Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Hogyan lehet barátunk a stressz?

Az időjárási viszontagságok ellenére voltak érdeklődők az almásfüzitői Egészség- és életmódklubban, ami nem csoda, hiszen a témája szinte mindenkit érint. A stressz következményeitől bárki szenvedhet, legyen férfi vagy nő, nyugdíjas, vagy még naponta munkába járó ember, állást kereső fiatal, vagy akár kisgyerekével otthon lévő anyuka.

Boda Gabriella életvezetési és humán tanácsadó előadásának legfőbb üzenete, hogy a stressz nem üldözendő rossz, hanem olyan jelenség, amelyre figyelnünk kell, és meg kell tanulnunk kezelni. Az ő tapasztalata szerint az emberek nagy része a stresszt rossznak, problémának, kerülendőnek tartja. Más az ő meggyőződése, és hamar rávezette a jelenlévőket is, hogy a stressznek van pozitív hatása, sőt, aki ügyes, lelki fejlődése szolgálatába állíthatja. Látszólag egyszerű a recept: figyelnünk kell testünk jelzéseire, így felismerhetjük, hogy egy-egy helyzet következményeként, mikor válaszol stressz-reakcióval szervezetünk, így azonnal tehetünk is ellene.

A stresszről, különösen Magyarországon nehéz úgy beszélni, hogy ne hangozzék el Selye János neve, akit több ország is magáénak vall, joggal. Bécsben született, édesapja magyar (több apai ági felmenője magyar orvos), édesanyja osztrák volt, ő maga pedig állampolgárságát tekintve kanadai osztrák, aki soha nem tagadta meg magyarságát. Előadónk is beszélt röviden Selye stresszelméletéről, az általános adaptációs szindrómáról. Szóba került az úgynevezett üss vagy fuss válasz (avagy őz reakció), amelyet először Walter Bradford Cannon, amerikai orvos, neurológus írt le. Ennek a lényege, anélkül, hogy részletes fiziológiai fejtegetésbe bonyolódnánk, hogy a szervezetünk vészhelyzetben készenléti állapotba kerül, amelyet a vegetatív idegrendszer szimpatikus része szervez meg. Ez biztosítja az esetleges önvédelmet vagy menekülési lehetőséget. Gyorsul a lélegzés, emelkedik a vérnyomás, több vérhez és energiához jutnak az izmok azáltal, hogy kitágulnak az erek és nő a vércukorszint, azokon a testtájakon pedig, amelyekre nincs szükség a menekülésnél, beszűkülnek az erek. Látszólag egyszerű folyamat, ám valójában igen bonyolult védekező mechanizmus szervezetünk részéről. Ez tette egykor lehetővé, hogy az ősembereknek legyen valami esélye például a kardfogú tigrissel szemben, vagy ennek köszönhető ma, hogy autót vezetve, vészhelyzetben sokan félre tudják rántani a kormányt, elkerülendő egy frontális ütközést.

A stressz ilyen helyzetekben egyértelműen hasznos, váratlan vészhelyzetre adott reakció, jön és elmúlik, amint elmúlt a veszély. Ha azonban tartósan fennmarad, könnyen belátható, hogy pusztító is lehet, a szervezetünk képtelen károsodás nélkül elviselni az állandó készenlétet.

Nehézséget jelenthet, hogy manapság egészen más helyzetek is kihozzák belőlünk ugyanezt a reakciót, olyan események, amelyekkel kapcsolatban sokszor nem gondolunk arra, hogy stressz-reakciót váltott ki belőlünk. Amikor például nem állunk ki magunkért, nem képviseljük az érdekeinket, folyton stresszben élünk, ez pedig életminőségünket rombolja, sőt számos betegség forrása lehet. Pedig ha időnként visszaszólunk kiabáló főnökünknek, megvédjük magunkat, nő önbizalmunk, és ez esélyt ad arra, hogy jobban, kiegyensúlyozottabban éljünk hosszabb távon.

Az első lépés a jó stresszkezelésre, hogy felismerjük ezeket a szituációkat, akár a fizikai jelekből. Erre konkrét példákat is kaptunk az előadótól. Ilyen lehet, hogy mellkasi légzésre váltunk, azaz kapkodjuk a levegőt, ha felgyorsul, szaporává válik szívverésünk, vagy ha valaki hirtelen nagyon sokat beszél, bár nem jellemző rá, vagy épp elakad a szava. Tünet lehet még tartós stressz esetén a koncentrációhiány, a motiválatlanság, a levertség és a depresszió. Ha felismerjük a problémát, dolgozhatunk a megoldáson.

Az első lépés az azonnali feszültségoldás. Végezhetünk néhány egyszerű gyakorlatot: lélegezzünk tudatosan, figyeljünk arra, hogyan veszünk levegőt és jó erősen fújjuk ki. Sétáljunk mezítláb a fűben, ha tehetjük, vagy álljunk szó szerint két lábbal a földön. Néha még egy-egy hirtelen kicsúszott káromkodás is oldhatja a feszültséget, de érdemes bizonyos feszültségoldó módszerekkel mértékkel élni, mert például van, akit a tányértörés megnyugtat, de esetleg abban, akihez hozzávágtuk, stresszt generál.

Sokszor az üresjárat sem jó, mert amikor nincs semmi dolgunk gyakran megoldatlan ügyeinken kezdünk rágódni. Ilyenkor tegyünk valamit! Még egy „nemszeretem” mosogatás is jobb, segít oldani a feszültséget. Vagy relaxáljunk! A rendszeres táplálkozás és a mozgás is fontos. Sokszor elég egy kellemes séta, egy jó kirándulás, vagy a zenehallgatás esetleg a tánc. Figyelmet kell fordítanunk a pihenésre is, bátran álljunk meg néha egy kicsit, lazítsunk, nem kell mindent azonnal megcsinálni, sok minden megvár. Az a rengeteg inger, amely egy hétköznapi bevásárlás közben ér minket – zene a bevásárlóközpontban, reklámdömping, színek kavalkádja, villogó feliratok – szintén ellensúlyozható, ha otthon például vacsora közben nem kapcsoljuk be a tévét, csökkentjük az ingereket.

Ugye, milyen egyszerű?!

Tovább a teljes bejegyzéshez
901 Hits
0 hozzászólás

Ez nem fából vaskarika! Reális lehetőség a vörösiszap újrahasznosítása

Az idei, szám szerint ötödik Ökoindustria Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállítás helyszíne a budapesti Vasúttörténeti Park csarnoképülete volt. A tömegközlekedési eszközzel nehezen megközelíthető helyszín is szerepet játszott abban, hogy kevés laikus érdeklődő látogatta meg az eseményt. Igaz, egy szakkiállítás elsősorban a szakmának szól, de több olyan kiállítóval találkoztam, akik civileknek is igazán sok érdekességet tudtak volna mondani, nem is beszélve azokról a környezetvédelmi civil szervezetekről, akik számos érdekes témát bemutattak. Örültem volna, ha sok nem szakmabeli érdeklődő hallhatta volna Dr. Kovács Balázs előadását a vörösiszap újrahasznosításának lehetőségeiről. Persze ez egy igen bonyolult, több szakmát érintő ügy, ám nem kevés olyan vetülete van, ami bárki számára izgalmas lehet, aki népszerű tudományos szinten csak kicsit is érdeklődik a környezetvédelem, vagy a technika fejlődése iránt. Almásfüzitőn cégem több vörösiszap-tározó tájba illesztését végzi, számunkra tehát magától értetődően ez fontos kérdés, minden vonatkozásában.

Egyre több tudományos munka foglalkozik a vörösiszap újrahasznosításával – kezdte előadását Kovács Balázs. A több szempontból is előremutató újrahasznosítást az EU hulladékgazdálkodási irányelve is kiemelten fontosnak tartja. Földünket tesszük élhetőbbé azzal, hogy egy legalább részben újrafeldolgozható vagy új nyersanyaggá alakítható anyagot nem tározókban helyezzük el, nem ott őrizzük az idők végeztéig. A vörösiszap ritka fémeket tartalmaz, melyek a világon csak korlátozott mennyiségben és csak bizonyos területeken bányászhatóak, miközben különböző ipari tevékenységeknél létfontosságúak. Jogosan merül fel hát a kérdés, hogyan lehetne ezekhez hozzájutni.

Különböző országok más és más módszerekkel kezelik a vörösiszapot – ismertette az előadó. Sok ország, köztük Görögország, Ausztrália, Franciaország, évtizedeken keresztül egyszerűen a tengerbe engedte, ami, lássuk be, nem túlzottan környezetbarát megoldás. Ezt a módszert néhány éve betiltották, így jelentősen felgyorsítva az újrahasznosítást célzó kísérleteket. A világ számos országában ugyanis a gyárak nagy része nincs felkészülve a tárolásra. Pedig éppen ez a másik lehetőség a vörösiszap kezelésére, hogy mint Almásfüzitőn is, tározókban helyezik el. Éppen ez teszi lehetővé, hogy ma a feldolgozás lehetőségein gondolkodjunk. A jövő egyértelműen az újrahasznosításé! Bár illúzió, hogy nulla hulladék keletkezzen ennek során, de jelentősen csökkenthető a tárolandó anyag mennyisége, ráadásul a ritka földfémeket kinyerhetjük. A maradék anyag egy részét fel tudja használni az építőipar. A vörösiszap és az erőművi pernye elegyéből például geopolimer állítható elő, ami a térkőgyártás egyik alapanyaga lehet. A cél csak a haszonanyagok minél nagyobb mértékű kinyerése és a vörösiszap közel teljes mennyiségének hasznosítása esetén valósítható meg. 

A vörösiszapok, függően a feldolgozott bauxit minőségétől, az alkalmazott technológiától, különböző összetételűek lehetnek. Almásfüzitőn a vörösiszap egyebek mellett céliumban, lantánban, neodímiumban, ittriumban gazdag. Mind kiváló nyersanyag a hi-tech ipar számára.

A kinyerés módozatát illetően fontos kísérletek folynak szerte a világon és Almásfüzítőn is. Ma már az a legfőbb kérdés, hogyan lehet a laboratóriumi folyamatokat az iparba átültetni, mennyire lehet a folyamat költséghatékony és környezetbarát. A kutatás csak számos szakterület képviselőjének együttes munkájával oldható meg, így részt vesz a munkálatokban vegyész, kémiai analitikus, mineralógus, alkalmazott matematikus, környezetmérnök, folyamattervező mérnök, anyagmérnök, eljárástechnikus és még sokan mások. Almásfüzitőn hazai egyetemek és neves szakértők is részt vettek a munkában, így a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Cemkut Cementipari Kutató Kft. és egyéni szakértők.

Minden módszer számos előnnyel és hátránnyal bír – hallottuk az előadótól. A savas kioldás vagy hidrometallurgia nagy savigénnyel jár, ami költségessé teszi az eljárást. Ekkor sav hozzáadásával a vörösiszapból ülepítés során különböző anyagok válnak ki, mint vas, alumínium vagy szkandium. Egyszerűségét tekintve előnyös ez a módszer, hiszen a sav munkájához csak a gravitáció kell, azaz, hogy leülepedjenek ezek az anyagok. Egy másik módszer a pirometallurgia, ami a magas hőmérsékleten való kezelést jelent. Az olvasztás során nyersvasat nyerhetünk ki, a salak savazása során pedig alumíniumhoz és különböző ritka földfémekhez juthatunk.

Hogy minél hatékonyabban kinyerhessük a ritka földfémeket, a kísérlet része az is, hogyan lehetne a vörösiszapot előkészíteni, hogy jobban viselkedjen a folyamat során. A savas kioldás és ülepítés mellett például különböző szeparációs módszereket is teszteltek. Rázás, centrifugálás, ultrahangos aktiválás, savazással való gélesítés – szerepelt eddig.

Összefoglalva a tanulságokat, azt mondhatjuk, hogy bár még nincs meg a tökéletes felhasználási eljárás, a mozaik darabjai kezdenek összeállni. A jövőben a legjobb módszerek kikísérletezésére ajánlatos egy kisüzemi technológiai sort összeállítani, hogy élethűbb körülmények között folytatódhasson a tesztelés. A vörösiszap felhasználásának nem ismerjünk minden lehetőségét, idővel újak jelenhetnek meg – jelentette ki Kovács Balázs. 

 

Tovább a teljes bejegyzéshez
1948 Hits
0 hozzászólás

Bennünk van boldogságunk kulcsa

Novemberben igazi sztárelőadót hívott meg Almásfüzitőre a község Egészség- és életmódklubja. Ezt már a terembe lépve, a közönséget megpillantva is megállapíthattuk: a székekben leginkább fiatalok ültek, akik Győrből, Komáromról érkeztek, sőt, volt, aki Szlovákiából utazott át az előadásra.

Lippai Marianna életútja nem a megszokott kerékvágást követte. 1997-ben született meg lánya, akiről 5 és fél évesen derült ki, hogy gyógyíthatatlan immunbetegsége halálos kimenetelű. Ezen a ponton a család élete alapjaiban változott meg, minden percüket úgy élték meg, mint fentről kapott ajándékot – vallja Marianna. Utolsó együtt töltött napjukon az anya ígéretet tett lányának: életét boldogan fogja tölteni nélküle is. Azóta az ország egyik legismertebb motivációs előadója lett, ÉLETKEdv nevű Facebook-oldalát több mint 185 ezren követik.

Nem kell betegnek lennünk, hogy ráébredjünk: minden okunk megvan, hogy örüljünk életünknek –kezdte legfőbb hitvallásával Almásfüzitői előadását. Ez nem azt jelenti, hogy életünkben minden hibátlanná és nehézségektől mentessé válik. Problémák mindig is lesznek, nem tudjuk elkerülni őket! Nem is érdemes, de mindig találhatunk kapaszkodót. A legfontosabb, hirdeti az Életkedv-szellemiség, hogy megtanuljunk örülni az apró dolgoknak is. Sokszor nem mérjük fel problémáink reális mértékét, hajlamosak vagyunk a bolhából elefántot csinálni. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy gyakran kifogásokat keresünk, okokat, miért is nem tudunk egy problémán túllendülni.

A megoldás bennünk van! Lippai Marianna őszintén úgy gondolja, hogy ha mérgesek tudunk lenni, ugyanúgy nyugodtak is lehetünk, ugyanis mi magunk döntünk, hogy melyik utat választjuk. A környező világtól különböző impulzusokat kapunk, melyekre nincs hatásunk: nem tőlünk függ, hogy a dugóban ledudálnak-e minket vagy sem. Az viszont igenis a mi választásunk, hogy ez 30 másodpercig zavar bennünket, vagy 2 órát bosszankodunk rajta. Sőt, rosszabb esetben még a munkába is magunkkal visszük, és másokkal megosztjuk, mintha ez egy lényeges információ volna, ahelyett, hogy egy vállrándítással letudtuk volna a történetet. Meg kell tanulnunk higgadtnak maradni, hiszen a bosszúsággal csak magunknak ártunk – a ránk dudáló sofőr életét ez semmiben nem befolyásolja.

Marianna egy másik példát is felhozott: sokak napját a horoszkóp rontja el már reggel. „Rossz előjelekkel” nehéz pozitívan hozzáállni a naphoz. A horoszkópok megbízhatóságáról mosolyogva gyónta meg: rádiósként az ő feladata volt megírni a napi jóslatokat, és tette ezt minden tudományos alap nélkül.

Nem is lehet mindig tudományosan megközelíteni az embert, hiszen érző lények vagyunk. A legtöbb esetben nem kell pszichológushoz fordulni, higgyük el, pár kedves szóval sokat segíthetünk a körülöttünk élőknek. Ugye, mennyivel jobban érzi magát kolléganőnk, ha észrevesszük újonnan vásárolt cipőjét vagy új frizuráját… Ami saját életünket illeti, igyekezzünk egyéni világunkat kifejezni! Szabad kakukktojásnak lennünk, ha ezzel a magunk világát tesszük élhetőbbé, kellemesebbé. Ugyanakkor nem kell utálnunk azt, aki ezért nem szeret minket, hiszen ezzel is csak magunknak ártunk.

Összegezve az este tanulságait, ne kívülről várjuk boldogságunkat! Gyógyszerek, pszichoterapeuta, kényszeres párkapcsolati ragaszkodás – ezek mind külső segítségek, de a valódi megoldást magunkban kell keresnünk.

Tovább a teljes bejegyzéshez
3876 Hits
0 hozzászólás

Az ember apró cimborája: a barátposzáta

Bár szereti az ember közelségét, mégsem emiatt hívják barátposzátának, hanem a hím feje búbján hordott fekete sapka miatt. A sötét folt a szerzetesekre emlékeztette az embereket. Számos népnyelvi neve mind erre a jellegzetességére utal: barátfülemüle, papfülemüle, fekete folt. Szép, dallamos, hosszú éneke miatt is jól ismert madár. Közeli rokona, a sokszavú poszáta komoly filmes karriert futott be, Az éhezők viadalában a főszereplő Katniss Everdeen védjegye lett.

A barátposzáta Eurázsia meleg és mérsékelt részein honos, de Észak-Afrikában sem idegen. A Dél-Európában élő egyedek egész évben helyben maradnak. A hűvösebb éghajlaton élők viszont télen melegebb vidékekre vándorolnak. A faj érdekessége, hogy minél északabbra fekvő vidéken honos a pár, annál délebbre vándorol a hideg hónapokra. Hazánkból is elköltözik többnyire, de ha gondos gazda etetőjére talál, szívesen nálunk tölti a telet. A hosszú vándorút előtt felhalmozott testsúlyuk, amely nélkülözhetetlen a több ezer kilométer megtételéhez, lomhábbá teszi őket. Ezért sajnos könnyebben esik ragadozó madarak áldozatául ebben az időszakban. A dús cserjésekben érzi igazán otthon magát, de bozótosok, bokorsávok, városi parkok, kertek is gyakran szolgálnak élőhelyéül.

A barátposzáta 15 cm hosszúra nő meg, szárnyfesztávolsága elérheti a 23 cm-t, tehát a verébnél valamivel kisebb. A poszátafélék között is elég kisméretűnek számít. Tollazata nagyrész szürke, háta kissé barnás árnyalatú. A fiatal egyedek fejteteje barna, a tojóké pedig rozsdavörös. A fekete fejfedő a felnőtt hímek kiváltsága. Csőre olyan, mint egy ár. A már említett sokszavú poszáta feljegyzések szerint ezt szinte fegyverként is használja. Ha egy kisebb állat, egy macska például megtámadja fészküket, a poszátapár bátran rátámad, és elűzi.

A békésebb barátposzáták inkább csak apróbb élőlényekre vadásznak a fák lombkoronájában megbújva. A lesből elkapott rovaroknak, pókoknak, csigáknak vajmi kevés esélyük van a fürge mozgású énekesmadárral szemben. Szintén fontos táplálékforrás számára a viszonylag magas cukor- és vitamintartalmú bodzabogyó. A sok-sok madárfaj között a barátposzáták is előszeretettel látogatják ősszel és részben télen is ezeket a bogyóktól roskadozó bokrokat. Aki madárbarát kertet szeretne, kialakítása során tartsa szem előtt, hogy olyan cserjéket, fákat is ültessen, amelyek télvíz idején eleséget biztosítanak a nálunk telelő barátposzátáknak. Szívesen fogadnak bármilyen más lágy táplálékot, legyen az gyümölcs, zöldség vagy akár tejtermék.

Monogám madárfaj. A hím több fészek építésébe is belekezd, mely alapokból a tojó választja ki a fészekrakásra legalkalmasabbat. A fészket száraz növényekből építik, és puha szőrszálakkal teszik kényelmesebbé. Nem tartoznak a jeles építészek közé, kialakított otthonuk szerkezete annyira laza, hogy a rövid költés után általában szét is hullik. A barátposzáta évente kétszer költ május és június között. A 3-7 tojás 11-14 napig tartó kiköltésében mindkét szülő szerepet vállal.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület „Az év madarának” választotta 1993-ban a barátposzátát. Magyarországon a leggyakoribb poszátafaj, ez körülbelül egymillió párt jelent. Bár a hazai és az európai állomány egyaránt mérsékelt növekedést mutat, a fajt Magyarországon védettnek nyilvánították. Eszmei értéke 25 ezer forint.

 

Tovább a teljes bejegyzéshez
1845 Hits
0 hozzászólás

Hazánk ékességei: a magyar és a kései szegfű

Eddig csupa hasznos gyógynövényről írtam, most kivételt teszek, mert szerintem egy virág szépsége önmagában is erény. A szegfűk nemzetsége mintegy 338 fajával leginkább az északi félteke mérsékelt égövén terjedt el.

Ezt az évezredek óta kedvelt növényt számos szimbolikus jelentéssel ruházták fel. Az ókori rómaiak főistenük, Jupiter virágának tekintették. A hűség és az állhatatosság fogalma kapcsolódik hozzá, ezért a középkorban a szerelem és egyben a házasság jelképeként tisztelték. Spanyolországban nemzeti virág. Részben véletlen, hogy a portugáloknál a szabadság jelképe lett, amikor az országban 1933-tól több mint 40 éven át tartó diktatúrát katonai puccsal, egyben vértelen forradalommal 16 óra leforgása alatt eltörölték. A háttérben az ok alapvetően az volt, hogy António de Oliveira Salazar, majd 1968-tól utóda, Marcelo Caetano egyaránt ragaszkodott az egykori portugál gyarmatbirodalom maradványaihoz, ez azonban egyre több katona életét követelte, és a hadsereg, beleértve a vezetőket, ezt megelégelte. 1974. április 25-én reggel a Grandola, Vila Morena című betiltott dallal adták tudtul a rádióban, hogy a hadsereg egységei akcióba lépnek. Ekkor tömegek özönlöttek az utcára, és mivel a virágpiacokon a szegfű volt nagy tömegben kapható, így az emberek vörös szegfűt tűztek a puskacsövekbe, a katonai zubbonyok zsebébe. Persze lehet, hogy véletlenek nincsenek, hiszen Franciaországban a katonák a bátorság jelképeként tisztelték ezt a virágot. A királypártiak vörös szegfűt tűztek a mellükre, amikor a vérpadra léptek.

A szegfű a magyar népművészet kedvelt virága. Hímzéseken és fafaragványokon is megtaláljuk a legyező formájú 5 vagy 7 sziromleveles virágokat.

A magyar szegfű csak a Kárpát-medencében terem. Gyerekkoromban kirándulásokon sokszor találkoztam magam is ezzel az igénytelen és mégis szép virággal. Száraz gyepeken nő és erdőszéleken, de tápanyagban szegény talajon, köves, sziklás területen is megél.

Csomókban nő, magassága általában 20-50 centi. Levelei keskenyek, lándzsa alakúak, szélei épek. Júniustól augusztusig bíborrózsaszín szirmai tömött csokrokban virítanak a szár csúcsán. Termése toktermés, a szegfűfélékre jellemzően cikkelyesre hasad – mintha a színes nagy virágzat helyét egy száraz, kemény barna szirmú virág venné át.

Kinézetre nem hasonlító Kárpát-medencei rokona a kései szegfű. Hegységeinkben gyakran találkozhatunk vele: a Pilis, a Bakony és a Gödöllői-dombvidék is őshazájának számít. Nevét értelemszerűen kései virágzásáról kapta, amely a nyár közepétől októberig tart. A kései szegfű szára a közepétől elágazik, és minden szár végén 2,5-4 centiméter átmérőjű virág nő. A virág 5 szirma fehér, közepéig sallangos. A növény levelei hegyesek, szélük fogazott.

A kései szegfű 2015-ben az Év vadvirága szavazaton első helyezést kapott. A Magyar Természettudományi Múzeum pályázatára azonban nem önmagában jelölték, hanem legközelebbi rokonaival, a balti szegfűvel, az István-király szegfűvel, a Lumnitzer-szegfűvel és – lám, milyen a dialektika, ilyen is van - a korai szegfűvel együttesen vett részt a szavazáson. A csoport többi tagja szintén csak a Kárpát-medencében él. A Lumnitzer-szegfű és az István-király szegfű Magyarországon védelem alatt áll, eszmei értékük 100 ezer forint. A fehér szegfűk névre keresztelt csapat két ellenfele egyébként a medvehagyma és a szúrós csodabogyó volt.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1048 Hits
0 hozzászólás