Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Kézmosás: itt kezdődik a higiénia

Sokan tudatosan figyelnek arra, hogy elkerüljék az olyan egyszerű, „hétköznapi” betegségeket is, mint például a megfázás. Egy tavalyi, 2017-es adat szerint, a magyarok évente 40 milliárd forintot költenek vitaminokra, és becslések szerint ez a szám nőni fog a jövőben. Megoszlanak a vélemények arról, hogy szükség van-e ennyi vitaminra, vagy elegendő, ha változatosan táplálkozunk, de ez egy másik cikk témája lehetne. Most csak azért vetettem föl ezt a kérdést, mert igen jellemzőnek tartom, hogy van, akinek egyszerűbb, jobb megoldás bekapni egy pirulát, mint azt, hogy rendszeresen és alaposan megmossák a kezüket. Aki munkahelyen, vagy akár egy plázában, étteremben járt már a mosdóban, találkozhatott azzal a jelenséggel, hogy sokan kézmosás nélkül hagyják el a helyiséget. Pedig a kézmosás a legelső, és szerintem a legegyszerűbb gesztus, amelyet önmagunk egészségéért megtehetünk.

Fotó: Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONEPixabay.com

A kézmosás elhanyagolása persze nem csak önmagunkkal szemben bűn, de így másokat is könnyen megfertőzhetünk. Az orvosok szerint bőrfelszínünk azon részei közül, amelyek a külső környezettel közvetlenül érintkezésbe kerülnek, a kezünk bőre a legszennyezettebb. Kevesen gondolnák, hogy kezünkön nagyságrendileg 250 különböző baktériumtörzs tanyázik, és ezek mindegyike több milliós létszámban.

Ezek után talán jobban érthető, hogy engem bosszant, amikor látom, hogy valaki nem mos kezet, ám kínos lenne emiatt szólni bárkinek. Ezért különösen örülök, hogy 2008-ban az UNICEF életre hívta a kézmosás világnapját, és így évente legalább egyszer téma lehet a széles nyilvánosság számára.

A dátumnak magyar vonatkozása is van, hiszen a kézmosás szerepét a kórokozó baktériumok terjedésének megakadályozásában Semmelweis Ignác (1818–1865) fedezte fel, ezért az ő halálának időpontját, október 15-ét választották e jeles napnak.

Nagyszerű felfedezés és értetlen orvosok

Semmelweis annak idején rájött, hogy a gyermekágyi lázat, amelyben sok anya meghalt, az orvosok és orvostanhallgatók okozták, mert boncolás után átmentek a szülészeti osztályra, és a várandós nőket úgy vizsgálták meg, hogy előtte nem fertőtlenítették a kezüket. Semmelweis hosszas kísérletezést követően választotta a klórmeszet fertőtlenítőszernek 1847 májusában. Ez után kötelezte az orvosokat és ápolókat arra, hogy mielőtt belépnek a szülészeti osztályokra, alaposan mossanak kezet. Az eljárás a következő volt: körömkefével történő szappanos dörzsölés előzte meg a kézmosást, amely során a szappanból származó lúg eltávolította a felesleges zsírréteget és az elszarusodott bőrhámot is. Ez után jött a 4%-os klórmeszes oldat. A klórmész hatására a pici bőrredőkben, bőrrepedésekben megragadó szennyeződések, mikroorganizmusok is elpusztultak. A tökéletes kézmosást eredményező folyamat közel negyedórát vett igénybe.

A kézmosás már akkor sem volt túl népszerű, még a képzett orvosok körében sem. Hiába voltak egyértelműek a statisztikai adatok, amelyből feketén-fehéren kiderült, hogy a kézmosás radikálisan csökkentette az elhalálozások számát. Könnyebb volt Semmelweis Ignácot támadni, és ellenségnek tartani.

Nos, az orvosok ma már alaposan bemosakszanak, és ez ma is néhány perces procedúra, de nekünk elegendő lenne kézmosásonként legalább fél percet erre áldozni erre életünkből.

Hogyan csináljuk?

Nedvesítsük be kezünket lehetőleg meleg vízzel!

Szappanozzunk, akár folyékony vagy hagyományos szappannal!

Dörzsöljük át a kezünket minimum 30 másodpercig! Ne feledkezzünk meg a kézfejről, a csuklóról, az ujjak közéről és a köröm alatti részekről sem! Legyünk alaposak!

Öblítsük le bő vízzel a kezünket!

Tiszta papírtörlővel vagy kézszárítóval szárítsuk meg a kezünket. Ne töröljük kezünket olyan törülközőbe, amelyet többen használhattak előttünk, mert hemzseghetnek rajta a baktériumok!

Ismételjük a fentieket, ha lehet minél többször, de a következő esetekben kivétel nélkül: mosdóhasználat előtt és után, evés előtt és után, amikor hazaérünk, ha „pénzeztünk”, hogy csak néhány fontos alkalmat említsek.

Fotó: Pixabay.com

Mindig lehet rá lehetőség

Ha nincs víz, akkor sem kell kétségbeesnünk. Már a legtöbb szupermarket és drogéria polcain megtalálhatjuk az alkoholos kézfertőtlenítőket. A kis flakonokban rejlő kézfertőtlenítő, vagy az azzal átitatott törlőkendő hatóanyaga rendszerint az alkohol, amely elpusztítja a kezünkön található legtöbb kórokozót: a baktériumtörzsek többségét, a gombákat és számos vírustörzset is. Ezek a termékek rendkívül hatékonyak, víz nélkül használhatóak, így bárhol, bármikor fertőtleníthetjük vele kezünket, a nedvesség pedig pár pillanat alatt magától elpárolog.

Remélem, a kézmosás világnapja idén is segített, hogy sokakhoz eljusson a hír, mennyire fontos az alapos kézmosás.

Tovább a teljes bejegyzéshez
3074 Hits
0 hozzászólás

Katángkóró, a napra néző orvosság

Ez az égszínű szirmú gyógynövény nem csak szép, de rendkívül hasznos is. A kellemetlen emésztési problémák kezelésére épp oly hatékony, mint a vércukorszint-csökkentésre. A katángkóró, avagy mezei katáng, egy Európa-szerte mindenhol megtalálható, vadon termő gyógynövény, amelyet már az ókori Egyiptomban is ismertek és használtak gyógyászati célokra.

Fotó: Csonka Péter

A hűséges és pontos

A virágok jelentéséről szóló régi könyvek a hű szerelem jelképének tartották a katángot, mert örökre a nap szerelmese, hiszen mindig feléje fordul.

Főként nyaranta a reggeli-délelőtti órákban, ha egy parlagon hagyott terület, mező mellett haladunk el, szinte biztosan látunk néhány virágzó katángkórót. Az almásfüzitői vörösiszap-tározó rekultivált, zöld felületein is gyakran találkozunk vele.

Fontos a napszak, mert a katáng virága a nap bizonyos erősségére nyílik csak ki, és déltájban már be is csukódik. A virágnyílás időpontja a földrajzi szélességtől is függ tehát. Mivel virágát meghatározott időben nyitja, és öt óra elteltével zárja, régen virágórákba ültették. A virágaiban még ősszel is gyönyörködhetünk egy ideig, mert virágzása hosszasan, júliustól sokszor decemberig, azaz akár a tél beálltáig is elhúzódhat.

De mi az a katáng?

A fészkes virágzatúak rendjébe, az őszirózsafélék családjába tartozó növényt már régóta ismeri az ember, erre utal magyar és latin neve egyaránt. A magyar neve az ősmagyar nyelvben is jelen volt, vélhetően a dravida kattangu (kóró), illetve kattu (kemény) szavakból vándorolva érkezett meg hozzánk.

Számos társneve ismert, hogy csak néhányat említsek: pattangóré, cikória, napkövetőfű, napranéző, napraforduló, mezei kék liliom, csattogófű, Isten ostora, nagyapó füve. Akad népetimológiás neve is. Ez az eset az, amikor a hallgató, az ismeretlen nevet értelemmel próbálja felruházni, eszerint értelmezi a szót, így lett a katángkóróból például katlankóró. Így mégis jobban hangzik, ugye?! A Balaton mellett és a Kiskunságon jajkóró, Nagykőrösön jajjajkóró a neve. Hogy miért? A növény magtokja ugyanis egy kemény bunkó, amellyel nagyot lehet ütni.

A katáng tudományos neve ókori eredetű. Több műben is szerepel, Plinius intubus néven írt le egy fejfájás ellen használható, a katángra emlékeztető növényt, amelyet szerinte már az egyiptomiak ismertek. Általános vélemény, hogy onnan, Egyiptomból származik a cichorium név. Egyes feltételezések szerint azonban az olasz aláfut jelentésű „cuccerere” szóból származik, ennek magyarázata pedig, hogy a növény igen mély gyökeret ereszt. Bárhogy is, a mezei katáng jelölésére Linné a fenti két nevet, az intubust és a cichoriumot használta föl.

Inni vagy enni?

A mezei katáng megtisztított, megpörkölt és porított gyökeréből készülő cikóriakávé ma már nem a legközkedveltebb kávéfajta. Régebbi időkben azonban sokan használták a cikóriát kávépótlékként. Ezt még gyerekek is megihatták, ugyanis a kávé alkaloidája, a koffein nem található meg benne. Magyarországon az 1950-es évekig mintegy 3000 hektáron vetették, főként „kávé”-alapanyagként.

A katáng régen igen népszerű zöldségféle is volt, fehérrépára emlékeztető gyökerét, valamint a leveleit is fogyasztották, sőt a gyökérzetet télire is eltették, és sokszor annak friss hajtásait is felhasználták. Szeszt is főznek belőle, illetve megpörkölt gyökerével sört festettek néhol.

Nyersen fogyasztva salátaként, vagy párolva ma is épp olyan ízletes kiegészítője lehet ételünknek, mint amilyen egészséges. Jó szívvel ajánlom szendvicsbe sonkával, sajttal, esetleg egy kevés majonézzel körítve. Esetleg salátának, ahogy régen fogyasztották.

Hol volt, hol nem volt…

A katánghoz legendák is kapcsolódnak. Egy régi angol népmese szerint a katángkóró virágai azért olyan vakítónak kékek, mert egy elhajózott, ám soha vissza nem térő matróz után síró leányka szeme tükröződik benne.

Gyógyászati felhasználása

A virágos hajtásból készülő főzet az epekiválasztást fokozza. Májproblémák, és enyhe emésztési gondok kezelésére szintén javallott. Gyógytea-készítmények alapanyagaként gyakran találkozhatunk vele, nem csak az olyan emésztési zavarok, mint a felfúvódás, bélrenyheség, bélgázképződés kezelésében hatásos, hanem a köszvény és különböző bőrbetegségek tüneteinek csökkentésében.

A leszedett virág hűvös helyen hetekig is eltárolható, bár C-vitamin tartalma idővel lecsökken. A vadcikória gyűjtése során ügyeljünk arra, hogy a föld feletti zöld részek annál értékesebbek, minél több apró levelet tartalmaznak. A levágott részeket a szedés után érdemes rögtön felaprítani, majd ezt követően fénytől védett helyen kiszárítani, és tárolni.

Tovább a teljes bejegyzéshez
3430 Hits
0 hozzászólás

Takarítási világnap – Amikor felsóhajt a Föld

A kezdetek

A Takarítási világnap nem kötődik konkrét dátumhoz, minden évben egy szeptember 20-a körüli hétvégén rendezik meg (idén szeptember 15-ét jelölték ki). Ez a szép hagyományokra visszatekintő ünnep Ausztráliából indult 1989-ben, amikor egy vitorlásversenyen az egyik versenyző, Ian Kiernan, teljesen felháborodott, hogy szemetes az óceán, és hulladékkal borított a partja is. Gyorsan megszervezte hát az első szemétszedéssel egybekötött közösségi programot Sydney kikötőjében és környékén. Mottója a következőképpen hangzott: „Gondolkodj világméretekben és cselekedj otthon! Ha mindenki tisztán tartaná a saját környezetét az egész világ tiszta lenne…”

 

Fotó: Pixabay

A Takarítási Világnapot hivatalosan először 1992-ben hirdették meg az ENSZ Környezetvédelmi Programjában (UNEP), és az óta minden évben megrendezik. Ma már 80 országban csaknem 35 millióan látnak neki környezetük rendbetételéhez: hulladékot szelektálnak, szemetet szednek, patak- és folyópartot takarítanak, fát ültetnek.

 

Micsoda mennyiség!

A programot nálunk először a Magyar Cserkészszövetség karolta fel, azóta a pozitív fogadtatásnak és a civil szervezeteknek köszönhetően ez a világméretű takarítás egyre nagyobb népszerűségnek örvend itthon is. Szerencsére ma már rendszeresen indítanak ehhez a világnaphoz kapcsolódóan akciókat, és sok cég is részt vesz az általános „nagytakarításban”. A mi cégünk is több alkalommal részt vett a mozgalomban, takarítottunk mi is árokmedret, Duna-partot, adtunk konténert a gyűjtéshez, és elszállíttattuk az összegyűlt hulladékot.

Az országos adatok szerintem igen imponálók. 2017-ben 2324 helyszínen, hozzávetőlegesen 210 000 ember, 3122 tonna szemetet (Forrás: kormany.hu) gyűjtött össze. Ez a 3 tonnányi hulladék több mint az a szemétmennyiség, amelyet Észak-Magyarország lakossága egy nap alatt „megtermel”.

Fotó: Pixabay

 

Természetesen takarítunk!

Hatékonyan takarítani nem kizárólag a reklámokból jól ismert vegyszerekkel lehet. Ezek sokszor irritáló hatásúak és a környezetünkre is kifejezetten károsak. Többek között a citrom, a teafaolaj, az ecet, a krumplihéj, a só, illetve a mosószappan vagy szódabikarbóna felhasználásával – a régi jó módszerekkel –, sokkal szebb eredményt érhetünk el, mint a drága vegyszerek segítségével.

 

A Takarítási világnap célja, hogy jobb és élhetőbb környezetben éljük mindennapjainkat, nemcsak otthon, hanem a közterületeken, az utcákon, tereken, vagy az iskolában és a munkahelyünkön. Van, aki úgy gondolja, hogy egy nap nem váltja meg a világot, és ebben persze igaza is van. De nekem meggyőződésem, hogy ez legalább egy alkalom, amikor erről a fontos ügyről beszélünk, amikor a sajtó, a média is foglalkozik vele. Ilyenkor olyanokhoz is eljut az üzenet, akik addig nem gondoltak arra, hogy egy eldobott tárgy, egy kocsiablakon kidobott pillepalack nem csak elcsúfítja a környezetet, de károsítja is.

Amúgy mi magunk minden napot takarítási világnappá tehetünk, mert szerintem nem érdemes másokra várni, kinek-kinek a maga környezetében kell rendet tennie. Ha minden nap teszünk egy keveset, a nagytakarítás is kisebb feladat lesz.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1864 Hits
1 hozzászólás

Láttunk csodát Kesztölcön!

Idén szeptember 21-én rendezték meg a szokásos, az évek során méltán híressé vált Kesztölci Szüreti Vidámságokat, ezt a szívet melengető, tiszteletre méltó hagyományt, amely összehozza a falu közösségét néhány órára. A rendezvény a tervek szerint minden évben a felvonulással kezdődik, ha az égiek is úgy akarják. Az időjárás ugyanis éveken át lehetetlenné tette, hogy a szüreti menet végigjárja a települést. Ám tavaly fordult a kocka, és a természeti erők idén is kedvezni próbáltak az ünnepi sokadalomnak. Délelőtt ugyan szakadt az eső, ám a menet indulásának idejére elállt, és szerencsénkre így is maradt egész délután.

A vidám sokadalomban résztvevők nem zavartatták magukat a hidegtől, inkább rétegesen öltöztek fel, és persze volt, akit a jó bor is melegített. A helyiek ugyanis nagy szeretettel és a remek helyi nedűvel, azaz finom házi borral várták a felvonulókat. A festői szépségű Kesztölc lankáin kiváló szőlő terem, vannak errefelé értő borosgazdák és remek pincészetek, például a Szívek Pince, akik a rendezvényen is képviseltették magukat.

A menet célpontja a Művelődési Ház volt, a délutáni programok itt zajlottak. Nemcsak műsor várta a falu apraja-nagyját, hanem kiváló ételek és persze italok. A kertben, bográcsban vadpörkölt készült, amelyhez puliszkát kínáltak. Saját tapasztalat alapján mondhatom, hogy a hús omlós volt, és kiválóan illett hozzá a kukoricakása. Az érdeklődőket bent az épületben, a színházteremben színes műsor szórakoztatta. Már hagyomány, hogy ilyenkor lehetőséget kapnak a helyiek a fellépésre. Az óvodások idén is aranyosak voltak, jó volt hallgatni a Pávakört, megcsodálni a zumbások dinamikus mozgását. A magam részéről nagyon vártam a nyugdíjas klub műsorát, mert még ma is emlékszem tavalyi, igen jó humorú szereplésükre. Nem csalódtam most sem. A Piliscsévi Trnka néptáncegyüttes mindenkit elvarázsolt, és a közönség nagy élvezettel hallgatta Egri József operett műsorát is.

Édes finomságok

Kint, a Művelődési Ház előtti kert sem maradt üres. Nemcsak a pörkölt illata csábította be ide az arra járókat, hanem például az igen megosztó vattacukoré. Sok szülő boldog lenne, ha többé soha nem árulnák ezt az igen egészségtelen édességet, ám a gyerekek közül kevesen tudnak ellenállni neki, hiszen divatos színekben pompázik és igen látványos. Szerencsére a vattacukorárus mellett ott sütötték a kürtőskalácsot is, szorgos kezek tekergették folyamatosan a finom kalácsot, mindannyiunk nagy örömére.

„Okos” játékok

Idén is a Tatai Környezetvédelmi Zrt. vállalása volt, hogy a délután során játékok kössék le a gyerekek figyelmét. A cégnél nagyon figyelünk arra, hogy a játékok valamilyen módon kötődjenek a természethez, vagy legyen valamilyen környezetvédelmi kapcsolódásuk, tanulságuk.

A kézműves-foglalkoztató asztalnál azt próbáltuk bemutatni, hogy egy-egy tárgyat fantáziával, és például akril-festékkel, milyen egyszerű átalakítani. Ha a gyerekek így tekintenek az őket körülvevő tárgyakra, akkor talán majd nem dobják ki azt, amit például megunnak, hanem átalakítják, új életre keltik. A gyerekek papír gurigából most manó házat készíthettek, virágcserepekből kis színes harangot vagy tolltartót alakíthattak, hogy aztán ezek, „második életükben”, lakásdíszek lehessenek. Nem csak kézműveskedtünk! A hulladékok helyes szelektálását gyakorolhatták, akiknek volt kedvük kipróbálni táblás játékunkat, és idén is elhoztuk a kicsik kedvencét, a hulladékhorgászatot.

Láthatóan mindenki nagyon jól szórakozott, így remélhetőleg sokan visszatérnek jövőre is. Mi biztosan örömmel jövünk!

 

Tovább a teljes bejegyzéshez
726 Hits
0 hozzászólás

A növények tevéje

A héjakút mácsonya az út menti rétek tevéje. Remekül bírja a hőséget, és bár nem a testében tárolja a folyadékot, mint a sivatag hajója, de a szárán a levelek úgy állnak, hogy kis öblöt képezve felfogják az esővizet vagy a harmatot. A levelei tövén akár több deci vizet is képes tárolni a mácsonya. Nem csak a nedvességet hasznosítja a növény, hanem kutatók kimutatták, hogy a vízben az elpusztult rovarok testének fehérjéiből felszabaduló nitrogént, foszfort és más ásványi elemeket is felszívja. Így sokkal gyorsabban és erőteljesebben fejlődik, több magot terem.

Fotó: Csonka Péter

Predátor

Persze nem mindenütt, Európában és Ázsiában őshonos, ám Észak-Amerikában, miután betelepítették, özönfajjá vált.

A loncfélék családjába, a mácsonyaformák alcsaládjába tartozó mácsonya nemzetségbe mintegy 15 faj tartozik. Egyikük a nálunk is honos héjakút mácsonya útszéli és parlagi gyomtársulásokban előforduló növényünk. Gyakran két méteresre is megnő. Az első évben tőleveleket növeszt, amelyek tagolatlanok, fordított tojásdadok. A második évben fejlődik ki szárának felső, elágazó része. Szárlevelei jellemzően átellenesen állnak, szabálytalanul szárnyasan osztottak. Virágai felálló, fészekszerű, hengeres virágzatba tömörülnek, amelyet elálló, hegyes murvalevelek vesznek körül. Kisméretű virágainak 4 lilás vagy fehér sziromlevele van, amelyek csővé forrtak össze. Nyáron virágzik több hónapon át, termése kaszat. Kertekben is találkozhatunk vele dísznövényként. Mivel önszaporító, érdemes vigyázni, nehogy túlburjánozzon, és más növényeket háttérbe szorítson.

Titkos forrás

A mácsonya név a növény bunkószerű, csomós termésére utal. A héjakút pedig egyértelműen a víztároló képességből eredeztethető. Népi nevei még: Vénusz asszony fejfedője, vénuszfürdő, betyárkulacs, szomjútövis, ez utóbbiak utalnak arra, hogy a madarak, vagy régen még a szomjas vándorok vagy mezőn dolgozó emberek is megitták az itt őrzött vizet, ha más nem volt éppen. Sőt! A mácsonya vizének még gyógyhatást is tulajdonítottak, leginkább szeplők ellen alkalmazták. Nincs róla persze hírünk, hogy milyen eredménnyel.

Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE

Készítette: Simon Eugster --– Simon / ?! 07:03, 9 September 2007 (UTC) - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=2707701

Hasznos gyom

A népgyógyászat a héjakút mácsonya gyökerét széles körben használta. Főzetével daganatos bőrbetegségeket, sipolyt és szemölcsöt kezeltek. Belsőleg hatásásos ellenszere az emésztési gondoknak. A gyomorfájás, hasmenés kezelésére használták és vízhajtóként is hatásos. A gyökereket kora ősszel gyűjtötték, szárították. Levélből készült teájával mitesszeres bőrt borogattak. Manapság homeopátiás alkalmazásban is elsősorban bőrbetegségek kezelésére használják.

Ipartörténeti kultúrnövény

A héjakút mácsonya egy rokona a takácsmácsonya megbecsült ipari növény volt, egykor haszonnövényként termesztették. Elsősorban a posztó finom megmunkálására használták, nagy kártolódobokra, vagy kézi kártolóra erősítették kiszárított virágzatát. Billiárdasztalok filcének készítéséhez még ma is használják olykor.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1693 Hits
0 hozzászólás