Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Nem túl szép, de finom és egészséges – néhány gondolat a burgonyáról

Szerencsés vagyok, Eszter barátnőm rendszeres látogatója a blogomnak. Szereti a madarakat, elkötelezett környezetvédőként szívesen olvassa az általánosabb témákat, a jeles napokról szóló összefoglalóimat, de leginkább akkor örül, ha növényekről írok. Joggal számíthattam arra, hogy az eheti írást érdeklődéssel fogja várni. Csalódottan hallgattam, amikor lebiggyesztett szájjal kijelentette: ez a világ legunalmasabb témája! Nem mondod komolyan, hogy a krumpliról akarsz írni?! Remélem, az írás meggyőzi az ellenkezőjéről.

Szerintem a burgonya az egyik legszínesebb növény. Gazdag a története, izgalmas és sokféle étel készíthető belőle, sőt, rendkívül egészséges. Ha ennyi nem lenne elég, vegyük csak a nevét, már az is bámulatos! Nyelvünkben több, mint negyven rokon értelmű szava és alakváltozata van a burgonyának. Eszemben sincs mindegyiket felsorolni, csak néhányat említek. Itt van mindjárt a köznyelvi, azaz hétköznapi krumpli, a burgonya a mindennapokban. Az étteremben burgonyaleves, otthon krumpli. Német eredetű jövevényszó a magyarban, sok tájnyelvi változata van, köztük a klompér, kolompér.

Egy érdekes különbség azért persze van a burgonya és a krumpli között. Magát a növényt sosem hívjuk krumplinak, az burgonya, csak a gumója, amit megeszünk, a krumpli.

A növényt első leírásaiban földi alma, sőt földi mogyoró néven említik, ami igazából nem meglepő, a burgonya gumója és a növény gyökerén az elhelyezkedése emlékeztet a földimogyoróra, az alma pedig talán a sokoldalúságára.

Sokan ma bizonyára ismerik a burgonya erdélyi nevét, a pityókát. Egy kedves ismerősöm mesélte, hogy erdélyi származású édesanyja az 50-es években a zöldségesnél egyszer kért két kiló pityókát. Először értetlenül nézték, és mondták, hogy azt nem tartanak, mire ő rámutatott a burgonya halomra, erre meg kinevették, de hisz az krumpli, magyarázták. Bizonyára ma is csodálkoznának a piacon, ha bandurkát, bigyirót, csucsorkát, netán svábtököt kérnénk.

A burgonyát nevezték disznókrumplinak, ami viszont utal arra, hogy nem volt mindig pozitív fogadtatása a növénynek.

Dél-Amerikában, Peru és Chile hegyvidékén a burgonyát már 7000 éve fogyasztják. Európába a gyarmatosítás idején, az 1500-as években jutott el. Kezdetben egész Európa idegenkedett a krumplitól. Olyan rémhírek terjedtek el róla, hogy mérgező, leprával fertőz, és aki nem hal meg tőle, az megsüketül vagy elbutul. Több mint 200 évbe telt, hogy polgárjogot nyerjen és része legyen mindennapos táplálkozásunknak.

Több történet ismert arról, hogy melyik országban hogyan vették rá a népet a fogyasztására. II. Frigyes inkább az erőt alkalmazta, míg Franciaországban egy kísérletező kedvű kertész csellel vette rá a népet a termesztésére. Mikor ugyanis ingyen szét akarta osztani a gumókat, senki nem kért belőlük. Ekkor taktikát váltott, és a burgonyát katonákkal kezdte őriztetni, akiket persze éjszakára hazaküldött. Igen, a terv bevált!

Magyarországi meghonosodása is lassan haladt, nálunk II. József utasítására osztogatták ingyen, mégsem igazán kellett senkinek. Az áttörés 1790 és 1820 között következett be, az egykori krónikák szerint szörnyű időjárás pusztította a termést, a hagyományos gabonafajtákat Európában! Talán még ez sem lett volna elég, de nagyszabású propagandát indítottak a krumpli mellett, hogy megfékezzék az éhínséget. Röplapok, kalendáriumi cikkek oktatták a népet a felhasználásáról, hogyan kell termeszteni, hányféle módon lehet fogyasztani.

A burgonyának több ezer fajtája létezik, felhasználása változatos: fogyaszthatjuk köretként, főzelékként, salátaként, levesben: talán egyetlen zöldségfélét sem lehet olyan sokféleképpen elkészíteni, mint a krumplit. A gabona után a legfontosabb élelmiszerünk.

Legfőbb tápanyaga a keményítő. 100 gramm burgonya energiatartalma 90 kalória, szénhidráttartalma 20 gramm, tehát messze kisebb, mint a száraztésztáké vagy a rizsé. Persze ehhez fontos, hogy ne olajban süssük sült krumplinak, vagy sok tejszínnel és vajjal krumplipürének. A burgonya lassabban bomlik le és szívódik föl a szervezetben, tehát cukorbetegek és fogyókúrázók is fogyaszthatják. Fehérjetartalmát a szervezet jól hasznosítja, a tej vagy a hús fehérjéjével egyenértékűnek tekinthető. A burgonya gazdag ásványi anyagokban (vas, kálium, magnézium) és vitaminokban (főleg C és B vitamin).

A háztartásban egyéb haszna is van, például a rovarcsípés kellemetlen tüneteit enyhíthetjük vele. Ezen kívül kiváló szer, ha kicsit duzzadt a szemünk. Ehhez elég egy közepes méretű, meghámozott krumplit lereszelni, egy tüllbe, gézbe vagy akár egy zsebkendőbe kanalazni, és a szemünkre tenni borogatásként.

Ugye, hogy egy igazi csodanövény!

Tovább a teljes bejegyzéshez
2604 Hits
0 hozzászólás