Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Szóló szőlő – a mesebeli gyümölcs

Az emberiség szőlőtermesztéssel már 6-8 ezer éve foglalkozik. A Kis-Ázsiából származó szőlő, a Kárpát-medencében is igen korán meghonosodott és népszerűsége – sokunk örömére – máig töretlen. Ez a színében, ízében, felhasználásában igen változatos gyümölcsünk már nyár közepén megjelenik a piacokon, mégis leginkább az őszt idézi számomra. Bizonyára azért, mert a szüret, a borszőlő betakarításának ideje leginkább az őszi időszakhoz köthető. Pedig ez sem egyértelműen igaz, hiszen sok helyen már augusztus végén megkezdődik a szüret. Hogy pontosan mikor látnak neki egy-egy termőhelyen, sok mindentől függ. Számít, milyen volt az adott évben az időjárás, vagy, hogy milyen bort szeretne készíteni a borász. Ha például testesebb vörösbor szeretnénk, akkor tovább kell a fürtöket érlelni. Az is fontos, mennyire csapadékos ősznek nézünk elébe, hiszen az eső nem csak a szüretelőknek kellemetlen, de a szőlőnek sem tesz jót.

Igyál jó barátom!?

A bor a világon a szőlő legfontosabb felhasználási módja, a teljes termésnek mindössze a negyedét fogyasztjuk el feldolgozatlanul.*

Bár a szőlőből a statisztika szerint elsősorban bor készül, a borfogyasztás, mint tudjuk, számos kérdést vet fel. A káros hatásaival kapcsolatban a nagymértékű fogyasztást hangsúlyozzák kockázatként, ám ez egyénenként eltérő. Jó minőségű, valódi szőlőborból napi egy pohárnyi (2-3 dl) egészségére válhat a felnőtt embereknek. Nem csak borászok, bortermelők és forgalmazók állítják, hogy egészséges étkezés mellett a mértékkel fogyasztott jó bor védi a szívet, javítja az étvágyat. Nos, felnőttként ki-ki eldöntheti, hogy iszik-e bort, ám azt jó tudni, hogy az alkohol káros egészségügyi hatásainak igen gazdag az irodalma, és a társadalmi veszélyeiről még nem is beszéltünk.

Ennek a fantasztikus gyümölcsnek számtalan más, a bornál egészségesebb felhasználási módja létezik. A már említett bor mellett többnyire megesszük, vagy mazsolaként fogyasztjuk.

Egy kis statisztika

A legtöbb étkezésre szánt szőlőt Kínában termesztik, fogyasztásban is az élen állnak, őket követi India, majd Törökország. Mazsolakészítésben az Egyesült Államok viszi a prímet, bár tulajdonképpen írhattam volna Kalifornia államot, hiszen lényegében a teljes mennyiség előállítása ide koncentrálódik.

Tápanyagban gazdag bogyók

A szőlő szó ótörök eredetű, a csuvas „sirla”, azaz bogyó szóból származik. Érthető, hiszen a szőlő termése bogyótermés, amelyek 6-300 szemből álló fürtökben lógnak a szőlőtőkén. Színük változatos, a fehér szőlő színe a zöld és az aranysárga, sőt barna között igen gazdag skálát mutat, a piros szőlő lehet a lila vagy a bordó valamely árnyalata, és akkor még nem beszéltünk a kékszőlőről vagy a lágy rózsaszínes árnyalatúakról.

18 százalékos vagy magasabb cukortartalma miatt a legnagyobb energiatartalmú lédús gyümölcs. Kilogrammonként átlagban 6-9 g fehérjét, 5 g zsírt; 180 g, a szervezet számára közvetlenül feldolgozható szőlőcukrot, 5 g szerves sót, 130 g rostot tartalmaz, valamint legalább hetven százalékban vizet.

Gazdag tápanyagforrásként számos jótékony hatása ismert. Káliumot, valamint és sokféle ásványi anyagot (vas, magnézium, réz, cink, szelén) és elsősorban B-vitaminokat tartalmaz. Található benne C-vitamin is, de más gyümölcsökhöz képest elenyésző mennyiségben. Káliumtartalmának köszönhetően vízhajtó hatású, segít a vesekövek kialakulásának megelőzésében. Tisztítja, méregteleníti a bélrendszert, fokozza az epeelválasztást és a bélmozgást.

A flavonoidokat tartalmazó szőlőmagkivonat, a szőlőmag-olaj elsősorban antioxidáns-tartalmának köszönhetően erősíti az érfalakat, megelőzi az érelmeszesedést, csökkenti a szívinfarktus és a szélütés veszélyeit, erősíti a hajszálereket, fokozza a véráramlást. Jó ízületi gyulladásra, visszértágulatok, aranyér kezelésére, sőt rákmegelőző hatást is tulajdonítanak neki.

Már a népi orvoslásban is alkalmazták minden olyan bajra, ami a rossz emésztéssel függ össze pl. székrekedés, vese- és májbajok. De alkalmazták idegesség, szívbaj esetén és női bajok ellenszereként, valamint a köszvény, asztma és reuma kezelésére.

Kozmetikai alapanyag

Kozmetikusok állítják, hogy a szőlőkészítmények késleltetik a ráncok kialakulását.

A szőlőolajat az aromaterápiában hordozóolajként használják. A bőr könnyen beissza, valamennyi bőrtípus ápolására kiváló (testápolóként és masszázsolajként is), enyhe összehúzó hatása erősíti és feszessé teszi a bőrt.

Az éretlen szőlőfürt kipréselt leve fehéríti a bőrt, bár ez manapság nem biztos, hogy igényként merül föl bárkiben is, hiszen a napbarnított bőr divatosabb. A szőlő metszésekor keletkezett nedvvel szeplőinket halványíthatjuk.

Gasztronómiai szerepe

Bár nem olyan gyakran találkozni vele a konyhaművészetben, mint például a szilvával vagy almával, de a szőlős süteményeket sokan szeretik, és sültek, vadak mellé párolva is kiváló csemege. A szőlő levelét is érdemes felhasználni, a káposztalevelekhez hasonlóan. Ez a darált hússal töltött, párolt finomság a tőtike.

Az Alföldön készítenek szőlőbefőttet is, ehhez a megmosott szemeket musttal leöntik, majd dunsztolással tartósítják. Sokan használják a szőlő borecetet, mert lágyabb az íze a háztartási ecetnél, ezt törkölyre öntött gyenge borból érlelik.

Különlegesség a borélesztő kenyérsütéshez, ami az erjedő must habjából és korpából készül, valamint a levelek, a kacsok és a másodtermés felhasználása téli savanyúságok savanyításhoz.

Azt pedig talán igazán csak kevesen tudják, hogy a szőlőlé besűrítésével készül a törökméz.

 

* Az adatok forrása: KSH Statisztikai tükör, 2015.

Tags:
Tovább a teljes bejegyzéshez
588 Hits
0 hozzászólás

Bor, kalács, jókedv – a szőlő ünnepe Kesztölcön

Kesztölcön hagyománya van a szüret megünneplésének, amit idén sem mulasztott el a pilisi település népe. A Szüreti Mulatságok több évtizedes múltra tekint vissza, így komoly megtiszteltetés nekem és cégemnek, hogy évről évre visszajárhatunk erre az eseményre. Szombaton is minden rendelkezésre állt, ami egy falusi mulatsághoz kell, igaz, az időjárás lehetett volna kicsit kegyesebb.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1425 Hits
0 hozzászólás