Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Egymillió szűrőegységgel dolgozik. Mi az?

Kitalálták? Segítségképpen még hozzáteszem: az emberi szervezet egy létfontosságú szerve. Nos így már bizonyára tudják, ez a vese. Kétségtelenül fontos szervünk, ezt az is mutatja, hogy külön világnapja van, március 9-én tartjuk. Nem véletlen, hogy figyelemfelkeltő napot szentelt a világ a vesének, mert normál hétköznapokon viszonylag kevesebb szó esik róla. A tüdőről, szívről, az érrendszerünkről többet olvashatunk. Természetesen ezek nélkül sincs élet, de a vesénkkel is többet kellene törődnünk.

Ez az emlősöknél kialakult szerv az anyagcserében játszik meghatározó szerepet, a vese választja ki a vízoldékony anyagcsere-végtermékeket. Szerepkörébe tartozik a só- és vízháztartás szabályozása. Olyan feladatokat is ellát, mint a vérnyomás-szabályozás vagy a vörösvértest-termelés és a kalcium-anyagcserét szabályozó anyagok előállítása. Tudományos részletezés nélkül is látható ebből, hogy szervezetünk vegykonyhájának központi eleme e páros szervünk. Ha valaki nem tudná, gerincünk ágyéki részének magasságában helyezkedik el, szimmetrikusan jobb és bal oldalunkon. A gyakorlatra lefordítva, ha két tenyerünkkel megtámasztjuk derekunkat, nos, akkor körülbelül meg is találtuk, hol van a vesénk. Ez a babszemhez hasonló szerv egy felnőtt ember esetében 120 grammot nyom, 12 cm hosszú és 6 cm széles. Jó is a hasonlat, hiszen olyan, mint a mesebeli Babszem Jankó. Kicsi, de erős, vagy még inkább hatékony. Hogy mennyire csodás szervről van szó, azt érzékeltesse néhány adat is!

Fotó: Jahn Campbell http://bit.ly/2CR67y1

A szervezetünkben keringő vér egyötöde áthalad rajtuk, és nem ám csak úgy átfolyik! Mint egy igazi laborban, a vesék átvizsgálják vérünket, és percenként 1-1,2 litert meg is tisztítanak. Vesénként egymillió szűrőegység, úgynevezett nefron szorgoskodik ezen, gondoskodva arról, hogy szervezetünkbe ne kerüljenek vissza nemkívánatos anyagok. Hogy mi lesz a kiválasztott anyagok sorsa? Ez egyszerű: a vizelettel távoznak belőlünk. Nem is ragozom tovább, ennyiből is érthető, hogy kulcskérdés az egészségük, a normális működésük. Sajnos igen sokan a gyakorlatból is tudják ezt, mert már volt veseproblémájuk. És sokan vannak, akiknél igen nagy a kockázata, hogy vesebetegek lesznek, vagy lényegében már azok, csak nem tudnak róla, ez a betegség ugyanis hosszú éveken át tünetmentes lehet.

Ma Magyarországon minden tizedik ember szenved valamilyen vesebetegségben. Évente 500-600 ezer beteget kezelnek vesebajjal, nagyságrendileg 300 vese-transzplantációt végeznek el kórházainkban, és több mint hatezer veseelégtelenségben szenvedő ember szorul dialízisre. A dialízis során a salakanyagokat és folyadékot mesterségesen, a vese helyett távolítják el a szervezetből. Egy ilyen, alkalmanként legalább 4-5 óra hosszat tartó kezelésre legalább hetente háromszor szüksége van az érintettnek. Ez a betegek és sokszor hozzátartozóik mindennapjait meghatározza, egész életükre kihatással van, hiszen sokaknak az is gondot okoz, és több órába telik, hogy például egy kistelepülésről eljussanak egy dialízis-központba. Érdemes tehát odafigyelni arra, amit ki-ki megtehet, hogy veséje egészségét megőrizze.

A veseelégtelenséghez sokszor olyan népbetegségnek számító okok is vezethetnek, mint az elhízás, vagy a cukorbetegség. Ezek kialakulása egészség-tudatossággal, egészséges táplálkozással megelőzhető (Lásd korábbi bejegyzésemet a cukorbetegségről: A három vágtató ló. Az egészséges táplálkozásról többször is írtam, az egyik legutóbbi itt található.) Ellenőrizzük rendszeresen vércukorszintünket!

A sóbevitel korlátozása szintén lényeges. A napi ajánlott mennyiség 5-6 gramm (ez kb. egy teáskanálnyi sónak felel meg). Ez a teljes bevitelre vonatkozik! Tudták, hogy a készételekben, konzervekben, felvágottakban is sok só van? Erről szerintem hajlamosak vagyunk elfeledkezni.

Amiről rengeteget beszélünk manapság, mégis kevesen tartják be: a jó egészséghez elengedhetetlen, hogy elegendő folyadékot igyunk! Ha rendszeresen legalább 2 liter vizet fogyasztanánk naponta, a veséinket is segítenénk munkájukban.

A dohányzás úgy, ahogy van, számtalan okból káros és egészségtelen, mindemellett a veséket is rombolja. Lelassítja a véráramlást, így a vesedaganatok kialakulásának esélyét megduplázza. Szintén káros anyagként érzékeli szervezetünk a túlzott gyógyszerbevitelt. Különböző gyógyszerek rendszeres szedése (ilyenek például a gyulladásgátlók) vesekárosodást okozhat. Kérjük orvosunk segítségét, hogy a leginkább vesebarát gyógyszert írja fel nekünk!

Sokan tudják, hogy a magas vérnyomás agyvérzéshez vagy szívinfarktushoz vezethet, de kevesen tudnak róla, hogy a vesebetegségek kialakulásáért is felelős lehet. Ellenőrizzük rendszeresen vérnyomásunkat!

A rendszeres mozgás, az aktív életmód csökkenti a magas vérnyomást, így csökkenti a krónikus veseelégtelenség kialakulásának kockázatát. Legyen szó 30 perc sétáról, futásról, kerékpározásról, a mozgás bármilyen formája jó hatással van anyagcserénkre és vesénkre.

Tovább a teljes bejegyzéshez
2610 Hits
0 hozzászólás

Üstökös gyöngyike: kertjeink kék csodája

Hazánk egyik kedvelt dísznövénye az üstökös gyöngyike. Kis kék fürtjeivel akkor igazán látványos, ha nagyobb tömegben pompáznak egymás mellett. Sok kertben szegélynövénynek alkalmazzák. A liliomfélék családjába tartozó rokonság elég nagy, közel 30 fajt sorolnak a nemzetségbe. Az üstökös gyöngyike számos néven ismert, mivel Magyarországon őshonos, tájegységenként más és más néven illetik. A kék kígyóhagyma igen információ-gazdag elnevezés, három fontos adatot is közöl: megnevezi a virág színét, a „kígyó” utal a növény formájára, hosszú szárán mint a kígyó feje, ül a virágzat, a „hagyma” pedig szaporításának módjáról tájékoztat. A mezei jácint név szintén sokat elárul: vadon (is) terem, és a jácintra emlékeztet a virága. Nevezik még üstökös madártejnek és üstökös sármának, mert a növény szára fehér nedvet eresz, amikor letépik. Az üstök pedig nem is szorul magyarázatra annak, aki már látta a virágzatot: felső virágocskái mint egy borzas üstök ülnek a száron meghúzódó szerényebb virágok felett.

Feltehetően Kis-Ázsiából és a mediterrán vidékekről terjedt el. Üstökös gyöngyikével Magyarország közép és nyugati részén találkozhatunk többnyire. Ezen belül leginkább a szántóföldeket, cserjéseket választja lakhelyéül. Mivel szívós növény, az ember közelében is megtalálhatjuk, szőlősökben, kaszálókon és utak mentén gyakran előfordul.

Évelő, tehát bár a földfelszínen látható szár, levélzet és virágzat a tél közeledtével elpusztul, a föld mélyén rejtőzködő hagymája átvészeli a hideg időszakot, és a következő évben ismét kihajt. 30-100 cm magasra nő egyenes szára. Levelei, mint a hagymások általában, szinte olyan hosszúak, akár a növény szára. A levelek felülete érdes, szélük finoman fogazott, szélességük elérheti a 3 centimétert.

A növény különlegessége, hogy rokonaitól eltérően nem egy összefüggő fürtben nőnek apró kék virágjai. Az üstökös gyöngyike szárának végén növő virágok hosszú kocsányon üstököt képeznek. Így olyan hatást kölcsönöznek a növénynek, mintha a kis virágok valójában egy nagy virág szirmai lennének. Először a felső virágok nyílnak ki, melyek szépségükkel, élénk színükkel magukhoz vonzzák a beporzáshoz elengedhetetlen rovarokat. A szép felső virágok azonban meddők, így a növény szaporodása az alsó virágok feladata. Ezek barnák, kocsányos száruk rövid és háromrekeszű tokot képeznek a növény érésekor. A virág május és június hónapokban éri el teljes pompáját, a következő hónapokban már a magokat érleli.

Nem véletlenül kedvence a kertészeknek, hiszen szépsége ellenére gondozása nem igényel különösebb figyelmet. Meghálálja, ha a virágzás után megfelelő tápoldatot kap, ez biztosítja a jövő évi gazdag virágzást. Leveleit csak akkor szabad leszedni, ha már elsárgultak, másképp könnyen elpusztul az üstökös gyöngyike. Mivel nem túltermesztett növény, a kártevőkkel szemben ellenálló.

Ha szaporítani szeretnénk, magvetéssel, vagy egyszerűbben hagymaültetéssel tehetjük meg. Egy ötlet a hobbikertészeknek: nagyon szép összképet nyújt, ha nefelejccsel vegyesen ültetjük.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1490 Hits
0 hozzászólás

Szavazzunk a zengővárkonyi hős szelídgesztenyére!

2011-ben emelte nemzetközi szintre „Az év fája” versenyt az Enviromental Partnership Association (EPA) szervezet azzal a céllal, hogy Földünk legnagyobb növényeit, a fákat, a figyelem középpontjába állítsák. Nem öncélúan, természetesen. A teremtés (lomb)koronáira egyre több veszély leselkedik ugyanis. A mértéktelen erdőirtás Földünk egyik nagy környezeti problémája. Leginkább a fák biztosítanak számunkra oxigént, gyökereikkel megvédenek a földcsuszamlásoktól, otthont biztosítanak madaraknak és kisebb emlősöknek, a rovarokról nem is beszélve, és számtalan közülük ennivalót is kínál. A verseny tisztelgés tehát a fák előtt, és egyben figyelemfelhívás, hogy becsüljük meg őket, ne vágjunk ki értelmetlenül még fiatalabb példányokat se, hiszen saját környezetünket pusztítjuk ezzel.

Forrás: www.treeoftheyear.org

A történelmi időkben, mikor az ember szorosabb kapcsolatban élt a természettel, a fákat tisztelet és megbecsülés övezte. Őseink szemében a fa az életerő és az öröklét szimbóluma volt. Gyökere mélyre fúródik a földbe, törzse a mi világunkat képviseli, míg ágaival a magasba nyúlva kapcsolatot teremt az ég és a föld között. Szinte minden népnek volt legendás fája. Az Yggdraszill a skandináv mitológia kőrisfája: a világ közepén áll, annak szerkezetét tartja. A Kalevalában tölgyfa a világfa. De a keresztény világban is fát állítunk minden évben, mely lelkünk örök létét szimbolizálja.

Forrás: www.treeoftheyear.org

Bármilyen mítoszok is övezzék a fákat, ezek a növények részt vesznek hétköznapjainkban. Ha elered az eső, első gondolatunk, hogy hol találunk egy sűrű lombú fát, amely alatt szárazon maradhatunk. Elég kilépni az utcára, elsétálni egy parkba, kirándulni az erdőbe – mindenhol gyönyörű fákkal találkozhatunk. Mindegyik különleges a maga módján: az akácfa tüskés, a diófa terebélyes, a cseresznyefa termése finom.

A verseny előzménye Csehországból indult, a Nadace Partnerství szervezet találta ki 2002-ben. Idén 13 európai ország csatlakozott a versenyhez, ez a szám persze évről évre változik, hiszen bárki benevezhet egy-egy fát, tehát sok múlik egy-egy ország polgárainak aktivitásán.

A nálunk idén 8-ik alkalommal megrendezett versenyt háromszor nyerte meg magyar fa, és olyan is volt már, hogy az előkelő második helyen végeztünk. Például éppen szűkebb pátriám, Tata öreg platánja járt így 2015-ben. Az észt győztessel nehéz lett volna versenyezni, hiszen egy focipálya közepén álló tölgyfának nagy rajongótábora lehet. Pedig a mi platánunk sem kispályás! A tatai Öreg-tó partján áll, immár 235 éve, közel húsz méter magas és 650 centiméter a kerülete.

Forrás: www.treeoftheyear.org

Az észtek mellett szólt az is, hogy tölgyfáról van szó, amely fafajta valamiért a szavazók kedvence. Már három évben elvitte az „aranyérmet” egy-egy példány. A tölgyön kívül egyedül a hárs tudott egynél több győzelmet kivívni. Minél idősebb egy fa, annál nagyobb eséllyel indul. A nyertes fák általában 4-500 éves egyedek, de volt már 150 és egy 1100 éves fa is a dobogó első helyén.

A nemzetközi versenyt mindenütt megelőzi az országos megmérettetés. Érdemes minél több fát nevezni, mert így nem csak egy-egy szép példányra irányul a figyelem, hanem egy-egy tájra, városra is. Hazánkat ebben az évben a zengővárkonyi szelídgesztenye képviseli. A 400 fős falu számára a fa a folytonosságot, az élni akarást jelképezi a maga 300 évével. Az Oszmán Birodalom alól felszabadult Magyarországon szökkent szárba, azóta uralkodtak fölötte császárok, királyok, diktátorok, de ő csak türelmesen növekedett napról napra. Sőt, a 70-es években fel is gyújtották, de a fa nem adta meg magát. Nem csoda, hogy elnyerte a „szelíd túlélő” becenevet.

Forrás: www.treeoftheyear.org

A Pécsváradért Alapítvány egy rövidfilmmel mutatja be hősünket, amelynek most minden szavazatra szüksége van. Jelenleg 4621 vokssal a tízedik helyen áll, de a mi hozzájárulásunkkal könnyedén ugorhat még 4-5 helyet előre. Pillanatnyilag a portugál „fütyülő parafatölgy” vezeti a listát 10773 szavazattal. Hogy ne legyünk részrehajlóak, két fát szavazhatunk meg a 13 döntős közül. Ezen a linken regisztrálhatjuk szavazatainkat 2018. február 28-ig.

Tovább a teljes bejegyzéshez
3166 Hits
0 hozzászólás

Havasi partfutó: a vizek szerelmese

A partfutók családja igen gazdag: nagy partfutó, kis, sőt apró partfutó, alaszkai partfutó, tengeri partfutó és még Bonaparte-partfutó is létezik, hogy csak néhányat említsek. A havasi partfutó a leggyakoribb a Kárpát-medencében, Magyarországon leginkább a tavaszi és őszi átvonulás alkalmával találkozhatunk velük. Rokonaik a világ különböző tájain élnek.

Fotó: Csonka Péter

Az északi havasi partfutó a hideg területek kedvelője, Grönland és Izland területéről vonul Franciaországba és az Ibériai-félszigetre. A parti havasi partfutók Alaszka és Észak-Kanada területeiről költöznek át télire a meleg Floridába és Mexikóba. A hazánkban fellelhető „alpina” alfaj a skandináv országokból és Oroszország északi partvidékeiről vándorol a Balkán-félszigetre és a Kaszpi-tó környékére.

Egy fontos hasonlóság közös mindegyik partfutók által kedvelt területben: egytől egyig óceán- vagy tengerpart. Ugyanis a partfutók, mint nevük is mutatja, lételeme a víz. Azokat a vízpartokat szeretik, ahol a föld homokos, sáros, ahol a víz réttel, legelővel találkozik, mozgása lassú. Hazánkban leginkább az Alföld és a Dunántúl állóvizeit részesíti előnyben, de a hegyvidékek alacsonyan fekvő tavai körül is láthatunk pár példányt.

Már megjelenéséből is következtethetünk, hogy vízi madárral van dolgunk. Hosszú fekete lába segíti a vízben való haladásban. A lilealakúak rendjébe, ezen belül a szalonkafélék családjába tartozik. Méretében a pacsirtához hasonló, testének hossza 16-22 cm, míg szárnyfesztávja 33-40 cm. Hosszú csőre kissé lehajló, amelyet kiváló vadászfegyverként használ. Tollazata szezonálisan változik. A tavaszi-nyári nászidőszakban, mint a legtöbb madárnak, a partfutó színezete is pompásabb. Ilyenkor fejteteje, dolmánya, válla és farcsíkja rozsdavörös és barna árnyalatú. Minden tollának közepe fekete, ami még díszesebbé teszi. Hasán egy nagy fekete folt pompázik, teste többi része fehér, de tollazatának szára fekete. Téli öltözéke sokkal egyszerűbb: hasa fehér, teste többi részét szürkésbarna tollazat borítja, szépen belesimul a tájba.

Életmódja a vízhez kötött. Élelmét a vízben gázolva szerzi be. Alapvetően rovarlárvákkal, szúnyogokkal, apró rákokkal, pókokkal táplálkozik, de a növényi részeket is elfogyasztja. Ritkább esetben magvakkal is beéri. Mezőgazdasági haszna is van, hiszen kiváló és szorgalmas rovarirtó a vízparti ökoszisztémákban.

Tavaszi nászrituáléját az északi területeken tartja. A hímek hívogató hangját éjjel-nappal hallani lehet. Szárnyukat ilyenkor szokatlan módon tartják repülés közben, végül rezgő szárnnyal, trillázva ereszkednek alá. Mint egy látványos operaénekesi belépő, nem csoda tehát, ha a partfutólányok elalélnak. A havasi partfutó a legtöbb vízimadárhoz hasonlóan a szárazföldön rak fészket, erre megfelelő kisebb mélyedésekbe költ. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen 21-22 napot kotlik.

A hazánkon átvonuló madárfaj Magyarországon védett, eszmei értéke 25 ezer forint.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1426 Hits
0 hozzászólás

Vitamin ábécé

Közel egy hónapja tettem közzé egy blogbejegyzést, amiben bemutattam, hogy télen hogyan étkezhetünk egészségesen. Élelmiszereink kiválasztásánál egyik fő szempont a vitamintartalom volt. De mi is az a vitamin, miért is kell télen almát együnk? B, C, D… mi is a különbség közöttük?

 

Kezdjük egy meghatározással! A vitamin egy szerves vegyület, melyre szüksége van testünknek, viszont magának nem tudja ezeket előállítani. Ezért visszük be tápanyag formájában. Ha nem veszünk magunkhoz eleget belőlük, vitaminhiányos állapot áll be, ami gátolja testünk optimális működését. Ilyenkor könnyebben lebetegedünk, emésztési zavarok gyötörhetnek, illetve fáradékonyak lehetünk. Mivel ezek nagyon általános tünetek, ezért nehéz észrevenni a vitaminhiányt. A szélsőséges vitaminhiány viszont komoly megbetegedést is eredményezhet, így a C-vitamin hiánya skorbuthoz vezet, míg a B1-vitamin hiánya beriberit okoz. Ellenben túladagolásuk sem tesz jót szervezetünknek, a zsírban oldódó A-vitamin felhalmozódása miatt például bőrünk megsárgulhat.

 

A vitaminok két fő csoportba sorolhatóak. Némelyikük zsírban oldódik, míg mások vízben. De vegyük sorra, hogy melyiknek milyen szerep jut szervezetünkben!

 

Ha ábécésorrendben vesszük, az A-vitamin az első. Ezt a zsírban oldódó vitamint leginkább a belsőségekben találjuk meg: máj, vese, szív, mind bővelkednek benne. Legtöbben a sárgarépáról tudják, hogy magas az A-vitamintartalma, de a paraj, barack, sütőtök szintén bővelkedik benne. Jellemzően az erős sárga és piros zöldségek és gyümölcsök tartalmaznak sok A-vitamint (a paradicsom kivételével). Az A-vitamin leginkább látásunkra van hatással. Ha nem veszünk magunkhoz eleget belőle, farkasvakság, látászavarok alakulhatnak ki. A bőrre is jó hatással van, megelőzi a kiszáradást és repedezést.

 

A B1-vitamin a szénhidrátok anyagcseréjében játszik nagy szerepet, az idegrendszert tartja karban, illetve a szívműködés zavartalanságát is biztosítja. B1-vitaminellátásunkat leginkább gabonafélék héjából biztosítani. Ezért fontos teljes kiőrlésű péktermékeket fogyasztanunk.

 

A B2-vitamin a zsírsavak lebontásában, a szénhidrátok anyagcseréjében és testünk méregtelenítésében jeleskedik. Sok élelem közül választhatunk, hogy elegendő mennyiséget vigyünk be szervezetünkbe: tejtermékek, zöldség és zöldségfőzelékek, tojás és különböző gabonafélék hordozzák magukban.

 

A B6-vitamin az aminonsavak, fehérjék és zsírsavak anyagcseréért felelős. Hogy emésztésünk fennakadások nélkül működhessen, fogyasszunk tejtermékeket, szárazhüvelyeseket, tojást és gabonaféléket. A B12-vitamin szintén a táplálék feldolgozásában segít, elsősorban a fehérje- és szénhidrát-anyagcserénél hasznos. Továbbá a vörösvértestek képzésében van fontos szerepe. A szükséges mennyiséget beszerezhetjük húsokból és májból.

 

A leginkább ismert vitamin a C-vitamin, melynek a hormonok, kollagénfehérjék szintézisében játszik fontos szerepet, illetve az immunrendszer hibátlan működését biztosítja – ezért szoktunk meghűlés esetén sokat bevinni szervezetünkbe. C-vitamin-tartalékainkat leginkább friss zöldségekből és gyümölcsökből tölthetjük fel. A citrusfélék, zöldpaprika, paradicsom bőségesen tartalmaznak C-vitamint.

 

A biotin nevű vitamin az anyagcserében kap szerepet, a fehérje, szénhidrát, aminosav és koleszterin feldolgozását segíti elő. A belsőségek bővelkednek benne, akárcsak a különböző magvak (dió, mogyoró).

 

Ha nem is tértem ki minden létező vitaminra, a legfontosabbakat és az ismertebbeket igyekeztem megemlíteni. A másik, amire fel akartam hívni a figyelmet, hogy bár tél van, ne (csak) tabletta formájában tápláljuk magunkat vitaminokkal.

Tovább a teljes bejegyzéshez
3905 Hits
0 hozzászólás