Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Éghajlatvédelmi töprengések

Időről időre néhány látványosabb akció is jellemzi az október 24-ei éghajlatvédelmi világnapot, de inkább iskolák, iskolai csoportok emlékeznek meg róla. Persze a téma maga top-aktuális.

A nap kezdeményezője a 350.org nevű nemzetközi klímavédelmi mozgalom. Már a nevükben ott a lényeg. Ez a szám ugyanis az atmoszféra biztonságos szén-dioxid-szintjére utal, ami ma inkább álomhatár, vagy inkább reményhatár. Ma a légkör messze több szén-dioxidot tartalmat 350 ppt-nél (ppt= az egész milliomod része).

Az elmúlt pár évben klíma ügyben jelentős változások történtek, és ennek jó része igen pozitív. A téma napjainkra trendi lett, ma már választásokat lehet nyerni azzal, ha valaki a klímavédelmet emeli politikája fő üzenetévé. Nem ma volt, de a 2015. decemberi párizsi klímacsúcs igen fontos lépést jelent ebben a küzdelemben. Az egyezményt több hasonló témájú nemzetközi egyeztetés előzte meg, ám ezek rendre kudarccal zárultak, megmaradtak a vágyak, az üres nyilatkozatok szintjén.

Az első egyetemes, jogilag kötelező klímamegállapodás a párizsi esemény volt. De mi is a lényege? Az iparosodás óta ismert globális felmelegedés mértékét 2 °C alatt kívánta tartani, sőt megcélozta a 1,5 °C alatt tartását. Fontos célként jelölték meg az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának csökkentését.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az EU a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon Kína és az Egyesült Államok után. Az üvegházhatású gázok 78%-a az energiaiparból származik Európában (2015.). /Forrás europa.eu/

Jelentősen csökkenti a lehetőségeket, hogy Donald Trump amerikai elnök 2017 nyarán, amikor még egy év sem telt el az egyezmény hatályba lépése után, kijelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az egyezményből. Ami bíztató ennek ellenére, hogy a világ továbbra is komolyan veszi a kitűzött célt, köztük egyértelműen Kína is.

De miért gond, hogy melegszik a Föld éghajlata? Mi történne, ha csak 4 fokkal emelkedne a korábbi átlag?

Ez esetben a tengerpartokon áradások várhatóak, így az ott élő népesség bizonyára el kell, hogy vándoroljon a kockázatnak kitett területekről, valamint azokról, amelyeket extrém aszály sújt. Igazi népvándorlás indulna meg. A felmelegedés következménye lehet, hogy fokozódni fog a társadalmi egyenlőtlenség, vízhiányra, a természeti erőforrások elapadására kell számítani. A mediterrán térségben nagyobb szárazság és kánikula várható, addig Európa belső területein a folyók áradása és erdőtüzek várhatóak. Becslések szerint ez nem a távoli jövőben, hanem már 2050-2060 között bekövetkezhet.

Köszönjük az információt, mondhatja bárki, de mit kezdjünk vele? Nagyon is sokat! A nemzetközi összefogás mellett mindannyian tehetünk valamennyit éghajlatunk megóvása érdekében.

Kapcsoljuk le a villanykapcsolót, amikor nincs senki a helyiségben! Csökkentsük a fűtést, ne 25 fokban üldögéljünk télen, elegendő a 22 fok is, és feltétlenül szigeteltessük a nyílászárókat, hogy ne az utcát fűtsük. Egyáltalán, minden területen éljünk felelős, takarékos életet, ne pazaroljuk a vizet, a nyersanyagot.

Autó helyett gyalogoljunk, biciklizzünk, vagy rollerezzünk, járjunk tömegközlekedési eszközzel! Repülő helyett utazzunk inkább vonattal.

Hús helyett fogyasszunk több zöldséget, mert ezek előállítása fenntartható! Ennek része, hogy ne pazaroljunk az étellel se! Komposztáljunk! Ne vigyünk haza sok tucat műanyag flakont benne olyan ivóvízzel, ami otthon jó minőségben a csapból folyik! Ha nem vesszük meg, előbb-utóbb majd kevesebbet gyártanak.

Az csak kifogás, hogy egy ember nem számít. Ha 1000 ember válik környezettudatossá az már érzékelhető változás. És 1000 ember legalább 3000 emberre lehet hatással, és így tovább…

Tovább a teljes bejegyzéshez
120 Hits
0 hozzászólás

Korszakváltás hajnalán – egyre népszerűbbek az e-autók

Egyre több zöld rendszámú autóval találkozhatunk úton, útfélen. A magas ár és a viszonylag korlátozott hatótáv ellenére egyre népszerűbb sokak körében, hiszen a károsanyag-kibocsátás Földünk egyik legégetőbb problémája.

Az elektromos autó olyan villanymotorral meghajtott gépjármű, amely többségében beépített akkumulátorából nyeri energiáját. Gondolták volna, hogy ez a típusú autó egyidős hagyományos, azaz a benzinmotoros társával? Thomas Parker brit villamosmérnök fejlesztette ki az 1800-as évek végén, amikor is újratölthető akkumulátorokat tervezett a gépekbe. Ez igazi áttörésnek számított, és az idő tájt kb. harmincezer villanyautó közlekedett az utakon. A belső égésű motorok dinamikus fejlődése aztán háttérbe szorította környezetkímélőbb társát – bár abban az időben még nem gondoltak bele a tervezők, mennyi kárt fognak okozni mindezzel.

Az elektromosautó-piacon az áttörés, mert egyértelmű, hogy napjainkban ennek vagyunk tanúi, alig tíz éve indult el, amikor a gyártósorról legurultak az első Teslák. Ma már sok autógyártó cégnek vannak saját modelljei, folyamatosan bővül a kínálat. 2015-re a forgalmazott elektromos autók száma globálisan átlépte az egymillió darabot. 2018-ra pedig majdnem ötvenféle villanyautó közül lehet válogatni Európa-szerte. Már Magyarországon sem újdonság az e-autó, az utakon közlekedve mind sűrűbben találkozhatunk zöld rendszámú járművekkel.

Elterjedésüket több országban egyértelműen támogatja a kormányzat. Norvégiában például 2025-től már csak elektromos és hidrogén-meghajtású autók kerülhetnek forgalomba. 2030-ra India szeretné elérni, hogy csak elektromos meghajtású gépkocsik közlekedjenek területén belül, ahogy ugyanezt tervezi 2050-re az Egyesült Királyság, Hollandia, Németország és az USA több tagállama, valamint Kanada Québec tartománya. Hazánk is támogatja az új elektromos autó beszerzését, illetve több nagyvárosban (köztük a fővárosban is) a zöld rendszámú autók kedvezményes áron vagy ingyenesen parkolhatnak a közterületeken.

Miért jó villanyautósnak lenni? Fontos, hogy környezetkímélő. Ám ennél vannak kézzelfoghatóbb érvek is. A fenntartási költségei például sokkal kedvezőbbek a benzines autóknál. Az áram költsége alacsonyabb a benzinnél vagy a gázolajnál, kb. két liter üzemanyag árával száz kilométert lehet megtenni az elektromos autóval, ennél a legalacsonyabb fogyasztású benzines is többet fogyaszt.

Az elektromos autó a zajszennyezést is csökkenti, hiszen nem robbanómotor van benne, így indításkor és haladáskor csak a gumik, a menetszél, illetve az elektromotorok halkan „sípoló-süvítő” hangját hallhatjuk. A fenntartási költsége is alacsonyabb a hagyományos autóénál. Egy elektromos autóban jelentősen kevesebb alkatrész található, mint benzines vagy dízeles társaiban, mivel hajtáslánca jóval egyszerűbb. Nincs kipufogórendszer, önindító, váltómű és sok más alkatrész. Az olajcsere is értelemszerűen a múlté egy e-autóval. Sőt a kuplunghasználat is, mivel a villanyautók szinte mindegyike fokozatmentes váltóval van felszerelve, amelynek köszönhetően csak előre vagy hátramenetet kell kapcsolnunk, illetve csak gáz és fékpedál található benne.

Problémaként szokták felvetni, hogy egy-egy töltéssel rövidebb távot lehet megtenni, mint a hagyományos tankolással, ráadásul az elektromos töltés több időt vesz igénybe. A középkategóriás e-autók kb. száz-százharminc kilométer megtételére képesek egyhuzamban. Arra is fontos odafigyelni, hogy az autóban használt különböző tartozékok használata (klíma, ülésfűtés stb.) csökkentik valamelyest a hatótávolságot, hiszen ezek is elektromos energiával működnek – így nagy hidegben és kánikulában jelentősen csökkenhet a hatótáv. Ám ez csak annyit jelent, hogy utazásainkat meg kell terveznünk, tudatosabban kell autóznunk.

A járművek töltésére nemcsak otthon, útközben is van lehetőség – ráadásul nagyon olcsón. Gyorstöltéssel valamivel hosszabb időbe (kb. két-három óra) telik, villámtöltéssel azonban igen rövid idő (húsz-harminc perc) alatt feltölthető a négykerekű. Ha az otthoni töltést választjuk, azt saját energiatermelő-rendszer segítségével tehetjük meg (pl. napenergia), amellyel szintén kíméljük világunkat.

Utazásainkat nagyban segíti, hogy a legtöbb e-autóban található navigációs rendszer, amely megmutatja a töltőállomásokat, illetve segítenek bennünket az okostelefon-alkalmazások is, amelyek a legközelebbi töltőpontokhoz irányítanak minket.

Azt gondolom, néhány év kérdése, és csökkenni fog az e-autók ára, a használtautó-piac is megtelik velük, így egyre többen lecserélik régi benzinesüket. Földünk pedig nyilván minden egyes új e-autó üzembe helyezésénél megkönnyebbülten sóhajt egy picit.

Tovább a teljes bejegyzéshez
578 Hits
0 hozzászólás

Gyermekzsivaj, napsütés, környezetvédelem − ilyen volt az idei Füzitői Napok

A gyerkőcöké volt a május 25-i hétvége Almásfüzitőn. A XXVII. Füzitői Napokat, amely hagyományosan a gyermeknappal esik egybe, a falu szabadidőparkjában rendezték meg.

A 10 órakor kezdődő megnyitóra összegyűlt népes érdeklődő sereget Beró László polgármester köszöntötte, majd Popovics György, a Komárom-Esztergom megyei Közgyűlés elnöke kapott szót. A Közgyűlés ünnepélyes keretek között Almásfüzitőnek ajándékozott egy megyezászlót, illetve a községi elismerések, úgy mint az „Almásfüzitő díszpolgára” cím is itt találtak gazdára. A díjak átadásakor dr. Szeidl Bernadett jegyző méltatatta a kitüntetetteket.

A hivatalos programot követően a Sün Balázs Óvoda apróságai mutatták be műsorukat nem csak a büszke hozzátartozók örömére. A köszöntőkkel párhuzamosan a fakanál forgatásba is belekezdtek a főzőverseny résztvevői. Kellemes pörkölt- és gulyásillat áradt a levegőben, az odasétálókat kóstolóval is kínálták. Ebéd után habpartit rendeztek a helyi tűzoltóság jóvoltából a kicsik nagy örömére, mely hűsítő élménynek bizonyult a szép, napsütéses időben. Három órától a nyergesújfalui Total Dance tánccsoport mutatta be különleges koreográfiáit. A KicsiÓriás zenekar aztán a közönséget is megmozgatta, majd bűvészműsor és további koncertfellépők szórakoztatták az egybegyűlteket egészen késő estig. A falunap várva várt fellépője az este kilenckor koncertet adó, nemrég az Izraelben megrendezett Eurovíziós Dalfesztivált megjáró Pápai Joci volt.

A különféle vásári portékák mellett a gyerekeket két ugrálóvárral lepték meg, amelyet az ácsi Természetjáró Bakancsos Klub biztosított. A csillámtetoválást, az arcfestést és a hennát is kipróbálhatták kicsik és nagyok. A felnőtt látogatókat vércukormérésre és egészségügyi tanácsadásra várták a helyi védőnők, illetve a regionális mentőszolgálat közreműködésével egy rövid újraélesztési gyorstalpalóval frissíthette ki-ki tudását.

Sok-sok mókás feladattal, feladvánnyal vártuk mi is a gyerekeket a Tatai Környezetvédelmi Zrt. jókora sátrában egészen a reggeli óráktól. A kézműves asztalunknál kishalat és pillangót festhettek a gyerekek újrahasznosított papírgurigából és újságpapírból, valamint cserépharangot is készíthettek. A nap végére már sok alkotás száradt a napsütésben. Szintén népszerűek voltak a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos állomásaink. Az egyiken különféle műanyag- és papírhulladékot kellett kihorgásznia a gyerekeknek játékpecabot segítségével, majd kitalálni, melyik szelektív kukába raknák a fogásukat. Ha ezzel megvoltak, ügyességüket fejleszthették kislabdadobással. Egy erre kitalált céllövöldén kellett a megfelelő szelektív lyukba hajítaniuk egy-egy szivacslabdát, szimbolizálva választásukat. Egy másik feladatban különféle hulladékokat ábrázoló hűtőmágneseket kellett a megfelelő szelektív gyűjtőre illeszteniük egy színes, szép ábrán.

Környezettudatos életmóddal kapcsolatos totónkhoz ugyan néha elkelt a felnőtt segítség, örömmel állapítottuk meg azonban, hogy nagyon sok helyes megoldás érkezett. Gyönyörű, nagy liliket ábrázoló, fa óriáskirakónkat a tavaly novemberi Tatai Vadlúd Sokadalmon avattuk fel. A játék itt és most is megmozgatta főként a nagyobb gyerekek fantáziáját. A kisebbeket a kis játék markológépek kötötték le hosszú percekre, amelyek segítségével bátran próbálkozhattak, hogy a kishelyezett homokot átrendezzék. Minden állomásnál jutalomzsetont kaptak az adott feladatot teljesítők, amellyel egy-egy pörgetési esélyt kaptak szerencsekerekünkön. 17-féle ajándék közül választhattak annak megfelelően, mit szánt nekik a sorskerék: van, aki tornazsákkal, kis ébresztőórával, filckészlettel, szövegkiemelő-szettel, tolltartóval vagy LED-fényes kulcstartóval lett gazdagabb. Egy biztos: mindenki nagyon elégedett volt a választásával és büszkén mutatta szüleinek ajándékát. Mi abban bízunk, hogy a tárgyi jutalom mellett új ismeretekkel is gazdagodtak a gyerekek.

Felejthetetlen napot töltöttünk el ismét Almásfüzitőn, várjuk a legközelebbi alkalmat. Jövőre ugyanitt!

Tovább a teljes bejegyzéshez
642 Hits
0 hozzászólás

A víz mindenkit megillet!

1993 óta, immár több mint 25 éve március 22-én ünneplik az ENSZ kezdeményezésére a víz világnapját. Szerintem ez jó alkalom arra, hogy végiggondoljuk, mit is jelent számunkra az életet adó víz.

Víz, víz, tiszta víz

A világszervezet tematikus éveket szervez az ünnep alkalmából. Idén a „Vizet mindenkinek!” jelmondat köré épül a világnap. Sajnos a fejlődő országokban a megszámlálhatatlan akció, a témával foglalkozó kongresszus és segélykampány ellenére még mindig hatalmas problémát jelent, hogy az ott élőknek minden nap legyen tiszta ivóvizük, ráadásul elérhető távolságban. Sok gyerek és nő naponta kilométereket, több órát gyalogol egy vízgyűjtő helyig, majd vissza az otthonához, hogy inni és főzni tudjanak, tisztálkodhassanak vagy mossanak.

Az ENSZ Fenntartható Fejlődés kampányának hatodik pontját képzi a tiszta víz és higiénia. 2015-ös felmérésük szerint abban az évben a világon minden hatodik, tehát több mint 1 milliárd ember, olyan területen élt, ahol vízhiány uralkodott, illetve nem állt rendelkezésre elegendő mennyiségben vagy megfelelő minőségben víz.

Az ENSZ célja, hogy 2030-ra mindenki számára hozzáférhetővé tegyék a biztonságos és megfizethető, tiszta ivóvizet, továbbá a megfelelő és méltányos higiéniai hozzáférést. Nem kis feladat! A vízminőség javítását a veszélyes vegyi anyagok kibocsátásának minimalizálásával, a kezeletlen szennyvíz arányának felére csökkentésével, valamint az újrahasznosítás és a biztonságos újrafelhasználás általános gyakorlattá tételével segítik elő, nemzetközi együttműködésben. Jelenünk és az utánunk érkező generációk sorsa múlhat azon, miképpen gazdálkodunk a Föld vízkészleteivel, hogyan óvjuk és hasznosítjuk.

A vízhiány nem csak Afrika gondja!

Örömmel látom, hogy a világnaphoz kapcsolódóan számos hazai pályázattal és eseménnyel is népszerűsítik a kezdeményezést, ráirányítva a lakosság figyelmét a mindenki számára elérhető, tiszta víz fontosságára, a vizes élőhelyek védelmére és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére. Mert már tényként kezelik, hogy az éghajlat változásával egyre szárazabb napok várnak ránk itt, Európában is.

Többek között ezért is lényeges, hogy mindenki tisztában legyen a saját felelősségével, már ami a vízpazarlást illeti. Mi azon szerencsések közé tartozunk, akik megszokhattuk, hogy amikor megnyitjuk a csapot, abból emberi fogyasztásra alkalmas, egészséges víz folyik. Nem becsüljük meg eléggé a vezetékes vízellátást, és olykor nem figyelünk arra sem, hogy tusoláskor, fürdéskor vagy fogmosáskor mennyi vizet nyel el a lefolyó. Felmérések szerint mi, magyarok napi 140 liter ivóvizet használunk el fejenként. Ki-ki megítélheti, hogy ez sok-e, ha belegondol, hogy egy Afrikában élő kisgyereknek napi 4-5 liter egészséges víz már a túlélést jelenti.

Szerintem minden csepp tiszta víz számít, és számít minden ember magatartása, viszonya a vízhez. Ahhoz, hogy megmaradhassanak a patakok, folyók és tavak, mindenkinek szükséges tenni a felszín feletti és alatti vizek megóvása, a körülöttünk lévő világ kímélése érdekében.

Takarékoskodjunk együtt 2019-ben!

Mindannyian tehetünk valamit azért, hogy hozzájáruljunk a pazarlás csökkentéséhez, netán megszüntetéséhez. Tudom, nem könnyű a feladat, mert hiába takarékoskodom, nem látszik számomra jól láthatóan az eredménye. Mégis van néhány olyan javaslatom, amit nem nehéz betartani:

1.       ha csöpög a csap, gyorsan javítsák vagy javíttassák meg, mert egy csöpögő csap miatt egy nap alatt elfolyhat 40120 liter víz (ez a vízhiányos területeken ez 1030 gyerek napi túléléséhez elegendő!)

2.       ne mosogassanak folyó vízzel (egy tízperces folyóvizes mosogatás cca. 60-100 liter víz elhasználásával jár)

3.       csökkentsék a zuhanyozási időt (egy ötperces zuhanyzás kb. 60-65 liter vízhasználatot jelent, minden újabb perc plusz 10-15 liter),

4.       ha megoldható, inkább zuhanyozzanak, mert a kád 100 liternél több vizet „elemészt” egy-egy alkalommal,

5.       fogmosás közben se folyassák feleslegesen a csapot (néhány liter így is megtakarítható),

6.       csak a kívánt mennyiségű vizet töltsék a vízforralóba, mert sokan a lefolyóba öntik a maradékot (ez naponta 5 liter vizet is jelenthet),

7.       a használt sütőolajat semmiképpen ne öntsék a vécé- vagy mosogatómedencébe (ezzel ugyanis sok száz liter vizet beszennyeznek),

8.       ha kertes házban élnek, gyűjtsék az esővizet, és hasznosítsák locsoláskor (ez is több mint 100 liter víz megtakarítását jelenti hetente)!

 

Ezek alapvető és könnyen betartható szabályok, amelyekkel kis lépésekben ugyan, de hozzájárulhatunk, hogy a jövő generációjának is megmaradjon ősi erőforrásunk. Ráadásul már rövidtávon rengeteget spórolhatunk, napi szinten száz liternyi vizet, és ez anyagi megtakarítást is jelent.

Ki hány tételt vállal a nyolcból? Kezdem én: nálunk otthon öt már teljesült a fentiekből, a hiányzó hármat pedig vállalom! Csatlakozzon, kedves olvasóm! Hány litert vállal?

 

Tovább a teljes bejegyzéshez
727 Hits
0 hozzászólás

Befurakodott a mindennapokba, pedig nemet kéne mondani rá: bemutatkozik a pálmaolaj

Az utóbbi években igen sok ismeretterjesztő cikk jelent meg a pálmaolaj veszélyeiről, környezetpusztító és egészségünkre gyakorolt hatásairól. Napjainkban nehéz olyan termékeket találni, amelyek valamilyen formában ne tartalmaznának pálmaolajat. Ez a növényi anyag szinte mindenütt előfordul: használja az élelmiszeripar, kozmetikai cégek, de még üzemanyag-összetevőként is hasznosítható. Elsőre jól hangzik ez a sokrétű felhasználhatóság, ráadásul népszerűségét annak is köszönheti, hogy rendkívül olcsó, azonban számos árnyoldala van ennek az eredetileg nyugat-afrikai ősi növényből származó szerves olaj előállításának.

Pálmaolaj olajpálma

Elsősorban azokon a területeken termesztik, ahol jelentős az éves csapadékmennyiség, így az Egyenlítő környékén fordul elő a leggyakrabban.

Az olajpálmafák magassága elérheti a húsz métert is, átlagos élettartamuk pedig huszonöt év körül mozog. Narancssárga színű bogyóik már a három éves fákon megjelennek, igen nagy mennyiségben. Ebből a feltűnő színű, kb. négy centiméter hosszú termés külső, húsos részéből nyerik a pálmaolajat. A benne található zsírbontó enzimeket gőzöléssel hatástalanítják, majd a kapott anyagot sajtolják. Szappan, gyertya vagy gépzsír készül belőle, de tisztítószerekben, kozmetikai cikkekben és a biodízelben is megtalálható. A magokat is préselik, ebből nyerik a pálmamagolajat, amit az élelmiszergyártásban használnak fel. Kerül belőle például a margarinba, készételekbe, mélyhűtött tésztafélékbe, chipsekbe, leveskockákba, joghurtokba a tejzsír helyettesítőjeként, valamint alkalmazzák a csokoládégyártásban és a gyógyszeriparban is. Kimutatták, hogy a növényiolaj-termelés több mint 35%-át a pálmaolaj teszi ki, így a „legszélesebb körben használt” jelző megilleti.

Pálmaolaj és egészség

A finomítatlan pálmaolajnak jelentős a vitamin-, ásványi anyag és antioxidáns tartalma. Azonban az olaj szervezetünkre gyakorolt hatása nagymértékben függ annak feldolgozottsági fokától. A feldolgozás során kevesebb hőkezelésben részesült olaj jobb hatású, szemben a „túlfinomított” változatokkal. A pálmaolajat javarészt feldolgozott, finomított élelmiszerek készítéséhez használják. Szakorvosi egyesületek, társaságok komoly kétségeket fogalmaztak meg a feldolgozott pálmaolaj rendszeres fogyasztásával kapcsolatban. Kozmetikai cikkekben is előfordul, hiszen előnyös tulajdonsága, hogy mélyen hidratálja a bőrt, magas a béta-karotin és az E-vitamin tartalma. Ránctalanító hatása miatt gyakori összetevője például az öregedésgátló kozmetikumoknak.

Óránként, mintegy 300 focipályányi őserdőt égetnek fel újabb ültetvényekért

Jelenleg a világ pálmaolaj-termelésének kb. 90%-át Indonézia és Malajzia adja, továbbá Közép- és Dél-Amerikában, Kelet-Afrikában és Thaiföldön is elterjedt a termesztése. A trópusi éghajlatot kedvelő növény egyre több területet igényel, ezért az ültetvényekhez erdőirtással, lápok lecsapolásával nyernek további termőföldeket. A „Föld tüdeje” vagyis az esőerdők felégetésével gigantikus mennyiségű szén-dioxid és más üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, a légszennyezés egészségügyi határértékét sokszorosan meghaladva. Élőhelyük megsemmisítésével pedig számos vadon élő állat pusztul el, vagy esik az erdőtüzek áldozatává. Drasztikusan csökkennek ezáltal az őshonos állatfajok (mint például a borneói orángután vagy a szumátrai tigris) túlélési esélyei, amelyek már most a kihalás szélén vannak, súlyosan veszélyeztetettek.

Húsz év alatt több mint négyszeresére nőtt a pálmaolaj-kitermelés. A területszerzés célját szolgáló erdőirtással Indonézia a világ harmadik legnagyobb szén-dioxid „termelőjévé” vált. A pálmaolaj gyökerei ráadásul olyan méreganyagot bocsátanak ki, hogy a közelében semmilyen más növényt nem lehet termeszteni, és hatása évtizedekig tart a talajban.

Fenntarthatóság

A termelés társadalmilag sem fenntartható. Az ültetvények létrehozása, feldolgozása több szinten is sérti az alapvető emberi jogokat, így sokszor előfordul, hogy az új földterületek ára a kényszer-kilakoltatás, és sokszor a fegyveres erőszaktól sem riadnak vissza a cégek. Ebben az üzletágban nem ritka a gyermekmunka és az adósrabszolgaság sem.

Évek óta több civil szervezet kampányol aktívan, hogy a gyártók kizárólag fenntartható forrásból származó olajat tegyenek termékeikbe, vagyis olyan helyről származó olajat használjanak, ahol figyelembe veszik a természetes környezet megőrzését és az ott élő embereket is. 2004-ben alakult meg a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal (Roundtable of Sustainable Palm Oil, RSPO). Információjuk szerint a világ pálmaolaj-készletének mindössze 19%-a származik méltányos kereskedelemből ez valamivel kevesebb, mint 3 millió hektárnyi területet jelent.

Mit tehetünk mi, vásárlók?

Figyeljünk az összetevőkre a termékek csomagolásán! A bio minősítés még nem jelenti azt, hogy valami pálmaolaj-mentes. Lassan tizenöt éve, hogy minden hazai gyártó is köteles feltüntetni, hogy terméke tartalmaz-e pálmaolajat. Böngésszük végig az összetevők listáját!

Ha leszámolunk a gyorsételekkel, készételekkel, és inkább magunk főzünk természetes alapanyagokból, könnyebben elkerülhetjük a pálmaolajat. Talán ma még furcsa és szokatlan, de ha étteremben eszünk, ott is bátran rákérdezhetünk, milyen olajjal készítik az ételeket.

Legyünk tudatosabbak! Igenis számít, amit teszünk és veszünk: odafigyeléssel, tudatos fogyasztással, a pálmaolajat tartalmazó termékek elkerülésével mi magunk is védelmezőivé válhatunk az esőerdők élővilágának. Az effajta tudatosság, felelősség mellett elköteleződni nem mindig egyszerű, de többszörösen kifizetődő.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1885 Hits
0 hozzászólás

Néhány tény, amit az ecetről tudni érdemes

Története egyidős magával az emberi civilizációval: akik készítettek sört vagy bort, elkerülhetetlenül találkoztak az ecettel, hiszen amikor az alkoholos italok hosszabb ideig érintkeznek a levegővel „megecetesednek”. Az egyiptomiak – a perzsákhoz, babilónokhoz hasonlóan – már ismerték és használták pl. élelmiszerek tartósítására. Szomjoltó hatását is megtapasztalták: vízbe keverték, úgy itták régi idők földművesei, katonái, utazói. Tették ezt azért is, hogy javítsanak a higiéniai körülményeken: az ecettől ihatóvá vált a víz, ugyanis elpusztította belőle a baktériumokat.

Az ókori görögök mézzel dúsított ecetes vizet ittak, lényegében a limonádé ősét, amelyet különleges edényekben, amfórákban tároltak. Hippokratész ókori görög orvos felfedezte gyógyító hatását is, sebgyógyításra, légzőszervi panaszok enyhítésére, sőt lepra ellen alkalmazta. A római katonák is használták sebeik, sérüléseik fertőtlenítésére. A víz és ecet elegye emésztést elősegítő hatását szintén ismerték a rómaiak: kenyérdarabkákat mártogattak ecetes vízbe főétkezések előtt, és különféle mártásokat készítettek vele.

Hazánkban a honfoglalás idejéről vannak adatok arról, miként használtak őseink a borecetet ételkészítésnél és tartósításra. Elődeink az ecetet szirupok, emulziók, kenőcsök, szájvizek, oldatok, testápolók, szemcseppek és szappanok készítésénél szintén alkalmazták, illetve még öblítésre, masszírozásra, szájöblögetésre, lábáztatásra, mosására, inhalálásra, borogatásra is. Fejfájás, rosszullét esetén ecetet szagoltattak a beteggel.

Az „ipari” ecetgyártásról már a 14. század végéről vannak adatok – először Franciaország területéről. Sok más mellett rózsaszirommal, málnával, borssal ízesítették, több mint 150 féle illatosított ecetet készítettek. Nagy-Britanniában még ecet-adó is létezett, ez is jelzi, hogy nagy tételben készítettek ecetet, mert igény volt rá. Ipari mértékben nálunk a 19. században jelent meg. Napjainkban az ecetet ún. gyors vagy fermentációs eljárás szerint, mezőgazdasági eredetű finomszeszből állítják elő. Az ecetet a háztartásban főként vízkőoldáshoz, hígított változatát főzéshez, az élelmiszeriparban savanyúság szabályozására használják (ezt E260-ként jelölik a termékeken).

A zöld flakonon túl - ecetfajták

A borecetet főként a mediterrán térségben használják, készítéséhez pedig asztali minőségű, tiszta, legalább egyszer fejtett, alacsony cukor- és alkoholtartalmú rosé-, fehér- vagy vörösbor szükséges.

Ennek a továbbfejlesztett változata a balzsamecet. Tudták, hogy sötét színű mellett fehér változata is létezik? A balzsamecet eredetvédett, és csupán az itáliai Modena környékén készíthetik. A tradíció szerint legalább tizenkét éven keresztül érlelik különleges, e célra gyártott fahordókban. Ahogy érik, úgy lágyul az íze, sűrűsödik, zamatosabb lesz, s sötétedik, míg majdnem feketévé válik. Maga a szőlőalapanyag is csak Modena környéki fajtákból kerülhet ki. A gondos előállítás következménye a borsos ár: egy deciliter, igazoltan eredeti balzsamecetért kb. tízezer forintot is elkérnek.

A gyümölcsborecetet leggyakrabban almából és almaborból vagy barackból készítik. A minőségi gyümölcsborecet illatán egyértelműen érződik, hogy mi a fő összetevője, tehát, hogy milyen gyümölcsből állították elő.

A rizsecet itthon kevéssé ismert, pedig a világ egyik legősibb ecetfajtája. Nem meglepő módon az ázsiai konyha használja a leggyakrabban. Biológiai úton állítják elő fermentált rizsből vagy rizsborból. Alacsonyabb ecetsavtartalma miatt lágyabb íze van, amelyet egyszerre jellemeznek édesnek és sósnak. A rizsecetről azt tartják, hogy csökkenti a koleszterinszintet, valamint hatásos a rákos tumorok elleni küzdelemben.

Kalandozzunk kicsit az Ibériai-félszigeten, a sherryecet hazájában! Andalúzában, Jerez de la Frontera vidékén szintén biológiailag, első osztályú, hosszú éveken át érlelt brandyből és Jerez környéki borból készítik a különleges, borostyán színű ecetet. Három fajtája is ismert: a hat hónapig érlelt Vinegra de Jerez, a kétéves Vinegra de Jerez Reserva és a tíz évig hordókban álló Vinegra de Jerez Gran Reserva.

Az ecet a természetes környezetért

A végére hagytam azt, ami miatt a bejegyzésbe belekezdtem, hiszen egy zöld blognak a környezetvédelmi szempont a legfontosabb. Ha vegyszermentesen szeretnénk takarítani, ráadásul kedvező áron beszerezhető tisztítószert keresünk, az ecet kihagyhatatlan. Általános tisztításhoz, ablakpucoláshoz, háztartási gépek takarításához, fertőtlenítéshez igen hatékony szer. De van további kreatív felhasználási lehetősége, íme, néhány hasznos praktika:

        Vágott virágok felfrissítéséhez érdemes két evőkanál ecet és egy evőkanál cukor keverékét beleönteni a vázába, ez növeli a növények tartósságát.

    Vegyszermentes mosogatószert is készíthetünk belőle, ha egy háztartási szappant lereszelünk, egy bögrényi vízben megfőzzük, majd hozzávegyítünk 2 evőkanál ecetet és 510 csepp teafaolajat!

       Gyümölcs- és zöldségtisztításra is ajánlott az ecetes víz – két deci vízhez két evőkanál ecet a jó arány, és hatékonyabban eltávolíthatók a baktériumok, növényvédő szerek róluk. Persze aztán csapvízzel le kell öblíteni a szóban forgó finomságokat.

       Vágódeszka tisztításához szintén az ecet jelenthet hatékony megoldást: hígítatlanul öntsünk rá némi folyadékot, majd öblítsük le tiszta vízzel a felületet!

       Darázs- vagy szúnyogcsípés esetén néhány csepp ecet az érintett területen naponta 2-3 alkalommal csodákra képes.

       Az ecetes borogatást jól ismerjük és alkalmazzuk duzzanatokra, de a leégésre is tökéletes: hűsíti a bőrt és felgyorsítja a gyógyulási folyamatot.

Zárásként egy kirándulásötletet. Ha Tokaj környékén járnak, érdemes megnézni az ország első ecetmúzeumát. Az Acetánia Ecetmúzeum 2015-ben nyílt meg Bodrogkeresztúron, és látványos módon mutatja be az ecetfajták történetét, előállítási módjukat.

Tovább a teljes bejegyzéshez
786 Hits
0 hozzászólás

Nem mind ócska, ami használt

Szeretjük ruhatárunkat megújítani, bútorainkat kicserélni, könyvespolcunkat érdekes könyvekkel bővíteni, mert a változatosság gyönyörködtet. Nem mások ebben a környezettudatos emberek sem. Ám ők pontosan tudják, hogy ha rendszeresen új tárgyakat vásárolnak, akkor ösztönzik ezek gyártását, aminek persze többnyire következménye valamiféle környezetszennyezés. Ezt mérsékelhetjük, ha mások által már használt dolgokat vásárolunk. Ez felelős hozzáállás a fenntartható jövő érdekében.

Senki nem szeretne visszamenni az őskorba! Nem arról van szó, hogy fogjuk vissza a termelést önmagáért, és aki új dolgokat vesz, az elvetemült gazfickó. A környezettudatos életforma sokkal inkább arra törekszik, hogy ne pazaroljunk energiát fölösleges dolgokra, mert a Föld készletei végesek, saját érdekünkben fontos, hogy jól gazdálkodjunk velük. Minden mindennel összefügg. Ha törekszünk arra, hogy amikor csak lehet, használt termékeket vásároljunk, nyilván mi magunk sem fogjuk kidobni azokat a tárgyakat, amelyekre már nincs szükségünk. Például, ha kifogytunk egy régi ruhánkból, kiolvastunk egy könyvet, amit bizonyosan nem akarunk újra elolvasni, meguntuk a régi kávéscsészéket, a fehérek helyett színeseket szeretnénk, nem dobjuk a kukába, hanem eladjuk, vagy elajándékozzuk.

Van más összefüggés is! A környezetbarát személet természetes része, hogy vigyázunk a minket körülvevő tárgyakra, ápoljuk és gondozzuk azokat, amíg nálunk vannak, hogy nekünk is minél tovább örömünk legyen bennük, és ha tovább kell adnunk, más is szívesen használja. A használt nem egyenlő az ócskával, lehordottal, divatjamúlttal. Még csak azt sem jelenti, hogy nem futná újra.

Ha változatosan szeretnének öltözködni, a zöld szemléletű embereknek elég nehéz dolga van. Kevés ruhamárka figyel oda a környezetbarát gyártásra. Viszont amikor használt ruhát vásárolunk, ha nem is teljes mértékben, de megspóroljuk az új ruha elkészítéséhez szükséges vegyi szennyezést. Hogy kiszűrhessük, melyik ruhadarabot érdemes használtan megvenni, ahhoz elég egy alapos átnézés. Nem minden használtruha-bolt egyforma, érdemes megnézni többet, hogy kiderüljön, hol lehet minőségi, divatos darabokat vásárolni.

Lakásunkat is újratervezhetjük használt bútorokkal. Nem csak százéves, dédi korabeli, vagy éppen a hatvanas években általános szocreál darabokba futhatunk bele, hanem sok esetben moderneket is vásárolhatunk. Ha egy-egy bútordarab sérült, ma már az interneten számos jó tanácsot kaphatunk, hogy akár saját barkácsműhely nélkül is fel tudjuk újítani, át tudjuk alakítani.

Használati tárgyakat, sőt játékot és könyveket is vásárolhatunk használtan. Plüssmackó, játékautó vagy építőkocka, csupa olyan tárgy, amelyik egy-két hónap vagy év alatt fölösleges kacattá válik egy-egy otthonban. Miért ne hozhatna örömöt egy másik gyereknek, akinek korban éppen megfelelő lenne.

A használt könyveknek külön kultúrája van. Az antikváriumok tele vannak jobbnál jobb olvasnivalókkal, sőt, különleges kiadásokba, már újonnan nem kapható darabokba, vagy akár régi dedikált példányokba is belefuthatunk.

A használt tárgyak egyik járulékos nagy előnye, hogy többnyire kedvezőbb az áruk, persze nem a régiségek esetében. De a sportszereknél igen! A sportolás elkezdésére általában számos kifogásunk van. Az egyik leggyakoribb, hogy drága a szükséges eszközök beszerzése, hiszen egy bicikli, kajak, sziklamászó vagy túrafelszerelés megvásárlásához igencsak mélyre kell nyúlnunk a zsebünkbe. Érdemes ilyenkor a használt eszközök között keresgélni.

Az autóknál már évek óta sokan úgy gondolják, hogy fölösleges luxus új autót venni, mert a telepről kihajtva az autó azonnal veszít az értékéből 20-30 százalékot. Minek kidobni azt a pár milliót az ablakon, amikor egy néhány éves használt autó szinte pontosan azt tudja, amit egy új?

Jó lenne, ha ez a szemlélet általános lenne más tárgyaknál is, és senki nem rekedne meg annál a régimódi nézetnél, hogy a használt az ócska, és ki kell dobni.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1803 Hits
0 hozzászólás

Napi fél liter tej

Tudták, hogy Földünk elektromos áramfogyasztása 2013 és 2017 között csaknem megduplázódott? Így persze érthető, hogy egyre többet hallunk zöld irodákról vagy környezetbarát számítógépekről. Igen, ma már az új gépek többsége sokkal energiatudatosabb, és ha okosan használjuk ezeket, akkor elmondhatjuk: e téren is tettünk unokáink jövőjéért egy keveset.

Kezdjük egy rövid fejszámolással! Egy ötéves asztali számítógép éves fogyasztása hozzávetőlegesen 17 ezer forint, az összeg 44 ezerre felmehet, ha bekapcsolva hagyjuk a gépet, akkor is, amikor nem használjuk. 130 forintunk bánja, ha éjszakára „készenléti üzemmódban” hagyjuk számítógépünket. Ha új gépet, de régebbi típust vásárolunk, szintén ezzel a költséggel kell kalkulálnunk. Jobb választás ennél egy modern kettő az egyben, azaz tabletként és notebookként is használható készülék. Ezeknek az eszközöknek jelentős előnye a passzív hűtés, amelynek köszönhetően éves fogyasztásuk mindössze 550-1100 forint körül van. Amennyiben önálló notebook mellett döntünk, ehhez képest akkor is csak kétszeres költséggel számolhatunk. Ez még mindig töredéke az asztali számítógép energiazabálásának! Ráadásul a gépünk mobil, ha szükséges, magunkkal vihetjük, és otthon sem csak az íróasztalunknál ülve használhatjuk.

Tehát nagyságrendileg napi fél liter tej árát megtakarítjuk, ha energiatakarékos gépet választunk, és azt környezettudatosan működtetjük. Van, akinek ez semmi, másoknak nem sok, sokaknak pedig számít. A legtöbbet azonban a Föld lakossága nyeri, ha az áramfogyasztással minden lehetséges módon takarékoskodunk. Nem lemondásról beszélek, csak a pazarlás elkerüléséről.

Léteznek úgynevezett az all-in-one megoldások, azaz egybegépek. Aki még nem látott ilyet, úgy tudja elképzelni, mintha az asztala melletti tornyocskát a monitor hátába építették volna. És valóban ez történik! Miért jobb egy ilyen gép? Leegyszerűsítve, mivel nincs benne hűtőventilátor, ezért kevesebb energiát fogyaszt, tehát környezetkímélőbb egy hagyományos gépnél. Van még egy nagy értéke: a felhasználó idegrendszerét is kíméli, mert nem zúg. Hátrányuk, hogy áruk általában magasabb a hagyományos gépekénél.

Nagy áramfogyasztó alkatrész egy számítógépben a grafikus kártya is. Érdemes minél modernebbre cserélni, mert így nemcsak jobb eszközünk lesz, de takarékosabb is.

Lépjünk tovább! Önnek, kedves olvasóm, hány úgynevezett perifériás berendezés kapcsolódik a gépéhez? Van nyomtatója, szkennere, hangszórója, DVD-olvasója esetleg TV-tunere? Ha még nincs, csak szeretne venni a közeljövőben, érdemes átgondolnia, hogy pontosan mire van szüksége. Ha például évente csak egyszer-kétszer szkennel, lehet, hogy nem érdemes ilyen eszközbe beruháznia, jobb megoldás alkalmanként egy másolószalonba elmennie.

Ha pedig vásárol, válasszon minél gazdaságosabb eszközt! Egy nyomtatónál az alacsony áramfogyasztás mellett szempont a hatékony festékfogyasztás is. A monitor kiválasztásakor számos paraméter segít dönteni, hogy melyik inkább környezetbarát. Ha viszont már megvettük, fényerejét vegyük alacsonyabbra, és állítsuk be, hogy ha huzamosabban nem használjuk, váltson „alvó” üzemmódra, ugyanis a számítógép tartozékai közül a képernyő fogyaszt a legtöbbet.

A legfontosabb szabály minden egyes eszközre, amit már említettem is: mindig kapcsoljuk ki a gépet, ha nem használjuk! Ez egyetlen gombnyomás, mindössze! Még jobb, ha a számítógépet és minden tartozékát kapcsolható elosztóba csatlakoztatjuk, így az összes eszközt lezárhatjuk egy mozdulattal.

Gondolta volna, hogy az sem mindegy, hány program fut párhuzamosan a gépen (a böngészőben megnyitott számtalan oldalról nem is beszélve)? Ezek sokszor teljesen feleslegesek, csak értelmetlenül eszik az elektromos energiát.

Lépjünk tovább az asztali gépnél!

Miért is kell, hogy a telefonunk vagy tabletünk wi-fi jelet keressen akkor is, amikor éppen semmi szükségünk rá, mert éppen kirándulunk, edzésen vagyunk vagy színházban? A Bluetooth-os kapcsolatkeresés is rengeteg energiát emészt fel, a nap nagy részében fölöslegesen! Vajon a mobiltelefonunk minden energiatakarékos lehetőségét kihasználtuk már? Valószínűleg nem. Pedig minden operációs rendszer felkínálja az energiatakarékos üzemmódot. Szerintem érdemes ennek beállítására rászánnunk pár percet!

Tovább a teljes bejegyzéshez
2804 Hits
0 hozzászólás

Mit kívánok környezetemnek 2018-ra?

Még néhány nap, és új évet írunk. Van, aki ilyenkor fogadalmakat köt, amelyek alapján igyekszik újraértelmezni életét, és legalább reméli, hogy meg is változtatja. Én viszont egy kívánságlistát írtam össze azokról a dolgokról, melyek szebbé, egészségesebbé, sőt örömtelibbé tennék életünket. Sok bejegyzést írtam arról, hogyan változtathatunk mi magunk életünk minőségén. Ebben a mostani írásban kicsit elrugaszkodok ettől, és olyan vágyakat fogalmazok meg, amelyeknek megvalósítása túlnő rajtunk – de hát álmodni nagyot érdemes.

Első és legnagyobb kívánságom, hogy környezetünkben legyen egyre több zöld övezet. Legfőbb törekvésünk, hogy életünk egyre kényelmesebb legyen. Ennek során nem sűrűn gondolunk arra, hogy közben a környezetünkön ejtünk sebeket, ami azonnal vissza is hat ránk. Félreértés ne essék, nem gondolom, hogy az autópálya vagy egy irodaház az ördögtől való lenne. De testi és lelki egészségünkre egyaránt jó hatással van, ha körülöttünk fák nőnek, füves területek zöldellnek, virágok nyílnak. Kívánom ezért, hogy 2018-ban több ilyen terület szülessen, az önkormányzatok döntsenek ilyen beruházásokról is. Legyen tér biciklizni, sétálni, sportolni, vagy egyszerűen csak lenni kint a szabad levegőn, szép, gondozott zöld környezetben.

Milyen szép lenne, ha év végére még több természetvédelmi területtel büszkélkedhetnénk! És nem csak itthon! Mert veszélyeztetett terület akad bőven. Miután az óriáspandát sikerült megmenteni, és a veszélyeztetett állatok listájáról levenni, remélem, hogy sikerülhet több állatfajt is biztonságosan továbbörökíteni. Ha belegondolok, hogy a blogomon szereplő madarak szinte mindegyike védettnek számít (tehát védelemre szorul!) hazánkban, elég nagy munka áll előttünk.

Jó lenne látni, hogy a hulladék jó helyre kerül. Nem látok rá esélyt, hogy Svédország mintájára a szemét közel 100%-át újrahasznosítsuk, de a 2020-ra kiírt EU-s irányelvhez, az 50%-hoz jó lenne közelebb kerülni. Persze ez nem csak a begyűjtésen és a feldolgozáson múlik, ezért mi magunk nagyon sokat tehetünk. Szeretném ezért, ha holnaptól mindenki szelektíven gyűjtené otthon a szemetet!

Az is jó lenne, ha jövőre több elektromos autó kerülne forgalomba, elérhető áron, hogy csökkenjen a levegőbe kerülő szén-dioxid mennyisége.

Elbizakodott lennék, ha azt gondolnám, hogy blogom megváltoztatja a világot. Remélem azonban, hogy néhány olvasóm elgondolkodik azon, amit írok. Ezért bízom abban, hogy 2018-ban is sokan olvassák írásaimat, szóljanak bár madarakról, növényekről, eseményekről vagy általános környezetvédelmi javaslatokról.

Kívánom, hogy az idei jó rendezvények, amelyeken cégemmel részt vettünk, jövőre is folytatódjanak. Várom a Füzitői Napokat, a Fűzfanapot, a kesztölci szüreti mulatságot. Minden évben jó ezekre ellátogatni, és látni, hogy környezetvédelmi játékaink hatnak, a gyerekek egyre többet tudnak arról, miért fontos óvni környezetünket. Remélem, jövőre is lesz Almásfüzitőn Életmód- és Egészségklub, mert nem csak érdekesek az előadások, de a hallgatók gyakorlati segítséget is kapnak ahhoz, hogyan tudnak akár másnaptól kicsivel többet tenni önmagukért, jó közérzetükért.

Mindent egybevetve kíváncsian tekintek az érkező esztendőre, ezt kívánom olvasóimnak is, és persze azt, hogy legyen nagyon boldog új évük!

Tovább a teljes bejegyzéshez
1943 Hits
0 hozzászólás

Lépjünk okosan! Mit árul el ökológiai lábnyomunk?

Nem régi hír, hogy idén hét hónap alatt feléltük a Föld egy év alatt újratermelődő energiáját. Az emberiség soha nem látott mértékben aknázza ki a bolygót, jelenlegi fogyasztásunkhoz mérten 1,7-szer nagyobbnak kéne lennie a Földnek, hogy eltarthassa a rajta élőket.

Az ipari forradalommal kezdődő expanzió napjainkra hihetetlen méreteket öltött. Többen élünk a Földön, megnőtt a fogyasztási igényünk, a termeléssel egyre több szennyezőanyagot juttatunk a vízbe, levegőbe, földbe.

Az ökológiai lábnyom fogalma a XX. század második felében jelent meg. William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusok arra találták ki, hogy mérhetővé tegyék az emberiség természetre gyakorolt hatását. Ez a szám azt fejezi ki, hogy egy embernek mekkora területre van szüksége önmaga fenntartásához. Az ökológiai lábnyomot hektárban mérik. Ebbe beletartoznak a beépített területek, az állattartásra és növénytermesztésre használt területek, de a szén-dioxid kibocsátást is erre a mértékegységre számítják át. Azt kalkulálják ki, hogy adott kibocsátás lebontásához, mekkora területnyi erdőre, növényre lenne szükség.

A világ lakosságának átlagosan 2,7 ha földterületre van szüksége az élethez. Ez persze a statisztikai átlag. Éppen olyan, mint amikor az étterem terített asztalánál egy jó étvágyú vendég két szelet rántott húst eszik, amit kintről néz egy éhező ember. Statisztikailag nézve fejenként egy szelet hús jut nekik. Nos, az ökológiai lábnyom esetében egy bangladesi lakosnak 0,5 ha, egy Kuvaitban élőnek pedig 10,3 ha az igénye. Magyarországon 2,9 ha a fogyasztásunk. Rosszabb tehát az átlagunk a középértéknél. 1961-ben volt utoljára egyensúlyban a bolygó termőképessége és az emberi fogyasztás. Azóta öt évtized telt el, ez alatt több mint kétszeresére nőtt a Föld lakosságszáma.

Ökológiai lábnyomot nem csak országokra lehet számítani, ezzel a módszerrel fel lehet mérni családok, egyének vagy akár vállalkozások hatását is a természetre. Az interneten számos kalkulátort találhatunk, melyek segítségével kiszámíthatjuk saját ökológiai lábnyomunkat. Bár a kérdőív eredményeként csak hozzávetőleges adatot kaphatunk, jó tudnunk, hogy nagyságrendileg hol tartunk, mennyire terheljük a természetet létezésünkkel. Az eredményt aztán összevethetjük az országos, vagy a világátlaggal. Minél kisebb értéket kapunk, annál környezetkímélőbbek vagyunk, de a tesztekből tippeket is kapunk, hogy hogyan vigyázhatnánk jobban Földünkre.

Ha részletesebb kérdőívet töltünk ki, azt is megtudhatjuk, hogyan javíthatnánk szokásainkon, például takarékoskodjunk jobban a vízzel, vagy figyeljünk oda a szelektív hulladékgyűjtésre, esetleg autózás helyett utazzunk tömegközlekedéssel.

Egymagunk persze nem tudjuk megváltoztatni a világot, de ha mindenki odafigyel arra, amit a saját maga megtehet, már előrébb tartanánk, már nagyobb túlélési esélye lenne Földünknek.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1773 Hits
0 hozzászólás

Évfordulós gondolatok

Közel egy éve, 2016 júniusában indítottam blogomat. Nem jutott volna eszembe ezen a szerény évfordulón mérleget vonni, de történt valami a nagypolitikában, ami mégis erre indított.

A sajtó tele van azzal a hírrel, hogy Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke az amerikai polgárok érdekeire hivatkozva felrúgta a párizsi klíma-megállapodást.

A háttér: 2015-ben az ENSZ 21. klímakonferenciáján részt vevő 195 ország elfogadta, hogy hatékonyan és közösen tesz a bolygó pusztulása ellen. Konkrét célokat fogalmaztak meg ennek érdekében, melyek közül a legfontosabb, hogy a globális felmelegedés semmiképpen ne haladja meg a 2 Celsius fokot (az iparosodás előtti mértékhez képest), majd további lépésként a 1,5 fokot. 2050-re tervezik, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását visszaszorítják arra a szintre, amelyet az erdők, óceánok még fel tudnak dolgozni. Az egyezmény hatályba lépéséhez azt ratifikálnia kellett a világ üvegház-kibocsátásának 55 százalékáért felelős 55 államnak (Magyarország is aláírta 2016. októberében), ez 2016 novemberéig meg is történt.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1343 Hits
0 hozzászólás

Május végi ünnepség Almásfüzitőn

Május 27-én, szombaton az Azaum Római Tábor melletti tér gyerekzsivajtól volt hangos, hiszen a Füzitői Napokon egyben gyereknapot is ünnepeltünk. Hálásak is voltak a kicsik, folyamatosan tele volt a megunhatatlan ugrálóvár, sorban álltak a gyerekek az arcfestéshez, pörgött a körhinta és zakatolt a mini vasút. Szép számmal jelentek meg családok, akiket a nagyon várt napsütés kicsalt egy kis szórakozásra.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1596 Hits
0 hozzászólás

Milyen a tudatos vásárló, ha magyar?

Senki nem szólhat bele, mit vásárolok a pénzemből! Arra költök, amire csak akarok! Sokszor halljuk ezeket a mondatokat. Pedig nagyon fontos, mire adjuk ki munkával megszerzett jövedelmünket. A vásárlás a szavazat leadásához hasonlítható: mi döntjük el, hogy mi az a tárgy, szolgáltatás, amire szükségünk van. Ám ez a választás sokszor egyben egy-egy apró döntés Földünk hosszú távú jövőjéről. Mit tehetünk azért, hogy Földünk még sokáig élhető hely legyen? Milyen terméket válasszunk, hogy fenntarthassunk környezetünket?

Tovább a teljes bejegyzéshez
1867 Hits
0 hozzászólás

Folyékony lételemünk: H2O

Nem csak a kontinenseket átívelő mammutcégeken múlik Földünk egészsége, tisztasága. Bolygónkon több mint 7 milliárd ember él, mindenki kiveheti a részét a feladatból. Sokszor hallottuk már azt a gondolatot, hogy unokáink kölcsön adták nekünk az erőforrásokat, így a vizet is, amelyet minél tisztábban kell nekik visszaörökítenünk. Egyre csökkenő ivóvíztartalékainkra leginkább úgy vigyázhatunk, hogy takarékosan használjuk. Ennek messzebb ható haszna is lesz. Hiszen rengeteg energia elmegy víztisztításra, hogy vezetékes vizünk iható legyen. A fejlett világban egy ember hozzávetőlegesen 100-150 liter vizet fogyaszt el naponta. Sok esetben fölöslegesen. Pedig számos mód van az ésszerű használatra, amelyet a hétköznapi életben naponta gyakorolhatunk. Gondolatébresztőnek megosztok ezek közül párat.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1483 Hits
0 hozzászólás

Füzitői napok annó – 2015.

Rutinosan vetettem bele magam a 2015-ös Füzitői Napok szervezésébe, már, ami a mi részünket illeti. Elhatároztuk, hogy újítani fogunk, mert bár a táblás kvízjátékunkat, amelyet évről évre vittünk magunkkal, nagyon szerették a gyerekek, de nem akartuk megvárni, hogy megunják.

Sokat töprengtünk, hogy miről szóljon és milyen legyen az új játék, végül úgy döntöttünk, hogy a szelektív hulladékgyűjtés témáját dolgozzuk fel. Hiszen ez az, amivel nap mint nap találkoznak a gyerekek, és talán ebben tehetnek a legtöbbet maguk is a környezetükért.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1637 Hits
0 hozzászólás

Füzitői napok annó – 2014.

Közeledik május vége, ilyenkor gyereknap táján rendezik Almásfüzitőn a Füzitői Napokat. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. számára ez fontos ünnep. Évek óta részt veszünk rajta és nem pusztán úgy, hogy támogatjuk, hanem ki is települünk, programokat viszünk.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1646 Hits
0 hozzászólás

Bemutatkozás

Mi ez?

Ez egy személyes blog, közérdekű témákról: hétköznapi környezetvédelemről, például szelektív hulladékgyűjtésről, és az ipar környezetvédelmi lehetőségeiről, ezen belül kiemelten az almásfüzitői vörösiszap tározókról. Szeretném ugyanis, ha nem csak a médián átszűrt hírek jutnának el mindazokhoz, akiket érdekel: mik ezek a tározók, miért vannak a Duna partján, jelentenek-e kockázatot a környezetükre, ki az, aki kezeli, és mit lehet róla tudni.

Ki vagyok én?

Szeretem a tiszta helyzeteket, így nem is titkolom, hogy a tározót kezelő cégnek vagyok a kommunikációs munkatársa. Biztosan lesznek olyanok, akik szerint ez hitelteleníti az írásaimat, mert elfogult leszek. Ezzel szemben én úgy gondolom, így van kellő rálátásom arra, hogy a cég hogyan működik, mit tesz. Mindenkit megillett, hogy elmondhassa a saját álláspontját.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1818 Hits
0 hozzászólás