Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Gyertek haza ludaim!

Tatán, ebben a barátságos, nyugodt városban gyakran pezseg az élet, köszönhetően sok olyan rendezvénynek, amelyek méltán országos hírűek, és mindig jelentős számú látogatót vonzanak. Közülük szerintem a legkülönlegesebb a jövő hétvégi esemény. Immár 19. éve, hogy november utolsó szombatján Tata ismét vendégeket vár, mégpedig a Vadlúd Sokadalomba. Ez a rendezvény nemcsak Magyarországon egyedülálló, de Európában is. Különlegességét több tényező adja.

Hogyan jöhetett létre a Sokadalom?

Az egyik mindenképpen az Öreg-tó, ez a sekély vizű, nagyrészt mesterséges partfalú, szabályozott működésű, mesterséges tó, amellyel kapcsolatban az ide látogatók jó része valószínűleg arra tippelne, hogy természetes eredetű. Az Öreg-tó az Által-ér vízgyűjtő része.

A tó önmagában persze nem lenne elegendő. Az ideális állapot csak úgy jöhetett létre, hogy a tavat használók és a tó hatását élvezők, valamint a tó természettel való kapcsolatát erősíteni szándékozók, a téli szállást kereső vadludak „képviselői”, egyetértésre tudtak jutni. Közösen ki tudtak alakítani egy olyan működési módot, amellyel mindenki jól jár, és amely mindenkitől a legkisebb kompromisszumot igényli. Hiszen nem mindegy, mikor és mennyire engedik le a tó vizét, más a jó a halgazdaságnak és más a természetvédőknek, a vadludaknak.

A főszereplők persze a vadludak, akik egykor ráleltek erre a különös adottságú helyre. Egy tóra, amelyben van még annyi víz télen, amennyi nekik szükséges, egy tóra, amely bár egy város kellős közepén van, de az itt lakók nem zavarják el őket, hanem örömmel veszik jelenlétüket. Egy tóra, amely városias környezetben van, ám szinte karnyújtásnyi, vagy inkább szárnycsapásnyi közelségben gazdag táplálékot adó mezőgazdasági területek veszik körül.

A legfontosabb azonban, hogy akadt a városban és környékén néhány elkötelezett és hozzáértő természetvédő, akiknek még fantáziájuk és víziójuk is volt, valamint kellő erejük és energiájuk, hogy kitalálják a rendezvényt, és évről évre meg is valósítsák. Aztán találjanak hozzá támogatókat, és sok-sok lelkes önkéntest. Majd képesek legyenek a „fesztivált” évről évre megújítani, alkalmazkodva a változó igényekhez, miközben a lényegből sosem engedtek: itt minden a természetről kell, hogy szóljon. Ez a rendezvény nem kihasznál és lerabol egy természeti jelenséget, hanem arra törekszik, hogy évről évre egyre több ember élje át, milyen csodálatos a minket körülvevő természet és annak élővilága, hogy milyen örömet jelenthet a puszta megfigyelésük. A szervezők elkötelezettek abban, hogy évről évre bővüljön a madárbarátok népes tábora.

A programokról

A rendezvény alapprogramja az országos madármegfigyelő verseny, ami bizony felkészültséget és elkötelezettséget igényel, hiszen reggel hattól este hatig már az sem kis feladat, hogy valaki kitartson a posztján.

A másik, inkább a nagyközönségnek szóló, igen látványos programelem a vadludak reggeli kirepülése és esti behúzása. Korán kell kelnie annak, aki nem akar a reggeli élményekről lemaradni, mert a ludak nem várnak. Hét körül indulnak „reggelizni”. Az esti behúzás pedig már négy óra körül kezdődik. Az sem kis élmény, amikor már besötétedett, és a sok-sok ezer madár megérkezett éjjeli szállására – ezt legalább egyszer az életben érdemes meghallgatni.

Bár kiváló minőségben, élőben lehet ma már látni a webkamerának köszönhetően a ludakat a tavon az interneten, de ez azért nem ugyan az, mint élőben. Ráadásul szombaton igazi vásári forgatagba csöppen, aki idejön. Madarakról szóló előadások, madárgyűrűzés, természetvédelmi tanácsadás, könyvdedikálás, vásár, állatbemutatók – csak néhány a számos lehetőség közül. A gyerekek órákat eltölthetnek a gyerekprogramok sátrában anélkül, hogy unatkoznának. Délután Ferencz József Fittikém vezetésével még egy élő kvízjátékon is részt vehetnek, akik szeretnék próbára tenni a madarakkal kapcsolatos tudásukat. Na persze nagyon bonyolult kérdésekre nem kell számítani.

Azért nem bánnák a szervezők, a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület, valamint a főtámogató Envirotis Holding Zrt., ha kicsit bővülne mindenkinek a tudása, aki a Sokadalomban jár.

Tudjon mindenki a ludakról legalább ennyit:

A hazánkba érkező ludak túlnyomó része körülbelül 18 nagy gyülekező helyet használ rendszeres pihenőhelyként. Egy-egy kiemelt éjszakázó helyen, mint amilyen a tatai Öreg-tó, akár 40-50 ezer madár is összegyűlhet. Enyhe teleken végig kitartanak, és innen indulnak vissza a költőhelyre, de ha nagy hideg és hó jön, akkor tovább állnak dél felé.

Az eurázsiai tundrák vidékén fészkelő vadludak ősszel érkeznek hozzánk, és kora tavasszal indulnak vissza északra. Sok lúdfajta érkezik, köztük a nagy lilikek, amelyek a sarkkörön túli költőhelyeikről a nyugat- vagy közép-európai telelőhelyükig akár 7000 kilométert is repülhetnek. Az egész út, persze pihenőkkel, közel négy hónapon át tart. A hazánkban telelő vadlúdcsapatok túlnyomó többségét a nagy lilik adja.

A vetési lúd költőterülete az eurázsiai tundra és tajga övezetben húzódik. A vetési lúd térségünk igazi nevezetessége, ez a lúdfaj tette nemzetközi jelentőségűvé a tatai Öreg-tavat. A tó a vetési lúd egyik legfontosabb Kárpát-medencei telelőhelyének számít.

Ezekről és a többi lúdfajról sok érdekességet meg lehet tudni a program hivatalos weboldalán (vadludsokadalom.hu), ahol élő webkamerán követni lehet az egyre bővülő sokadalom életét.

Ám a lényeg: aki csak tud, látogasson Tatára november 30-án szombaton!

Tovább a teljes bejegyzéshez
288 Hits
0 hozzászólás

Vadlúd Sokadalom

Tatán és környékén, de ma már az ország madárkedvelőinek körében is, november utolsó szombatja a ludak jegyében telik. Nem, ez nem a Márton-nap utóélete, sőt! Ilyenkor Tatán a messzi földről ide vándorló vadludakat ünnepelik.

Különös hangulatot kölcsönöz a városnak ősszel ez az Európában egyedülálló jelenség. Tudták, hogy az Öreg-tó Európa egyetlen olyan városi tava, amelyet a vonuló madarak tízezrei látogatnak meg hosszabb-rövidebb időre? Felmerül persze a kérdés, hogy nem zavaró-e ez a folyamatos gágogás, lik-likezés és ang-angozás? Igen, igen! A lúdfélék nem csak gágognak, más nyelveket is beszélnek. A nyári lúd, mellesleg a legnagyobb termetű európai lúdfaj, gágog, de a vetési lúd hangja az ang-ang betűkombinációval írható le leginkább. A nagy lilik pedig még a nevét is a hangjáról kapta, ezek a madarak jól felismerhetőek hangos lik-likjükről.

Tata környékén már november elején 65 ezer vadludat számoltak össze idén a szakemberek. Vannak közöttük fokozottan védett, veszélyeztetett lúdfajok is mint a vörösnyakú lúd és a kis lilik.

Ez az év rekordgyanús a ludak száma alapján, ennek az oka valószínűleg a Kárpát-medencében tapasztalt aszály. A Tiszántúlon és a Duna-Tisza közén nincs elegendő táplálék, így a madarak a dunántúli pihenőhelyeken gyülekeznek.

A ludak persze nincsenek egész nap a városban, hiszen az egyik legfontosabb mozgatóerő, ami a vonulásra készteti őket, az az élelem. Táplálékot leginkább a város környéki mezőkön találnak magunknak: magokat, fűféléket. Persze nem vetik meg a hínárféléket és a nádhajtásokat sem.

A nap leglátványosabb eseménye, amikor kora délután berajzanak a városba. A Vadlúd Sokadalom szervezői 18 évvel ezelőtt kigondolták, hogy ezt érdemes lenne azoknak is megmutatni, akik nem itt élek. Ma már ez a rendezvény jóval gazdagabb programot kínál, mint madármegfigyelést, ám továbbra is ez a legfőbb attrakciója. Ezt nem lehet megunni, évről-évre érdemes idelátogatni miatta. A madármegfigyelő versenyre évek óta az ország számos területéről neveznek érdeklődők.

A két napos rendezvény szombati napja igazi családi nap. Részben itt mindet meg lehet tudni a ludakról, akinek kedve és türelme van hozzá, alaposan meg is figyelheti őket, erre szolgálnak a kiváló távcsövek. Emellett vásározók portékáinak megtekintése és izgalmas gyerekprogram nyújt hosszabb időre elfoglaltságot. Aki ennél komolyabbra, szellemi táplálékra vágyik, az is jó helyen jár. Egész nap előadások követik egymást, nem csak ludas témában, hanem a természetvédelem széles körét érintve, más madárfajokról, vizes élőhelyekről, illetve lesz előadás egy Tatán sokakat foglalkoztató kérdésről, a tűzijátékról.

A városban ugyanis a szilveszteri tűzijáték – sőt játékok, hiszen manapság bárki vehet ilyenkor petárdát –, sajnos évről-évre elriasztotta az Öreg-tóról az áttelelő vadludakat. A madarak nem csak felrebbentek ilyenkor, hanem a puskaropogás-szerű hanghatás miatt sokszor akár 100 km-re is elmenekültek, és hosszú hetekre távol maradtak. Ezért döntött úgy nemrégiben a városvezetés, hogy a téli időszakban betiltja a tűzijátékot és petárdázást.

Még egy különlegessége van a rendezvénynek: fokozottan természetbarát, és ezt a gyerekprogramoknál épp úgy szem előtt tartják, mint azzal például, hogy mindenkinek javasolják: hozza magával a saját bögréjét!

 

Tovább a teljes bejegyzéshez
898 Hits
0 hozzászólás

Földalatti kincseink: a barlangok

Tudták, hogy a barlangoknak is van külön világnapja? Miért is ne lenne, hiszen a barlang is olyan természeti érték, amelyre érdemes felhívni a közvélemény figyelmét. Minden év június 25-én ünneplik a barlangok fenntartói és a barlangrajongók, valamint a természetre kíváncsi, azt szerető civilek és laikus érdeklődők.

Nekem a barlang vad, ősi és természetes. Persze, hiszen tudom, hogy kezdetben a sziklák repedései, üregei védték meg eleinket az időjárás viszontagságaitól, itt éltek, erről számtalan szép barlangrajz is tanúskodik. Az Altamira barlangban fedezték fel a XIX. század utolsó harmadában az első barlangrajzokat. Ezeket feltehetően kommunikációra, vagy valamilyen szertartásra használhatták egykoron.

Aggteleki cseppkőbarlang

Fotó: Horvabe https://bit.ly/2KtWcD3

 

Egy barlang lehet viszonylag kicsi is. Meglepődtem, hogy már a 2 méternél nagyobb, természetes módon létrejött üregeket is annak nevezik, amennyiben ember által járhatóak.

A barlangokat elhelyezkedésük és kialakulásuk szerint lehet csoportosítani. A Magyarországon jelenleg számon tartott 4018 barlang legtöbbje karsztbarlang, illetve olyan, amelyet a hévíz alakított ki a viszonylag könnyen oldódó mészkőben.

Tudták, hogy Tata is bővelkedik ilyen képződményekben? A város legnagyobb barlangja a Megalodus-barlang, amely nevét a Megalodus kagylóról kapta. Ez jellegzetes ősmaradványa a triász mészkőnek, amelyben a barlang képződött. A Kálváriánál bárki megfigyelheti ezeket a kb. 200 millió éves őslényeket.

A Feszty-barlang növénylenyomatos édesvízi mészkőben keletkezett. Az Angolparkban található Angyal-forrás-barlang pedig laikusként fogalmazva, tulajdonképpen egy kavics-barlang, a víz kifényesítette a barlang falát alkotó kavicsok felszínét.

Az ország legismertebb barlangja az Aggteleki cseppkőbarlang, melyen Szlovákiával osztozunk. Szépsége és egyedisége miatt 1995-ben az UNESCO Világörökség Bizottsága a Világörökség részévé nyilvánította. A 25 km kiterjedésű Baradla-Domica-barlangrendszer a mérsékelt égöv leghosszabb aktív patakos barlangja, míg a Szilicei-jégbarlang a világ, tengerszint feletti magasság alapján, legalacsonyabban fekvő jégbarlangja.

Másik nagy barlangunk délen, a Mecsekben található. Az Abaligetről elnevezett barlangnak legendája is van. Történt, hogy a törökök elől a barlangba menekültek a magyarok, ám elárulták őket. A törökök azt találták ki, hogy a legkisebb kockázatot az jelenti számukra, ha kifüstölik őket onnan. Ám fordult a kocka, mert a magyarok egy másik kijáratra leltek, és így nemcsak megmenekültek, de hátba is tudták támadni az ellenséget. Így történt vagy sem, az Abaligeti-barlang később, részben a legendának köszönhetően, nagyon népszerű lett. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 1996-ban vette kezelésébe, ekkor építették ki a ma is használatos korszerű túraútvonalat.

Budapest a világ egyetlen, természetes barlangokban gazdag fővárosa. 200 körüli sziklaüreget tartanak nyilván a szakértők.

A Pál-völgyi-barlangrendszer Magyarország leghosszabb barlangja, a 31 kilométeres teljes hosszból 500 méternyit a turisták is látogathatnak. Érdekesebbnél érdekesebb cseppkőalakzatairól ismert, melyek állatokra (elefánt, krokodil) hasonlítanak, de itt található a Meseország cseppkő-képződmény és a remek akusztikájú Színház-terem is.

A Szemlő-hegyi-barlang, akárcsak az előbb említett, a Budai-hegységben található, és ugyancsak a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Itt a hévíz a mészkősziklákon jellegzetes borsóköveket alakított ki, melyek szőlőfürthöz hasonló képződményt alkotnak. A barlang 1990 óta gyógyászati célokat is szolgál, kivételesen tiszta levegője a légzésszervi panaszokat enyhíti.

Szemlőhegyi barlang

Fotó: BuBiSvÍz https://bit.ly/2KwAkdD

 

A főváros egyik kiemelkedő látnivalója a Gellért-hegy Duna felőli oldalába épített Magyarok Nagyasszony-sziklatemplom. Az 1920-as években a természetes barlangot robbantással kitágították, és mellé építették a pálos rendi szerzetesek új kolostorát. A templomot a szocialista rendszer bezárta, sőt, 1960-ban betonfallal torlaszolták el a bejáratát. A ma már ismét aktív sziklatemplom külső termét 1992. június 6-án szentelték újra. Itt őrzik a pálos rend legfontosabb ereklyéjét, Remete Szent Pál lábszárcsontját.

Sziklatemplom

Fotó: Derzsi Elekes Andor https://bit.ly/2lFj1sR

 

Amikor azon töprengenek, mi legyen a hétvégi programjuk, vagy hogyan lehetne a gyerekek vakációja változatosabb, érdemes a barlangokat is felvenni a lehetőségek listájára. A hazai barlangok egytől egyig biztonságosak, és az sem utolsó szempont, hogy akármilyen rekkenő hőség van kint, a barlangok mindig kellemes, hűs levegővel várják a látogatót.

 

Tovább a teljes bejegyzéshez
1754 Hits
0 hozzászólás