Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Földalatti kincseink: a barlangok

Tudták, hogy a barlangoknak is van külön világnapja? Miért is ne lenne, hiszen a barlang is olyan természeti érték, amelyre érdemes felhívni a közvélemény figyelmét. Minden év június 25-én ünneplik a barlangok fenntartói és a barlangrajongók, valamint a természetre kíváncsi, azt szerető civilek és laikus érdeklődők.

Nekem a barlang vad, ősi és természetes. Persze, hiszen tudom, hogy kezdetben a sziklák repedései, üregei védték meg eleinket az időjárás viszontagságaitól, itt éltek, erről számtalan szép barlangrajz is tanúskodik. Az Altamira barlangban fedezték fel a XIX. század utolsó harmadában az első barlangrajzokat. Ezeket feltehetően kommunikációra, vagy valamilyen szertartásra használhatták egykoron.

Aggteleki cseppkőbarlang

Fotó: Horvabe https://bit.ly/2KtWcD3

 

Egy barlang lehet viszonylag kicsi is. Meglepődtem, hogy már a 2 méternél nagyobb, természetes módon létrejött üregeket is annak nevezik, amennyiben ember által járhatóak.

A barlangokat elhelyezkedésük és kialakulásuk szerint lehet csoportosítani. A Magyarországon jelenleg számon tartott 4018 barlang legtöbbje karsztbarlang, illetve olyan, amelyet a hévíz alakított ki a viszonylag könnyen oldódó mészkőben.

Tudták, hogy Tata is bővelkedik ilyen képződményekben? A város legnagyobb barlangja a Megalodus-barlang, amely nevét a Megalodus kagylóról kapta. Ez jellegzetes ősmaradványa a triász mészkőnek, amelyben a barlang képződött. A Kálváriánál bárki megfigyelheti ezeket a kb. 200 millió éves őslényeket.

A Feszty-barlang növénylenyomatos édesvízi mészkőben keletkezett. Az Angolparkban található Angyal-forrás-barlang pedig laikusként fogalmazva, tulajdonképpen egy kavics-barlang, a víz kifényesítette a barlang falát alkotó kavicsok felszínét.

Az ország legismertebb barlangja az Aggteleki cseppkőbarlang, melyen Szlovákiával osztozunk. Szépsége és egyedisége miatt 1995-ben az UNESCO Világörökség Bizottsága a Világörökség részévé nyilvánította. A 25 km kiterjedésű Baradla-Domica-barlangrendszer a mérsékelt égöv leghosszabb aktív patakos barlangja, míg a Szilicei-jégbarlang a világ, tengerszint feletti magasság alapján, legalacsonyabban fekvő jégbarlangja.

Másik nagy barlangunk délen, a Mecsekben található. Az Abaligetről elnevezett barlangnak legendája is van. Történt, hogy a törökök elől a barlangba menekültek a magyarok, ám elárulták őket. A törökök azt találták ki, hogy a legkisebb kockázatot az jelenti számukra, ha kifüstölik őket onnan. Ám fordult a kocka, mert a magyarok egy másik kijáratra leltek, és így nemcsak megmenekültek, de hátba is tudták támadni az ellenséget. Így történt vagy sem, az Abaligeti-barlang később, részben a legendának köszönhetően, nagyon népszerű lett. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 1996-ban vette kezelésébe, ekkor építették ki a ma is használatos korszerű túraútvonalat.

Budapest a világ egyetlen, természetes barlangokban gazdag fővárosa. 200 körüli sziklaüreget tartanak nyilván a szakértők.

A Pál-völgyi-barlangrendszer Magyarország leghosszabb barlangja, a 31 kilométeres teljes hosszból 500 méternyit a turisták is látogathatnak. Érdekesebbnél érdekesebb cseppkőalakzatairól ismert, melyek állatokra (elefánt, krokodil) hasonlítanak, de itt található a Meseország cseppkő-képződmény és a remek akusztikájú Színház-terem is.

A Szemlő-hegyi-barlang, akárcsak az előbb említett, a Budai-hegységben található, és ugyancsak a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Itt a hévíz a mészkősziklákon jellegzetes borsóköveket alakított ki, melyek szőlőfürthöz hasonló képződményt alkotnak. A barlang 1990 óta gyógyászati célokat is szolgál, kivételesen tiszta levegője a légzésszervi panaszokat enyhíti.

Szemlőhegyi barlang

Fotó: BuBiSvÍz https://bit.ly/2KwAkdD

 

A főváros egyik kiemelkedő látnivalója a Gellért-hegy Duna felőli oldalába épített Magyarok Nagyasszony-sziklatemplom. Az 1920-as években a természetes barlangot robbantással kitágították, és mellé építették a pálos rendi szerzetesek új kolostorát. A templomot a szocialista rendszer bezárta, sőt, 1960-ban betonfallal torlaszolták el a bejáratát. A ma már ismét aktív sziklatemplom külső termét 1992. június 6-án szentelték újra. Itt őrzik a pálos rend legfontosabb ereklyéjét, Remete Szent Pál lábszárcsontját.

Sziklatemplom

Fotó: Derzsi Elekes Andor https://bit.ly/2lFj1sR

 

Amikor azon töprengenek, mi legyen a hétvégi programjuk, vagy hogyan lehetne a gyerekek vakációja változatosabb, érdemes a barlangokat is felvenni a lehetőségek listájára. A hazai barlangok egytől egyig biztonságosak, és az sem utolsó szempont, hogy akármilyen rekkenő hőség van kint, a barlangok mindig kellemes, hűs levegővel várják a látogatót.

 

Tovább a teljes bejegyzéshez
894 Hits
0 hozzászólás