Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Szürke légykapó: a természetes rovarirtó

Itt az utolsó lehetőség, hogy még idén találkozzunk vele, a szürke légykapó ugyanis augusztus és október között délre vonul. Ám amilyen hűvösek a napok és különösen az éjszakák, lehet, hogy a többségük már úton is van. De ne aggódjunk, a veréb távolabbi rokona jövő május-április környékén visszatér, gyakran ugyanarra a költőhelyre. E szorgos, hasznos madárka Európában és Ázsia nyugati részén őshonos, ahonnan a téli hónapokra Afrikába és Ázsia déli részére költözik.

Fotó: Csonka Péter

Magyarországon szinte bárhol találkozhatunk a 45-75 ezer pár tagjaival. Szívesen választják erdők tisztását lakóhelyül. Nem fél az embertől, lakott településekre, parkokba is gond nélkül beköltözik. Sőt, gyakran épületek zugaiban, falüregekben, gerendákon épít fészket magának. Ha szeretnénk, hogy kertünkben önkéntesként segítsen nekünk a rovarok számának csökkentésében, helyezzünk ki odút neki!

E kisméretű madár szárnyainak fesztávja 23-26 centiméter, súlya alig 14-20 gramm, azaz verébméretű. Színe, mint neve is mutatja, szürke, némi barnás árnyalattal. Mellénye fehér, hosszanti sávok díszítik. Közeli rokona a kormos légykapó, amely csak abban különbözik tőle, hogy a hím tollazata karakteresebb, fekete-fehér.

Ágakon üldögélve szemeli ki áldozatát, magasból csap le a gyorsan repülő rovarokra. A légykapó nem válogatós, szúnyog, darázs, szitakötő egyaránt megfelel neki, és természetesen a légy. Már csak azért is, nehogy meghazudtolja nevét. Zsákmányszerzés után türelmesen visszaül leshelyére. Ha az időjárás hűvösebbre fordul, és a levegőben már kevesebb rovart lehet elcsípni, a földön ugrálva vadászik, vagy fák törzséről ragadja el a mászó bogarakat. Amennyiben rovart nem talál, a szürke légykapó vegetáriánus üzemmódra vált, és kis bogyókat gyűjt: fekete bodzát, somot, madárcseresznyét vagy fagyalt. A növényevés leginkább a tavaszi és őszi táplálkozására jellemző.

A hím általában a tojó előtt pár nappal érkezik a költőterületre, és énekével édesgeti magához párját, fáról fára röppenve mutatva neki a kiszemelt fészekhelyeket. Ha a tojó eldöntötte az ingatlan megépítésének ideális helyszínét, kezdődik a fészekrakás. A munkálatokat többnyire a tojó végzi, 4-6 nap alatt készül el az új családi otthon. A puha bélelésre kifejezetten igényes a szürke légykapó, finom növényi szálakat, faháncsot, tollat, mohát, pamutszálat, bármit felhasznál, hogy lakhelye minél kényelmesebb legyen.

Általában 3-5 tojásból áll a fészekalja. Évente egyszer, ritkábban kétszer költ. A fiókák 11-13 nap alatt kelnek ki, ekkor az etetés elsősorban a hím feladata. A kicsik két hét után elhagyják a fészket. Hazánkban a faj nem fenyegetett, de védett. Eszmei értéke 50 ezer forint.

Tovább a teljes bejegyzéshez
737 Hits
0 hozzászólás

Mi újság a vörösiszap-tározókon?

Az almásfüzitői vörösiszap-tározókon sem más az élet, mint bárhol egy nyár végi mezőn: a tavaszi harsogó zöld után ebben a forróságban inkább a fakóbb színek dominálnak, érik a mezei virágok termése. Még kitart a cickafark, a fehér párnácskák a magas fűből is kikandikálnak. A szellőrózsabokrok üde színfoltként színesítik a tájat. A rekkenő hőségben egy nagy zümmögő kórusként az apró rovarok és bogarak teszik a dolgukat, a környező fák ágait pedig a rájuk leső madarak szállják meg. Így van ez minden évben, ahogy az is megszokott, hogy a terület folyamatos karbantartásának részeként idén is lekaszáltatjuk a füvet a tározókon. Ez nemcsak azért szükséges és hasznos, hogy az inváziós növényfajok ellen védekezzünk, hanem hozzájárul a rét sokszínűségének fenntartásához, ahhoz, hogy sokféle növényfaj gazdagítsa a területet. Persze látványnak is szebb a frissen kaszált terület, mint a derékig érő elsárgult növénytenger. Természetesen a kaszálást hozzáértők végzik, akik figyelnek az ilyenkor kötelező szabályok betartására, a vadvédelemre és arra is, hogy búvósávok maradjanak munka közben az állatoknak.

Tovább a teljes bejegyzéshez
412 Hits
0 hozzászólás

Szarvaskerep: nem szarvas és nem madár

Első olvasásra egyértelműnek gondoltam: ez csak állat lehet, leginkább egy ritka madár. Kiderült, rosszul tippeltem. A szarvaskerep növény, és ugyan összességében nem túl látványos, de virágzatának színe gyönyörű sárga.

Tovább a teljes bejegyzéshez
587 Hits
0 hozzászólás

Szürke, de nem jellegtelen: a hamvas küllő

 A nagy testű harkályok látványos madarak, kopácsolásukkal hívják fel magukra a figyelmet, így a hamvas küllőt is megleshetjük az erdőben sétálva. Családjának kevésbé ismert tagja, gyakran össze is tévesztik a rokonsággal. Neve tollazatának színére utal, pedig ő sem egy szürke veréb! Háta és szárnya például egyaránt élénkzöld, amely alul sárgába hajlik át, szárnyai végét fekete-fehér sávok díszítik. Farktollait pedig szárnyával hozta összhangba stílustanácsadója, így azokat szintén fekete-fehér csíkok díszítik. Hasa, nyaka és feje szürke, azaz hamuszínű – innen a neve, nem véletlenül hívják szürke küllőnek is. Legközelebbi rokona a zöld küllő, mellyel könnyen összetéveszthető. A legfeltűnőbb különbség, hogy a hamvas küllő fejét díszítő vörös folt kisebb, a tojón azonban semmi nyoma a párválasztásban oly fontos ékességnek.

Tovább a teljes bejegyzéshez
739 Hits
0 hozzászólás

Cickafark: nem véletlenül nevezik patikai ezerlevelűfűnek

A cickafark legkedveltebb gyógynövényeink közé tartozik. Hazánkban nagyon elterjedt, részben ennek köszönhető, hogy különböző tájegységeken más és más néven nevezik. Van, ahol a tulajdonságára utal a név: például gyógyhatására (orvosi cickafark), kinézetére (cickóró, cickafarkkóró) vagy akár a kettő kombinációjára (patikai ezerlevelűfű). A cickafark név a német Katzenschwanz, azaz macskafarok tükörfordítása.

Az őszirózsafélék családjába tartozó cickafark nemzetsége mintegy száz fajt számlál, egyike a Magyarországon legelterjedtebb mezei cickafark is. Ritkább a hegyközi cickafark, a homoki cickafark, a kenyérbél cickafark, melyeket magyar jogszabályok is védenek, eszmei értéküket 5-10 ezer forintban állapították meg. Fokozottan védett a Horánszky-cickafark és a Tuzson-cickafark, ezek értéke 100 ezer forint.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1889 Hits
0 hozzászólás

Barázdabillegető: a szerelmi bűvölet szimbóluma

A nálunk népiesen jányka- vagy leánykamadárnak is nevezik. Karcsú testalkatú, hosszú lábú énekesmadár, hosszú farkát magasan viseli, és gyakran fel-le billegeti. Innen kapta nevét. A nyelvújításkor Kazinczy Ferenc billegénynek nevezte el. Az összetett szó előtagja is könnyen megfejthető: szántás idején a barázdák között keres táplálékot. Erdélyben ezért használják rá a szántóka nevet is.

Ez a látszólag egyszerű madárka több nép mitológiájában jelentős szerepet játszik, sok helyütt teremtő erővel bíró, szent lényként tisztelik. A görögöknél a szerelmi vágy madara. Más hiedelemkörben halálmadár, legalább is felbukkanása inkább balszerencsét jelent. Szinte mesei hiedelmeknek is kapcsolódnak alakjához, például az, hogy kapott három cseppet az ördög véréből, ezért szinte elpusztíthatatlan, és jaj annak, akinek sikerül, mert attól kezdve sok jóra nem számíthat életében.

Tovább a teljes bejegyzéshez
989 Hits
0 hozzászólás

Gólyatöcs: mintha gólya lenne, de mégsem az. Azért mi szeretjük!

Mintha Salvador Dalí vagy Hieronymus Bosch tervezte volna írásom főszereplőjének testfelépítését, annyira meghökkentőek az arányai. Kis testéhez képest hosszú lába furcsa kinézetet kölcsönöz neki. Mintha csak apró gólya lenne, a spanyol nyelv nem véletlenül nevezi „cigenuelá”-nak, azaz gólyácskának. Magyar földön is több erre utaló elnevezést kapott: gólyalábú, széki gólya. Vannak más népi neve is: széki szarka, gyöngyvérlile. A „széki” az élőhelyére utal, szikes talajú földön, mocsaras helyen érzi jól magát, a gyöngyvérlile pedig jelzi, hogy a madár a lilealakúak rendjébe tartozik. És a töcs? Nos, aki már hallotta a címben szereplő madarunkat, nyilvánvalóan rájött, hogy ez az utótag hangutánzó szóból lett madárnévvé.

Tovább a teljes bejegyzéshez
526 Hits
0 hozzászólás

„Bodzavirágból hullik a sárga virágpor”

A bodzavirág mindenkiben a májusi hónap kellemes melegét idézi fel, nem is véletlenül. Sok népdal szól erről a sárgásfehér virágról, és többnyire a szeretett személy, a fehér menyasszonyi ruha a téma. Nemes Nagy Ágnes egyik versében a kék égen úszó felhőkhöz hasonlítja a virágernyőt, ahogy nemrég a Mindenki című Oscar-díjas rövidfilmben dallá formálva hallhattunk is.

Tovább a teljes bejegyzéshez
610 Hits
0 hozzászólás

Az izgalmas násztánc mestere: búbos vöcsök

Főként állóvizeinknek köszönhetően a búbos vöcsök szereti hazánkat, 3-4 ezer pár fészkel Magyarországon, de számos példány él folyóink mellett is. A mi éghajlatunkon rövid távú vonuló, az év nagyobb részét (március és november között) itt tölti, ám enyhe teleken sok példány végig kitart. Az Antarktisz kivételével minden kontinensen találkozhatunk vöcsökfélékkel.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1032 Hits
0 hozzászólás

A szegfű szerény rokona

A mécsvirág kinyílik

s a húnyó láthatárnak

könyörg a napraforgó;

a tücskök már riszálnak,

odvában dong a dongó

s álmos kedvét a bársony

estében égre írta

a röppenő pacsirta;

Tovább a teljes bejegyzéshez
872 Hits
0 hozzászólás

A vízpartok szerelmese: a réti cankó

Sokféle cankófajta tölti napjait rövidebb-hosszabb ideig hazánkban, és bár sok mindenben különböznek egymástól, általában jellemző rájuk a pipaszár láb és a hosszú csőr. Ennek köszönhetik nevüket. Testfelépítésükben, sőt életmódjukban is, emlékeztetnek ugyanis a gólyákra. Így történhetett, hogy a gólya hangutánzó, tájnyelvi nevéből, a cakóból szóhasadással létrejött a cankó. Tehát a cankóknak közük sincs a szó „sör vagy pálinka salakja, alja” jelentéséhez. A vizek szerelmeseiként még a feltételezést is kikérnék maguknak.

Tovább a teljes bejegyzéshez
953 Hits
0 hozzászólás

Egy egész patikára való gyógyszert helyettesít az orbáncfű

Az orbáncfüvet (közönséges orbáncfű, orbáncvirág) már az ókorban ismerték, a középkori kertekben pedig sűrűn lehetett vele találkozni, gyógyhatású anyagként már akkor nyilvántartották hivatalosan. Gyógyító erejének tisztelete a kezdetektől fogva töretlen, és az évszázadok során csak bővült a felhasználási területe.

Ma például már ritkán használják ördögűzésre, míg a középkorban ez gyakorta megtörtént, innen a növény ördögűző elnevezése. Levelének perforáltsága miatt a néphitben még ma is él az az elképzelés, hogy rossz szellemek búvóhelye.

Tovább a teljes bejegyzéshez
3183 Hits
0 hozzászólás

Országunk ritka vendége: a szalakóta

Színes, mint a gyurgyalag, pontos, mint a vércse, vándor, mint a fecske és hazánkban sajnos manapság ritka, mint a fehér holló. A Dunántúlon, így Komárom-Esztergom megyében, tehát Almásfüzitőn is csak elvétve látni, utoljára az 1960-as években költött ezen a vidéken. Magyarországon leginkább az Alföldön él. Azért is látható ritkán, mert későn, április közepén érkezik hozzánk, és az elsők között, sokszor már augusztusban elvándorol. Európa és Ázsia mediterrán, illetve sztyeppés övezeteit preferálja, ahonnan télire Dél-Afrikába vonul.

Tovább a teljes bejegyzéshez
6398 Hits
0 hozzászólás

Ebcsont beforr: de jó, ha segít a nadálytő!

Fűben, fában orvosság – állítja a régi mondás, és tegyük hozzá: sokszor leginkább a gyökerében. Ilyen a természetes házi patika egyik fontos növénye, a fekete nadálytő is.

Az Európa és Ázsia mérsékelt éghajlatú vidékein leginkább nedves helyeken nő, és a félárnyékot kedveli, ezért mocsarakban, vízpartokon, valamint árnyékos erdőszéleken, réteken találhatjuk meg. Szára 50-80 cm magasra nő, érdes szőrök borítják. Levelei hosszúkásak, lándzsa alakúak, hullámos élűek. Ibolyás-rózsaszínű virágai egy felkunkorodott fürtre hasonlítanak.

Tovább a teljes bejegyzéshez
2105 Hits
0 hozzászólás

Jégmadár: a halak gyönyörű réme

Sok madárhatározó és állatos könyv borítóján találkozhatunk bolygónk egyik legszebb szárnyasával, a jégmadárral. Nem csoda, hogy a jégmadarat a madarak ékszerének is hívják. Nem csak megjelenésében különleges főhősünk, a görög mitológia egy története is hozzá fűződik. Alküonéről kapta latin nevét (Alcedo atthis), aki Kéüx király felesége volt. A királyné megálmodta férje vízbefulladását, és mikor meglátta a halott királyt, az istenek jégmadárrá változtatták. Kétségbeesett jajongására az istenek megszánták, férje is madárrá válhatott, így a halál után is együtt maradhattak.

Tovább a teljes bejegyzéshez
2528 Hits
0 hozzászólás

Tengelic: a veréb énekes, színes rokona

A tengelic trópusi színpompában tündöklő mag- és rovarevő madarunk. Közkedveltsége kétségtelen, hiszen az idei szavazáson elnyerte a 2017-es Év madara címet. Rokonaihoz, a verebekhez és pintyekhez hasonlóan kisméretű. Testének hossza 12 cm, kitárt szárnyvégei közti táv 21-26 cm, akárcsak a közönséges házi verébnek.

Tengelic

Tovább a teljes bejegyzéshez
2511 Hits
0 hozzászólás

A növényvilág ezermestere: a len

 A len egy igazi mindenes. Megoldja öltözködési problémáinkat, növényi zsiradékkal lát el, vezetékeket tömít... A világ szinte minden részén megterem, ezért az emberiség évezredek óta előszeretettel használja fel a legkülönbözőbb célokra. Valószínűleg Közel-Kelet az őshazája, onnan került Dél-Európába és később az egész európai kontinens területére. Kedvenc helye a dombok déli oldala, ahol elegendő napsütés éri. Almásfüzitőn dombok nem nagyon vannak, de napsütésben nincs hiány, így itt sem ismeretlen ez a kecses növény.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1322 Hits
0 hozzászólás

A szürkület vérprofi vadásza

 A kék vércse egy igazi honfoglaló. Más madarak elhagyott fészkeibe költözik be, évente 20-30 ezer km-t vándorol.

Pala, hamvas, szürke, vöröslábú vércse – bármelyik megnevezést is használjuk rá, mindegyik a kék vércsére utal. Nem, nem egy átváltozóművésszel van dolgunk, hanem a szemlélők teszik máshová a hangsúlyt. A hím vércse testének legnagyobb részén ugyanis kékes szürke a tollazat, de mint oly sok madár esetében nála is feltűnik más szín is. Így a combja és az alsó farokvédő tollazata vörösesbarna, a lába pedig narancsvörös. Lám így már érthető is, hogy a vöröslábú vércse az tulajdonképpen a kék vércse. Sőt az is világos, hogy a Velencei-tó környékén miért terjedt el a papagájvércse név. Ez a ragadozó nem csak sokszínű, de soknevű is. Hívják bogárzó sólyomnak is, amely egyrészt utal arra, hogy mivel táplálkozik, másrészt a sólyommal való rokonságát jelöli. És akkor még nem említettem a latin nevét (Falco vespertinus) amely jelzi, hogy szürkületkor él csak igazán.

Tovább a teljes bejegyzéshez
293 Hits
0 hozzászólás

Régi családorvosunk: Kamilla

Hat tározónkon és a hetes kétharmadán rekultivációs munkánknak köszönhetően burjánzik a növényzet, az idei esőknek köszönhetően egész nyáron szép zöld maradt a mező. A számos gyom mellett él nálunk több védett és sokféle gyógynövény is. Tavasztól őszig mindig virágzik nálunk valami. A kedvenc időszakom a sokszínű május, amikor a réti füzénynek köszönhetően kékeslilába borul a táj, és csak a rikító vörös pipacsfoltok törik meg az egységes látványt. A kamilla apró, fehér virága későbbi vendég. Ő az életében fel nem ismert művész: szerény, alig észrevehető, ám „halála” után azonnal értékesebbé válik. Sőt átváltozó-művész is. A kedves, visszafogott növényke leforrázva karaktert vált, előbújik belőle az agresszivitás. Intenzív illatával betölti az egész lakást. Ízét még én sem mondanám jellegtelennek, a gyermekeimet pedig jobb, ha erről nem is kérdezem. Ám egy gyógynövénytől azt várjuk, hogy segítsen, nem pedig, hogy finom legyen!

Tovább a teljes bejegyzéshez
901 Hits
0 hozzászólás

A magyar papagáj

A gyurgyalag színpompás tollazata napfényben különösen ragyogó. Hasa kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga. Nem véletlen, hogy egyik népi elnevezése a magyar papagáj. Van neki persze több neve is, a méhészmadár ezek közül a legismertebb, étlapján ugyanis gyakran szerepel a méh és a darázs. Ezek fogyasztására külön technikája van: addig ütögeti az elkapott fullánkost egy kemény felülethez, míg szúrószerszáma letörik, és a méreganyag jelentős része is távozik az áldozatból. Ami pedig marad, azt a gyurgyalag szervezete feldolgozza. Ellenállóbbak e téren, mint a többi madár. Amikor nem a méhészek életét keseríti, kisebb-nagyobb szitakötőkkel, lepkékkel, sáskákkal is beéri. Ezeket fészkelő helyétől 1-2 km-es körzetben vadássza le. A gyurgyalag a természet kis termetű vadászrepülőgépe. Taktikája a türelmen, gyorsaságon és precizitáson alapul. Stratégiai megfigyelőállása többnyire egy villanydrót, vagy faág, onnan csap le az arra zümmögő peches rovarra.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1682 Hits
0 hozzászólás