Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Cickafark: nem véletlenül nevezik patikai ezerlevelűfűnek

A cickafark legkedveltebb gyógynövényeink közé tartozik. Hazánkban nagyon elterjedt, részben ennek köszönhető, hogy különböző tájegységeken más és más néven nevezik. Van, ahol a tulajdonságára utal a név: például gyógyhatására (orvosi cickafark), kinézetére (cickóró, cickafarkkóró) vagy akár a kettő kombinációjára (patikai ezerlevelűfű). A cickafark név a német Katzenschwanz, azaz macskafarok tükörfordítása.

Az őszirózsafélék családjába tartozó cickafark nemzetsége mintegy száz fajt számlál, egyike a Magyarországon legelterjedtebb mezei cickafark is. Ritkább a hegyközi cickafark, a homoki cickafark, a kenyérbél cickafark, melyeket magyar jogszabályok is védenek, eszmei értéküket 5-10 ezer forintban állapították meg. Fokozottan védett a Horánszky-cickafark és a Tuzson-cickafark, ezek értéke 100 ezer forint.

Tovább a teljes bejegyzéshez
2195 Hits
0 hozzászólás

Kis hazai hulladékjelentés

A nyár a hulladékgazdálkodás területén nem uborkaszezon. Hazánkban 2015 óta folyik a hulladékkezelési rendszer átalakítása, amely ezekben a hónapokban a végéhez közeledik.

Mi is történt eddig? Nehéz megítélni mi sok, mi kevés, de úgy gondolom, ha a környezetvédelem és természetvédelem egészét nézzük, az állam 2007-2013 között erre fordított 2300 milliárd forintja nem kevés. Sőt, 2014-től a már igen közeli 2020-ig tartó időszakban ennél 500 milliárddal még több jutott és jut erre a célra.

Tovább a teljes bejegyzéshez
450 Hits
0 hozzászólás

Barázdabillegető: a szerelmi bűvölet szimbóluma

A nálunk népiesen jányka- vagy leánykamadárnak is nevezik. Karcsú testalkatú, hosszú lábú énekesmadár, hosszú farkát magasan viseli, és gyakran fel-le billegeti. Innen kapta nevét. A nyelvújításkor Kazinczy Ferenc billegénynek nevezte el. Az összetett szó előtagja is könnyen megfejthető: szántás idején a barázdák között keres táplálékot. Erdélyben ezért használják rá a szántóka nevet is.

Ez a látszólag egyszerű madárka több nép mitológiájában jelentős szerepet játszik, sok helyütt teremtő erővel bíró, szent lényként tisztelik. A görögöknél a szerelmi vágy madara. Más hiedelemkörben halálmadár, legalább is felbukkanása inkább balszerencsét jelent. Szinte mesei hiedelmeknek is kapcsolódnak alakjához, például az, hogy kapott három cseppet az ördög véréből, ezért szinte elpusztíthatatlan, és jaj annak, akinek sikerül, mert attól kezdve sok jóra nem számíthat életében.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1190 Hits
0 hozzászólás

Gólyatöcs: mintha gólya lenne, de mégsem az. Azért mi szeretjük!

Mintha Salvador Dalí vagy Hieronymus Bosch tervezte volna írásom főszereplőjének testfelépítését, annyira meghökkentőek az arányai. Kis testéhez képest hosszú lába furcsa kinézetet kölcsönöz neki. Mintha csak apró gólya lenne, a spanyol nyelv nem véletlenül nevezi „cigenuelá”-nak, azaz gólyácskának. Magyar földön is több erre utaló elnevezést kapott: gólyalábú, széki gólya. Vannak más népi neve is: széki szarka, gyöngyvérlile. A „széki” az élőhelyére utal, szikes talajú földön, mocsaras helyen érzi jól magát, a gyöngyvérlile pedig jelzi, hogy a madár a lilealakúak rendjébe tartozik. És a töcs? Nos, aki már hallotta a címben szereplő madarunkat, nyilvánvalóan rájött, hogy ez az utótag hangutánzó szóból lett madárnévvé.

Tovább a teljes bejegyzéshez
744 Hits
0 hozzászólás

Évfordulós gondolatok

Közel egy éve, 2016 júniusában indítottam blogomat. Nem jutott volna eszembe ezen a szerény évfordulón mérleget vonni, de történt valami a nagypolitikában, ami mégis erre indított.

A sajtó tele van azzal a hírrel, hogy Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke az amerikai polgárok érdekeire hivatkozva felrúgta a párizsi klíma-megállapodást.

A háttér: 2015-ben az ENSZ 21. klímakonferenciáján részt vevő 195 ország elfogadta, hogy hatékonyan és közösen tesz a bolygó pusztulása ellen. Konkrét célokat fogalmaztak meg ennek érdekében, melyek közül a legfontosabb, hogy a globális felmelegedés semmiképpen ne haladja meg a 2 Celsius fokot (az iparosodás előtti mértékhez képest), majd további lépésként a 1,5 fokot. 2050-re tervezik, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását visszaszorítják arra a szintre, amelyet az erdők, óceánok még fel tudnak dolgozni. Az egyezmény hatályba lépéséhez azt ratifikálnia kellett a világ üvegház-kibocsátásának 55 százalékáért felelős 55 államnak (Magyarország is aláírta 2016. októberében), ez 2016 novemberéig meg is történt.

Tovább a teljes bejegyzéshez
393 Hits
0 hozzászólás