Eddig csupa hasznos gyógynövényről írtam, most kivételt teszek, mert szerintem egy virág szépsége önmagában is erény. A szegfűk nemzetsége mintegy 338 fajával leginkább az északi félteke mérsékelt égövén terjedt el.

Ezt az évezredek óta kedvelt növényt számos szimbolikus jelentéssel ruházták fel. Az ókori rómaiak főistenük, Jupiter virágának tekintették. A hűség és az állhatatosság fogalma kapcsolódik hozzá, ezért a középkorban a szerelem és egyben a házasság jelképeként tisztelték. Spanyolországban nemzeti virág. Részben véletlen, hogy a portugáloknál a szabadság jelképe lett, amikor az országban 1933-tól több mint 40 éven át tartó diktatúrát katonai puccsal, egyben vértelen forradalommal 16 óra leforgása alatt eltörölték. A háttérben az ok alapvetően az volt, hogy António de Oliveira Salazar, majd 1968-tól utóda, Marcelo Caetano egyaránt ragaszkodott az egykori portugál gyarmatbirodalom maradványaihoz, ez azonban egyre több katona életét követelte, és a hadsereg, beleértve a vezetőket, ezt megelégelte. 1974. április 25-én reggel a Grandola, Vila Morena című betiltott dallal adták tudtul a rádióban, hogy a hadsereg egységei akcióba lépnek. Ekkor tömegek özönlöttek az utcára, és mivel a virágpiacokon a szegfű volt nagy tömegben kapható, így az emberek vörös szegfűt tűztek a puskacsövekbe, a katonai zubbonyok zsebébe. Persze lehet, hogy véletlenek nincsenek, hiszen Franciaországban a katonák a bátorság jelképeként tisztelték ezt a virágot. A királypártiak vörös szegfűt tűztek a mellükre, amikor a vérpadra léptek.

A szegfű a magyar népművészet kedvelt virága. Hímzéseken és fafaragványokon is megtaláljuk a legyező formájú 5 vagy 7 sziromleveles virágokat.

A magyar szegfű csak a Kárpát-medencében terem. Gyerekkoromban kirándulásokon sokszor találkoztam magam is ezzel az igénytelen és mégis szép virággal. Száraz gyepeken nő és erdőszéleken, de tápanyagban szegény talajon, köves, sziklás területen is megél.

Csomókban nő, magassága általában 20-50 centi. Levelei keskenyek, lándzsa alakúak, szélei épek. Júniustól augusztusig bíborrózsaszín szirmai tömött csokrokban virítanak a szár csúcsán. Termése toktermés, a szegfűfélékre jellemzően cikkelyesre hasad – mintha a színes nagy virágzat helyét egy száraz, kemény barna szirmú virág venné át.

Kinézetre nem hasonlító Kárpát-medencei rokona a kései szegfű. Hegységeinkben gyakran találkozhatunk vele: a Pilis, a Bakony és a Gödöllői-dombvidék is őshazájának számít. Nevét értelemszerűen kései virágzásáról kapta, amely a nyár közepétől októberig tart. A kései szegfű szára a közepétől elágazik, és minden szár végén 2,5-4 centiméter átmérőjű virág nő. A virág 5 szirma fehér, közepéig sallangos. A növény levelei hegyesek, szélük fogazott.

A kései szegfű 2015-ben az Év vadvirága szavazaton első helyezést kapott. A Magyar Természettudományi Múzeum pályázatára azonban nem önmagában jelölték, hanem legközelebbi rokonaival, a balti szegfűvel, az István-király szegfűvel, a Lumnitzer-szegfűvel és – lám, milyen a dialektika, ilyen is van - a korai szegfűvel együttesen vett részt a szavazáson. A csoport többi tagja szintén csak a Kárpát-medencében él. A Lumnitzer-szegfű és az István-király szegfű Magyarországon védelem alatt áll, eszmei értékük 100 ezer forint. A fehér szegfűk névre keresztelt csapat két ellenfele egyébként a medvehagyma és a szúrós csodabogyó volt.