Vörös és Zöld

Almásfüzitő

A tavasz bűvös illata –virágzik az orgona

„Az ablakhoz nyomul az orgona,

az ablaküvegen át rám nevet,

amit nem tudok megunni soha

a kékszemű tavaszüzenet.”

Csukás István: Tavaszi vers

 

Ezerszer feltették nekem is a kérdést, hogy mi a kedvenc virágom. Még soha nem válaszoltam erre azt, hogy az orgona. Vajon miért?

Minden tavasszal elvarázsol az orgonavirágzás, amikor a dús virágok buja, fülledt illata – különösen enyhe estéken – mindent beleng. Idén, hogy a kijárási korlátozások miatt csökkent az ipari és közlekedési környezetterhelés, és érzékelhetően tisztább a levegő, egészen bódítóan erős orgonaillatban sétálok esténként. Amúgy ez is olyan illat, amit, ha parfümben kellene, például színházban, a körülöttem ülők miatt szagolnom, nem lennék lelkes.

Szeretem az orgonát, mégsem állítottam soha, hogy a legkedvesebb virágom lenne. A spíreával, azaz a gyöngyvesszővel sem tudok április vége felé betelni. Ám ezt sem mondom kedvenc virágomnak. Mert nem igazán tekintem virágnak egyiket sem. Kicsit olyanok, mint a japán cseresznyevirágzás: tavaszünnep, természeti jelenség mindkettő. Az orgona nekem még szertartásvirág is – a ballagás élménye, illata. Bármikor eszembe jut a ballagás, látom évről évre a fotókat, videókat, a sok tavaszi virág ellenére az orgona a meghatározó benne – hiszen nemcsak a csokrokban, hanem az iskolákat díszítő girlandokban is ott pompáznak.

 

Sok érdekességet megtudhatunk, ha egy-egy virágnév eredetének utánaolvasunk. A közönséges orgonát (Syringa vulgaris) nem nevezték itthon mindig orgonának. A 17. században Magyarországon spanyol bodzának hívták. Számos népi neve van, egynémely még ma is használatos. Ezek például a spanyol-, török- és tengeri bodza, az indiai mogyoró, valamint a Szentgyörgybodza. Ez utóbbi név az orgonavirágzás időpontjára utal. György nap táján, április 24-én, legyen bármilyen az időjárás, biztosan már és még láthatunk nyíló orgonát.

De hogyan lett a bodzából orgona? A nyelvújítás korának köszönhetjük, először Kazinczynál bukkan fel 1788-ban. Az elnevezés eredete azonban bizonytalan. Egyik magyarázat, hogy az 1400-as évektől már használt hangszernév, az orgona hatására keletkezett, mert növény ágainak állása emlékeztet az orgonasípokéra.

A tudományos neve, a Syringa, egy németalföldi botanikustól ered. A Syringa az ókori sípot jelentő görög szyrinx származéka. Az orgona ágaiból ugyanis jó síp készíthető. Az orgona pedig ugyancsak sípokból áll! Ez is egy lehetséges magyarázat a magyar névre. Érdekes és sokatmondó az is, hogy mind a bodzából, mind az orgonaágból készíthető síp – így nem véletlen az sem, hogy a már ismert bodzabokor alapján nevezték el egykor az új, korábban ismeretlen növényt.

Európába egy flandriai nemes, Augerius Busbecq hozta el. Ő I. Ferdinánd császár konstantinápolyi követeként ismerte meg a növényt, onnan vitte magával Bécsbe, ahol a házának kertjében elültetett egy példányt. Busbecq a török nevet, a lilak-ot használta a bokorra, melynek egész Bécsből csodájára jártak. Ez a név terjedt el a francia és angol, valamint az olasz, spanyol nyelvben. Igen, jól gondolják, a lila szín is innen eredeztethető. Csodálkoznánk, ha ezt a csodás virágot nem ismerték volna Kínában már réges-régen. Ott Ting-hsziang, azaz „illatos virág” a nevük.

Az orgona az olajfafélék családjába tartozik. Az alapfaj lila virágú, a kerti fajták színe a hófehértől a feketés-sötétliláig a legkülönbözőbb színű lehet, az ismert fehér mellett rózsaszín és kék, sőt tarka és sárga is létezik, a virágok lehetnek egyszerűek vagy teltek.

A közönséges orgona 2-4 méter magas cserje, de ha tudatosan és hozzáértéssel metsszük, kis fává nevelhető. Igénytelennek nem mondható, bár a dús és nagy orgonabokrokat látva azt gondolhatnánk, hogy nő, mint a dudva. Ez azonban csak ott igaz, ahol a körülmények ideálisak. Leginkább a jó minőségű, meszes, agyagos talajt kedveli. Elviseli, ha csak néhány órát éri a napfény, de a napos, meleg helyeken érzi magát legjobban.

Az orgona gyógyhatása talán nem általánosan ismert, ám létezik. Levele – milyen aktuális ez most – az influenza és megfázás ellen hatásos. Az orgonarügy felhasználható a cukorbetegség tüneteinek enyhítésére. A virágából készített kenőcs alkalmas ízületi fájdalomra, zúzódások, sebek kezelésére.

Tudták, hogy az orgonavirág ehető? Tehetjük például salátába, vagy készíthetünk belőle szörpöt, esetleg lekvárt. Megjegyzem, én sajnálnám a gyönyörű orgonafürtöket lábasba tenni és megfőzni.

A méhek is szeretik, így szerencsére létezik orgonaméz. Azt pedig már említettem, hogy az orgona illatú parfümöt nem kedvelem, de a világ úgy szép, ha sokféle!

Tovább a teljes bejegyzéshez
1119 Hits
0 hozzászólás