, ha nem eszik szénhidrátot, ahogy sok diéta ezen az elven alapul. Ez súlyos tévedés lenne: a cukorbetegeknek is szükségük van szénhidrátra, de kontrolálniuk kell a mennyiségét, általában napi 120-160 gramm a megengedett.

A legjobb az a táplálék, amelynek alacsony a glikémiás indexe (GI). Hogy mi is ez? Százalékban kifejezve egy élelmiszer vércukoremelő képességét jelenti, a szénhidráttartalmával megegyező mennyiségű szőlőcukorhoz képest. GI-indexe főként a szénhidráttartalmú élelmiszereknek van, mert a szénhidrátot a szervezet szőlőcukorrá alakítja szinte minden esetben.

Mint megtudtuk, ma már a GI sem a legkorszerűbb mutató, mert ez egy egységes mennyiségű szénhidrát, 50 g hatásait mérte. Az egyes élelmiszerek azonban különböző mennyiségű szénhidrátot tartalmaznak. Kenyérből elegendő egyetlen szelet, míg sárgarépából legalább 7-8 nagy darab tartalmaz 50 grammot. A megoldás egy új fogalom, a glikémiás terhelés (GL) bevezetése volt. Ez nemcsak az adott élelmiszerben található szénhidrát típusát veszi figyelembe, hanem azt a mennyiséget is, amennyit egy egységnyi adaggal elfogyasztunk. Egy jó példa, a GI-GL különbségre a görögdinnye. Ennek a GI-je igen magas, 72-es, ám a GL értéke 4,32. Sok-sok interneten is megtalálható táblázat segíti már a számolásban a cukorbetegeket, most csak leegyszerűsítve: 10 GL alatt jók vagyunk, 20 felett már be kell, hogy kapcsoljuk a vészjelzőt.

Nem csak a GI-n lépett túl a tudomány, hanem azon is, hogy egy cukorbetegnek mindenképpen naponta 5-6-szor kell étkeznie. Előadónk szerint a napi háromszori étkezés is megfelelő.

Egy cukorbeteg, természetesen nemcsak a megfelelő élelmiszert kell, hogy megválassza, hanem az elkészítési mód sem mindegy. A héjában főtt burgonya jobb választás, mint a vajat és sokszor tejszínt is tartalmazó krumplipüré, a sovány sertéssült kevésbé terheli meg a vércukorszintet, mint a rántott hús, amely nem csak extra szénhidrátbevitelt jelent, hanem sok fölösleges zsírt is.

Az előadás alapján akár egész sorozatot indíthatnék a témában, de most csak még egy érdekességet emelek ki. A dietetikusok a való életből kiindulva, tehát, hogy az emberek nem szeretnek méricskélni evés előtt, kidolgozták az ún. ökölszabályt. E szerint egy nő egy étkezéshez általában egy ökölnyi, egy férfi 2 ökölnyi szénhidrátot, tehát köretet, 1 tenyérnyi húst és 2 tenyérnyi zöldséget fogyaszthat.

Hartmann Gabriella beszélt még a mediterrán diétáról, ami szintén kiváló útmutató lehet egy cukorbeteg számára. Talán a legfontosabb, hogy ez a diéta is kiemelt szerepet szán a zöldségeknek. Az előadónk szerint a mediterrán diétának van még egy fontos összetevője, aminek az élelmiszerek tápanyagtartalmához semmi köze nincs, és mégis nagyon lényeges: ez a déli népeknél általános közös családi étkezés, amikor nem egyedül, a tévé előtt tömjük magunkba a fölösleges kalóriákat, hanem örömmel eszünk, egymásra figyelve.

Kívánom, hogy minden olvasómnak ilyen szép, közös családi együttlétekben gazdag legyen a karácsonya!

Tovább a teljes bejegyzéshez
861 Hits
0 hozzászólás

Karácsonyfa-dilemma – néhány gondolat a jó választáshoz

A boltokban már karácsonyi dalokat játszanak, az utcák díszkivilágításba öltöztek, mindenki az ünnepekről beszél: kétségtelen, egyre kevesebbet kell aludni karácsonyig. Mi magunk is elkezdünk készülni: elővesszük a nagyi receptkönyvét, megkeressük a padláson várakozó díszeket, és – ami a leginkább képviseli a karácsonyt – fenyőfát veszünk.

A karácsonyfa jelképe ősi időkre visszanyúlik. A germán, római, kelta népek tisztelték, hogy a fenyőfa ágai akkor is zöldek maradnak, mikor minden más fa csupasz, így a kopár természet jelt ad, hogy igenis télvíz idején is van élet. A házba hozott fa hagyománya a középkorra tehető. A zöld fa jelképezi a kis Jézus megszületését, aki örök életet hoz nekünk. Az 1660-as évekre tehető az első írásos emlék, amikor gyertyával és egyéb díszekkel öltöztették fel a fenyőfát, hogy fényesebben hirdesse az örömhírt.

Ma viszont több lehetőségünk van, hogy milyen formában szeretnénk ezt a hagyományt folytatni. Az egyértelmű, hogy a kivágott és utána eldobott fa nem környezetbarát megoldás. Ha minden magyar család kivágatna egy fát magának, Magyarország fenyőállománya nagyon hamar kipusztulna. Természetesen sarkítottam: a megvásárolható fákat nem a mátrai erdőkből vágják ki, hanem erre szakosodott cégek nevelik 5-8 éven keresztül, és az ünnep közeledtével eladják őket. Magyarországon egész falvak a mezőgazdasági ipar ezen ágából élnek.

Ha nem ragaszkodunk a fa természetességéhez, vegyünk műfenyőt. Előnye, hogy sok-sok évre megoldjuk vele a karácsonyfa-kérdést, vásárolnunk csak egyszer kell. A környezetbarát emberek véleménye viszont megoszlik a műfenyőről. Aki szereti a természetet, nem kedveli maga körül a mesterséges dolgokat. Így sokan élő növény helyett nem tennének műanyag másolatot szobájukba. Aki viszont megbarátkozott az ötlettel, tudnia kell, hogy a műfenyők (mint minden más) előállítása ipari tevékenység, ami környezetszennyezéssel (légszennyezés, vegyszerek használata stb.) jár. Legközelebb az igazsághoz akkor állunk, ha újrahasznosított anyagokból készült műfenyőt vásárolunk. Így nem csak fa kerül otthonunkba, de a körülöttünk lévő hulladéktenger sem nő.

Ha élőfát szeretnénk az ünnepekre természetes fenyőillattal, az nem csak kivágott fenyővel valósítható meg. Megjegyzem, a kivágott fa tulajdonképpen nem is nevezhető élőnek. Gondoljunk a fenyőre mint ideiglenes szobanövényre! Kertészetekben vásárolhatunk fenyőcsemetéket, melyeket földlabdával, vagy cserépben vihetünk haza. Ha ezt a megoldást választjuk, nem pusztítjuk el az éveken keresztül növekedő növényt a pár hetes pompáért.

Bármely megoldást is választjuk, a vásárlás előtt gondoljuk végig, mihez kezdünk fenyőnkkel az ünnep után! Hiába veszünk műfenyőt, ha minden évben kidobjuk, mert megunjuk, kisebbet vagy nagyobbat akarunk. Az élő fával sincs ez másként. Ha cserepes fenyőt vettünk, a legtöbb kertészet vissza is fogadja az örökzöldeket, így gyakorlatilag béreltünk egy szobadíszt az ünnepre. Ha netán mégis kivágott fával ünnepeltünk, azt felszecskázhatjuk, komposztálhatjuk, tűzifaként használhatjuk.

Mindig gondoljunk környezetünkre, hiszen a fenyőfa az örömhír hordozója, ne terheljük vele környezetünket!

Tovább a teljes bejegyzéshez
757 Hits
0 hozzászólás

Inváziós, de hasznos növény a kanadai aranyvessző

Aranyeső, aranyfa, aranyvessző – nevükben hasonlítanak, ám mindhárom elnevezés más-más növényt takar. Nem csoda, hogy sokan összetévesztik őket, hiszen a nevük mellett színük is hasonló: mindhárom növény arany színbe öltözteti a tájat élénksárga virágzatával. Az aranyeső pillangósvirágú, gyerekkorunk egyik legismertebb növénye, az aranyfa pedig az olajfélék családjába tartozik. Mostani főhősünk, a kanadai aranyvessző az őszirózsák „családtagja”.

Fotó: Csonka Péter

A növény az amerikai földrész felfedezése után került át kontinensünkre. A fészekvirágzatúak azon túl, hogy népes család, evolúciós szempontból fejlettek, ezért könnyen hódítják meg az új területeket. Európában a kanadai aranyvesszőt inváziós fajként tartják számon. Bár eleinte csak dísznövényként termesztették, hamar kivadult, és a környező ökoszisztémákat rendre elfoglalta. A faj elterjedését segíti, hogy gyengébb minőségű termőföldeken is megél.

Ez a lágyszárú évelő növény akár 2 méter magasra is megnőhet. Föld alatti gyökértörzse számos járulékos gyökeret ereszt, melyekből később újabb szárak nőnek ki. Ez azonban csak a vadon nőtt növényekre jellemző, a nemesített faj nem ilyen „erőszakos”. Szőrös, hosszú szárából kinövő levelei váltakozó állásúak, sötétzöldek és alsó felükön szintén szőrösek. A virágok a szár csúcsán nőnek. A könnyen felismerhető sárga füzéreket a rovarok előszeretettel porozzák be, ugyanis a kanadai aranyvessző bőségesen termel nektárt. Kaszattermése apró, melyet kis, pitypangéhoz hasonló ernyő repít messze. A földre érkező termés a téli fagyokat is átvészeli, akár 2 év múlva is kicsírázhat!!

A 17. századi európai megjelenését követően sokáig kertészetekben, botanikus kertekben nevelték a kanadai aranyvesszőt. Később a méztermelők húztak hasznot a bőséges virágzatból. A 19. századra viszont meghonosodott, és gyorsan elterjedt Európa-szerte. Parlagföldeket, útszéleket, vasúti nyomvonalakat sajátított ki, sokszor az őslakos fajok rovására.

Fotó: Georg Slickers

Annak ellenére, hogy sokan gyomnövényként tekintenek rá, gyógynövényként is megállta a helyét az idők során. Légúti panaszokat enyhít, ha teát főzünk belőle. Vesebajt gyógyít hatékonyan, gyulladáscsökkentő, vizelethajtó tulajdonsága jótékony hatással van vese- és hólyagbántalmak, húgyúti fertőzések, vesegyulladás esetén, de kisebb vesekövet is képes kihajtani a szervezetből. Nők gombás fertőzés esetén hüvelyöblítőként vehetik hasznát. Borogatás formájában segíthet sebek, ekcéma, bőrgyulladás gyógyulásában.

Bár sok hasznos felhasználása van, fölösleges termeszteni, hiszen találunk belőle eleget a környező domboldalakon, ligeterdőkben vagy akár mezőkön. Ha mégis úgy döntünk, hogy szépsége vagy gyógyhatása miatt kertünkbe ültetnénk, figyeljünk rá, ne hagyjuk nagyon elszaporodni! Gondozására sok figyelmet nem kell szentelnünk, hiszen az egyik legéletrevalóbb növényfajról beszélünk.

Tovább a teljes bejegyzéshez
249 Hits
0 hozzászólás