Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Korszakváltás hajnalán – egyre népszerűbbek az e-autók

Egyre több zöld rendszámú autóval találkozhatunk úton, útfélen. A magas ár és a viszonylag korlátozott hatótáv ellenére egyre népszerűbb sokak körében, hiszen a károsanyag-kibocsátás Földünk egyik legégetőbb problémája.

Az elektromos autó olyan villanymotorral meghajtott gépjármű, amely többségében beépített akkumulátorából nyeri energiáját. Gondolták volna, hogy ez a típusú autó egyidős hagyományos, azaz a benzinmotoros társával? Thomas Parker brit villamosmérnök fejlesztette ki az 1800-as évek végén, amikor is újratölthető akkumulátorokat tervezett a gépekbe. Ez igazi áttörésnek számított, és az idő tájt kb. harmincezer villanyautó közlekedett az utakon. A belső égésű motorok dinamikus fejlődése aztán háttérbe szorította környezetkímélőbb társát – bár abban az időben még nem gondoltak bele a tervezők, mennyi kárt fognak okozni mindezzel.

Az elektromosautó-piacon az áttörés, mert egyértelmű, hogy napjainkban ennek vagyunk tanúi, alig tíz éve indult el, amikor a gyártósorról legurultak az első Teslák. Ma már sok autógyártó cégnek vannak saját modelljei, folyamatosan bővül a kínálat. 2015-re a forgalmazott elektromos autók száma globálisan átlépte az egymillió darabot. 2018-ra pedig majdnem ötvenféle villanyautó közül lehet válogatni Európa-szerte. Már Magyarországon sem újdonság az e-autó, az utakon közlekedve mind sűrűbben találkozhatunk zöld rendszámú járművekkel.

Elterjedésüket több országban egyértelműen támogatja a kormányzat. Norvégiában például 2025-től már csak elektromos és hidrogén-meghajtású autók kerülhetnek forgalomba. 2030-ra India szeretné elérni, hogy csak elektromos meghajtású gépkocsik közlekedjenek területén belül, ahogy ugyanezt tervezi 2050-re az Egyesült Királyság, Hollandia, Németország és az USA több tagállama, valamint Kanada Québec tartománya. Hazánk is támogatja az új elektromos autó beszerzését, illetve több nagyvárosban (köztük a fővárosban is) a zöld rendszámú autók kedvezményes áron vagy ingyenesen parkolhatnak a közterületeken.

Miért jó villanyautósnak lenni? Fontos, hogy környezetkímélő. Ám ennél vannak kézzelfoghatóbb érvek is. A fenntartási költségei például sokkal kedvezőbbek a benzines autóknál. Az áram költsége alacsonyabb a benzinnél vagy a gázolajnál, kb. két liter üzemanyag árával száz kilométert lehet megtenni az elektromos autóval, ennél a legalacsonyabb fogyasztású benzines is többet fogyaszt.

Az elektromos autó a zajszennyezést is csökkenti, hiszen nem robbanómotor van benne, így indításkor és haladáskor csak a gumik, a menetszél, illetve az elektromotorok halkan „sípoló-süvítő” hangját hallhatjuk. A fenntartási költsége is alacsonyabb a hagyományos autóénál. Egy elektromos autóban jelentősen kevesebb alkatrész található, mint benzines vagy dízeles társaiban, mivel hajtáslánca jóval egyszerűbb. Nincs kipufogórendszer, önindító, váltómű és sok más alkatrész. Az olajcsere is értelemszerűen a múlté egy e-autóval. Sőt a kuplunghasználat is, mivel a villanyautók szinte mindegyike fokozatmentes váltóval van felszerelve, amelynek köszönhetően csak előre vagy hátramenetet kell kapcsolnunk, illetve csak gáz és fékpedál található benne.

Problémaként szokták felvetni, hogy egy-egy töltéssel rövidebb távot lehet megtenni, mint a hagyományos tankolással, ráadásul az elektromos töltés több időt vesz igénybe. A középkategóriás e-autók kb. száz-százharminc kilométer megtételére képesek egyhuzamban. Arra is fontos odafigyelni, hogy az autóban használt különböző tartozékok használata (klíma, ülésfűtés stb.) csökkentik valamelyest a hatótávolságot, hiszen ezek is elektromos energiával működnek – így nagy hidegben és kánikulában jelentősen csökkenhet a hatótáv. Ám ez csak annyit jelent, hogy utazásainkat meg kell terveznünk, tudatosabban kell autóznunk.

A járművek töltésére nemcsak otthon, útközben is van lehetőség – ráadásul nagyon olcsón. Gyorstöltéssel valamivel hosszabb időbe (kb. két-három óra) telik, villámtöltéssel azonban igen rövid idő (húsz-harminc perc) alatt feltölthető a négykerekű. Ha az otthoni töltést választjuk, azt saját energiatermelő-rendszer segítségével tehetjük meg (pl. napenergia), amellyel szintén kíméljük világunkat.

Utazásainkat nagyban segíti, hogy a legtöbb e-autóban található navigációs rendszer, amely megmutatja a töltőállomásokat, illetve segítenek bennünket az okostelefon-alkalmazások is, amelyek a legközelebbi töltőpontokhoz irányítanak minket.

Azt gondolom, néhány év kérdése, és csökkenni fog az e-autók ára, a használtautó-piac is megtelik velük, így egyre többen lecserélik régi benzinesüket. Földünk pedig nyilván minden egyes új e-autó üzembe helyezésénél megkönnyebbülten sóhajt egy picit.

Tovább a teljes bejegyzéshez
242 Hits
0 hozzászólás

Befurakodott a mindennapokba, pedig nemet kéne mondani rá: bemutatkozik a pálmaolaj

Az utóbbi években igen sok ismeretterjesztő cikk jelent meg a pálmaolaj veszélyeiről, környezetpusztító és egészségünkre gyakorolt hatásairól. Napjainkban nehéz olyan termékeket találni, amelyek valamilyen formában ne tartalmaznának pálmaolajat. Ez a növényi anyag szinte mindenütt előfordul: használja az élelmiszeripar, kozmetikai cégek, de még üzemanyag-összetevőként is hasznosítható. Elsőre jól hangzik ez a sokrétű felhasználhatóság, ráadásul népszerűségét annak is köszönheti, hogy rendkívül olcsó, azonban számos árnyoldala van ennek az eredetileg nyugat-afrikai ősi növényből származó szerves olaj előállításának.

Pálmaolaj olajpálma

Elsősorban azokon a területeken termesztik, ahol jelentős az éves csapadékmennyiség, így az Egyenlítő környékén fordul elő a leggyakrabban.

Az olajpálmafák magassága elérheti a húsz métert is, átlagos élettartamuk pedig huszonöt év körül mozog. Narancssárga színű bogyóik már a három éves fákon megjelennek, igen nagy mennyiségben. Ebből a feltűnő színű, kb. négy centiméter hosszú termés külső, húsos részéből nyerik a pálmaolajat. A benne található zsírbontó enzimeket gőzöléssel hatástalanítják, majd a kapott anyagot sajtolják. Szappan, gyertya vagy gépzsír készül belőle, de tisztítószerekben, kozmetikai cikkekben és a biodízelben is megtalálható. A magokat is préselik, ebből nyerik a pálmamagolajat, amit az élelmiszergyártásban használnak fel. Kerül belőle például a margarinba, készételekbe, mélyhűtött tésztafélékbe, chipsekbe, leveskockákba, joghurtokba a tejzsír helyettesítőjeként, valamint alkalmazzák a csokoládégyártásban és a gyógyszeriparban is. Kimutatták, hogy a növényiolaj-termelés több mint 35%-át a pálmaolaj teszi ki, így a „legszélesebb körben használt” jelző megilleti.

Pálmaolaj és egészség

A finomítatlan pálmaolajnak jelentős a vitamin-, ásványi anyag és antioxidáns tartalma. Azonban az olaj szervezetünkre gyakorolt hatása nagymértékben függ annak feldolgozottsági fokától. A feldolgozás során kevesebb hőkezelésben részesült olaj jobb hatású, szemben a „túlfinomított” változatokkal. A pálmaolajat javarészt feldolgozott, finomított élelmiszerek készítéséhez használják. Szakorvosi egyesületek, társaságok komoly kétségeket fogalmaztak meg a feldolgozott pálmaolaj rendszeres fogyasztásával kapcsolatban. Kozmetikai cikkekben is előfordul, hiszen előnyös tulajdonsága, hogy mélyen hidratálja a bőrt, magas a béta-karotin és az E-vitamin tartalma. Ránctalanító hatása miatt gyakori összetevője például az öregedésgátló kozmetikumoknak.

Óránként, mintegy 300 focipályányi őserdőt égetnek fel újabb ültetvényekért

Jelenleg a világ pálmaolaj-termelésének kb. 90%-át Indonézia és Malajzia adja, továbbá Közép- és Dél-Amerikában, Kelet-Afrikában és Thaiföldön is elterjedt a termesztése. A trópusi éghajlatot kedvelő növény egyre több területet igényel, ezért az ültetvényekhez erdőirtással, lápok lecsapolásával nyernek további termőföldeket. A „Föld tüdeje” vagyis az esőerdők felégetésével gigantikus mennyiségű szén-dioxid és más üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, a légszennyezés egészségügyi határértékét sokszorosan meghaladva. Élőhelyük megsemmisítésével pedig számos vadon élő állat pusztul el, vagy esik az erdőtüzek áldozatává. Drasztikusan csökkennek ezáltal az őshonos állatfajok (mint például a borneói orángután vagy a szumátrai tigris) túlélési esélyei, amelyek már most a kihalás szélén vannak, súlyosan veszélyeztetettek.

Húsz év alatt több mint négyszeresére nőtt a pálmaolaj-kitermelés. A területszerzés célját szolgáló erdőirtással Indonézia a világ harmadik legnagyobb szén-dioxid „termelőjévé” vált. A pálmaolaj gyökerei ráadásul olyan méreganyagot bocsátanak ki, hogy a közelében semmilyen más növényt nem lehet termeszteni, és hatása évtizedekig tart a talajban.

Fenntarthatóság

A termelés társadalmilag sem fenntartható. Az ültetvények létrehozása, feldolgozása több szinten is sérti az alapvető emberi jogokat, így sokszor előfordul, hogy az új földterületek ára a kényszer-kilakoltatás, és sokszor a fegyveres erőszaktól sem riadnak vissza a cégek. Ebben az üzletágban nem ritka a gyermekmunka és az adósrabszolgaság sem.

Évek óta több civil szervezet kampányol aktívan, hogy a gyártók kizárólag fenntartható forrásból származó olajat tegyenek termékeikbe, vagyis olyan helyről származó olajat használjanak, ahol figyelembe veszik a természetes környezet megőrzését és az ott élő embereket is. 2004-ben alakult meg a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal (Roundtable of Sustainable Palm Oil, RSPO). Információjuk szerint a világ pálmaolaj-készletének mindössze 19%-a származik méltányos kereskedelemből ez valamivel kevesebb, mint 3 millió hektárnyi területet jelent.

Mit tehetünk mi, vásárlók?

Figyeljünk az összetevőkre a termékek csomagolásán! A bio minősítés még nem jelenti azt, hogy valami pálmaolaj-mentes. Lassan tizenöt éve, hogy minden hazai gyártó is köteles feltüntetni, hogy terméke tartalmaz-e pálmaolajat. Böngésszük végig az összetevők listáját!

Ha leszámolunk a gyorsételekkel, készételekkel, és inkább magunk főzünk természetes alapanyagokból, könnyebben elkerülhetjük a pálmaolajat. Talán ma még furcsa és szokatlan, de ha étteremben eszünk, ott is bátran rákérdezhetünk, milyen olajjal készítik az ételeket.

Legyünk tudatosabbak! Igenis számít, amit teszünk és veszünk: odafigyeléssel, tudatos fogyasztással, a pálmaolajat tartalmazó termékek elkerülésével mi magunk is védelmezőivé válhatunk az esőerdők élővilágának. Az effajta tudatosság, felelősség mellett elköteleződni nem mindig egyszerű, de többszörösen kifizetődő.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1647 Hits
0 hozzászólás

Ne dobja el, használjuk fel újra!

Tapasztalatom szerint mind a mai napig sokan hisznek abban a városi legendában, hogy a szelektív kukákba dobott hulladékot végül úgyis egy helyre öntik a hulladékgyűjtő vállalat emberei. Sajnos azoknak, akik így vélekednek ez egyben önfelmentés: ezért nincs is értelme szelektíven gyűjteni, mondják. Pedig ez tévedés. A begyűjtő cégek egészen bizonyosan nem öntik össze a szelektív hulladékot, hiszen ez nem érdekük, ahogy azt később egy példán szemléltetem is.

A fordítottja viszont gyakrabban történik, mint azt én el tudtam volna képzelni. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. adata szerint a begyűjtött szelektív hulladéknak csak az 50%-a papír, műanyag és fém, a másik fele nem újrahasznosítható hulladék. Tehát nem a begyűjtő cég keveri össze a szelektív hulladékfajtákat, hanem mi lakosok dobjuk felelőtlenül, vagy tudatlanságból rossz helyre a hulladékot. Ez igen szomorú azért is, mert ma már az ország csaknem minden településén kiépült a szelektív hulladékgyűjtés rendszere, a lakosság közel 80 százaléka számára elérhető ez a hulladékgyűjtési mód. A lehetőség adott, érdemes tehát élni vele.

A hulladék megfelelő újrahasznosítása...

több okból mégis döcögősen zajlik Magyarországon. Pedig rá kellene hajtanunk! Az Európai Parlament által idén elfogadott jogszabály értelmében ugyanis 2025-re a települési hulladéknak legalább 55 százalékát újra kell hasznosítani, ehhez pedig szelektíven gyűjteni. Európa ebből a szempontból viszonylag jól áll, ott az újrahasznosítás 44 százalékos, mi viszont nem dőlhetünk hátra, mert nálunk 2016-ban mindössze 34 százalékon álltunk újrahasznosításban (Forrás: MTI) A fővárosban például évente csaknem 25.000 tonna papír, 10.000 tonna műanyag és fém, valamint 5.000 tonna üveg gyűlik össze szelektíven, ám ez a Budapesten összegyűjtött hulladéknak mindössze 10%-át teszi ki (Forrás: FKF 2017).

Ahhoz hogy az országos statisztika javuljon, mindenkinek a saját környezetében kell elkezdenie a szelektív gyűjtést. Nincs kire mutogatnunk, a célszámok elérése jelentős részben rajtunk múlik. Ugye, emlékeznek: mi dobjuk a szelektív gyűjtőbe rosszul a hulladékot!

Mit tehetünk?

Törekedjünk arra, hogy a szelektív hulladékgyűjtőbe kimosott, kiöblített hulladékot dobjunk! Zsíros szennyeződésnél használjunk mosogatószert! A kék színű papír hulladék gyűjtőbe mehetnek a tiszta kartondobozok és más csomagoló anyagok, valamint az italos kartonok. Ügyeljünk arra, hogy véletlenül se tegyünk bele például zsíros pizzás dobozt, használt papírzsebkendőt, vagy éppen szalvétát. A sárga tárolóba tehetjük a PET-palackokat, műanyag szatyrokat, de ne dobjunk ide CD-lemezt, vagy hungarocellt.

És miért érdemes?

Ehhez kísérjük most végig egy PET-palack útját, hogy lássuk, mi is történik a kukába kerüléstől egészen az „újjászületésig”. Kezdjük utazásunkat például egy kőbányai lakótelepen, ahol a lakosok a jól kitáblázott útmutatóknak köszönhetően, helyesen gyűjtik a hulladékot. Mint minden hulladékot, úgy a műanyag PET-palackokat össze is kell préselni, különben feleslegesen túl sok helyet foglalna, és hamar megtöltené a gyűjtő autó rakterét, ami ugye nem lenne túl hatékony.

A kukásautók 80%-ban levegőt szállítanak! Csak rajtunk múlik, hogy ez a szám csökkenjen!

Minél többen összepréseljük a palackokat, annál több hulladékot tud a gyűjtőautó egyszerre szállítani, és a házunkban lévő kuka is lassabban telik meg. Nem érdemes azzal foglalkozni, hogy a szomszéd úgysem préseli össze. ha így is van, ugyan miért másolnánk a rossz példát?

Térjünk vissza azonban kedvenc PET-palackunkhoz, amely épp a gyűjtőautó gyomrában az úgynevezett előválogató felé tart! Megérkezve, az előzetes szétválogatás után egy futószalagra kerül társaival, hogy a további szeparációs műveletekkel elválasszák a többi műanyag hulladéktól. A következőkben már kézzel válogatják szét a palackokat szín szerint. Ezután palackunk több „testvérével” együtt 250-280 kg-os bálákba kerül. Ugye írtam, hogy a cégnek nem érdeke összekeverni a hulladékot.

A visszagyűjtött, jobb minőségű műanyagpalackok ára a 135Ft/kg-ot is elérheti, és igen nagy rá a kereslet.

Magyarország egyetlen olyan PET-feldolgozó üzeme Karcagon található, amely újrahasznosítással élelmiszeripari célra (pl. ásványvizes palack) gyárt termékeket. A szelektív gyűjtőbe kerülő PET-palackok nagy részéből alacsonyabb feldolgozottságot igénylő termékek pl. szőnyegek, sportcipők, polár pulcsik készülnek.

Szerencsére egyre több áruház is (pl. a Lidl és az Aldi) arra ösztönzi vásárlóit, hogy a kiürült ásványvizes palackokat, ne a legközelebbi kukába dobják, hanem vigyék vissza a boltba. Pontokkal jutalmaznak minket, amennyiben segítünk a hasznos körfolyamat működtetésében.

Igyunk csapvizet!

Természetesen a felesleges hulladék keletkezésének akkor tudnánk leginkább gátat szabni, ha létre sem jönne a hulladék. A PET-palack példájánál maradva, ha sikerülne mindenkinek a fejében eloszlatni azt a tévhitet, hogy csak a palackos víz az igazán tiszta, akkor kevesebb ásványvízre, tehát kevesebb PET-palackra lenne szükség. A legtöbb helyen nyugodtan ihatunk csapvizet, amely nemcsak a környezetkímélő megoldás, hanem könnyű hozzájutni (legalább is Magyarországon a települések többségében) és finom is!

Tovább a teljes bejegyzéshez
6904 Hits
0 hozzászólás

Nem mind ócska, ami használt

Szeretjük ruhatárunkat megújítani, bútorainkat kicserélni, könyvespolcunkat érdekes könyvekkel bővíteni, mert a változatosság gyönyörködtet. Nem mások ebben a környezettudatos emberek sem. Ám ők pontosan tudják, hogy ha rendszeresen új tárgyakat vásárolnak, akkor ösztönzik ezek gyártását, aminek persze többnyire következménye valamiféle környezetszennyezés. Ezt mérsékelhetjük, ha mások által már használt dolgokat vásárolunk. Ez felelős hozzáállás a fenntartható jövő érdekében.

Senki nem szeretne visszamenni az őskorba! Nem arról van szó, hogy fogjuk vissza a termelést önmagáért, és aki új dolgokat vesz, az elvetemült gazfickó. A környezettudatos életforma sokkal inkább arra törekszik, hogy ne pazaroljunk energiát fölösleges dolgokra, mert a Föld készletei végesek, saját érdekünkben fontos, hogy jól gazdálkodjunk velük. Minden mindennel összefügg. Ha törekszünk arra, hogy amikor csak lehet, használt termékeket vásároljunk, nyilván mi magunk sem fogjuk kidobni azokat a tárgyakat, amelyekre már nincs szükségünk. Például, ha kifogytunk egy régi ruhánkból, kiolvastunk egy könyvet, amit bizonyosan nem akarunk újra elolvasni, meguntuk a régi kávéscsészéket, a fehérek helyett színeseket szeretnénk, nem dobjuk a kukába, hanem eladjuk, vagy elajándékozzuk.

Van más összefüggés is! A környezetbarát személet természetes része, hogy vigyázunk a minket körülvevő tárgyakra, ápoljuk és gondozzuk azokat, amíg nálunk vannak, hogy nekünk is minél tovább örömünk legyen bennük, és ha tovább kell adnunk, más is szívesen használja. A használt nem egyenlő az ócskával, lehordottal, divatjamúlttal. Még csak azt sem jelenti, hogy nem futná újra.

Ha változatosan szeretnének öltözködni, a zöld szemléletű embereknek elég nehéz dolga van. Kevés ruhamárka figyel oda a környezetbarát gyártásra. Viszont amikor használt ruhát vásárolunk, ha nem is teljes mértékben, de megspóroljuk az új ruha elkészítéséhez szükséges vegyi szennyezést. Hogy kiszűrhessük, melyik ruhadarabot érdemes használtan megvenni, ahhoz elég egy alapos átnézés. Nem minden használtruha-bolt egyforma, érdemes megnézni többet, hogy kiderüljön, hol lehet minőségi, divatos darabokat vásárolni.

Lakásunkat is újratervezhetjük használt bútorokkal. Nem csak százéves, dédi korabeli, vagy éppen a hatvanas években általános szocreál darabokba futhatunk bele, hanem sok esetben moderneket is vásárolhatunk. Ha egy-egy bútordarab sérült, ma már az interneten számos jó tanácsot kaphatunk, hogy akár saját barkácsműhely nélkül is fel tudjuk újítani, át tudjuk alakítani.

Használati tárgyakat, sőt játékot és könyveket is vásárolhatunk használtan. Plüssmackó, játékautó vagy építőkocka, csupa olyan tárgy, amelyik egy-két hónap vagy év alatt fölösleges kacattá válik egy-egy otthonban. Miért ne hozhatna örömöt egy másik gyereknek, akinek korban éppen megfelelő lenne.

A használt könyveknek külön kultúrája van. Az antikváriumok tele vannak jobbnál jobb olvasnivalókkal, sőt, különleges kiadásokba, már újonnan nem kapható darabokba, vagy akár régi dedikált példányokba is belefuthatunk.

A használt tárgyak egyik járulékos nagy előnye, hogy többnyire kedvezőbb az áruk, persze nem a régiségek esetében. De a sportszereknél igen! A sportolás elkezdésére általában számos kifogásunk van. Az egyik leggyakoribb, hogy drága a szükséges eszközök beszerzése, hiszen egy bicikli, kajak, sziklamászó vagy túrafelszerelés megvásárlásához igencsak mélyre kell nyúlnunk a zsebünkbe. Érdemes ilyenkor a használt eszközök között keresgélni.

Az autóknál már évek óta sokan úgy gondolják, hogy fölösleges luxus új autót venni, mert a telepről kihajtva az autó azonnal veszít az értékéből 20-30 százalékot. Minek kidobni azt a pár milliót az ablakon, amikor egy néhány éves használt autó szinte pontosan azt tudja, amit egy új?

Jó lenne, ha ez a szemlélet általános lenne más tárgyaknál is, és senki nem rekedne meg annál a régimódi nézetnél, hogy a használt az ócska, és ki kell dobni.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1654 Hits
0 hozzászólás