Lerágott csont a téma, lépten-nyomon olvashatunk róla, sokan mégsem fogadják meg az okos és hasznos tanácsokat. A nyári forróság miatt bőrünk egészségére fokozottan vigyáznunk kell! Az UV sugárzásnak az élet számára nélkülözhetetlen jó hatásai mellett ártalmas következményei is lehetnek. Mind tudjuk: a védelem nélküli napozás már rég szóba sem jöhet, de érdemes odafigyelni bőrünkre akkor is, ha csak már öt-tíz percig a napon vagyunk.

A tudományos magyarázat

Mi az az UV-sugárzás? És ennek a variációi, az UVA, UVB sőt, ha már itt tartunk, az UVC, mert bizony ez utóbbi is létezik.

Az UV, azaz magyarul az ibolyán túli sugárzás (ultra viola) a Nap legnagyobb energiájú elektromágneses sugárzása, amely a látható fénynél kisebb, a röntgensugárnál nagyobb hullámhosszúságú.

Az UV-A a földfelszínre beeső sugárzás legnagyobb része. Bár ettől nem égünk le, de lejut a mélyebb szövetekig, hozzájárulva a bőr öregedéséhez, a sötét pigmentfoltok kialakulásához, a napallergiához, és – bár korábban ezt vitatták – mára a tudomány álláspontja az, hogy a bőrrák kialakulásában is szerepet játszik.

Az UV-B sugárzás nagy részét elnyeli a Föld ózonrétege. A maradéknak sok jótékony hatása van az emberi szervezetre, elősegíti például a D-vitamin-termelést, azaz a csontképződést. Az UVB felelős emellett a leégésért és barnulásért (ez utóbbiért sokan lelkesednek, sőt sportot űznek abból, hogy minél hamarabb és minél intenzívebben lebarnuljanak), és – sajnos – a bőrrák kialakulásáért is. A szervezet ez ellen védekezik a melanin termelésével, ami a bőr barnulását eredményezi. A túl erős napfény UV-B sugárzása a szemet is károsíthatja.

Az UV-C sugárzással gyakorlatilag nem találkozhatunk, hacsak nem veszünk részt egy űrutazáson. Ezt ugyanis teljesen elnyeli a Föld légköre.

Akkor most használ valamit a naptej?

Röviden: igen. Jó ideje hasznos napozószerek széles választéka áll rendelkezdésünkre. A legismertebb tulajdonságuk a faktorszám (SPF – Sun Protection Factor), amely a készítmény védőképességét mutatja a napégéssel szemben. A napvédők elsősorban az UV-B sugárzással szemben védenek, de ma már léteznek olyan készítmények is, amelyek az UV-A sugárzást is szűrik.

A faktorszám csak az UV- sugárzással szembeni védőhatásról informál. Lényegében azt mutatja meg, hogy mennyi időt tölthetünk a napon a leégés kockázata nélkül. A pontos információhoz kinek-kinek ismernie kell a saját bőre érzékenységét. A fehér bőrűek néhány perc alatt leégnek a napsütésben, míg vannak olyan bőrtípusú emberek, akik akár 20 percig is bírják a tűző napon lesülés nélkül. Egy konkrét példa arra, hogyan is működik a faktorszám: ha valaki tudja önmagáról, hogy 5 perc alatt leég, és bekeni magát 30-as faktorszámú napvédővel, akkor maximum 5x30 percig maradhat a napon. Fontos tudni, hogy közben gyakran újra kell kennie magát, és nem csak akkor, ha közben úszott egyet, hiszen a bőr beszívja a krémet, vagy ha bármihez hozzáér, az könnyen letörölheti. Azt mondják, hogy ennél több időt akkor sem szabad a napon tölteni 24 óra alatt, ha újra vastagon bekenjük magunkat.

Amikor naptejet választunk fontos, hogy széles spektrumút keressünk, mely egyszerre véd mind az UV-A mind az UV-B sugarak ellen.

Az UV-A-védelem általában a harmada az UV-B védelemnek.

Keressünk ásványi alapú naptejeket! A hagyományos kémiai napvédő termékek ugyanis tele vannak olyan összetevőkkel, melyek megzavarhatják akár a hormonrendszer működését. Személyes kedvenceim azok az antioxidánsokkal dúsított készítmények, melyek segítik a bőr gyorsabb regenerálódását.

Természetes olajokat, testvajakat is érdemes használni. A sheavaj azon túl, hogy véd a leégés ellen, hidratál, sőt, rendszeres használat mellett enyhíti az ekcéma és a pikkelysömör tüneteit, elősegíti a bőr gyógyulását. Törekedjünk arra, hogy organikus, finomítatlan sheavajat szerezzünk be. A napozás nagyágyúja, a kakaóvaj már évtizedekkel ezelőtt is igen népszerű volt. A kakaóvaj tömör, de amikor a napon felmelegedett bőrhöz érintjük, szinte azonnal folyékonnyá és könnyen kenhetővé válik. Érdemes használat után árnyékos, hűvös helyen tartani, mivel a napon könnyen megolvad. Fantasztikus csokoládéillatot áraszt, úgyhogy élmény vele a napozás. Azért csak csínján bánjunk vele, mert csak rövidebb időre nyújt védelmet.

Még egy fontos tanács a napvédőkkel kapcsolatban: sose spóroljunk velük! Ne tegyük el a megmaradt krémet, hogy jó lesz majd jövőre! Minden évben vegyünk újat, mert a szavatosságuk lejár, és egy évvel később már nem nyújtanak biztonságos védelmet.

Mit tehetünk még a leégés ellen?

A nap elleni védekezésben az öltözködés is segítséget nyújt. Egy széles karimájú kalappal az arc és a nyak bőre védhető, de a világos ruhák fényvisszaverő hatását is érdemes kihasználni. A japán nők közül nagyon sokan ma sem indulnak el nyáron ernyő nélkül sétálni, érdemes az ő példájukat is követni. Ha tudjuk, hogy hosszabb időt napon kell töltenünk, érdemes lenge, hosszú ujjú ruhát vagy blúzt választanunk és maxiszoknyát vagy bő szárú nadrágot. Az öltözék lengesége véd a melegtől, a hosszú ujj és szár pedig a káros sugárzástól.

Táplálkozásunkkal is befolyásolhatjuk bőrünk egészségét. Igazítsuk étrendünket az évszakhoz: ajánlott a bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás, illetve a fokozott folyadékpótlás. A béta-karotint tartalmazó zöldségek, mint a sárgarépa, brokkoli, spenót vagy a paradicsom ráadásul a barnulást is segítik. A bőrvédelemhez hozzájárul még az E-vitamin, amelyet pl. áfonyával, édesburgonyával vagy nektarinnal vihetünk be a szervezetünkbe.

Napozás előtt jó választás lehet, ha zöld teát kortyolgatunk, mivel antioxidáns tartalma segít megelőzni a leégést, és gyorsítja a barnulást. Néhány kocka étcsokoládé fogyasztása is javasolt ilyenkor, mert a magas kakaótartalmú csoki semlegesíti a napfény hatására felszabaduló, bőrünket károsító szabadgyököket.

Ezeket a „szabályokat” betartva, úgy gondolom, leégésmentes lehet a nyarunk.