Vörös és Zöld

Almásfüzitő

EU-s küldöttség látogatott az almásfüzitői vörösiszap-tározókra

Április 19-én, csütörtökön, egy tanulmányúton járó Európai Uniós delegációt köszönthettünk az almásfüzitői tározókon. A szakemberek tizenkét különböző európai országból érkeztek. Minden évben két országba látogatnak el, így került idén sorra Magyarország. Kétnapos látogatásuk során több helyszínre, például Süttő mellett Almásfüzitőre is ellátogattak.

Az EuroGeoSurveys (EGS) szervezetet azért hozták létre, hogy lehetséges új nyersanyagforrásokat kutassanak fel Európában. Az uniós filozófia mindenben a környezetkímélő megoldásokat keresi, a bányászat területén sincs ez másképp. Az EGS arra keres választ, hogyan nyerhetünk ki minél több nyersanyagot anélkül, hogy környezetünket tönkretennénk, vagy jelentősen károsítanánk. Ezen túl megoldást szeretnének találni olyan problémákra is, mint a termőföldek elszikesedése, vagy a vizek tisztán tartása. A szervezeten belül az úgynevezett Ásványi Nyersanyag Szakértői Munkacsoport (Mineral Expert Resources Group – MERG) feladata, hogy feltárja azokat a lehetőségeket, hogyan tudjuk ásványkincseinket a leghatékonyabban felhasználni.

A munkacsoport számára a hatékonyság része, hogy a bányászat környezetbarát legyen, a vele járó emberi beavatkozás ne rombolja a környező természeti adottságokat. Például jelentősen csökkenthetjük a környezetterhelést azzal, ha nem a Föld kincseit termeljük ki, hanem másodlagos nyersanyagokat hasznosítunk.

A MERG elsődleges- és másodlagosnyersanyag-kitermelési lehetőségeket is vizsgál. Elsődleges nyersanyagnak számít mindaz, amelyeket a föld kőzetéből bányászattal termelnek ki, mint például a vasérc, vagy a bauxit. Másodlagos nyersanyag az, ami az elsődleges nyersanyagok kitermelése során keletkezik, de további feldolgozásáig bányászati hulladékként halmozunk fel. Ilyen például a vörösiszap. Ez a timföldgyártás során keletkező melléktermék rengeteg hasznos anyagot tartalmaz, ezért jelentős másodlagos nyersanyagnak számít.

Már a bauxit maga is a földkéreg átlagánál nagyobb koncentrációban tartalmazza az alumínium mellett föld- és ritka földfémeket, de ez utóbbiak koncentrációja az alumínium kivonását követően tovább emelkedik, és akár több százszorosára dúsulva, értékes nyersanyaggá teszi a korábban pusztán hulladéknak tekintett anyagot.

A ritka fémek a XXI. század technológiájának nyersanyagai. Csak néhány példát sorolok fel:

-          - a szkandium-alumínium ötvözet, amely jelentősen nagyobb szilárdságú, mint önmagában az alumínium, forradalmasította a repülőgépipart, mert ezzel az anyaggal könnyebb és erősebb gépeket tudtak alkotni;

-          - a szamárium és az európium a lézerek fontos alkotóeleme, a gép- és autóiparban a robotok ilyen lézerek segítségével hegesztenek, de mint tudjuk, lézert használ például az orvostudomány is egyes műtéti eljárásokban;

-          - az ittrium az egyre gyakrabban használt LED-ekben ott van szinte minden háztartásban.

A bauxitmaradékok számos alkotórészének kinyerését már műszakilag megoldották, sőt egyes technológiákat már félüzemi vagy ipari méretben is kipróbáltak, ami arra utal, hogy a vörösiszap teljes feldolgozása a közeljövőben megvalósulhat. Almásfüzitőn a vörösiszap gátakkal körülvéve és ma már jórészt másfél méter vastag fedőréteggel borítva várja sorsát. Ha az újrahasznosítás technológiája eléri a kívánt hatékonyságot, az itt tárolt anyag, eredeti állapotában megőrizve, könnyen feldolgozhatóvá válik.

Az MERG szakértői pontos tájékoztatást és kész anyagokat kaptak az almásfüzitői vörösiszap tározókról, és ezekből kiindulva úgy találták, hogy a tározók anyagának feldolgozása fontos cél lehet az Európai Unióban is. Látogatásuk és pozitív véleményük újabb megerősítést jelentett számunkra, hogy folytassuk a vörösiszap hasznosítással kapcsolatos kutatásainkat.

A kávé nemcsak finom, de egészséges is
Legendás madarunk, a kerecsensólyom

Hozzászólások

 
Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2018. május 24. csütörtök