Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Csodavárásunk terméke, marketingfogás, vagy valóban rendkívül egészségesek? Néhány gondolat a szuperélelmiszerekről

Nem árt tisztázni, hogy miről is írok. A fiamnak a szuperélelmiszer egyértelműen a hamburger sült krumplival, valamint a négysajtos pizza. Az egyik kolléganőmnek, aki a ketogén diéta híve, szuperkaja például a pacal, másik munkatársam viszont paleózik, ő a minden-mentes-diólisztes-mogyorós sütire esküszik. Nos, nem ezekről lesz szó.

Szuperélelmiszereknek a közmegegyezés szerint azokat az alapanyagokat nevezzük, amelyek kiemelkedően gazdagok szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez nélkülözhetetlen vitaminokban, ásványi anyagokban, antioxidánsokban, nagy mennyiségben tartalmaznak rostokat és magas a tápértékük. Szerintem mindannyian fel tudunk sorolni néhányat.

Kezdjük az egyszerűbbekkel, amelyek részét képezik sok ember napi táplálkozásának.

A tojásnak magas a fehérjetartalma, és van benne két fontos antioxidáns, melyek – és ez nekem bizony újdonság volt – kifejezetten segítenek abban, hogy szemünk egészséges maradjon.

A hüvelyesekről már egy korábbi blogbejegyzésemben is leírtam, mennyire értékes tápanyagforrások. Talán manapság nem becsüljük meg őket annyira, mint érdemelnék. Nem igazán divatosak. Pedig gazdagok B-vitaminokban, sok ásványi anyagot, fehérjét és rostot tartalmaznak. A rostfogyasztás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Sok bélbetegség elkerülhető lenne, ha erre mindenki odafigyelne már kicsi kortól kezdve. A rostban gazdag táplálkozás csökkenti a vastagbélrák kialakulásának a kockázatát.

A hüvelyesek mellett a zöldségek és a gyümölcsök, valamint a teljes kiőrlésű gabonák és magvak tartalmaznak nagy mennyiségben rostot. Az ajánlott mennyiség naponta 25-30 gramm. Miért jó a rost? Mert csökkenti a koleszterinszintet, lassítja a tápanyagok energiatartalmának felszívódását, elősegíti, hogy a cukorháztatásunk egészségesebben működjön. Aki sok rostot fogyaszt, kicsivel többet tesz azért, hogy ne alakuljon ki nála 2-es típusú cukorbetegség, mint az, aki erre nem fordít gondot. Sőt! Mivel a rostban gazdag táplálék valamennyire gátolja a plakkok kialakulását, még az érelmeszesedés folyamatát is lassítja. Igaz, egyre inkább divatba jönnek a magas rosttartalmú pékáruk, de a nagy többség még mindig fehér lisztből készült kenyeret vagy péksüteményt fogyaszt, ilyen édességet, kekszeket, sütiket, tortákat eszik. Sokan két okból nem kérnek teljes kiőrlésű pékárut: részben mert drága, részben pedig nem azt az ízélményt nyújtja, amit gyerekkorukban megszoktak. Ezen segít várhatóan 4-5 éven belül egy tudományos újdonság. Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta azt a módszert, amivel a normál fehér lisztből készült kenyér rosttartalmát meg tudják majd duplázni, így az íz és állag megtartása mellett „kétszer egészségesebb” lesz majd a hagyományos kenyér. Ám én drukkolok, hogy addig azért mind többen ismerjék meg, és fedezzék fel maguknak a rostban gazdagabb verziók ízét. Például apróság, de ha nagy ritkán pizzát eszem, biztosan teljes kiőrlésűt választok, szerencsére már nagyon sok jó pizzériában lehet ilyen alternatívát találni.

Nem hiányozhatnak a sötét leveles zöldségek sem a szuperélelmiszerek listájáról: a gyönyörű kelkáposzta, a mókás brokkoli, a megosztó spenót, az újszerű fodros kel, a hagyományos saláta vagy a trendi rukkola. Miért? A gyerekek és a húsimádók nyilván azt mondanák, azért, hogy bosszantsuk őket. Van persze ennél józanabb és tényszerűbb magyarázat: turbó vitamin és nyomelemraktárak – folsav, cink, kalcium, vas, magnézium van bennük például. Az utóbbi manapság igazi sláger lett, a magnézium a csodaszer a fáradtságra, kimerültségre. Nos, aki rendszeresen gondoskodik, hogy legyenek ilyen zöldek a tányérján, biztosan nem kell, hogy különféle magnéziumos táplálékkiegészítőkre költsön.

Szuperélelmiszerek a bogyós gyümölcsök, mert sok antioxidánst tartalmaznak, ezek abban segítenek szervezetünknek, hogy elbontsák a szabad gyököket. Hogy miért is van erre szükség? Nos, a szabad gyökök egy összetett folyamatban hozzájárulnak egészségügyi problémák, például az érrendszeri és daganatos betegségek kialakulásához. Ha valaki nem szerei a bogyós gyümölcsöket, igyon sok, antioxidánsban szintén gazdag zöld teát.

Szuperélelmiszer a joghurt és a kefir, az olívaolaj, vagy a fűszerek közül a fokhagyma, a gyömbér, a kurkuma. Ki ne hagyjam nagy kedvencemet, a csokoládét. Persze csak a magas kakaó tartalmú, keserű csokoládé egészséges, és nem például a Mars csokit.

Az eddig említett szuperélelmiszerek, ha nem is kerülnek minden nap az asztalunkra, de jelentős részük könnyen hozzáférhető, és nem is a legdrágábbak. Tehát a tudatos táplálkozás nem pusztán anyagi kérdés! Vannak persze azok a szuperélelmiszerek, amelyeket nem lehet minden sarki boltban megvenni. Ilyen például a búzafű, az acai bogyó vagy a spirulina alga.

Ám szerintem kezdjük azzal, ami elérhető!

Tovább a teljes bejegyzéshez
2667 Hits
0 hozzászólás

Vitamin ábécé

Közel egy hónapja tettem közzé egy blogbejegyzést, amiben bemutattam, hogy télen hogyan étkezhetünk egészségesen. Élelmiszereink kiválasztásánál egyik fő szempont a vitamintartalom volt. De mi is az a vitamin, miért is kell télen almát együnk? B, C, D… mi is a különbség közöttük?

 

Kezdjük egy meghatározással! A vitamin egy szerves vegyület, melyre szüksége van testünknek, viszont magának nem tudja ezeket előállítani. Ezért visszük be tápanyag formájában. Ha nem veszünk magunkhoz eleget belőlük, vitaminhiányos állapot áll be, ami gátolja testünk optimális működését. Ilyenkor könnyebben lebetegedünk, emésztési zavarok gyötörhetnek, illetve fáradékonyak lehetünk. Mivel ezek nagyon általános tünetek, ezért nehéz észrevenni a vitaminhiányt. A szélsőséges vitaminhiány viszont komoly megbetegedést is eredményezhet, így a C-vitamin hiánya skorbuthoz vezet, míg a B1-vitamin hiánya beriberit okoz. Ellenben túladagolásuk sem tesz jót szervezetünknek, a zsírban oldódó A-vitamin felhalmozódása miatt például bőrünk megsárgulhat.

 

A vitaminok két fő csoportba sorolhatóak. Némelyikük zsírban oldódik, míg mások vízben. De vegyük sorra, hogy melyiknek milyen szerep jut szervezetünkben!

 

Ha ábécésorrendben vesszük, az A-vitamin az első. Ezt a zsírban oldódó vitamint leginkább a belsőségekben találjuk meg: máj, vese, szív, mind bővelkednek benne. Legtöbben a sárgarépáról tudják, hogy magas az A-vitamintartalma, de a paraj, barack, sütőtök szintén bővelkedik benne. Jellemzően az erős sárga és piros zöldségek és gyümölcsök tartalmaznak sok A-vitamint (a paradicsom kivételével). Az A-vitamin leginkább látásunkra van hatással. Ha nem veszünk magunkhoz eleget belőle, farkasvakság, látászavarok alakulhatnak ki. A bőrre is jó hatással van, megelőzi a kiszáradást és repedezést.

 

A B1-vitamin a szénhidrátok anyagcseréjében játszik nagy szerepet, az idegrendszert tartja karban, illetve a szívműködés zavartalanságát is biztosítja. B1-vitaminellátásunkat leginkább gabonafélék héjából biztosítani. Ezért fontos teljes kiőrlésű péktermékeket fogyasztanunk.

 

A B2-vitamin a zsírsavak lebontásában, a szénhidrátok anyagcseréjében és testünk méregtelenítésében jeleskedik. Sok élelem közül választhatunk, hogy elegendő mennyiséget vigyünk be szervezetünkbe: tejtermékek, zöldség és zöldségfőzelékek, tojás és különböző gabonafélék hordozzák magukban.

 

A B6-vitamin az aminonsavak, fehérjék és zsírsavak anyagcseréért felelős. Hogy emésztésünk fennakadások nélkül működhessen, fogyasszunk tejtermékeket, szárazhüvelyeseket, tojást és gabonaféléket. A B12-vitamin szintén a táplálék feldolgozásában segít, elsősorban a fehérje- és szénhidrát-anyagcserénél hasznos. Továbbá a vörösvértestek képzésében van fontos szerepe. A szükséges mennyiséget beszerezhetjük húsokból és májból.

 

A leginkább ismert vitamin a C-vitamin, melynek a hormonok, kollagénfehérjék szintézisében játszik fontos szerepet, illetve az immunrendszer hibátlan működését biztosítja – ezért szoktunk meghűlés esetén sokat bevinni szervezetünkbe. C-vitamin-tartalékainkat leginkább friss zöldségekből és gyümölcsökből tölthetjük fel. A citrusfélék, zöldpaprika, paradicsom bőségesen tartalmaznak C-vitamint.

 

A biotin nevű vitamin az anyagcserében kap szerepet, a fehérje, szénhidrát, aminosav és koleszterin feldolgozását segíti elő. A belsőségek bővelkednek benne, akárcsak a különböző magvak (dió, mogyoró).

 

Ha nem is tértem ki minden létező vitaminra, a legfontosabbakat és az ismertebbeket igyekeztem megemlíteni. A másik, amire fel akartam hívni a figyelmet, hogy bár tél van, ne (csak) tabletta formájában tápláljuk magunkat vitaminokkal.

Tovább a teljes bejegyzéshez
4445 Hits
0 hozzászólás