Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Hogyan lehet barátunk a stressz?

Az időjárási viszontagságok ellenére voltak érdeklődők az almásfüzitői Egészség- és életmódklubban, ami nem csoda, hiszen a témája szinte mindenkit érint. A stressz következményeitől bárki szenvedhet, legyen férfi vagy nő, nyugdíjas, vagy még naponta munkába járó ember, állást kereső fiatal, vagy akár kisgyerekével otthon lévő anyuka.

Boda Gabriella életvezetési és humán tanácsadó előadásának legfőbb üzenete, hogy a stressz nem üldözendő rossz, hanem olyan jelenség, amelyre figyelnünk kell, és meg kell tanulnunk kezelni. Az ő tapasztalata szerint az emberek nagy része a stresszt rossznak, problémának, kerülendőnek tartja. Más az ő meggyőződése, és hamar rávezette a jelenlévőket is, hogy a stressznek van pozitív hatása, sőt, aki ügyes, lelki fejlődése szolgálatába állíthatja. Látszólag egyszerű a recept: figyelnünk kell testünk jelzéseire, így felismerhetjük, hogy egy-egy helyzet következményeként, mikor válaszol stressz-reakcióval szervezetünk, így azonnal tehetünk is ellene.

A stresszről, különösen Magyarországon nehéz úgy beszélni, hogy ne hangozzék el Selye János neve, akit több ország is magáénak vall, joggal. Bécsben született, édesapja magyar (több apai ági felmenője magyar orvos), édesanyja osztrák volt, ő maga pedig állampolgárságát tekintve kanadai osztrák, aki soha nem tagadta meg magyarságát. Előadónk is beszélt röviden Selye stresszelméletéről, az általános adaptációs szindrómáról. Szóba került az úgynevezett üss vagy fuss válasz (avagy őz reakció), amelyet először Walter Bradford Cannon, amerikai orvos, neurológus írt le. Ennek a lényege, anélkül, hogy részletes fiziológiai fejtegetésbe bonyolódnánk, hogy a szervezetünk vészhelyzetben készenléti állapotba kerül, amelyet a vegetatív idegrendszer szimpatikus része szervez meg. Ez biztosítja az esetleges önvédelmet vagy menekülési lehetőséget. Gyorsul a lélegzés, emelkedik a vérnyomás, több vérhez és energiához jutnak az izmok azáltal, hogy kitágulnak az erek és nő a vércukorszint, azokon a testtájakon pedig, amelyekre nincs szükség a menekülésnél, beszűkülnek az erek. Látszólag egyszerű folyamat, ám valójában igen bonyolult védekező mechanizmus szervezetünk részéről. Ez tette egykor lehetővé, hogy az ősembereknek legyen valami esélye például a kardfogú tigrissel szemben, vagy ennek köszönhető ma, hogy autót vezetve, vészhelyzetben sokan félre tudják rántani a kormányt, elkerülendő egy frontális ütközést.

A stressz ilyen helyzetekben egyértelműen hasznos, váratlan vészhelyzetre adott reakció, jön és elmúlik, amint elmúlt a veszély. Ha azonban tartósan fennmarad, könnyen belátható, hogy pusztító is lehet, a szervezetünk képtelen károsodás nélkül elviselni az állandó készenlétet.

Nehézséget jelenthet, hogy manapság egészen más helyzetek is kihozzák belőlünk ugyanezt a reakciót, olyan események, amelyekkel kapcsolatban sokszor nem gondolunk arra, hogy stressz-reakciót váltott ki belőlünk. Amikor például nem állunk ki magunkért, nem képviseljük az érdekeinket, folyton stresszben élünk, ez pedig életminőségünket rombolja, sőt számos betegség forrása lehet. Pedig ha időnként visszaszólunk kiabáló főnökünknek, megvédjük magunkat, nő önbizalmunk, és ez esélyt ad arra, hogy jobban, kiegyensúlyozottabban éljünk hosszabb távon.

Az első lépés a jó stresszkezelésre, hogy felismerjük ezeket a szituációkat, akár a fizikai jelekből. Erre konkrét példákat is kaptunk az előadótól. Ilyen lehet, hogy mellkasi légzésre váltunk, azaz kapkodjuk a levegőt, ha felgyorsul, szaporává válik szívverésünk, vagy ha valaki hirtelen nagyon sokat beszél, bár nem jellemző rá, vagy épp elakad a szava. Tünet lehet még tartós stressz esetén a koncentrációhiány, a motiválatlanság, a levertség és a depresszió. Ha felismerjük a problémát, dolgozhatunk a megoldáson.

Az első lépés az azonnali feszültségoldás. Végezhetünk néhány egyszerű gyakorlatot: lélegezzünk tudatosan, figyeljünk arra, hogyan veszünk levegőt és jó erősen fújjuk ki. Sétáljunk mezítláb a fűben, ha tehetjük, vagy álljunk szó szerint két lábbal a földön. Néha még egy-egy hirtelen kicsúszott káromkodás is oldhatja a feszültséget, de érdemes bizonyos feszültségoldó módszerekkel mértékkel élni, mert például van, akit a tányértörés megnyugtat, de esetleg abban, akihez hozzávágtuk, stresszt generál.

Sokszor az üresjárat sem jó, mert amikor nincs semmi dolgunk gyakran megoldatlan ügyeinken kezdünk rágódni. Ilyenkor tegyünk valamit! Még egy „nemszeretem” mosogatás is jobb, segít oldani a feszültséget. Vagy relaxáljunk! A rendszeres táplálkozás és a mozgás is fontos. Sokszor elég egy kellemes séta, egy jó kirándulás, vagy a zenehallgatás esetleg a tánc. Figyelmet kell fordítanunk a pihenésre is, bátran álljunk meg néha egy kicsit, lazítsunk, nem kell mindent azonnal megcsinálni, sok minden megvár. Az a rengeteg inger, amely egy hétköznapi bevásárlás közben ér minket – zene a bevásárlóközpontban, reklámdömping, színek kavalkádja, villogó feliratok – szintén ellensúlyozható, ha otthon például vacsora közben nem kapcsoljuk be a tévét, csökkentjük az ingereket.

Ugye, milyen egyszerű?!

Ez nem fából vaskarika! Reális lehetőség a vörösis...
Inváziós, de hasznos növény a kanadai aranyvessző

Hozzászólások

 
Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2017. december 17. vasárnap