Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Köszvény, avagy podagra

Kicsit régies hangulatú szavak, ám ez a betegség ma is jelentős kockázattal jár

Dr. Németh Eleonóra reumatológus, a komáromi Selye János Kórház fizioterápiás főorvosa előadására, az almásfüzitői Egészségklub aktuális rendezvényére, sokan eljöttek, ami számomra azt is jelzi, hogy az interneten megtalálható részletes és pontos információk mellett ma is van szerepe a személyes és közvetlen tájékoztatásnak.

 

Az előadásnak számomra két fontos üzenete volt: a köszvény ma már jól kezelhető, tehát tünetmentes lehet egy életen át, mégis ennél sokkal jobb, ha megfelelő életmóddal elkerüljük.

A köszvény tulajdonképpen egy fajta ízületi gyulladás. Aki már hallott a betegségről, nyilván azt is tudja, hogy okozói a húgysav kristályok. A húgysav normális anyagcsere-folyamatunk része, ez a szervezetünk legtöbb sejtjében jelenlévő purinok lebontásakor visszamaradó salakanyag. Mindaddig nincs is gond, amíg oldott formában – ez a természetes állapota – úszik a vérünkben, és végül a vizelettel ki is ürül. Amikor ennek a folyamatnak megbomlik az egyensúlya, akkor jöhet létre a köszvény.

Megemelkedhet a vér húgysavszintje, ha például szervezetünk túl sokat termel, vagy ha nehezen üríti ki. Ez az állapot úgynevezett hiperurikémia. Akinek, bár nincs semmilyen fizikai tünete, ám a vérképe magas húgysavszintet jelez, nem legyinthet rá, foglalkoznia kell vele. Részben azért, mert a magas húgysavszint előbb-utóbb előidézheti a köszvény jellegzetes és igen fájdalmas tüneteit. Azt, hogy a köszvény rettegett és pokoli kínokat okozó betegség, ma leginkább leírásokból és történelmi filmekből ismerjük, amikor a nagyon sok húst és alkoholt fogyasztó gazdagok között nem volt ritka. Köszvényes volt például Mátyás király, VIII. Henrik, de Newton és Kolombusz is.

Nem kezelt köszvénynél az ízületek, sőt a porcok és a csont is eldeformálódhatnak, igen fájdalmas kinövések jelenhetnek meg a könyökön, az ujjakon, tipikusan például a nagylábujjon, a sarkakon, ez utóbbiak a járást szinte ellehetetleníthetik. A legfájdalmasabb tünet, az ún. köszvényes roham akkor következik be, amikor a kicsapódott húgysav kristályokat a nagy falósejtek megtámadják. Ilyenkor az ízületek begyulladnak és a legkisebb érintés is gyötrelmes.

Szerencsére az orvostudománynak köszönhetően ezek a rohamok, sőt a fájdalmas ízületi torzulások, kinövések is teljesen elkerülhetőek, vagy ha már kialakultak, csökkenthetőek.

Nem csak azért kell azonban a magas húgysavszinttel foglalkozni, hogy még átmenetileg se legyenek köszvényes panaszaink, hanem azért is, mert ez az állapot jelentősen megnöveli más, igen súlyos betegség kockázatát. Ilyen például a magas vérnyomás, a szívelégtelenség, cukor- és vesebetegség.

 

A lényeg tehát: éljünk egészségesen! Ne dohányozzunk, ne igyunk alkoholt, legfeljebb csak mértékkel, és akkor se töményet, valamint táplálkozzunk egészségesen. Ez persze nem egyszerű!

A hallgatóság az előadás végén kapott egy jól használható listát, amelyből kiderül, hogy mely ételek purin tartalma magas, így fogyasztásuk magasabb köszvény-kockázattal jár.

Kerülendő a belsőségek, a füstölt húsok túlzott fogyasztása, és bizonyos halaké is, valamint a tenger gyümölcsei közül jó, ha nem eszünk minden nap kagylót és garnélát. Ezt bár kicsit sajnálom, de viszonylag könnyű teljesíteni, ám az, hogy a csirkemell is szerepel a kockázati tényezők között, igen meglepett. Magas a purin tartalma a húsok mellett a szárazbabnak, -borsónak és a lencsének is, valamint – újabb rácsodálkozás – a szójának. Gond nélkül lehet fogyasztani viszont egyebek mellett a tejet és tejtermékeket, olajat, a kenyeret, tésztát, rizst és burgonyát, ám aki kicsit is olvas egészséges életmóddal kapcsolatos cikkeket, könyveket, pontosan ismeri ezeknek a kockázatait.

Mondtam, nem könnyű, de aki főként zöldségeket fogyaszt és a kockázatosabb élelmiszerekkel csak mértékkel él, nagyot nem tévedhet. Szerintem.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1075 Hits
0 hozzászólás

Gazdag rostforrás az útifűmaghéj

A rostszegény táplálkozás ma már szinte népbetegség. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a salakanyagok elszaporodása és a lelassult emésztés mennyi egészségügyi problémához és nem utolsó sorban elhízáshoz vezethet.

A felnőtt szervezetnek átlagosan napi 2030 gramm a rostigénye. A valóságban viszont ennek jó, ha a felét fogyasztjuk. A fő probléma, hogy a világ egyre inkább a feldolgozott élelmiszerek felé terel minket. Hihetetlen bőségben kínálnak az üzletek vonzó, gusztusos, és lássuk be, jóízű félkész és kész ételeket, amelyeket csak melegítenünk kell. Kényelmes, nem rabol el mástól, akár munkától, akár szórakozástól, időt, kevesebbet kell utána mosogatni. Ám ennek ára van, hiszen a többségük finomított lisztben és cukorban gazdag élelmiszer, és csak elenyésző mértékben tartalmaznak rostot. Elég csak a cukrozott üdítőkre, a gyorséttermekre vagy a majonézes salátákra, szószos tésztákra gondolnunk. Pedig a rostok támogatják az egészséges emésztést, és ez korántsem az egyetlen ok, amiért érdemes többet fogyasztanunk belőlük. Keresztül haladnak beleinken és ezzel segítik a felesleges anyagok távozását. Hiányukban az emésztési folyamat érezhetően lelassul, amely igen kellemetlen tüneteket okoz. A rosttabletták időszakosan nyújthatnak segítséget, az igazi megoldás azonban az, ha rászoktatjuk magunkat a természetes rostokban dús táplálkozásra. Sokan abba a hibába esnek, hogy – a hízást elkerülendő – fehérjében gazdagon étkeznek, viszont nem fogyasztanak hozzá elegendő zöldséget és szénhidrátot. Pedig ha nem viszünk be a szervezetünkbe megfelelő mennyiségű rostot, állandóan éhesnek érezzük magunkat. A rost más tápanyagoknál lassabban bomlik le, így eltelít, és nem fog gyorsan kialakulni a kínzó éhségérzet.

Sokféle módon „rostosíthatjuk” táplálkozásunkat. Van például egy kiváló rostdús forrás, amely már kisebb élelmiszerboltokban is megtalálható: ez az útifűmaghéj. Szuperételnek nevezhetjük, olyan sok jótékony hatása van, az íze semleges, így sokféleképpen ízesíthető is. Latin nevén a plantago, másnéven egyiptomi útifű vagy indiai bolhafű Nyugat-Ázsiában és Indiában őshonos egynyári növény. Fehér virágai hengeres füzért alkotva nyílnak. Magja szürkésrózsaszín, ovális alakú, két-három milliméter hosszú. A növényből a magot és a magburkot hasznosítják, főleg gyógyászati célokra.

Az útifű 85%-a nem felszívódó élelmi rost, így rendkívüli folyadékmegkötő képessége van: folyadék segítségével képes tömegének akár hússzorosát felszívni. Ekkor egyfajta zselés anyagot képez. Fogyasztásakor a gyomrunkba jutva nyugtatja a nyálkahártyát, és nem szívódik fel, hanem tovább vándorol, végig az egész bélrendszeren – szinte „kipucolva” azt. Nem csak a belekre hat jótékonyan: rendszeres fogyasztása csökkenti a koleszterin- és vércukorszintet, tisztítja a nyirokrendszert, enyhíti a fáradtságot, és bármilyen meglepő, még a migrénes panaszok ellen is hatásos. Használata hozzájárul a pikkelysömör, az ekcéma és az pattanások gyógyulásához, illetve a bélflóra regenerálásához antibiotikumos kezelések alatt és után. Mivel folyamatos teltségérzetet biztosít, hatékonyan csökkenti az éhségérzetet kalóriabevitel nélkül.

A lelassult anyagcsere egyik következménye, hogy felszaladnak a plusz kilók. Ez a jelenség pedig maga az elhízás. Sikeres diéták alapja lehet az útifűmaghéj-kúra. Különösebb rákészülést, odafigyelést nem igényel: egy evőkanálnyit kell elkeverni két-három deci vízben vagy gyümölcslében. Reggeli és vacsora előtt érdemes fogyasztani. Egy aranyszabályt fontos betartani: fogyasztása után meg kell inni még két-három deci folyadékot. Natúr joghurtba is keverhető, ám a folyadékfogyasztás ilyenkor is fontos. Ezzel a megfelelő folyadékbevitelre is trenírozhatjuk magunkat, hiszen kötelező legalább két, de inkább közel három liter vizet elfogyasztanunk a kúra alatt, hogy a zselés anyag „mozogni” tudjon. Ennek hiányában a rostanyagok a bélrendszerben ragadnak, és épp ellenkező hatást váltanak ki, mint amire számítottunk.

Az útifűmaghéj főzési alapanyagnak is kiváló: tésztákhoz adva lazíthatjuk azok állagát, lisztjével sűríthetünk főzeléket, levest is.

Szerintem egy próbát megér!

Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE

A rostszegény táplálkozás ma már szinte népbetegség. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a salakanyagok elszaporodása és a lelassult emésztés mennyi egészségügyi problémához és nem utolsó sorban elhízáshoz vezethet.

A felnőtt szervezetnek átlagosan napi 2030 gramm a rostigénye. A valóságban viszont ennek jó, ha a felét fogyasztjuk. A fő probléma, hogy a világ egyre inkább a feldolgozott élelmiszerek felé terel minket. Hihetetlen bőségben kínálnak az üzletek vonzó, gusztusos, és lássuk be, jóízű félkész és kész ételeket, amelyeket csak melegítenünk kell. Kényelmes, nem rabol el mástól, akár munkától, akár szórakozástól, időt, kevesebbet kell utána mosogatni. Ám ennek ára van, hiszen a többségük finomított lisztben és cukorban gazdag élelmiszer, és csak elenyésző mértékben tartalmaznak rostot. Elég csak a cukrozott üdítőkre, a gyorséttermekre vagy a majonézes salátákra, szószos tésztákra gondolnunk. Pedig a rostok támogatják az egészséges emésztést, és ez korántsem az egyetlen ok, amiért érdemes többet fogyasztanunk belőlük. Keresztül haladnak beleinken és ezzel segítik a felesleges anyagok távozását. Hiányukban az emésztési folyamat érezhetően lelassul, amely igen kellemetlen tüneteket okoz. A rosttabletták időszakosan nyújthatnak segítséget, az igazi megoldás azonban az, ha rászoktatjuk magunkat a természetes rostokban dús táplálkozásra. Sokan abba a hibába esnek, hogy – a hízást elkerülendő – fehérjében gazdagon étkeznek, viszont nem fogyasztanak hozzá elegendő zöldséget és szénhidrátot. Pedig ha nem viszünk be a szervezetünkbe megfelelő mennyiségű rostot, állandóan éhesnek érezzük magunkat. A rost más tápanyagoknál lassabban bomlik le, így eltelít, és nem fog gyorsan kialakulni a kínzó éhségérzet.

Sokféle módon „rostosíthatjuk” táplálkozásunkat. Van például egy kiváló rostdús forrás, amely már kisebb élelmiszerboltokban is megtalálható: ez az útifűmaghéj. Szuperételnek nevezhetjük, olyan sok jótékony hatása van, az íze semleges, így sokféleképpen ízesíthető is. Latin nevén a plantago, másnéven egyiptomi útifű vagy indiai bolhafű Nyugat-Ázsiában és Indiában őshonos egynyári növény. Fehér virágai hengeres füzért alkotva nyílnak. Magja szürkésrózsaszín, ovális alakú, két-három milliméter hosszú. A növényből a magot és a magburkot hasznosítják, főleg gyógyászati célokra.

Az útifű 85%-a nem felszívódó élelmi rost, így rendkívüli folyadékmegkötő képessége van: folyadék segítségével képes tömegének akár hússzorosát felszívni. Ekkor egyfajta zselés anyagot képez. Fogyasztásakor a gyomrunkba jutva nyugtatja a nyálkahártyát, és nem szívódik fel, hanem tovább vándorol, végig az egész bélrendszeren – szinte „kipucolva” azt. Nem csak a belekre hat jótékonyan: rendszeres fogyasztása csökkenti a koleszterin- és vércukorszintet, tisztítja a nyirokrendszert, enyhíti a fáradtságot, és bármilyen meglepő, még a migrénes panaszok ellen is hatásos. Használata hozzájárul a pikkelysömör, az ekcéma és az pattanások gyógyulásához, illetve a bélflóra regenerálásához antibiotikumos kezelések alatt és után. Mivel folyamatos teltségérzetet biztosít, hatékonyan csökkenti az éhségérzetet kalóriabevitel nélkül.

A lelassult anyagcsere egyik következménye, hogy felszaladnak a plusz kilók. Ez a jelenség pedig maga az elhízás. Sikeres diéták alapja lehet az útifűmaghéj-kúra. Különösebb rákészülést, odafigyelést nem igényel: egy evőkanálnyit kell elkeverni két-három deci vízben vagy gyümölcslében. Reggeli és vacsora előtt érdemes fogyasztani. Egy aranyszabályt fontos betartani: fogyasztása után meg kell inni még két-három deci folyadékot. Natúr joghurtba is keverhető, ám a folyadékfogyasztás ilyenkor is fontos. Ezzel a megfelelő folyadékbevitelre is trenírozhatjuk magunkat, hiszen kötelező legalább két, de inkább közel három liter vizet elfogyasztanunk a kúra alatt, hogy a zselés anyag „mozogni” tudjon. Ennek hiányában a rostanyagok a bélrendszerben ragadnak, és épp ellenkező hatást váltanak ki, mint amire számítottunk.

Az útifűmaghéj főzési alapanyagnak is kiváló: tésztákhoz adva lazíthatjuk azok állagát, lisztjével sűríthetünk főzeléket, levest is.

Szerintem egy próbát megér!

Tovább a teljes bejegyzéshez
418 Hits
0 hozzászólás

Ha már unjuk a tehéntejet. Kis növényitej-kalauz

Különböző okokból dönthetünk úgy, hogy kevesebb tehéntejet fogyasztunk, esetleg teljesen elhagyjuk étrendünkből. Van, akinek a szervezete nem tolerálja, esetleg életmódjával nem egyeztethető össze. A mai étkezési kultúrában széles körben elterjedtek azok a különféle gabonákból és olajos magvakból származó növényi italok, amelyek színe, állaga és felhasználási lehetőségei igen hasonlóak a tehéntejéhez.

Készítettem egy válogatást, mivel magam is szeretek olykor-olykor alternatív megoldásokat kipróbálni.

Miből készülhet magital? Szinte bármiből, azaz rengeteg alapanyagból. Választhatunk olyan gabonák közül, mint az árpa, a búza, az amaránt, a köles, a hajdina, a zab, a rozs, a rizs. Ha inkább olajos magvakból készült tejet kóstolnánk meg, akkor is nagy a választék: pl. kókuszdió, kesudió, makadámdió, lenmag, mandula, török mogyoró. A hüvelyes növényekből a legnépszerűbb a szójából és a földimogyoróból készült változat. A növényi italok előnye az allergiában szenvedőknek, hogy nincs bennük tejfehérje és tejcukor, ráadásul sok közülük gluténmentes. A készítés során kalciummal és D-vitaminnal dúsítják e tejfajtákat.

A növényi italokat fogyaszthatjuk nyersen kávéban, teában, müzliben, vagy turmixokhoz akár natúr, akár ízesített formában. Sütésre és főzésre is alkalmasak, sütemények, főzelékek, levesek vagy főételek nagyszerű alapanyagai lehetnek, kiváltva ezzel az állati eredetű tejet.

A megosztó kókusz

Kedvencem a kókusztej, bár tudom, hogy sokan szenvedélyesen utálják. Ízlésről nem érdemes vitatkozni, de én nemcsak finom íze, hanem rengeteg jótékony hatása miatt is szívesen fogyasztom. A kókusz húsának leforrázásával, turmixolásával, majd a pép átszűrésével juthatunk ehhez a kellemes nedűhöz, amelynek állaga sűrűbb, íze pedig édesebb a hagyományos tejnél. Aki nem kedveli túlzottan a kókusz aromáját, annak is javaslom, mert ízét lehet semlegesíteni. Kávéhoz, süteményekhez és különféle főfogásokhoz kiválóan illik, az indiai konyha egyes fogásai elképzelhetetlenek nélküle, és diétás házi fagyit is lehet belőle készíteni. Tápanyagtartalma szerint egy bögre kókuszital kb. nyolcvan kalóriát tartalmaz, egy ilyen adagban öt gramm zsír és hét gramm szénhidrát van. A kókusztejet foszfortartalma miatt is érdemes fogyasztani, amely csonterősítő hatású. Nem elhanyagolható magnéziumtartalma sem, amely az izmok és idegek lazításához járul hozzá. És ha ez nem lenne elég, vasforrásként sem utolsó: s mint köztudott, a vérszegénység hátterében sokszor a vashiány áll. A benne található egészséges zsíroknak köszönhetően elősegíti a megfelelő emésztést, javítja a bélrendszer állapotát. A boltokban kapható cukrozott és ízesítetlen változata, mindenképpen az utóbbit javaslom, mivel édeskés íze cukor nélkül is tökéletesen érvényesül.

A hosszú fiatalság titka: a mandula

A másik kedvelt alternatív tejitalom az E-vitaminban gazdag mandulatej. Diétázónak is ajánlott, mivel szénhidráttartalma sokkal alacsonyabb hagyományos társánál. Áldásos hatással van a bőrre, segíti rugalmasságának megőrzését, a haj és a köröm egészségének, erejének fenntartását. Magas antioxidáns-tartalmának köszönhetően rákmegelőző és sejtregeneráló hatással bír, elkötelezett hívei szerint lassítja az öregedési folyamatokat is. Nem vagyok egy csodaszerhívő, így nem vagyok abban biztos, hogy ennyire általánosan jótékony lenne a mandula, bár igaz, ha a bőrünk szép és puha, sokkal fiatalabbnak látszunk. A mandulatej nem jó mindenkinek, mert mint sok más mag, úgy a mandula is erősen allergén. Annak, aki érzékeny bármilyen dió-, mogyorófélére vagy egyéb csonthéjasra, nem javaslom a mandulatej fogyasztását sem. Az édesített változat mellett előfordul pörkölt mandulás termék is, amelyet markánsabb, kissé kesernyésebb aroma jellemez, ezért ezt a fajtát ínyenceknek javaslom.

Az ősi szója

A szója igen sokoldalúan felhasználható élelmiszer-alapanyag, tej is készül belőle. A szójababnak szinte a fele fehérjéből áll (fehérjetartalma ital formájában közel azonos a tehéntejével), valamint megtalálható benne az összes B-vitamin is. Jelentős kalciumforrás, jó hatással van a szívre és az érrendszerre. Tartalmaz még többszörösen telítetlen zsírsavakat, viszont telített zsírokat nem, így teljesen koleszterinmentes. Amellett, hogy nagyszerűen felhasználható a konyhában, előnyös a szépségápolásban is. Lehet például természetes hámlasztót készíteni szójatej felhasználásával. Egy kevés italt olívaolajjal és barnacukorral kell dúsítani, míg sűrűbb masszát nem kapunk belőle. A barnacukor szemcséi segítik az arcradírozást. Körkörös, masszírozó mozdulatokkal vigyük fel a keveréket bőrünkre, hagyjuk kb. tíz percig hatni, aztán mossuk le. Érdemes szóját is tartalmazó arckrémeket, testápolókat választani, mert hatóanyagaitól puha, rugalmas lesz a bőrünk, érzésre és érintésre egyaránt, illetve hosszú időn át hidratálnak.

 

Bárhogy is döntünk, arra feltétlenül figyeljünk oda, hogy ha a hagyományos tejet mellőzzük, ne felejtsük el pótolni más forrásokból leginkább a fehérjeigényünket, amit az alternatív tejek egy része nem képes fedezni.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1644 Hits
0 hozzászólás

Gyógyítsuk magunkat jógával!

Hosszabb nyári szünet után újraindult az almásfüzitői Egészég- és életmódklub, ahol a helyi lakosok ismerkedhetnek olyan módszerekkel, amelyek testünk és lelkünk gyógyítására alkalmasak. Az elmúlt évek során egyebek mellett hallottunk tanácsokat, hogyan táplálkozhatunk egészségesen, jó-e a stressz, és hogyan lehet kezelni, milyen a helyes alvás, mit tehetünk érte, és találkozhattunk a meditáció különböző formáival is. Szeptember 28-án Rózsár Dániel jógaoktató a jóga tudományát mutatta be. Az est házigazdája, dr. Varsányi Balázs vezette fel a témát.

Rózsár Dániel életútja több mint érdekes. Szoftverfejlesztőként dolgozott évek óta, amikor rájött, hogy több mozgásra, fizikai aktivitásra van szüksége. Ekkor nekiállt keményen sportolni: terepkerékpározás és maratonfutás jelentette számára a felfrissülést. Két éve döntötte el, hogy a mozgásnak egy spirituálisabb formáját is kipróbálja, ekkor találkozott a jógával. Azóta akkreditált jógaoktatóként dolgozik.

A jóga egy életmód – kezdte előadását –, az élet tudománya. A távol-keleti gyógyászat nagyban különbözik az európaitól. Az éghajlati adottságok miatt ott sokkal fontosabb, hogy a betegségeket megelőzzék. Az egészséges ember szemükben nem azonos a nem beteg emberrel; a betegség legkisebb jelei (rossz szájszag, hasmenés stb.) is gyógyítandók szerintük. A jóga ebben az öngyógyításban lehet segítségünkre.

Az előadó vázolta a három létező embertípust, melyekből mindannyiunkban jelen van mindegyik, azonban az arányok különbözőek. A váta típus vékony, törékeny, kreatív és kapkodó. A pitta közepes termetű, határozott céljai vannak, éles logikájának köszönhetően jó szervező. A kapha kifejezés a nagy testűekre vonatkozik, ők azonban jellemzően nehezen motiválhatóak. Típusunk nem csak egyénenként változik, de az életkor és az életmód is hatással van rá. A jóga abban tud segíteni, hogy visszaállítsuk születésünkkor kapott jegyeinket.

A legelterjedtebb a 8 fokozatú jóga, mely szám a fejlődés különböző szakaszaira vonatkozik.

·         1. lépcsőfok az erkölcs: az igazság szolgálata, a békesség megteremtése

·         2. lépcsőfok az életmód: testi-lelki tisztaság, önképzés, lelki élet

·         3. lépcsőfok a testgyakorlás: testünk rendbetétele

·         4. lépcsőfok a légzőgyakorlatok: vele kontrolláljuk vérnyomásunkat, elménk sebességét

·         5. lépcsőfok az érzékek fölötti uralkodás: tudatos választások, nem zsigeri ösztönök

·         6. lépcsőfok a koncentráció: kizárni a világot, tárgyra (pl. gyertyalángra) való kizárólagos figyelés

·         7. lépcsőfok a meditáció: külső segédeszköz nélküli összpontosítás

·         8. lépcsőfok: önmagunk teljes megismerése

Miután megismertük a jóga elméleti sarokköveit, Rózsár Dániel három légzőgyakorlatot végeztetett a közönséggel. Ezzel kiválóan példázta, hogy egy olyan egyszerű mozgás, mint a légzés, mekkora hatással lehet egész testünkre és elménkre. A nézők kérésére az előadó bemutatott egy napköszöntő jógagyakorlatot is. Elmondása szerint nem a legegyszerűbb feladat volt, de kitartó munkával könnyen elérhető a jógának ez a szintje.

Tovább a teljes bejegyzéshez
2328 Hits
0 hozzászólás

Egy egész patikára való gyógyszert helyettesít az orbáncfű

Az orbáncfüvet (közönséges orbáncfű, orbáncvirág) már az ókorban ismerték, a középkori kertekben pedig sűrűn lehetett vele találkozni, gyógyhatású anyagként már akkor nyilvántartották hivatalosan. Gyógyító erejének tisztelete a kezdetektől fogva töretlen, és az évszázadok során csak bővült a felhasználási területe.

Ma például már ritkán használják ördögűzésre, míg a középkorban ez gyakorta megtörtént, innen a növény ördögűző elnevezése. Levelének perforáltsága miatt a néphitben még ma is él az az elképzelés, hogy rossz szellemek búvóhelye.

Tovább a teljes bejegyzéshez
5336 Hits
0 hozzászólás