Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Az ember apró cimborája: a barátposzáta

Bár szereti az ember közelségét, mégsem emiatt hívják barátposzátának, hanem a hím feje búbján hordott fekete sapka miatt. A sötét folt a szerzetesekre emlékeztette az embereket. Számos népnyelvi neve mind erre a jellegzetességére utal: barátfülemüle, papfülemüle, fekete folt. Szép, dallamos, hosszú éneke miatt is jól ismert madár. Közeli rokona, a sokszavú poszáta komoly filmes karriert futott be, Az éhezők viadalában a főszereplő Katniss Everdeen védjegye lett.

A barátposzáta Eurázsia meleg és mérsékelt részein honos, de Észak-Afrikában sem idegen. A Dél-Európában élő egyedek egész évben helyben maradnak. A hűvösebb éghajlaton élők viszont télen melegebb vidékekre vándorolnak. A faj érdekessége, hogy minél északabbra fekvő vidéken honos a pár, annál délebbre vándorol a hideg hónapokra. Hazánkból is elköltözik többnyire, de ha gondos gazda etetőjére talál, szívesen nálunk tölti a telet. A hosszú vándorút előtt felhalmozott testsúlyuk, amely nélkülözhetetlen a több ezer kilométer megtételéhez, lomhábbá teszi őket. Ezért sajnos könnyebben esik ragadozó madarak áldozatául ebben az időszakban. A dús cserjésekben érzi igazán otthon magát, de bozótosok, bokorsávok, városi parkok, kertek is gyakran szolgálnak élőhelyéül.

A barátposzáta 15 cm hosszúra nő meg, szárnyfesztávolsága elérheti a 23 cm-t, tehát a verébnél valamivel kisebb. A poszátafélék között is elég kisméretűnek számít. Tollazata nagyrész szürke, háta kissé barnás árnyalatú. A fiatal egyedek fejteteje barna, a tojóké pedig rozsdavörös. A fekete fejfedő a felnőtt hímek kiváltsága. Csőre olyan, mint egy ár. A már említett sokszavú poszáta feljegyzések szerint ezt szinte fegyverként is használja. Ha egy kisebb állat, egy macska például megtámadja fészküket, a poszátapár bátran rátámad, és elűzi.

A békésebb barátposzáták inkább csak apróbb élőlényekre vadásznak a fák lombkoronájában megbújva. A lesből elkapott rovaroknak, pókoknak, csigáknak vajmi kevés esélyük van a fürge mozgású énekesmadárral szemben. Szintén fontos táplálékforrás számára a viszonylag magas cukor- és vitamintartalmú bodzabogyó. A sok-sok madárfaj között a barátposzáták is előszeretettel látogatják ősszel és részben télen is ezeket a bogyóktól roskadozó bokrokat. Aki madárbarát kertet szeretne, kialakítása során tartsa szem előtt, hogy olyan cserjéket, fákat is ültessen, amelyek télvíz idején eleséget biztosítanak a nálunk telelő barátposzátáknak. Szívesen fogadnak bármilyen más lágy táplálékot, legyen az gyümölcs, zöldség vagy akár tejtermék.

Monogám madárfaj. A hím több fészek építésébe is belekezd, mely alapokból a tojó választja ki a fészekrakásra legalkalmasabbat. A fészket száraz növényekből építik, és puha szőrszálakkal teszik kényelmesebbé. Nem tartoznak a jeles építészek közé, kialakított otthonuk szerkezete annyira laza, hogy a rövid költés után általában szét is hullik. A barátposzáta évente kétszer költ május és június között. A 3-7 tojás 11-14 napig tartó kiköltésében mindkét szülő szerepet vállal.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület „Az év madarának” választotta 1993-ban a barátposzátát. Magyarországon a leggyakoribb poszátafaj, ez körülbelül egymillió párt jelent. Bár a hazai és az európai állomány egyaránt mérsékelt növekedést mutat, a fajt Magyarországon védettnek nyilvánították. Eszmei értéke 25 ezer forint.

 

Tovább a teljes bejegyzéshez
2008 Hits
0 hozzászólás

Hazánk ékességei: a magyar és a kései szegfű

Eddig csupa hasznos gyógynövényről írtam, most kivételt teszek, mert szerintem egy virág szépsége önmagában is erény. A szegfűk nemzetsége mintegy 338 fajával leginkább az északi félteke mérsékelt égövén terjedt el.

Ezt az évezredek óta kedvelt növényt számos szimbolikus jelentéssel ruházták fel. Az ókori rómaiak főistenük, Jupiter virágának tekintették. A hűség és az állhatatosság fogalma kapcsolódik hozzá, ezért a középkorban a szerelem és egyben a házasság jelképeként tisztelték. Spanyolországban nemzeti virág. Részben véletlen, hogy a portugáloknál a szabadság jelképe lett, amikor az országban 1933-tól több mint 40 éven át tartó diktatúrát katonai puccsal, egyben vértelen forradalommal 16 óra leforgása alatt eltörölték. A háttérben az ok alapvetően az volt, hogy António de Oliveira Salazar, majd 1968-tól utóda, Marcelo Caetano egyaránt ragaszkodott az egykori portugál gyarmatbirodalom maradványaihoz, ez azonban egyre több katona életét követelte, és a hadsereg, beleértve a vezetőket, ezt megelégelte. 1974. április 25-én reggel a Grandola, Vila Morena című betiltott dallal adták tudtul a rádióban, hogy a hadsereg egységei akcióba lépnek. Ekkor tömegek özönlöttek az utcára, és mivel a virágpiacokon a szegfű volt nagy tömegben kapható, így az emberek vörös szegfűt tűztek a puskacsövekbe, a katonai zubbonyok zsebébe. Persze lehet, hogy véletlenek nincsenek, hiszen Franciaországban a katonák a bátorság jelképeként tisztelték ezt a virágot. A királypártiak vörös szegfűt tűztek a mellükre, amikor a vérpadra léptek.

A szegfű a magyar népművészet kedvelt virága. Hímzéseken és fafaragványokon is megtaláljuk a legyező formájú 5 vagy 7 sziromleveles virágokat.

A magyar szegfű csak a Kárpát-medencében terem. Gyerekkoromban kirándulásokon sokszor találkoztam magam is ezzel az igénytelen és mégis szép virággal. Száraz gyepeken nő és erdőszéleken, de tápanyagban szegény talajon, köves, sziklás területen is megél.

Csomókban nő, magassága általában 20-50 centi. Levelei keskenyek, lándzsa alakúak, szélei épek. Júniustól augusztusig bíborrózsaszín szirmai tömött csokrokban virítanak a szár csúcsán. Termése toktermés, a szegfűfélékre jellemzően cikkelyesre hasad – mintha a színes nagy virágzat helyét egy száraz, kemény barna szirmú virág venné át.

Kinézetre nem hasonlító Kárpát-medencei rokona a kései szegfű. Hegységeinkben gyakran találkozhatunk vele: a Pilis, a Bakony és a Gödöllői-dombvidék is őshazájának számít. Nevét értelemszerűen kései virágzásáról kapta, amely a nyár közepétől októberig tart. A kései szegfű szára a közepétől elágazik, és minden szár végén 2,5-4 centiméter átmérőjű virág nő. A virág 5 szirma fehér, közepéig sallangos. A növény levelei hegyesek, szélük fogazott.

A kései szegfű 2015-ben az Év vadvirága szavazaton első helyezést kapott. A Magyar Természettudományi Múzeum pályázatára azonban nem önmagában jelölték, hanem legközelebbi rokonaival, a balti szegfűvel, az István-király szegfűvel, a Lumnitzer-szegfűvel és – lám, milyen a dialektika, ilyen is van - a korai szegfűvel együttesen vett részt a szavazáson. A csoport többi tagja szintén csak a Kárpát-medencében él. A Lumnitzer-szegfű és az István-király szegfű Magyarországon védelem alatt áll, eszmei értékük 100 ezer forint. A fehér szegfűk névre keresztelt csapat két ellenfele egyébként a medvehagyma és a szúrós csodabogyó volt.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1183 Hits
0 hozzászólás

Füstmentes légkör és egy kis történelmi háttér

A dohány az amerikai kontinens felfedezésével terjedt el Európában, bár a pipázás, a füstölés szokása nem onnan érkezett. Számtalan kelta leletben találtak apró bronz- és agyagpipákat. Csakhogy azokba különféle szárított füveket tömtek. Amikor 1550 körül Spanyolországba került a dohány növény, a fő szerepét a szúnyogűzésben látták, a dohány mint élvezeti cikk a XVI. századi spanyol matrózoknál jelent meg. Miközben szinte a világ minden pontján elterjedt, az egyház – e szokás mindvégig fő ellenzője – „bűnös élvezetnek” tekintette, és a tiltás mellett lépett fel, valamint velük nagy egyetértésben az orvosok sem pártolták ezt a szokást, már a XVII. században rendszeresen értekeztek a káros hatásairól. 1604-ben megjelentek az első dohányzásellenes röplapok, ez sem a XX. század találmánya! A sok korlátozó intézkedés sem a modern kor találmánya, sőt a mostani korlátozás igazán enyhe az egykorihoz képest! Régen büntetésként nem volt ritka a pénz-, vagy akár halálbüntetés, sőt az orrlevágás. Svájcban pedig létrehozták a dohányosok börtönét.

A XVIII. századot mégis a dohányzás aranykorának nevezik. Szinte az egész világ füstölt az egyszerű emberektől az uralkodókig. A XIX. század tiltásai mögött nem egészségügyi okok álltak, hanem a rendszeres tűzesetek. Debrecenben például annak, aki dohányzással tüzet okozott, egy tehén árának megfelelő büntetést kellett fizetnie, de szinte minden városunkban adtak ki ezért rendeleteket.

Ma inkább csak a füst káros hatásától óvják az embereket azzal, hogy a nyilvános zárt közterületi dohányzást szabályozzák, vagy éppen tiltják, és sok országban tilos a cigarettareklám. Ettől függetlenül persze még él a szokás, és belátható időn belül nem is számolhatunk azzal, hogy teljesen megszűnik. Egy ország van a világban, ahol tiltott a dohányzás, ez Bhután.

Talán szokatlan egy környezetvédelmi blogban erről értekezni, pedig ahogy létezik zajszennyezés, úgy szerintem a dohányzást is joggal sorolhatjuk a környezetre is káros szokások közé. Többnyire csak közvetlen hatásokról beszélünk, ám ha nem is vetekszik egy cigarettázó ember egy gyár füstkibocsátásával, azért sose felejtsük el, hogy mindkettő terheli a levegőt.

Világszinten évente 5-6 billió szál cigarettát gyártanak, igaz, ma már jelentősen megnőtt a vágott dohány fogyasztása is, úgyhogy ez a szám csak hozzávetőlegesen mutatja, milyen jelentős mennyiséget füstöl el az emberiség. Egy 2015-ös felmérés alapján, Magyarországon a nők egynegyede, a férfiak egyharmada dohányzik.

A cigaretta előállítása önmagában is környezetszennyezéssel jár. A dohányföldek miatt sok helyen erdőket vágtak ki, ezzel csökkentve Földünk füstelszívó képességét. A cigaretta égéséhez oxigénre van szükség, a füstje pedig veszélyes szén-monoxidot és erősen környezetszennyező szén-dioxidot juttat légkörünkbe, amit nem csak a dohányosok, de a körülöttük élők is beszívnak, ártva szervezetüknek. Emellett dohányzásellenes szervezetek gyakran hivatkoznak arra, hogy 4000 különböző kémiai anyag található a cigiben. Nos, ennyi, vagy akár csak a tizede, mindenképpen sok, amely a kis rudacskák elhasználásával por, folyadék vagy egyéb formában ökoszisztémánkba beépül.

A dohányzás végterméke, a cigarettacsikk pedig jó esetben a szemeteskukában köt ki, de sajnos sokszor a járdán hányódik. A természetben eldobott csikk bár hozzávetőlegesen 1 hónap alatt lebomlik, a benne található vegyi anyagok hosszan szennyezik a talajt és a vizeket. Igaz, ma már a csikkeket is újra lehet hasznosítani egy kiváló találmánynak köszönhetően. A magyar feltaláló cégének van olyan gépe, amely kiolvasztja a cigarettacsikkből az újrahasznosítható műanyagot. Az előállított anyag annyira erős, hogy padok gyártásához is felhasználható.

Környezetkárósítóak a dohányzás okozta tűzesetek is. Egy-egy leégő erdővel, felperzselődő fás hegyoldallal csökken a Föld „tüdőkapacitása”, és a regenerálódás hosszú időbe, évtizedekbe telik.

Egyértelműen a legjobb tehát, ha sosem szokunk rá a dohányzásra, vagy ha már erről elkéstünk, akkor igyekszünk leszokni. Megosztok három apró tippet ehhez a nem könnyű vállaláshoz.

·         Keressen olyan erős indokot, amely Önt is motiválja! Például: nem lesz kellemetlen füstszagú a lakása, vagy nem kell az erkélyen vagy a kertben ácsorogva cigiznie, a családban egészségesebb lesz mindenki, csökken a halálos betegségek kockázata. De lehet bármi más, van, akinek az jön be, hogy büszke lesz rá az unokája.

·         Tudatosan kerülje a stresszes helyzeteket legalább egy-két hónapig, mert egy nehezen kezelhető, feszült helyzetben hamarabb rágyújt a leszokóban lévő dohányos.

·         A szokás hatalma sem elhanyagolható. A reggeli szál cigit cserélje almára, reggeli tornára, a cigiszünetek helyett inkább mozogjon, sétáljon egyet! Telefonálásnál vegyen egy tollat, vagy egy gyufaszálat a kezébe a megszokott cigi helyett!

Tovább a teljes bejegyzéshez
1453 Hits
0 hozzászólás

Jókedv és tanulás: így telt a Fűzfanap

Mindig jó szórakozás az almásfüzitőiekkel „fűzfanapozni”. Idén is jutott bőven jókedvből, kacagásból, sőt tanulásból. A tízedik alkalommal megszervezett Fűzfanapon összegyűlt a község apraja-nagyja, egy kellemes délután reményében. Úgy tapasztaltam, nem csalódtak! Az eseményt a Teleház fogadta be, de a környéket is gyerekzsivaj töltötte be pár órára.

Szeptember 29-én, péntek délután kezdődött a kétnapos rendezvény csocsó- és pingpongbajnoksággal, ez persze elsősorban a sportrajongóknak volt izgalmas program. Szombaton viszont a legkisebbektől az idősebbekig mindenki találhatott kedvére való műsort. Hamar a gyerekek kedvence lett a parkban felállított ugrálóvár és az elektromos kisautó.

Az esemény műsorvezetője Bekéné Magyar Melinda, a Petőfi Sándor Kulturális Szabadidő Központ és Könyvtár intézményvezetője volt, ő gondoskodott arról, hogy gördülékenyen menjen minden.

A rendezvény egész ideje alatt lehetett játszani a Tatai Környezetvédelmi Zrt. környezetvédelmi játékaival, és a gyerekek nem is hagyták ki a lehetőséget. A legkisebbek a „hulladékhalomból” horgásztak élvezettel. Aki öt palackot vagy dobozt kifogott, apróbb ajándékot kapott, persze, kicsit ez is ösztönözte lelkesedésüket. Meggyőződésem szerint azonban már ez az egyszerű kis játék segít, hogy megtanulják, a kiürült pillepalack, vagy üdítős doboz helye nem a szemetesben van. Több tudatosságot, ismeretet követelt a szelektív hulladékgyűjtés alapjait szemléltető, gyűjtőkonténereket ábrázoló táblán. Először egy kérdést kaptak a gyerekek, például: hova dobnád a kibontott ajándék csomagolópapírját? Csak akkor járt a pont, ha a szivacslabdát a megfelelő, példánk szerint a kék tárolót jelző karikán dobta át a játékos. A nagyobbak totóban tehették próbára tudásukat. A környezetvédelmi kérdések volt, akinek nehéznek bizonyultak, mások könnyebben boldogultak velük, ám mindenkinek tanulsággal szolgáltak. A gyerekek erőfeszítéseit természetesen minden játéknál apró ajándékokkal jutalmaztuk.

Volt más szórakozási lehetőség is. Nem csak gyerekek, de felnőttek és nyugdíjasok is ollót, ecsetet, ceruzát ragadhattak, hogy szabadjára engedjék fantáziájukat. A Teleház első két szobájában mindenki szorgosan ragasztotta a papírcsíkokat, festette a papírtányérokat.

Az emeleten eközben műsort nézhettek az érdeklődők. Először a Bábuci Bábszínház adta elő A három kismalac című klasszikus mesét. A gyerekek az első perctől az utolsóig kivették részüket az előadásból: együtt fújták a malacok házát, együtt főzték a teát a jó meleg téglaházikóban. A farkasnak természetesen esélye sem volt. A színpadot ezután a zumba táncosok vették át. A latin zene és aerobic ötvözete egyre közkedveltebb a környéken. A Fűzfanapon a neszmélyi csapat adta elő öt számra koreografált táncát. A fürge lábúak között egy almásfüzitői kislány is szerepelt. A műsor remélhetőleg elég pezsdítő volt ahhoz, hogy a füzitőiek közül többen is kedvet kapjanak hozzá – jegyezte meg Bekéné Magyar Melinda. Reményei szerint a községben is összeáll egy csapat a közeljövőben. Az esten fellépett Szűcs József, majd batyus bállal zárták az almásfüzitőiek a remek hangulatú 2017-es Fűzfanapot.

Tovább a teljes bejegyzéshez
558 Hits
0 hozzászólás

Szürke légykapó: a természetes rovarirtó

Itt az utolsó lehetőség, hogy még idén találkozzunk vele, a szürke légykapó ugyanis augusztus és október között délre vonul. Ám amilyen hűvösek a napok és különösen az éjszakák, lehet, hogy a többségük már úton is van. De ne aggódjunk, a veréb távolabbi rokona jövő május-április környékén visszatér, gyakran ugyanarra a költőhelyre. E szorgos, hasznos madárka Európában és Ázsia nyugati részén őshonos, ahonnan a téli hónapokra Afrikába és Ázsia déli részére költözik.

Fotó: Csonka Péter

Magyarországon szinte bárhol találkozhatunk a 45-75 ezer pár tagjaival. Szívesen választják erdők tisztását lakóhelyül. Nem fél az embertől, lakott településekre, parkokba is gond nélkül beköltözik. Sőt, gyakran épületek zugaiban, falüregekben, gerendákon épít fészket magának. Ha szeretnénk, hogy kertünkben önkéntesként segítsen nekünk a rovarok számának csökkentésében, helyezzünk ki odút neki!

E kisméretű madár szárnyainak fesztávja 23-26 centiméter, súlya alig 14-20 gramm, azaz verébméretű. Színe, mint neve is mutatja, szürke, némi barnás árnyalattal. Mellénye fehér, hosszanti sávok díszítik. Közeli rokona a kormos légykapó, amely csak abban különbözik tőle, hogy a hím tollazata karakteresebb, fekete-fehér.

Ágakon üldögélve szemeli ki áldozatát, magasból csap le a gyorsan repülő rovarokra. A légykapó nem válogatós, szúnyog, darázs, szitakötő egyaránt megfelel neki, és természetesen a légy. Már csak azért is, nehogy meghazudtolja nevét. Zsákmányszerzés után türelmesen visszaül leshelyére. Ha az időjárás hűvösebbre fordul, és a levegőben már kevesebb rovart lehet elcsípni, a földön ugrálva vadászik, vagy fák törzséről ragadja el a mászó bogarakat. Amennyiben rovart nem talál, a szürke légykapó vegetáriánus üzemmódra vált, és kis bogyókat gyűjt: fekete bodzát, somot, madárcseresznyét vagy fagyalt. A növényevés leginkább a tavaszi és őszi táplálkozására jellemző.

A hím általában a tojó előtt pár nappal érkezik a költőterületre, és énekével édesgeti magához párját, fáról fára röppenve mutatva neki a kiszemelt fészekhelyeket. Ha a tojó eldöntötte az ingatlan megépítésének ideális helyszínét, kezdődik a fészekrakás. A munkálatokat többnyire a tojó végzi, 4-6 nap alatt készül el az új családi otthon. A puha bélelésre kifejezetten igényes a szürke légykapó, finom növényi szálakat, faháncsot, tollat, mohát, pamutszálat, bármit felhasznál, hogy lakhelye minél kényelmesebb legyen.

Általában 3-5 tojásból áll a fészekalja. Évente egyszer, ritkábban kétszer költ. A fiókák 11-13 nap alatt kelnek ki, ekkor az etetés elsősorban a hím feladata. A kicsik két hét után elhagyják a fészket. Hazánkban a faj nem fenyegetett, de védett. Eszmei értéke 50 ezer forint.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1188 Hits
0 hozzászólás