Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Gátakkal körülvéve

Sokszor téma volt már, hogy a vörösiszap-tározókat nem mi (cégem, a Tatai Környezetvédelmi Zrt.) hoztuk létre, ez a múlt öröksége. Igen, ez tény, amit mi is elmondunk leginkább akkor, amikor vádként fogalmazzák meg velünk szemben, hogy a tározók itt állnak a Duna partján. Ez adottság. Arról azonban ritkábban esik szó, mennyit tettünk azért, hogy a tározók biztonságosak legyenek. Ezek a tározók már rég nem azok ugyanis, amelyeket a cég egykor átvett. Túl azon, hogy rendbe hoztuk, kármentesítettük a tározók vörösiszappal szennyezett környékét, megerősítettük a tározókat övező gátakat is. Bár a Greenpeace többször megvádolt minket, és riogatta a lakosokat, mondván, hogy egy árvíz vagy egy földrengés katasztrófával fenyegetné a környéket és a Dunát, minden eddigi tény az ellenkezőjét bizonyítja.

 

A tavaszi hóolvadás és az évközi nagyobb esőzések során mindig megnő a Duna vízszintje. Nem volt ez másként idén sem, a bőséges júliusi esők megnövelték a Duna víztömegét. Ausztriában, Németországban számottevő károkat okozott az árvíz, amely Magyarországot idén nem érintette ilyen mértékben. Bár csak 30 centiméteren múlt, de Budapesten nem kellett lezárni a rakpartot sem. Bennem azonban felidéződött a 2013-as nagy árvíz, amelyet az évszázad árvizének emlegetnek.

Komáromnál 845 cm-en tetőzött a Duna, Budapesten 891 cm-rel emelkedett meg a folyó szintje. Ez így persze semmit nem jelent annak, aki nem áll oda a partra egy vízmércével. Többet mond, hogy a fővárosban a víz elárasztotta a teljes rakpartot, hidakat kellett lezárni, homokzsákokból egész falakat építettek. Többet mond a rengeteg homokzsák képe, amelyeket Almásfüzitőn töltöttünk sokan, köztük mi is. Szerencsére a falu biztonságban volt mindvégig, mert a települést övező árvízvédelmi gátak önmagukban is elegendőek voltak, csak helyenként kellett megerősíteni. A legtöbb zsák a vasúti töltés egy szakaszához kellett. Akik ott voltunk, jól emlékszünk, és emlékeznek az itteniek is. Mi mind tudjuk, hogy a vízszint legmagasabb állásakor is több mint egy méterrel maradt a töltés szintje alatt, köszönhetően részben a tározók gátjának. A VII-es tározónk gátja pedig hegycsúcsnak tűnt a víz felől, jól szemlélteti ezt az alábbi ábra. Hat méteres magasságával fontos szerephez juttatta a tározót: az áradások alatt a katasztrófavédelem helikopterei leszállóhelynek használták. A víz ellen tehát, kétség nem fér hozzá, teljes biztonságban van a hét tározó.

A Greenpeace másik támadási pontja, hogy Almásfüzitő az ország szeizmológiailag érzékeny területe. Ezt a szakemberek is tudják, a tározók gátját már megépítésükkor földrengés-biztosra tervezték. Ma viszont az életből vett példával is tudjuk bizonytani, hogy nem mellébeszélés azoknak a független szakértőknek az állítása, akik egy részletes vizsgálat során megállapították, hogy a tározó gátjai ellenállnak a környéken lehetséges mértékű földregéseknek.

Történt ugyanis 2011 januárjában, hogy a természet ebből a szempontból is próbára tette gátrendszerünket, akkor egy 4,6 magnitúdójú földrengés formájában. A rengés központja Almásfüzitőtől 22 km-re Oroszlány mellett volt. A tározók gátja meg sem rezdült, egy apró repedés sem keletezett rajtuk.

A vízügyi hatóság folyamatosan ellenőrzi a gátak állapotát, a szükséges karbantartást rendszeresen elvégezzük. Ezek Magyarország legmagasabb és legbiztonságosabb gátjai.

 

A magyar papagáj
Régi családorvosunk: Kamilla

Kapcsolódó hozzászólások

Hozzászólások

 
Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2020. október 29. csütörtök