Első látogatásom a tározón

Írtam, hogy a Tatai Környezetvédelmi Zrt. nevével 2013 előtt nem találkoztam. Talán azért, mert teljesen más területen dolgoztam korábban. Kommunikációval foglalkoztam előző munkahelyemen is, de a hulladékhasznosítás nekem bizony kínai volt. Mindent meg kellett tanulnom a TKV-ról. Ez igazi kihívás volt: bújtam a háttéranyagokat, hallgattam a kollégákat, részt vettem képzéseken, de az igazi áttörést az jelentette, a munka lényegét akkor értettem meg igazán, amikor végre kijutottam az almásfüzitői vörösiszap-tározóra. Sosem felejtem el, rettentő hideg volt és akkora sár, hogy ki sem szállhattunk a terepjáróból. De átélhetővé, láthatóvá vált az, hogy mivel is foglalkozik a TKV. Majd írok erről is.

 

Először azt az élményt osztom meg, amikor kivittek a kollégák a már tájba illesztett, rekultivált területre, az ún. 1-6-os vörösiszap-tározókra. Egy egyetemista csoport jött ide 2014 tavaszán környezettudományi terepgyakorlatra, és elkísértem őket én is. Szerintem kevesen tudják Almásfüzitőn, mennyi féle növény él a Duna partján elterülő tározókon, és milyen sok közülük gyógynövény. A címbeli vadaspark picit persze túlzó, de alig léptem kettőt a tározón, amikor átfutott a háttérben egy őzcsalád, és madarak csiviteltek mindenütt.

  

Cégünk Almásfüzitőn a felhagyott tározók tájseb jellegét szünteti meg a porzásmentesítéssel. A vörösiszap felszínére másfél méter vastag talajhelyettesítő anyagot terítünk le. Mint a helyszínen megtudtam, válogatatlan, természetvédelmi területről származó fűmagkeverékkel vetjük be a fedőréteget és minimális kezeléssel, rendszeres kaszálással engedjük, hogy a természetes élet szabadon kialakuljon. A tározó üde zöld színét többek között az angolperje, a csomós ebír, a taréjos búzafű, a pántlikafű és a csillagpázsit biztosítja.

A látogatásunk amúgy olyan volt, mint egy kihelyezett biológia óra. Persze nem láttunk minden egyes növényt, hiszen a tározókon 107 magasabb rendű virágos növényfajt számoltak össze a szakértők.

Többnyire gyomnövények élnek a területen, közülük a legismertebb a híres, vagy még inkább hírhedt varázsital-alapanyag, a csattanó maszlag. Az erősen mérgező növényt régebben fájdalomcsillapításra és altatásra használták. Bódító hatására utal a „beveszi a maszlagot” kifejezés is. Mielőtt valaki leszólná, hogy itt csak gyomok nőnek, jelzem, hogy egy néhány évvel ezelőtti felmérés több mint húszféle gyógyhatású növényt számlált össze a tározókon, amelyek változó mennyiségben, de általában minden évben megjelennek. Ilyenek a köhögés ellen használatos lándzsás útifű, a szöszös ökörfarkkóró, a vízhajtóként és görcsoldóként is ismert orvosi somkóró vagy a népnyelvben forrasztófűként emlegetett, borogatásban az eltört csontok összeforradását elősegítő fekete nadálytő, vagy a vörös színben pompázó őszi vérfű. Van védett növényünk is: a területen sikerült beazonosítani a gyíkpohár nevű, sárga virágú, 10-30 centi magasra növő zárvatermő körülbelül 50 példányát.

A tározó bányaterület, így nem szabad kivinni róla semmit, tehát növényeket sem. A mezőt évente kétszer kaszáltatjuk, a levágott levelekből, szárakból, virágokból értékes humusz-alapanyag képződik évről évre.