Vörös és Zöld

Almásfüzitő

„Tarka lepke, kis mese…”

Erdők, mezők, rétek szépségei a nappali lepkék. Kontinensünk országaiban számos fajuk védett, így hazánkban is jelentős részük oltalom alatt áll, nem csupán „illetlenség”, hanem büntetendő cselekmény engedély nélkül gyűjteni őket. A mai kor adta technikával már bőven elég igényesen fotózni, nem kell gombostűre tűzni tanulmányozás végett a lepkéket avagy a szöglenceket. Ez a régi magyar elnevezés egyébként a pillék szárnyának csipkés (szöges) szegélyére utal, és általánosan használták korábban a lepkékre. Én a szöglencek közül a vörösiszap-tározók környékén is gyakorta fellelhető nagy tarkalepkét ismertem meg közelebbről.

Kép: Csonka Péter

Ez egy különösen dekoratív lepkefaj. Ragyogó színével zöldbe borult fák és bokrok között sem nehéz észrevenni. Tág életterű rovarról van szó, száraz és nedves vidékeken egyaránt jól érzi magát. Erdei tisztásokon, réteken, utak mentén repked lassú szárnycsapásokkal, a fűszálak végén gyakran megpihenve. Szárnyfesztávolsága elérheti a majd’ öt centimétert. Sok fajjal ellentétben náluk nőstények nagyobbak hím társaiknál. Szárnyuk színezete és a fekete mintázat kiterjedése is meglehetősen változékony. Sárgásvörös, gesztenyebarna, rozsda-, krém- és fekete színek alkotnak művészi motívumokat, pöttyök, csíkok sorakoznak egészen a csipkés szélű szárnyvégekig – a szárnyak felső és alsó felülete eltérő rajzolatú. Első pár lábuk csökevényes (főleg a hímeké), azt csak fejük tisztogatására használják. Hátsó lábuk pedig ízérzékelő receptorokban gazdag.

Május és szeptember között figyelhetők meg leginkább példányai, ekkor repül két nemzedéke (egy májusjúniusban, egy pedig július végeszeptember elején) egyszerre. A hímekre jellemző a területőrző viselkedés. Rendszerint magasabb kórók vagy fűszálak csúcsán és a cserjék vagy alacsonyabb fák kihajló ágain posztolnak, területükről igyekeznek a rivális fajtársakat, illetve a hozzájuk hasonló színezetű más lepkéket elkergetni.

Kép:Maria Sibylla Merian

A lepkék igen praktikusak, mert ügyelnek arra, hogy a párzásra a peterakóhely közelében kerüljön sor. A nőstény leginkább kőrisfák leveleinek fonákjára, félárnyékos helyeken, változó magasságban egy-két nagy csomóban rakja le mintegy két-háromszáz petéjét. Ezek a peték eleinte világos okkersárgák vagy narancsszínűek, az idő előrehaladtával barnás téglavörösre sötétülnek. A színváltás a lárvák kikelésének közeledtét jelzi. A peteállapot kb. tíz napig tart. A fiatal hernyók társasan szövedéket készítenek, ahol gyakran több mint száz lárva él együtt. Megmásszák a takarmánynövényeket, és egészen télig megállás nélkül rágják azok leveleit, majd az áttelelést követően tavasszal ismét habzsolni kezdenek. A bársonyfekete alapon sárgán foltozott hernyók tíz hónapos korukra bebábozódnak, ami általában május elejére tehető. Ezek fekete pettyes narancsszín mintázatú bábok könnyen észrevehetőek, és nem csak színük miatt feltűnőek, hanem mert kellemetlen szagot árasztanak saját védelmük érdekében. Bábállapotban szintén kb. tíz napig vannak, ez után bújnak elő rejtekükből az imágók.

A kifejlett lepkék főként nagy energiatartalmú nektárral, virágporral táplálkoznak, amelyből szervezetük képes a repülés energiaigényét is fedezni. Az imágó fő nektárkészletét az ernyős és fészekvirágzatú lágyszárú növényekből nyeri, gyakran csoportosan látogatja táplálékforrásait. Trópusi hangulatot idéz nagytermetű ernyős virágokon a tömegesen szívogató példányok látványa. Lakmározást követően gyakran pihennek szétterjesztett szárnyakkal a földön, szemlátomást napozva. Így „vakációzik” a rövid életű, nagy tarkalepke. A kifejlett állat ugyanis csupán néhány hétig élvezheti a napsütést és a szárnyalást, azután a lepkék új nemzedékének adja át a terepet.

A tarkalepkefélék számos faja hazánkban védett. Míg a kis tarkalepke eszmei értéke ötezer, a díszes vagy magyar tarkalepkéé ötvenezer forint.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1209 Hits
0 hozzászólás

Korszakváltás hajnalán – egyre népszerűbbek az e-autók

Egyre több zöld rendszámú autóval találkozhatunk úton, útfélen. A magas ár és a viszonylag korlátozott hatótáv ellenére egyre népszerűbb sokak körében, hiszen a károsanyag-kibocsátás Földünk egyik legégetőbb problémája.

Az elektromos autó olyan villanymotorral meghajtott gépjármű, amely többségében beépített akkumulátorából nyeri energiáját. Gondolták volna, hogy ez a típusú autó egyidős hagyományos, azaz a benzinmotoros társával? Thomas Parker brit villamosmérnök fejlesztette ki az 1800-as évek végén, amikor is újratölthető akkumulátorokat tervezett a gépekbe. Ez igazi áttörésnek számított, és az idő tájt kb. harmincezer villanyautó közlekedett az utakon. A belső égésű motorok dinamikus fejlődése aztán háttérbe szorította környezetkímélőbb társát – bár abban az időben még nem gondoltak bele a tervezők, mennyi kárt fognak okozni mindezzel.

Az elektromosautó-piacon az áttörés, mert egyértelmű, hogy napjainkban ennek vagyunk tanúi, alig tíz éve indult el, amikor a gyártósorról legurultak az első Teslák. Ma már sok autógyártó cégnek vannak saját modelljei, folyamatosan bővül a kínálat. 2015-re a forgalmazott elektromos autók száma globálisan átlépte az egymillió darabot. 2018-ra pedig majdnem ötvenféle villanyautó közül lehet válogatni Európa-szerte. Már Magyarországon sem újdonság az e-autó, az utakon közlekedve mind sűrűbben találkozhatunk zöld rendszámú járművekkel.

Elterjedésüket több országban egyértelműen támogatja a kormányzat. Norvégiában például 2025-től már csak elektromos és hidrogén-meghajtású autók kerülhetnek forgalomba. 2030-ra India szeretné elérni, hogy csak elektromos meghajtású gépkocsik közlekedjenek területén belül, ahogy ugyanezt tervezi 2050-re az Egyesült Királyság, Hollandia, Németország és az USA több tagállama, valamint Kanada Québec tartománya. Hazánk is támogatja az új elektromos autó beszerzését, illetve több nagyvárosban (köztük a fővárosban is) a zöld rendszámú autók kedvezményes áron vagy ingyenesen parkolhatnak a közterületeken.

Miért jó villanyautósnak lenni? Fontos, hogy környezetkímélő. Ám ennél vannak kézzelfoghatóbb érvek is. A fenntartási költségei például sokkal kedvezőbbek a benzines autóknál. Az áram költsége alacsonyabb a benzinnél vagy a gázolajnál, kb. két liter üzemanyag árával száz kilométert lehet megtenni az elektromos autóval, ennél a legalacsonyabb fogyasztású benzines is többet fogyaszt.

Az elektromos autó a zajszennyezést is csökkenti, hiszen nem robbanómotor van benne, így indításkor és haladáskor csak a gumik, a menetszél, illetve az elektromotorok halkan „sípoló-süvítő” hangját hallhatjuk. A fenntartási költsége is alacsonyabb a hagyományos autóénál. Egy elektromos autóban jelentősen kevesebb alkatrész található, mint benzines vagy dízeles társaiban, mivel hajtáslánca jóval egyszerűbb. Nincs kipufogórendszer, önindító, váltómű és sok más alkatrész. Az olajcsere is értelemszerűen a múlté egy e-autóval. Sőt a kuplunghasználat is, mivel a villanyautók szinte mindegyike fokozatmentes váltóval van felszerelve, amelynek köszönhetően csak előre vagy hátramenetet kell kapcsolnunk, illetve csak gáz és fékpedál található benne.

Problémaként szokták felvetni, hogy egy-egy töltéssel rövidebb távot lehet megtenni, mint a hagyományos tankolással, ráadásul az elektromos töltés több időt vesz igénybe. A középkategóriás e-autók kb. száz-százharminc kilométer megtételére képesek egyhuzamban. Arra is fontos odafigyelni, hogy az autóban használt különböző tartozékok használata (klíma, ülésfűtés stb.) csökkentik valamelyest a hatótávolságot, hiszen ezek is elektromos energiával működnek – így nagy hidegben és kánikulában jelentősen csökkenhet a hatótáv. Ám ez csak annyit jelent, hogy utazásainkat meg kell terveznünk, tudatosabban kell autóznunk.

A járművek töltésére nemcsak otthon, útközben is van lehetőség – ráadásul nagyon olcsón. Gyorstöltéssel valamivel hosszabb időbe (kb. két-három óra) telik, villámtöltéssel azonban igen rövid idő (húsz-harminc perc) alatt feltölthető a négykerekű. Ha az otthoni töltést választjuk, azt saját energiatermelő-rendszer segítségével tehetjük meg (pl. napenergia), amellyel szintén kíméljük világunkat.

Utazásainkat nagyban segíti, hogy a legtöbb e-autóban található navigációs rendszer, amely megmutatja a töltőállomásokat, illetve segítenek bennünket az okostelefon-alkalmazások is, amelyek a legközelebbi töltőpontokhoz irányítanak minket.

Azt gondolom, néhány év kérdése, és csökkenni fog az e-autók ára, a használtautó-piac is megtelik velük, így egyre többen lecserélik régi benzinesüket. Földünk pedig nyilván minden egyes új e-autó üzembe helyezésénél megkönnyebbülten sóhajt egy picit.

Tovább a teljes bejegyzéshez
854 Hits
0 hozzászólás

A szarvasbogár rövid és különös élete

A szarvasbogarat mindannyian könnyen felismerjük jellegzetes fejdíszéről, amely igen hasonló funkciót tölt be, mint a gímszarvasbikák agancsa. Értelemszerűen csak a hím rovarok kaptak a természettől ilyen koronát. Mostanában jött el az ideje a szarvasbogárrajzásnak, sűrűbben találkozunk tehát ezzel a hatalmas, berregő „nehézbombázóval”, amely az emberre teljesen veszélytelen rovar.

A világon kb. ezerháromszáz-féle szarvasbogárfaj él, közülük a nagy többség a trópusokon. Hazánk területén hat különböző fajjal találkozhatunk, itt a legelterjedtebb a nagy szarvasbogár. Több nyelven repülő szarvasnak is nevezik a Kárpát-medence legnagyobb rovarát, amelynek átlagos testhossza (a hímek esetében) elérheti akár a nyolc centimétert is. Ivari kétalakúság jellemzi, vagyis a hím és a nőstény egymástól eltérő jegyekkel rendelkezik. Barnásfekete tónusú torszínük megegyezik, ám a hím szárnyfedői és rágói fényes vörösesbarnák. A hím agancsszerű rágója a faj összetéveszthetetlen védjegye: a végén villás, a belső oldalán egy nagy és több apró fogat viselő, végtag eredetű szájszerv csaknem olyan hosszú, mint a fej és az előtor együttesen. Olyan ez az agancspár, mint egy cukorfogó: szorítani tud vele tulajdonosa, de harapni, vágni nem. A nőstény kb. feleakkora, mint a hím és rágószerve sem olyan fejlett, ám – milyen érdekes – képes vágásra ezen szervével. A hím elülső lábszára vékony, míg a nőstény végtagja megerősödött, ami különösen jól jön neki petéi elásásához.

Párzás idején alkonyatkor a hímek szárnyat bontanak és függőleges testtartásban, berregő hangot hallatva keresik a nőivarú egyedeket. Aki szeretne látni egy ilyen szertartást, érdemes tölgyfák környékén várakoznia, így tesznek a hím szarvasbogarak is. Tudják ugyanis, hogy a nőstényeket vonzza tölgyek erjedő, édeskés ízű fanedve. Ha több hím is sorban áll, megegyező testi adottságok esetén heves harcot vívnak a nőstényért. Vannak természetesen kisebb és nagyobb méretű szarvasbogarak. Amennyiben harc nélkül is látszik, ki a gyengébb, a vesztes csatározás nélkül elvonul. A hasonló méretű egyedek azonban egymásnak esnek: rágóikat erősen csattogtatják, ezzel taszigálva, szorongatva ellenfelüket – próbálnak fogást találni a másikon. Addig dulakodnak, míg a győztes vagy hátára fordítja vagy lehajítja a vesztest a fáról. A hím agancsa nem csak a nőstényért folytatott küzdelmekben, hanem a párzás közben a másik fél megragadásában, mozdulatlanul tartásában is fontos szerepet játszik.

A megtermékenyítést követően két héttel a nőstény élete egyetlen repülőútjára indul: lárvalerakó helyet keresni. Beteg, elkorhadt tölgyfák és tuskók közelében talál alkalmas helyet ivadékai fejlődésére, ahol majd ötven centi mélyre ássa be magát a földbe. Kb. ötven-száz három milliméter átmérőjű petéjének korhadékból kis üreges labdát készít rágói segítségével. A petékből három-öt hetet követően fejlődnek ki a piszkosfehér, görbült testű pajorok. Először anyjuk által odakészített korhadékot eszik, majd további elhalt gyökerek fogyasztását veszik célba. Mivel nem éppen tápláló étekforrást vesznek magukhoz, fejlődésük is igen lassú: vagy öt évig ebben az állapotban léteznek. A hímek testnagysága, fejének formája és rágóinak mérete attól függ, hogy lárvakorában mennyi élelemhez jutnak. Vigyázniuk kell azonban, mert a borz, a róka, a szajkó, a szarka és a vaddisznó kedvelt ínyencsége is a szarvasbogár-lárva.

Öt év alatt tíz centissé növekednek, ekkor egy szép nyári napon bebábozódnak. Ez a látványos folyamat kb. fél órát vesz igénybe. Nyár végén pedig egy óra alatt kikelnek az imágók, vagyis a kifejlett bogarak, akiknek még egy hétig halványszínű és puha kültakarójuk van. Ők az év további részét a bábkamrában töltik, majd április-május környékén rágójukkal feltörik rejtekhelyüket. A hímek valamivel előbb indulnak útjukra, mint a nőstények. Kifejlett korukban már egyáltalán nem vesznek magukhoz szilárd táplálékot, csak fanedvet szívogatnak és a lárvakorukban felhalmozott tartalékokat emésztik fel. Ebben a négy-öt hetes aktív időszakban főként az utódnemzésre koncentrálnak. A hímek a párzást követően rendszerint elpusztulnak és a nőstények is követik őket az örök vadászmezőre augusztusban, peterakás után. Maradványaik (leginkább a rágójuk, a fejük és az előtoruk) a fák tövében több centiméter vastagságban felhalmozódhatnak, és magas kitintartalmuk miatt évekig is ott maradnak.

A szarvasbogár kultúrtörténeti vonatkozásban is jelentős. Feltűnt már a korai keresztény ikonográfiában, első ábrázolása a 14. századra tehető egy imádságos könyv illusztrációjaként. A bogarat valószínűleg a szarvassal hozzák párhuzamba, amely szent állatnak számított, hiszen eredményesen tudott küzdeni a kígyóval. A festők jelképtárába is bekerült a szarvasbogár, mivel hosszú ideig pozitív tartalom kapcsolódott hozzá mint a gonoszon diadalmaskodó szimbólum. Ötvösmunkákon, kerámiákon is gyakran ábrázoltak szarvas- és orrszarvúbogarat a reneszánsz idején. Hazánkban szarvasbogaras bélyeget adtak ki az ’50-es évek elején, de a lengyel két zlotys érmén is felfedezhetjük ezt a szép rovart.

Két évvel ezelőtt a Magyar Rovartani Társaság „Év rovara” címét nyerte el a nagy szarvasbogár az internetes szavazások alapján. Védett állat, eszmei értéke tízezer forint.

Tovább a teljes bejegyzéshez
2835 Hits
0 hozzászólás

Gyermekzsivaj, napsütés, környezetvédelem − ilyen volt az idei Füzitői Napok

A gyerkőcöké volt a május 25-i hétvége Almásfüzitőn. A XXVII. Füzitői Napokat, amely hagyományosan a gyermeknappal esik egybe, a falu szabadidőparkjában rendezték meg.

A 10 órakor kezdődő megnyitóra összegyűlt népes érdeklődő sereget Beró László polgármester köszöntötte, majd Popovics György, a Komárom-Esztergom megyei Közgyűlés elnöke kapott szót. A Közgyűlés ünnepélyes keretek között Almásfüzitőnek ajándékozott egy megyezászlót, illetve a községi elismerések, úgy mint az „Almásfüzitő díszpolgára” cím is itt találtak gazdára. A díjak átadásakor dr. Szeidl Bernadett jegyző méltatatta a kitüntetetteket.

A hivatalos programot követően a Sün Balázs Óvoda apróságai mutatták be műsorukat nem csak a büszke hozzátartozók örömére. A köszöntőkkel párhuzamosan a fakanál forgatásba is belekezdtek a főzőverseny résztvevői. Kellemes pörkölt- és gulyásillat áradt a levegőben, az odasétálókat kóstolóval is kínálták. Ebéd után habpartit rendeztek a helyi tűzoltóság jóvoltából a kicsik nagy örömére, mely hűsítő élménynek bizonyult a szép, napsütéses időben. Három órától a nyergesújfalui Total Dance tánccsoport mutatta be különleges koreográfiáit. A KicsiÓriás zenekar aztán a közönséget is megmozgatta, majd bűvészműsor és további koncertfellépők szórakoztatták az egybegyűlteket egészen késő estig. A falunap várva várt fellépője az este kilenckor koncertet adó, nemrég az Izraelben megrendezett Eurovíziós Dalfesztivált megjáró Pápai Joci volt.

A különféle vásári portékák mellett a gyerekeket két ugrálóvárral lepték meg, amelyet az ácsi Természetjáró Bakancsos Klub biztosított. A csillámtetoválást, az arcfestést és a hennát is kipróbálhatták kicsik és nagyok. A felnőtt látogatókat vércukormérésre és egészségügyi tanácsadásra várták a helyi védőnők, illetve a regionális mentőszolgálat közreműködésével egy rövid újraélesztési gyorstalpalóval frissíthette ki-ki tudását.

Sok-sok mókás feladattal, feladvánnyal vártuk mi is a gyerekeket a Tatai Környezetvédelmi Zrt. jókora sátrában egészen a reggeli óráktól. A kézműves asztalunknál kishalat és pillangót festhettek a gyerekek újrahasznosított papírgurigából és újságpapírból, valamint cserépharangot is készíthettek. A nap végére már sok alkotás száradt a napsütésben. Szintén népszerűek voltak a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos állomásaink. Az egyiken különféle műanyag- és papírhulladékot kellett kihorgásznia a gyerekeknek játékpecabot segítségével, majd kitalálni, melyik szelektív kukába raknák a fogásukat. Ha ezzel megvoltak, ügyességüket fejleszthették kislabdadobással. Egy erre kitalált céllövöldén kellett a megfelelő szelektív lyukba hajítaniuk egy-egy szivacslabdát, szimbolizálva választásukat. Egy másik feladatban különféle hulladékokat ábrázoló hűtőmágneseket kellett a megfelelő szelektív gyűjtőre illeszteniük egy színes, szép ábrán.

Környezettudatos életmóddal kapcsolatos totónkhoz ugyan néha elkelt a felnőtt segítség, örömmel állapítottuk meg azonban, hogy nagyon sok helyes megoldás érkezett. Gyönyörű, nagy liliket ábrázoló, fa óriáskirakónkat a tavaly novemberi Tatai Vadlúd Sokadalmon avattuk fel. A játék itt és most is megmozgatta főként a nagyobb gyerekek fantáziáját. A kisebbeket a kis játék markológépek kötötték le hosszú percekre, amelyek segítségével bátran próbálkozhattak, hogy a kishelyezett homokot átrendezzék. Minden állomásnál jutalomzsetont kaptak az adott feladatot teljesítők, amellyel egy-egy pörgetési esélyt kaptak szerencsekerekünkön. 17-féle ajándék közül választhattak annak megfelelően, mit szánt nekik a sorskerék: van, aki tornazsákkal, kis ébresztőórával, filckészlettel, szövegkiemelő-szettel, tolltartóval vagy LED-fényes kulcstartóval lett gazdagabb. Egy biztos: mindenki nagyon elégedett volt a választásával és büszkén mutatta szüleinek ajándékát. Mi abban bízunk, hogy a tárgyi jutalom mellett új ismeretekkel is gazdagodtak a gyerekek.

Felejthetetlen napot töltöttünk el ismét Almásfüzitőn, várjuk a legközelebbi alkalmat. Jövőre ugyanitt!

Tovább a teljes bejegyzéshez
967 Hits
0 hozzászólás

Ha már unjuk a tehéntejet. Kis növényitej-kalauz

Különböző okokból dönthetünk úgy, hogy kevesebb tehéntejet fogyasztunk, esetleg teljesen elhagyjuk étrendünkből. Van, akinek a szervezete nem tolerálja, esetleg életmódjával nem egyeztethető össze. A mai étkezési kultúrában széles körben elterjedtek azok a különféle gabonákból és olajos magvakból származó növényi italok, amelyek színe, állaga és felhasználási lehetőségei igen hasonlóak a tehéntejéhez.

Készítettem egy válogatást, mivel magam is szeretek olykor-olykor alternatív megoldásokat kipróbálni.

Miből készülhet magital? Szinte bármiből, azaz rengeteg alapanyagból. Választhatunk olyan gabonák közül, mint az árpa, a búza, az amaránt, a köles, a hajdina, a zab, a rozs, a rizs. Ha inkább olajos magvakból készült tejet kóstolnánk meg, akkor is nagy a választék: pl. kókuszdió, kesudió, makadámdió, lenmag, mandula, török mogyoró. A hüvelyes növényekből a legnépszerűbb a szójából és a földimogyoróból készült változat. A növényi italok előnye az allergiában szenvedőknek, hogy nincs bennük tejfehérje és tejcukor, ráadásul sok közülük gluténmentes. A készítés során kalciummal és D-vitaminnal dúsítják e tejfajtákat.

A növényi italokat fogyaszthatjuk nyersen kávéban, teában, müzliben, vagy turmixokhoz akár natúr, akár ízesített formában. Sütésre és főzésre is alkalmasak, sütemények, főzelékek, levesek vagy főételek nagyszerű alapanyagai lehetnek, kiváltva ezzel az állati eredetű tejet.

A megosztó kókusz

Kedvencem a kókusztej, bár tudom, hogy sokan szenvedélyesen utálják. Ízlésről nem érdemes vitatkozni, de én nemcsak finom íze, hanem rengeteg jótékony hatása miatt is szívesen fogyasztom. A kókusz húsának leforrázásával, turmixolásával, majd a pép átszűrésével juthatunk ehhez a kellemes nedűhöz, amelynek állaga sűrűbb, íze pedig édesebb a hagyományos tejnél. Aki nem kedveli túlzottan a kókusz aromáját, annak is javaslom, mert ízét lehet semlegesíteni. Kávéhoz, süteményekhez és különféle főfogásokhoz kiválóan illik, az indiai konyha egyes fogásai elképzelhetetlenek nélküle, és diétás házi fagyit is lehet belőle készíteni. Tápanyagtartalma szerint egy bögre kókuszital kb. nyolcvan kalóriát tartalmaz, egy ilyen adagban öt gramm zsír és hét gramm szénhidrát van. A kókusztejet foszfortartalma miatt is érdemes fogyasztani, amely csonterősítő hatású. Nem elhanyagolható magnéziumtartalma sem, amely az izmok és idegek lazításához járul hozzá. És ha ez nem lenne elég, vasforrásként sem utolsó: s mint köztudott, a vérszegénység hátterében sokszor a vashiány áll. A benne található egészséges zsíroknak köszönhetően elősegíti a megfelelő emésztést, javítja a bélrendszer állapotát. A boltokban kapható cukrozott és ízesítetlen változata, mindenképpen az utóbbit javaslom, mivel édeskés íze cukor nélkül is tökéletesen érvényesül.

A hosszú fiatalság titka: a mandula

A másik kedvelt alternatív tejitalom az E-vitaminban gazdag mandulatej. Diétázónak is ajánlott, mivel szénhidráttartalma sokkal alacsonyabb hagyományos társánál. Áldásos hatással van a bőrre, segíti rugalmasságának megőrzését, a haj és a köröm egészségének, erejének fenntartását. Magas antioxidáns-tartalmának köszönhetően rákmegelőző és sejtregeneráló hatással bír, elkötelezett hívei szerint lassítja az öregedési folyamatokat is. Nem vagyok egy csodaszerhívő, így nem vagyok abban biztos, hogy ennyire általánosan jótékony lenne a mandula, bár igaz, ha a bőrünk szép és puha, sokkal fiatalabbnak látszunk. A mandulatej nem jó mindenkinek, mert mint sok más mag, úgy a mandula is erősen allergén. Annak, aki érzékeny bármilyen dió-, mogyorófélére vagy egyéb csonthéjasra, nem javaslom a mandulatej fogyasztását sem. Az édesített változat mellett előfordul pörkölt mandulás termék is, amelyet markánsabb, kissé kesernyésebb aroma jellemez, ezért ezt a fajtát ínyenceknek javaslom.

Az ősi szója

A szója igen sokoldalúan felhasználható élelmiszer-alapanyag, tej is készül belőle. A szójababnak szinte a fele fehérjéből áll (fehérjetartalma ital formájában közel azonos a tehéntejével), valamint megtalálható benne az összes B-vitamin is. Jelentős kalciumforrás, jó hatással van a szívre és az érrendszerre. Tartalmaz még többszörösen telítetlen zsírsavakat, viszont telített zsírokat nem, így teljesen koleszterinmentes. Amellett, hogy nagyszerűen felhasználható a konyhában, előnyös a szépségápolásban is. Lehet például természetes hámlasztót készíteni szójatej felhasználásával. Egy kevés italt olívaolajjal és barnacukorral kell dúsítani, míg sűrűbb masszát nem kapunk belőle. A barnacukor szemcséi segítik az arcradírozást. Körkörös, masszírozó mozdulatokkal vigyük fel a keveréket bőrünkre, hagyjuk kb. tíz percig hatni, aztán mossuk le. Érdemes szóját is tartalmazó arckrémeket, testápolókat választani, mert hatóanyagaitól puha, rugalmas lesz a bőrünk, érzésre és érintésre egyaránt, illetve hosszú időn át hidratálnak.

 

Bárhogy is döntünk, arra feltétlenül figyeljünk oda, hogy ha a hagyományos tejet mellőzzük, ne felejtsük el pótolni más forrásokból leginkább a fehérjeigényünket, amit az alternatív tejek egy része nem képes fedezni.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1971 Hits
0 hozzászólás