A Vörös és Zöld gyakran foglalkozik valamely környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból fontos világnappal. Így esett, hogy egy évvel ezelőtt írtam a Madarak és fák napjáról. Hosszú múltja van ennek a májusi ünnepnek. Chernel István magyar ornitológus 1902-ben, a mezőgazdaságra hasznos madarak védelmére kötött párizsi egyezmény után, még abban az évben megszervezte az első ilyen eseményt. Közel 120 évvel ezelőtt!

Tavaly a fákról írtam, idén is ezt teszem. Az apropója, hogy levelet kaptam az ismerősömtől, akinek a panaszát a 2020-as bejegyzésemben megemlítettem. Egy társasházakkal körbevett udvaron múlt ősszel kivágtak két, több mint 60 éves ecetfát, mert az udvar egy részén parkoló autókra időnként gallyak és levelek hullottak, ez pedig nem tetszett a tulajdonosaiknak. Ismerősöm most bánatosan írta: eljött a tavasz, így még jobban fáj neki a fák hiánya. Nincs olyan nap, amikor ne jutna eszébe, milyen kellemes volt egykor kinézni a konyhája ablakán. Azóta inkább behúzva tartja a függönyöket. Szerinte a lakása értékét is csökkentette, hogy eltűnt a megnyugtató zöld látvány.

Valószínűleg igaza van, hiszen ezt hivatalos felmérések is igazolják. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO - Food and Agriculture Organisation) információja szerint városi környezetben a fák egy ház udvarán, az épület előtti utcában, téren, akár 15%-kal növelhetik az ingatlan értékét. Miért? A leginkább kézenfekvő érv a vizuális vonzerő, a barátságos látvány, a kellemes utcakép. Ám a látványon túl, ami nem lebecsülendő, több oka is van.

A fák oázist jelentenek a betonrengetegben. Segítenek az urbanizáció negatív hatásait és társadalmi következményeit enyhíteni. Egy forró nyári napon ki ne érezte volna már, hogy a házfalak kályhaként ontják magukból az elraktározott hőséget. Egy olyan utcában azonban, ahol árnyas fasor fogja fel a napsugarakat, a levegő minimum 2, de akár 8 fokkal is hűvösebb lehet. A fák azzal, hogy csökkentik a hőmérsékletet a környezetükben, hatással vannak arra is, hogy a klímaberendezést hányszor és milyen intenzíven működtessük. Az árnyas fáknak köszönhetően akár 10%-kal takarékosabban használhatjuk, így lakásunk energiafelhasználása csökkenhet. Egy kifejlett fa felveszi a versenyt 10 légkondicionálóval. Persze ez pusztán elmélet, ám igen elgondolkodtató.

Nem csak a hőséget fogja fel a lombkorona, de a szennyező anyagokat és port is, így javítja a levegő minőségét. A fák a fotoszintézis során feldolgozzák a szén-dioxidot és oxigént állítanak elő. A megkötött szenet tárolják a törzsükben, ágaikban, leveleikben. Faültetéssel, könnyen belátható, költséghatékonyan csökkenthetjük a széndioxid jelenlétét légkörünkben. Egy kifejlett, közepesen nagy fa évente akár 25 kg széndioxidot képes elnyelni. Városokban, ha a fatelepítéssel a zöld felületet 10%-kal növelik, az ózonterhelés 3-7 százalékkal csökken.

A dús lombú fák a zajcsökkentésben is szerepet játszanak, tompítják az utcazajt. Az épületek között az utcákba, mint csatornákba terelt szél erejét jelentősen csökkenti egy barátságos fasor.

Ismerősöm amiatt is szomorkodott, hogy nem jár udvarukba annyi madár, mint korábban, nincs már hol megpihenjenek, táplálékot keressenek. Beszélgetett több ott lakóval, akik mind emlegették, mennyire jó volt reggel rigófüttyöt hallgatni, vagy megfigyelni a zöld küllőt, ahogy kopogtatja a fa kérgét. Azok a fák részét képezték az élővilág sokféleségének, ami szegényebb lett a pusztulásukkal.

A végére hagytam az egyik legfontosabbat: kutatások igazolják, hogy azoknak a lelki és testi egészsége, akik a városi zöldterületek közvetlen közelében élnek sokkal jobb, mint azoknak, akiknek ilyen lehetőségük nincs. Ez nem pusztán egy érzés, a zöld területek közelsége mérhetően csökkenti a stresszt és részben ezáltal például a magas vérnyomást. A városi fák pozitívan befolyásolják a mentális egészséget. A Helmholtz Környezetkutató Központ azt mérte, hogy az utcákon álló fák száma és fajtája, valamint a lakásoktól való távolsága hogyan viszonyul az utcában lakóknak felírt antidepresszánsokhoz. Kiderült, hogy a lakóházakhoz közel, száz méteren belül álló fák csökkentik az antidepresszánsok felírásának kockázatát.

Ültessünk fákat a mentális egészség javításának és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésének érdekében! Bár szerintem még mindig sokkal több fára lenne szükség városainkban, de örömmel olvastam, hogy legalább két nagyszabású faültetési program zajlik jelenleg Magyarországon.