Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Gyógyítsuk magunkat jógával!

Hosszabb nyári szünet után újraindult az almásfüzitői Egészég- és életmódklub, ahol a helyi lakosok ismerkedhetnek olyan módszerekkel, amelyek testünk és lelkünk gyógyítására alkalmasak. Az elmúlt évek során egyebek mellett hallottunk tanácsokat, hogyan táplálkozhatunk egészségesen, jó-e a stressz, és hogyan lehet kezelni, milyen a helyes alvás, mit tehetünk érte, és találkozhattunk a meditáció különböző formáival is. Szeptember 28-án Rózsár Dániel jógaoktató a jóga tudományát mutatta be. Az est házigazdája, dr. Varsányi Balázs vezette fel a témát.

Rózsár Dániel életútja több mint érdekes. Szoftverfejlesztőként dolgozott évek óta, amikor rájött, hogy több mozgásra, fizikai aktivitásra van szüksége. Ekkor nekiállt keményen sportolni: terepkerékpározás és maratonfutás jelentette számára a felfrissülést. Két éve döntötte el, hogy a mozgásnak egy spirituálisabb formáját is kipróbálja, ekkor találkozott a jógával. Azóta akkreditált jógaoktatóként dolgozik.

A jóga egy életmód – kezdte előadását –, az élet tudománya. A távol-keleti gyógyászat nagyban különbözik az európaitól. Az éghajlati adottságok miatt ott sokkal fontosabb, hogy a betegségeket megelőzzék. Az egészséges ember szemükben nem azonos a nem beteg emberrel; a betegség legkisebb jelei (rossz szájszag, hasmenés stb.) is gyógyítandók szerintük. A jóga ebben az öngyógyításban lehet segítségünkre.

Az előadó vázolta a három létező embertípust, melyekből mindannyiunkban jelen van mindegyik, azonban az arányok különbözőek. A váta típus vékony, törékeny, kreatív és kapkodó. A pitta közepes termetű, határozott céljai vannak, éles logikájának köszönhetően jó szervező. A kapha kifejezés a nagy testűekre vonatkozik, ők azonban jellemzően nehezen motiválhatóak. Típusunk nem csak egyénenként változik, de az életkor és az életmód is hatással van rá. A jóga abban tud segíteni, hogy visszaállítsuk születésünkkor kapott jegyeinket.

A legelterjedtebb a 8 fokozatú jóga, mely szám a fejlődés különböző szakaszaira vonatkozik.

·         1. lépcsőfok az erkölcs: az igazság szolgálata, a békesség megteremtése

·         2. lépcsőfok az életmód: testi-lelki tisztaság, önképzés, lelki élet

·         3. lépcsőfok a testgyakorlás: testünk rendbetétele

·         4. lépcsőfok a légzőgyakorlatok: vele kontrolláljuk vérnyomásunkat, elménk sebességét

·         5. lépcsőfok az érzékek fölötti uralkodás: tudatos választások, nem zsigeri ösztönök

·         6. lépcsőfok a koncentráció: kizárni a világot, tárgyra (pl. gyertyalángra) való kizárólagos figyelés

·         7. lépcsőfok a meditáció: külső segédeszköz nélküli összpontosítás

·         8. lépcsőfok: önmagunk teljes megismerése

Miután megismertük a jóga elméleti sarokköveit, Rózsár Dániel három légzőgyakorlatot végeztetett a közönséggel. Ezzel kiválóan példázta, hogy egy olyan egyszerű mozgás, mint a légzés, mekkora hatással lehet egész testünkre és elménkre. A nézők kérésére az előadó bemutatott egy napköszöntő jógagyakorlatot is. Elmondása szerint nem a legegyszerűbb feladat volt, de kitartó munkával könnyen elérhető a jógának ez a szintje.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1184 Hits
0 hozzászólás

Részese lehetettem pár órára egy falu pezsgő közösségi életének - Vendégségben Kesztölcön

A szőlőnek napfényre, jó táptalajra és gondoskodásra van szüksége, hogy jól teremjen. Kesztölcön mindhármat megkapja. Ezt a helyiek évente meg is ünneplik: borral, musttal, jókedvvel köszöntik az évi szőlőtermést. A hagyományos szüreti mulatság idén sem maradt el, fiatal, idős, férfi, nő, mindenki kivette a részét belőle. Hogy mennyire gazdag a település borokban, azt Kochnyák Sándornak, a falu kisbírójának köszöntőjéből is kitűnik: „Itt annak is van bora / Ki kapát nem fogott soha.”

Volt olyan év, amikor nem sikerült megtartani a felvonulást a rossz időjárás miatt, idén viszont kegyesek voltak az égiek, délután kettőre elállt az eső. Így hintós, lovas, kisvonatos kísérettel vonulhattak át Kesztölcön az ünneplők egészen a rendezvénysátorig.

Az ünnepi programot szintén a hagyományokhoz híven tartották meg. Büszke lehet magára Kesztölc, mert a műsor javát helyiek szolgáltatták, és talán részben ennek is köszönhető, hogy olyan volt a rendezvény, mint egy nagy családi összejövetel.

Aranyosak voltak az óvodások, akik az óvónők segítségével körtáncokat és népi játékokat adtak elő magyar és szlovák nyelven. Őket már a készülődésnél megcsodáltam, mert a hideg ellenére nagy fegyelemmel készülődtek, öltözködtek a sátorral szomszédos fogadóban. A falu büszkesége, a Pávakör vegyes kórus magabiztos, színvonalas produkciójával megalapozta a rendezvény hangulatát: azzal, hogy a közönség egy része lelkesen velük énekelt, egy közösségé kovácsolták a jelenlévőket.

Számomra mindig élmény az is, hogy Kesztölc kétnyelvű. A több mint 300 éve érkezett szlovák telepesek részévé váltak a falu életének, itt maradtak családjukkal együtt. Kestúcon ma is működik szlovák önkormányzat és gazdag együttműködést ápolnak szlovák testvértelepülésekkel. Így aztán természetes, hogy a szüreti mulatságon is voltak szlovák vendégfellépők. A CSEMADOK kórus például szlovák és magyar népdalokat énekelt. Ezen a ponton már a Szlovákiából érkezett vendégek is bekapcsolódtak az öröméneklésbe. A kórus után fellépő énekes-harmonikás duó produkcióját is remek élmény volt hallgatni: lehetetlen volt ellenállni a sodró lendületű, jókedvű párosnak. Bár szinte egy szót sem értettem, a dalok tematikáját-hangulatát kiválóan átadták.

Az ének után a tánc vette át a főszerepet, és nem csak a néptánc. Volt hip-hop és hastánc egyaránt. A pálmát mégis a nyugdíjasok vitték el humoros fellépésükkel. Bár mindegyikük két szerepet vállalt magára, szerepzavarban senki nem volt. Az asszonyok hátukon férfiruhát viseltek, és tarkójukra férficelebek álarcát tették, így illusztrálva Oroszlán Szonja Micsoda nő ez a férfi dalát.  Fergeteges sikert arattak, és ekkor már az egész sátor énekelt, tapsolt és táncolt.

Nem volt egyszerű dolgunk nekünk, akik főként a gyerekek számára hoztunk játékokat, mert a rendezény helyszínén szinte egy gombostűt sem lehetett volna leejteni, annyian voltak a vendégek. A sátor egyik sarkában igyekeztünk megfelelni az elvárásoknak, és azt hiszem, ez sikerült is, mi (a Tatai Környezetvédelmi Zrt.), ahogy szoktuk, részben gondoskodtunk arról, hogy a már hagyománnyá vált korongozás idén se maradjon el. Zsilinszky András felkérésünkre évek óta Zala megyéből eljön, és hosszú órákon át tanítja a fiatalokat, hogyan kell korongozni, és a megformázott tárgyakat megfesteni. Türelme és jó kedélye úgy tűnik, végtelen. Emellett környezetvédelmi cégként természetesen környezettudatosságra nevelő játékokat vittünk: hulladékhorgászós, célba dobálós aktivitásunkat az ifjabb korosztálynak szántuk. Bizonyítékát is kaptuk annak, hogy megfeleltünk az elvárásoknak. Nem csak abból, hogy amíg ott voltunk folyamatosan tolongtak a gyerekek, és játszani szerettek volna, egymás kezéből kapva ki a horgászbotot, de egy helyi apuka meg is jegyezte: „Nahát, hogy maguk milyen ügyesen lekötik a gyerekek figyelmét!”. Természetesen vittünk idén is totót, és számomra igazi öröm, hogy évről évre jobb eredmények születnek. Pedig minden évben új kérdéssort állítunk össze!

Tovább a teljes bejegyzéshez
344 Hits
0 hozzászólás

Otthon, akár a természetben

A héten beköszönt a csillagászati ősz, a meteorológiaiban pedig már benne járunk. Ha ezt nem is tudnánk, nap mint nap érezhetjük ebben a különösen hűvös szeptemberben. Tempósan rövidülnek a nappalok, kevesebb természetes fénnyel kell beérnünk, és bár rövid időre elkápráztat bennünket a színpompás ősz, a megnyugtató, harmóniát sugárzó zöld szín napról napra fogyatkozik körülöttünk.

Ha kertes házban élünk, szerencsések vagyunk, mert annyi örökzöldet ültethetünk magunk köré, amennyit szeretnénk, így a téli hónapokban sem kell lemondanunk e szín jótékony hatásáról. Aki városban él, és ritkán jut ki a természetbe, vagy akár egy szépen gondozott parkba, annak csak ritkábban van része ebben a kellemes élményben.

De van megoldás, lakásunkba is varázsolhatunk egy kis természetet, szobanövényekkel. Nem csak azért érdemes zöld növényeket beszerezni otthonunkba, mert nyugtatóan hatnak ránk jelenlétükkel, színükkel, de még a levegőt is frissítik.

Sokan azért nem vesznek szobanövényt, mert félnek, hogy nem értenek a gondozásukhoz, vagy úgy érzik, nem eléggé napfényes a lakásuk. Esetleg tartanak attól, hogy nem lesz elegendő idejük foglalkozni a növényekkel.

Nos, arra bátorítom olvasóimat, hogy ha még nincs otthon cserepes növényük, bátran szerezzenek be néhány könnyedén kezelhető, igénytelen, mégis szép növényt. Mert természetesen vannak ilyenek. Szerintem a következőkből érdemes válogatni.

Az anyósnyelv hosszú, általában zöld-sárga leveleivel kimondottan szépen mutat még egy sötét lakásban is. Igazi túlélő. Egyetlen, amit nem tolerál, ha túlöntözzük. Elég, ha csak akkor kap vizet, amikor földje már nagyon száraz. A NASA kutatásai szerint sok mérgező anyagot szűr ki a levegőből (benzol, formaldehid). Árnyékos helyen és félárnyékban egyaránt tarthatjuk, sőt, ha az ajtó mellé helyezzük, még a szerencsehozó sárkányokat is bevonzza – a kínai hiedelem szerint. Bár nem vagyok biztos abban, hogy tudnánk velük mit kezdeni, hiába láttuk az „Így neveld a sárkányodat!” című filmet. :-)

A könnyezőpálma otthona a dzsungel, ahol az aljnövényzet alig jut fényhez. Így ez a növény sem igényel sok fényt. Szereti a nyári melegeket (ilyenkor bőségesen kell öntöznünk, sőt jó, ha vízzel permetezzük a leveleit), de a téli, fűtött szobában szintén jól érzi magát. Néha érdemes lezuhanyozni, vagy ha túl nagyra nőtt ehhez, vizes szivaccsal lemosni.

A díszcsalánt elsősorban gyönyörű színes leveleiért szeretjük. Pompás dísze lehet lakásunknak. A Távol-Keletről származó növény szereti a fényt, de a félárnyékban is jól elvan. Tápdús virágföldbe ültessük, és nyáron öntözzük bőségesen!

A sárkányfa (szerintem leginkább az IKEA által teremtett divatnak köszönhetően) a modern lakások egyik legelterjedtebb dísznövénye. Levegőtisztító tulajdonsága miatt városi lakásokba kifejezetten hasznos. Ha azt szeretnénk, hogy szépen növekedjen, tartsuk félárnyékos helyen! A talaja legyen mindig nyirkos, de ne öntözzük túl, mert gyökere könnyen rothadásnak indul. Meghálálja, ha tápoldattal kezeljük.

Ha nagyobb növénnyel díszítenénk lakásunkat, a zámia tökéletes megoldás. Öröm ránézni ragyogó fényes, méregzöld leveleire. Nagy túlélő. Olyan, mint a teve, csak nem a púpjában, hanem a gyökérgumóiban raktároz sok vizet, ezért ritkán kell öntöznünk. Télen ajánlatos még kevesebb vizet adni neki. Világos vagy félárnyékos szobába helyezzük, a közvetlen napfényt nem szereti.

Az agglegénypálma – mint neve is utal rá – nem igényel túlzott gondoskodást, mégis felfelé törő viaszos leveleinek köszönhetően mutatós. Bármilyen adottságú lakásban, irodában jól érzi magát. Megmaradásának szinte egyetlen feltétele, hogy ne öntözzük túl. Jól tolerálja a száraz környezetet. Egész évben növekszik.

Ha futónövényt szeretnénk ültetni, a zebrapletyka az egyik legjobb választás. A Mexikóból származó dísznövény nem bírja a fagyot, úgyhogy csak szobában tarthatjuk. Közvetlen napsütésnek ne tegyük ki, ha nyárra ki tudjuk tenni az erkélyre, válasszunk árnyékos helyet neki! Öntözni rendszeresen kell, de a túlöntözés a zebrapletyka halálát jelenti. Hogy növényünk dús maradjon, az elnyúlt hajtásokat csípjük vissza!

El tudunk képzelni lépcsőházat zöldike nélkül? Nehezen, ugye? Legjobb, ha polc tetejére vagy mennyezetről lelógatva helyezzük el. Alkalmazkodóképessége meglepő: bármilyen körülmények között szép dísze lehet lakásunknak. Kedveli a világos helyeket, de a közvetlen napsütés tönkre teheti leveleit. Két öntözés között a földet hagyjuk szinte teljesen kiszáradni, és ne felejtsük el, hogy ez nyáron hamarabb bekövetkezik, mint télen!

Talán néhány olvasómat sikerült rábeszélnem, hogy befogadjon lakásába legalább egy zöld növényt. Reménykedem!

Tovább a teljes bejegyzéshez
492 Hits
0 hozzászólás

Réti legyezőfű: a természetes aszpirin

Ha nem szívesen veszünk be gyógyszereket, és hiszünk a hagyományos gyógymódokban, a réti legyezőfű igazi adu ász. Ha például aszpirinra lenne szükségünk, tökéletes helyettesítő ez a növény. Magyarországon kevésbé elterjedt, de vannak országok Európában és Nyugat-Ázsiában, ahol nagy mennyiségben nő, sőt Észak-Amerikában is meghonosították egykor a telepesek.

A franciák „a mezők királynőjének” nevezik, talán azért, mert a virágát magasan fenn hordja, királyi a tartása, vagy mert rendkívül hasznos gyógynövény. Hazánkban több néven ismert, egyes vidékeken Szent János kenyerének, máshol bajnócának vagy varjúmogyorónak hívják.

Fotó: Csonka Péter

A réti legyezőfű a nedves környezetet kedveli, ezért élőhelye leginkább mocsarak, nyirkos talajú rétek vagy patakok partja. Két méter magasra nő általában, szára szögletes, üreges, pirosan erezett. Levele tagolt, fűrészes széle miatt leginkább a cickafark leveléhez hasonlít. Virágai legyező alakú bogernyőkben nyílnak (innen a növény neve). A virágok hat szirma halványsárga. Kisebb testvére a koloncos legyezőfű, melyet részben levele és mérete alapján különböztethetünk meg tőle. És míg a réti legyezőfű a vizes terepet kedveli, a koloncos legyezőfű a szárazabb, napsütötte rétek virága.

Július-augusztus hónapban nyílnak ki a réti legyezőfű virágai, ekkor gyűjthetjük, ha házilag szeretnénk gyógyhatását hasznosítani. Érdemes is foglalkozni ezzel, mert sokféle betegséget enyhít, gyógyít. Másfél évszázaddal ezelőtt fedezték fel kutatók, hogy a legyezőfű egyik fontos hatóanyagát, a szalicilsavat mesterségesen is elő lehet állítani. Így születhetett meg a világ talán legáltalánosabban használt gyógyszere, az aszpirin. Igaz persze, hogy a növény hatóanyag tartalma ennél gazdagabb, és nincs mellékhatás-kockázata sem. Persze egyszerűbb bemenni a patikába aszpirinért, mint a vízparton hajolgatva legyezőfüvet keresni, szedni, szárítani…

Fotó: Csonka Péter

A virágos hajtást megszárítva finom teafüvet nyerünk. Kombinálhatjuk más gyógynövényekkel is, például kiváló megfázás elleni teát főzhetünk, ha összekeverjük hársvirággal, bodzavirággal és mezei kakukkfűvel. Ebből a keverékből két evőkanálnyit tegyünk egy liter forró vízhez, és hagyjuk tíz percet állni. Napi 3-5 csésze tea segít egészségünk visszaszerzésében. Emellett közismerten jó vizelethajtó és vértisztító hatású. Izzasztóként is szokták használni, de hólyaghurut, vesegyulladás és reuma esetén is segít.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1494 Hits
0 hozzászólás

Egerészölyv: a mezei pockok réme

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2012-ben első alkalommal internetes szavazással választotta ki, hogy melyik védett madarunk legyen az év madara. A felkínált három lehetőség közül az egerészölyv kapta a legtöbb szavazatot.

Fotó: Csonka Péter

Hazánk, egyben Komárom-Esztergom megye leggyakoribb ragadozómadara. Szinte mindenütt megtalálható, ahol erdős területek, ligetek vagy nagyobb facsoportok vannak. Nem csoda hát, hogy számos népi nevét ismerjük, melyek leginkább viselkedésére, megjelenésére és vadászati módjára utalnak: sívókánya, sírókánya, nyávogó kánya, egerésző ölyv, egerész-kánya, nyulászú kánya, nyulászú kanyó, egerésző, ölü, ülü, tarló kánya, berki kánya stb.

Európa teljes területén fellelhető, valamint Közép-Ázsiában is találkozhatunk vele. Északról télen Afrikába vándorol, Magyarországról viszont nem mozdul, itthon van egész évben. Ragadozó madarakhoz méltóan nagyméretű: 110-130 cm-s szárny-fesztávolságának köszönhetően az égen már messziről felfedezhetjük. Tollazatának színe a barna szinte összes árnyalatát magában foglalja: a fiatal egyedek világosak, részben már-már fehérek, de az idő múltával egyre sötétedik színük. A kifejlett madarak sötétbarnák, ám földrajzi fekvéstől függően léteznek világos és vöröses tollú példányok is.

Nyílt helyen vadászik, gyakran láthatjuk szántók, tarlók, legelők vagy mezőgazdasági területek fölött keringeni. Rendszeresen ül ki magányos fára, oszlopokra vagy más kiemelkedő pontokra. Rövid, de erős lábával és éles karmaival főként kisebb emlősöket ejt el. A földművelők körében kedvelt madárfaj, hiszen a kártékony rágcsálókat előszeretettel pusztítja. Étrendje mindemellett változatos, az apró rovarokra, békákra, kígyókra, pockokra, mókusokra is lecsap – attól függően mit talál. Olyannyira alkalmazkodik a fellelhető táplálékmennyiséghez, hogy azokban az években, mikor elszaporodnak a mezei pockok, az egerészölyv is több tojást költ. Télen, mikor kevesebb a táplálék, beéri más állatok által elejtett dögökkel.

Fotó: Csonka Péter

Az egerészölyv 2-3 évesen válik ivaréretté, és kiválasztott párjával általában életük végéig együtt maradnak, ami sokszor 26 évet is jelenthet. Fészkét szinte mindig fára építi, melyben 2-3, ritkán 4 tojást rak március-április fordulója környékén. Bár a 35 napos költésben a tojóé a főszerep, a hím is kiveszi belőle a részét. A fiókák már júniusban elhagyják a fészket, majd még pár hétig a szülőkkel együtt maradnak.

Hazánkban 15-30 ezer pár él, de sok példány elpusztul áramütés, gázolás vagy vadászat miatt, ezért védett fajként tartják nyilván. Eszmei értéke 25 ezer forint.

Fotó: Csonka Péter

Tovább a teljes bejegyzéshez
790 Hits
0 hozzászólás