Vörös és Zöld

Almásfüzitő

A sokoldalú chiamag

Az apró chiamagban rendkívül sok hasznos tápanyag megtalálható, igen változatosan felhasználható, ezért érdemes beiktatni étrendünkbe. Pudingok, müzlik és más egészséges ételek összetevője lehet, igazi superfood.

Ősi erő

A chiamag vagy más néven azték zsályamag egy Közép- és Dél-Amerikában, valamint Guatemalában őshonos virágos növény. Igen régóta, a 13. századtól termesztik. Az azték és maja harcosok állítólag erejük és állóképességük megőrzésére használták, alapvető energia- és fehérjeforrásként fogyasztották, legalább olyan fontos élelmiszer volt azokban a kultúrákban, mint a kukorica. A chiamag bár nagyon egészséges élelmiszer, évszázadokra feledésbe merült, a biotermékek és természetes fogyókúrás módszerek népszerűsödésével került ismét a köztudatba.

Laktató és egészséges

Ez az apró, semleges ízű, szürkésfekete mag remek forrása növényi eredetű omega-3 zsírsavaknak, rostoknak, vitaminoknak és ásványi anyagoknak. A chiamag tömegének mintegy negyven százaléka élelmi rost, így az egyik legegészségesebb élelmiszerek közé tartozik, bár a kalóriatartalma nem alacsony, leginkább magas olajtartalma miatt. Elnevezése is erre utal, az azték chian szó jelentése „olajos”. Nagy vízmegkötő képességének köszönhetően beilleszthető a fogyókúrás étrendbe. Rostjai sok vizet képesek a gyomorban felszívni, ezáltal zselés anyagot létrehozva, ami hosszú ideig emésztődik, így sokáig nem érezzük magunkat újra éhesnek. A rostok segítenek az emésztőrendszer egészségének megőrzésében, javítják a bélmozgást, karbantartják a bélflórát.

Természetes gyógyszer

Számtalan előnye között megtaláljuk az öregedéssel összefüggő jótékony, és a krónikus betegségek negatív hatásait mérséklő képességét. Kedvezően hat például a magas vérnyomásra és a szívelégtelenség tüneteire is azzal, hogy megakadályozza a lerakódásokat az erekben, kontrollálja a vérnyomást. Hatékony rákmegelőzőnek és immunerősítőnek tartják, magas antioxidáns tartalma miatt, melynek köszönhetően meggátolja a szabad gyökök kialakulását és segíti a sérült sejtfalak regenerálódását. A 2-es típusú diabétesz természetes karbantartója, orvossága. A szervezet inzulinrezisztenciájának csökkentésével segít az inzulinszint beállításában, és lelassítja a diabétesz okozta esetleges gyulladások kialakulását. Magas rosttartalma lévén lassítja a szervezetben a szénhidrátok lebontását és cukorrá alakítását, megelőzve a hirtelen vércukorszint-emelkedést.

Mivel a chiamag gazdag olyan ásványi anyagokban, mint a vas, foszfor, magnézium, réz és különösen a kalcium, amelyből egyetlen csészényi a napi ajánlott bevétel ötödét tartalmazza, gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt segít az erős csontozat és fogazat kialakításában és megtartásában. Idősebbeknél megelőzi a csontritkulást, hozzájárul az izomzat és idegrendszer megfelelő működéséhez. Stimulálja az idegrendszer működését, fokozza az anyagcserét. Mesebeli, ugye?!

Sportital helyett

Dietetikusok szerint a chiamag befolyással van állóképességünkre, fokozott teljesítményünkre. Sportolás vagy más fizikai igénybevétel előtt fogyasztva javítja az edzés hatékonyságát, erőt ad a fizikai munkához, és állítólag még hatékonyabb is a legtöbb hagyományos táplálék-kiegészítőnél és sportitalnál.

Ahogy sok élelmiszernél, a chiamagnál is fontos a fokozatosság és az óvatosság. Kizárólag előrecsomagolt formában, megbízható forrásból szerezzük be, illetve ne lépjük túl a napi 15 grammnyi mértéket, ugyanis a túlzott fogyasztása allergiás reakciókat, emésztőrendszeri problémákat okozhat.

Egyszerű, bögrés desszert – recept

Három evőkanál chiamagot keverjünk össze egy bögre növényi tejjel (pl. kókusz- vagy mandulatej) és egy evőkanál kakaóporral. Az így kapott egyveleget egy éjszakára tegyük hűtőbe. A magok reggelre felszívják a folyadékot és jócskán megduzzadva zseléssé válnak, akár egy puding. Bármilyen gyümölcs kiváló díszítéshez, aki pedig édesszájú, keverjen hozzá kevés mézet!

Tovább a teljes bejegyzéshez
2061 Hits
0 hozzászólás

Réti margitvirág – azaz a Nap szeme

Szerintem mindenki ismeri a réti margitvirágot, ezt az üde színű évelőt, mely bőségben pompázik a mezőkön, kitűnve ragyogó fehérségével a színes virágok közül.

A növény mélyen gyökerezik a földben és erőteljesen növekszik, a földön borulva vagy szétterülve fejlődik. Húsz-hetven centire magasodó szára egyszerű, néhol elágazó. Élénkzöld levelei tojásdad alakúak vagy lapát formájúak, szélük csipkés. Igen hosszan, májustól októberig virágzik, ekkor egy-egy hajtás húsz-harminc virágot is hoz. Az aranyszínű csöves virágok köré fehér szirmokból álló, jellegzetes virágkoszorú illeszkedik. A réti margitvirág fészkes virágzatú, azaz egy-egy „virág” valójában sok apró virágocskából áll, melyek közül a középső sárga színűek (a csöves virágok) termékenyek, míg a szélső fehér szirmokat produkáló nyelves virágok meddők, csupán a porzók odacsalogatását szolgálják. Ezek a fészekvirágzatok tíz centisek is lehetnek, a magas szárakon magányosan hintáznak a szélben. Kártevők és betegségek ritkán támadják meg, szívós növény. Kedveli a napfényt és a félárnyékot is.

Ez az egyszerű, mégis kifinomult virág vidámságot és bőséget sugároz. Nem csak vadon él, ismert és gyakori díszítője kerteknek, vágottvirág-csokroknak is. Az angolszász elnevezését (daisy) korai virágzása miatt kapta: a margaréta ugyanis már hajnalban szirmot bont, sok virágtársát megelőzve, így a Nap szemének is hívják.

A margaréta története hosszú évszázadokkal ezelőttre nyúlik vissza. A lovagkor idején vált divatossá a hölgyek körében leszedni a réteket, gyepeket, útszéleket borító sárga porzójú fehér virágot. Szirmait tépegetve játékos szerelmi jövendőmondást reméltek tőle. Ezt megelőzően, még a germánok idején a népi gyógyászatba is bekerült, virágos hajtásait és leveleit hasznosították.

Gyulladáscsökkentő, értágító és enyhén nyugtató hatása van, jól használható migrénes panaszok enyhítésére. A virágokat leforrázva fej- és ízületi fájdalmakat, valamint menstruációs görcsöket enyhítő teát készíthetünk. Ezen kívül külsőleg sebek kezelésére, belsőleg légúti megbetegedések gyógyítására, illetve idegesség, álmatlanság ellen is ajánlják.

Javaslom, mindenképpen bio- vagy gyógyászati boltban keressünk előre feldolgozott margarétát, mert a növény számos allergént tartalmaz: pl. letépésekor váladéka az arra érzékenyeknél allergiás bőrgyulladást okozhat.

Szóval bánjunk csak óvatosan ezekkel a bájos királylányokkal!

Tovább a teljes bejegyzéshez
1226 Hits
0 hozzászólás

Lappantyú, az éjszaka fecskéje

A kiválóan rejtőzködő lappantyút nem könnyű elsőre észrevenni, mert tollazata színe a fa kérgéhez hasonlít. Ráadásul éjjel aktív madárként további nehézségeket okoz megfigyelése. Neve a lappang szóból ered, ugyanis tojásrakáskor a földön készíti el fészkét. Több népnyelvi elnevezése is létezik, így a lappantyúról van szó, ha álomfilkót, bagolyföcskét vagy kecskefejőt említenek. Utóbbi, görög eredetű nevét állítólag még Arisztotelésztől kapta, egy, az akkori pásztorok meséje alapján, miszerint ez a madár azért röpköd éjjel a nyáj körül, mert megissza a kecskék tejét. Valójában természetesen rovarokkal táplálkozik.

Majdnem egész Európában költ, illetve Nyugat- és Közép-Ázsiában is találkozhatunk vele. Közkedvelt helye a nyárfás-borókás területek, dombvidékek, feketefenyvesek. Itt áprilistól szeptemberig él, a hűvösebb idő beköszöntésével Afrikába, a Szaharától délre költözik.

Éjjel indul vadászni, nappal pihen: a földön vagy egy ágon szunyókál. Ilyenkor rábízza magát fedő színezetére, így a ragadozók számára szinte láthatatlan. Puha, szürkésbarna tollazatával teljesen belesimul környezetébe, amikor sziesztázik még közelről megfigyelve is ágdarabnak vagy fakéregnek tűnik. Az álcázást teljes mozdulatlansága és résnyire összehúzott egyébként nagy, fekete – szeme teszi tökéletessé. Tollazata hasonlít a baglyokéhoz, és ugyanazt a célt szolgálja: a puha toll repülés közben halkabb, tehát a madár közeledtét kevésbé jelzi az éjszakai csöndben. Röptében a kakukkal is összetéveszthető alakja és színezete alapján. Testhossza kb. huszonhét centiméter, szárnyfesztávolsága pedig több mint a duplája, akár hatvannégy centi is lehet. A hím és tojó csupán abban különbözik, hogy előbbi szárnyát és faroktollazata két oldalát fehér foltok díszítik.

Piciny csőréről első ránézésre nem is gondolnánk, milyen nagyra képes kinyitni. Öblös szájának felső részén több centiméteres sörték meredeznek, így több rovart is képes fogni egyszerre. Mindezt repülés közben teszi, akár a fecske. Vadászat közben feje szó szerint kettényílik. A lappantyú akkorára tátja csőrét, hogy a száj körüli sörteszőrökkel együtt egy kávéscsészényi rovarcsapdát hoz működésbe. Azok az áldozatok, melyek ilyenkor nem egyből a garatba jutnak, fennakadnak a kétoldali sörtéken. Beéri bármilyen rovarral: hol szúnyograjba száll lakmározni, hogy egyszerre nyeljen le belőlük egy tucatot, máskor magányosan repülő éjjeli bogarakat kap el. Még a nagyobb éjszakai lepkéket is szívesen fogyasztja. Nagyon falánk: egyszer egy lappantyú gyomrában a kutatók majdnem ötszáz szúnyogot találtak.

A lappantyú többféle hangot tud adni, melyek helyzettől függően változnak. Egyedülálló „éneke” egy hosszan elnyúló és egyhangú motorzúgásra hasonlító „berregés”. Akik még hallották a néhai betárcsázós internet hangját, könnyebben el tudják képzelni ez milyen lehet, mert emlékeztet rá. Akár öt percig is eltarthat, csak a hang magassága változik akkor, amikor a madár elfordítja a fejét. Röptében rövid, halk hangokat hallat a tájékozódás érdekében: a kis füttyök visszhangjai alapján észleli a sötétségben a szembejövő akadályokat. Repülés közben egyfajta tapsoláshoz hasonló hangot is produkál. A szárnyát ilyenkor a teste fölött két-háromszor összecsapkodja. Ilyenkor egy kicsit zuhan, aztán az emelkedést követően újra nekilát a tapsolásnak. Ez a lappantyú nászrepülése.

Egy életre választ társat magának. A párok minden évben ugyanarra a költőhelyre térnek vissza. Megérkezésüket követően a hím egyből nászi táncot lejt. Legyezőszerűen szétterpesztett tollakkal repked a tojó felett, bemutatva neki szárnyhegyén és farkán látható fehér foltjait. A „tapsolás” sem maradhat el: hangos szárnycsattogtatásával a nőstény figyelmét szeretné felkelteni. A párzás előtt magasba emelt szárnnyal és terpesztett farktollakkal ér földet.

A tojásokat júniusban sekély talajmélyedésbe rakják a tojók. A szülők sötétben váltják egymást a költésben, hogy mindegyikük megtegye vadászkörét az éj leple alatt. A nappali „műszak” a tojóé. Általában két barnán vagy szürkén pettyezett, halvány krémszínű tojáson üldögél. Tizennyolc napos kotlást követően kelnek ki a fiókák, akik szintén rovarokkal táplálkoznak. Fészküket kicsit több mint két hét után el is hagyják. Ekkor már ők is készek a nagy útra dél felé, melyet akár nyolcszor is megtesznek életükben.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1798 Hits
0 hozzászólás

Hazánkban állandó szereplő a citromsármány

A citromsármány csicsergése egybeolvad erdők-mezők alapzajával. Kétstrófás éneke Beethovent is megidézi, méghozzá a szerző egyik legismertebb zenei kompozícióját, az 1800-as évek elején íródott c-moll szimfónia nyitányának motívumait ismerhetjük fel játékában. A népnyelv aranyárulónak, sárgyókának is hívja – ezek a nevek is sárga színezetére utalnak. A madár többek között Weöres Sándort is megihlette Arany ágon ül a sármány kezdetű versében.

Citromsármánnyal kontinensünkön túl Ázsiában, Ausztráliában és Új-Zélandon is találkozhatunk. Mezőgazdasági területek, bokros, fás legelők, sík és dombvidékek, bozótosok, nyílt területek lakója. Itthon leggyakoribb sármányfajunk, rendszeres és széles körben elterjedt fészkelőnk. Hazánkban állandó, nem költöző faj – az északibb területeken viszont jellemző, hogy a téli, hideg időszakra délre vonulnak a sármányok, nálunk ilyenkor a lakott területeket választja otthonául. Télen gyakran csapatokba verődve vészelik át az időjárás megpróbáltatásait, előfordul, hogy más pintyfélékkel is közösséget alkotnak.

Első megfigyelésre olyan a citromsármány, mintha egy jól megtermett veréb lenne, amelyik beleesett egy sárga festékkel teli vödörbe. Vagy egy kisebb sárgarigó, akinek csak félig sikerült a sminkje. Testhossza kb. tizenhét centiméter, testtömege harminc gramm. A hím feje és testének alsó része rikító sárga, felső részén hosszanti irányban sötétbarna sávok díszítik kabátját. Fartöve és háta fahéjbarna színű. A tojó tollazata is sárgával díszített, de kevésbé feltűnő árnyalatú, mint a hímé, az olívabarna színű sávok rá is jellemzőek, különösen a torkánál és a fejénél. Farka fehér széle csak repülés közben villan elénk. Csőre rövid, kúp alakú, felső csőrkávájának töve fogszerű csúccsal indul – ez nagyban segíti az apróbb magvak hámozásában, amelyek fő táplálékául szolgálnak. Olyan erős és hegyes ez a csőr, hogy még a fűmagot is képes meghántolni. A gyommagok mellett bogyók és kisebb rovarok is részét képezik táplálékának.

Nem olyan egyszerű kiszúrni a citromsármányt, mint ahogy elsőre gondoljuk. Dacára tollazata színének, kiváló rejtőzködő: könnyen szem elől veszthetjük a sárgás-zöldes levelű lomberdőkben. Az órákon keresztül éneklő hímet azért könnyebb észrevenni, mert magaslaton ülve már februártól „fújja pici dalát furulyáján”. Ezt az órákon át tartó dalolászást területvédés miatt csinálja.

Az ivarérettséget egyéves korában éri el. A hím felemelt szárnyakkal, futva közelíti meg kiszemelt társát. Az utódnemzést megelőzően mindkét fél egy-egy fűszálat vesz csőrébe, amit leejt, kölcsönösen biztatva egymást „rakjanak közösen fészket” – ezt végül a tojó építi meg fű közé vagy közel a talajhoz, sűrű bokrok ágaira vékony gyökérdarabokból és növényi szálakból. A költés április és július között van, akár kétszer is születhetnek fiókák ebben az időszakban. Az eredmény négy-öt vörösesfehér, márvány csíkozású kis tojás, amelyen főként az anya kotlik kb. két héten keresztül. Olykor szerepét a hím is átveszi, ám ő leginkább a táplálékszerzéssel és az énekes területvédéssel van elfoglalva. A fiatal madarak nem egész kéthetesen már kirepülnek a családi lakból és ugyan még vissza-vissza járnak egy-egy „ebédre”, egy héten belül azonban már maguk gondoskodnak táplálékukról.

A citromsármány igen hosszú életű, akár tizenkét évig is élhet. Védett madár, természetvédelmi értéke 25 000.- forint.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1511 Hits
0 hozzászólás

Napozzunk, de csak okosan!

Lerágott csont a téma, lépten-nyomon olvashatunk róla, sokan mégsem fogadják meg az okos és hasznos tanácsokat. A nyári forróság miatt bőrünk egészségére fokozottan vigyáznunk kell! Az UV sugárzásnak az élet számára nélkülözhetetlen jó hatásai mellett ártalmas következményei is lehetnek. Mind tudjuk: a védelem nélküli napozás már rég szóba sem jöhet, de érdemes odafigyelni bőrünkre akkor is, ha csak már öt-tíz percig a napon vagyunk.

A tudományos magyarázat

Mi az az UV-sugárzás? És ennek a variációi, az UVA, UVB sőt, ha már itt tartunk, az UVC, mert bizony ez utóbbi is létezik.

Az UV, azaz magyarul az ibolyán túli sugárzás (ultra viola) a Nap legnagyobb energiájú elektromágneses sugárzása, amely a látható fénynél kisebb, a röntgensugárnál nagyobb hullámhosszúságú.

Az UV-A a földfelszínre beeső sugárzás legnagyobb része. Bár ettől nem égünk le, de lejut a mélyebb szövetekig, hozzájárulva a bőr öregedéséhez, a sötét pigmentfoltok kialakulásához, a napallergiához, és – bár korábban ezt vitatták – mára a tudomány álláspontja az, hogy a bőrrák kialakulásában is szerepet játszik.

Az UV-B sugárzás nagy részét elnyeli a Föld ózonrétege. A maradéknak sok jótékony hatása van az emberi szervezetre, elősegíti például a D-vitamin-termelést, azaz a csontképződést. Az UVB felelős emellett a leégésért és barnulásért (ez utóbbiért sokan lelkesednek, sőt sportot űznek abból, hogy minél hamarabb és minél intenzívebben lebarnuljanak), és – sajnos – a bőrrák kialakulásáért is. A szervezet ez ellen védekezik a melanin termelésével, ami a bőr barnulását eredményezi. A túl erős napfény UV-B sugárzása a szemet is károsíthatja.

Az UV-C sugárzással gyakorlatilag nem találkozhatunk, hacsak nem veszünk részt egy űrutazáson. Ezt ugyanis teljesen elnyeli a Föld légköre.

Akkor most használ valamit a naptej?

Röviden: igen. Jó ideje hasznos napozószerek széles választéka áll rendelkezdésünkre. A legismertebb tulajdonságuk a faktorszám (SPF – Sun Protection Factor), amely a készítmény védőképességét mutatja a napégéssel szemben. A napvédők elsősorban az UV-B sugárzással szemben védenek, de ma már léteznek olyan készítmények is, amelyek az UV-A sugárzást is szűrik.

A faktorszám csak az UV- sugárzással szembeni védőhatásról informál. Lényegében azt mutatja meg, hogy mennyi időt tölthetünk a napon a leégés kockázata nélkül. A pontos információhoz kinek-kinek ismernie kell a saját bőre érzékenységét. A fehér bőrűek néhány perc alatt leégnek a napsütésben, míg vannak olyan bőrtípusú emberek, akik akár 20 percig is bírják a tűző napon lesülés nélkül. Egy konkrét példa arra, hogyan is működik a faktorszám: ha valaki tudja önmagáról, hogy 5 perc alatt leég, és bekeni magát 30-as faktorszámú napvédővel, akkor maximum 5x30 percig maradhat a napon. Fontos tudni, hogy közben gyakran újra kell kennie magát, és nem csak akkor, ha közben úszott egyet, hiszen a bőr beszívja a krémet, vagy ha bármihez hozzáér, az könnyen letörölheti. Azt mondják, hogy ennél több időt akkor sem szabad a napon tölteni 24 óra alatt, ha újra vastagon bekenjük magunkat.

Amikor naptejet választunk fontos, hogy széles spektrumút keressünk, mely egyszerre véd mind az UV-A mind az UV-B sugarak ellen.

Az UV-A-védelem általában a harmada az UV-B védelemnek.

Keressünk ásványi alapú naptejeket! A hagyományos kémiai napvédő termékek ugyanis tele vannak olyan összetevőkkel, melyek megzavarhatják akár a hormonrendszer működését. Személyes kedvenceim azok az antioxidánsokkal dúsított készítmények, melyek segítik a bőr gyorsabb regenerálódását.

Természetes olajokat, testvajakat is érdemes használni. A sheavaj azon túl, hogy véd a leégés ellen, hidratál, sőt, rendszeres használat mellett enyhíti az ekcéma és a pikkelysömör tüneteit, elősegíti a bőr gyógyulását. Törekedjünk arra, hogy organikus, finomítatlan sheavajat szerezzünk be. A napozás nagyágyúja, a kakaóvaj már évtizedekkel ezelőtt is igen népszerű volt. A kakaóvaj tömör, de amikor a napon felmelegedett bőrhöz érintjük, szinte azonnal folyékonnyá és könnyen kenhetővé válik. Érdemes használat után árnyékos, hűvös helyen tartani, mivel a napon könnyen megolvad. Fantasztikus csokoládéillatot áraszt, úgyhogy élmény vele a napozás. Azért csak csínján bánjunk vele, mert csak rövidebb időre nyújt védelmet.

Még egy fontos tanács a napvédőkkel kapcsolatban: sose spóroljunk velük! Ne tegyük el a megmaradt krémet, hogy jó lesz majd jövőre! Minden évben vegyünk újat, mert a szavatosságuk lejár, és egy évvel később már nem nyújtanak biztonságos védelmet.

Mit tehetünk még a leégés ellen?

A nap elleni védekezésben az öltözködés is segítséget nyújt. Egy széles karimájú kalappal az arc és a nyak bőre védhető, de a világos ruhák fényvisszaverő hatását is érdemes kihasználni. A japán nők közül nagyon sokan ma sem indulnak el nyáron ernyő nélkül sétálni, érdemes az ő példájukat is követni. Ha tudjuk, hogy hosszabb időt napon kell töltenünk, érdemes lenge, hosszú ujjú ruhát vagy blúzt választanunk és maxiszoknyát vagy bő szárú nadrágot. Az öltözék lengesége véd a melegtől, a hosszú ujj és szár pedig a káros sugárzástól.

Táplálkozásunkkal is befolyásolhatjuk bőrünk egészségét. Igazítsuk étrendünket az évszakhoz: ajánlott a bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás, illetve a fokozott folyadékpótlás. A béta-karotint tartalmazó zöldségek, mint a sárgarépa, brokkoli, spenót vagy a paradicsom ráadásul a barnulást is segítik. A bőrvédelemhez hozzájárul még az E-vitamin, amelyet pl. áfonyával, édesburgonyával vagy nektarinnal vihetünk be a szervezetünkbe.

Napozás előtt jó választás lehet, ha zöld teát kortyolgatunk, mivel antioxidáns tartalma segít megelőzni a leégést, és gyorsítja a barnulást. Néhány kocka étcsokoládé fogyasztása is javasolt ilyenkor, mert a magas kakaótartalmú csoki semlegesíti a napfény hatására felszabaduló, bőrünket károsító szabadgyököket.

Ezeket a „szabályokat” betartva, úgy gondolom, leégésmentes lehet a nyarunk.

Tovább a teljes bejegyzéshez
914 Hits
0 hozzászólás