Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Jégmadár: a halak gyönyörű réme

Sok madárhatározó és állatos könyv borítóján találkozhatunk bolygónk egyik legszebb szárnyasával, a jégmadárral. Nem csoda, hogy a jégmadarat a madarak ékszerének is hívják. Nem csak megjelenésében különleges főhősünk, a görög mitológia egy története is hozzá fűződik. Alküonéről kapta latin nevét (Alcedo atthis), aki Kéüx király felesége volt. A királyné megálmodta férje vízbefulladását, és mikor meglátta a halott királyt, az istenek jégmadárrá változtatták. Kétségbeesett jajongására az istenek megszánták, férje is madárrá válhatott, így a halál után is együtt maradhattak.

 

A magyar neve a német Eisvogel tükörfordítása, a név valószínűleg türkizkék színéből ered. További ismert nevei: jégvágó és a táplálkozására utaló halászmadár, halászó jégmadár, halászka, halászpéter, de vannak területek, ahol vízikirálynak vagy dunapávának nevezik.

Aki valaha látta gyönyörű türkiz tollazatát, mindig emlékezni fog rá. Az álcázást szolgáló világos pöttyei még csillogóbbá varázsolják fejét és szárnyait. Ragyogó narancssárga hasa egyedivé, mindenki által felismerhetővé teszi. Ez a vakító tarkaság nem öncélú, egyértelműen az álcázást szolgálja. A hasa sárgája egy száraz levélre emlékeztet, így a hal nem érzi a veszélyt, a háta kéksége pedig a csillogó kék víztükröt imitálja, ezért felülről kevésbé könnyen veszi észre egy ragadozó madár.

Ez a verébnél alig nagyobb, nagyfejű madár Európában, Afrika északi tájain és Ázsia déli részein elterjedt. Bárhol megél, ahol az életéhez nélkülözhetetlen vizet megtalálja. Magyarországon is honos, a Duna és a Felső-Tisza állandó otthont nyújt számára, Almásfüzitő környékén is találkozhatunk vele. Télen is itthon marad, de a hidegebb övezetekről délebbre vándorol.

Táplálkozása is látványos. Víz melletti fák ágairól vagy a víz fölött „szitálva” figyeli a felszín alatti mozgást, és amint valami számára kedves eledelt észlel, lecsap rá. Akár egy méternyire is képes a víz alá merülni! Elsősorban kis méretű halak esnek zsákmányul, de ha a szükség úgy hozza, kistestű emlősöket és bogarakat is elejt. Különleges képességgel is felruházta az anyatermészet: télen még a befagyott vízfelszín repedésein, sőt, akár a vékony jégrétegen keresztül is képes vadászni. Sokat eszik, mert rendkívül gyorsan emészt, ezért naponta közel 40-szer meg kell mártóznia.

Monogám, életét párban éli le, de a társaságot nem kedveli, szomszédjaitól legalább egy kilométeres távra ás költőüreget, sőt sokszor akár 50-90 cm hosszú alagutat. A pár sokszor 1-2 héten át, együtt dolgozik a fészek kialakításán, a csőrükkel ásnak, a lábukkal dobálják ki a földet. A jégmadár átlagosan négy tojást költ ki. A következő évet azonban a négyből általában csak egy fióka éri meg.

Hazánkban védett fajnak számít, természetvédelmi értéke 50 ezer forint. Annak érdekében, hogy ez a repülő drágakő hosszú távon megmaradjon, oda kell figyelnünk vizeink és környezetünk tisztaságára, hiszen a szennyezett táplálék tovább rontja a jégmadarak túlélési esélyeit.

Fotó: Csonka Péter

Tartogassuk energiánkat: világítsunk okosan!
Így is tehetünk környezetünkért

Kapcsolódó hozzászólások

Hozzászólások

 
Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2020. október 29. csütörtök