Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Orvosi somkóró: a sokoldalú gyógyító

Az orvosi somkóró – mint neve is mutatja – egyértelműen gyógynövény, már Hippokratész is megemlíti könyveiben. A magyar népi gyógyászat is előszeretettel alkalmazta, közkedveltségéből mára sem veszített.

Népszerűségéről tanúskodik számtalan neve, ezért most egy kis nyelvészkedésbe bocsátkozom. A somkóró neveinek egy része Méliusz Juhász Pétertől származik, aki református püspök, egyháztudós, író, botanikus volt egyben. Herbárium című műve az első magyar orvosi füveskönyv. Ebben találjuk a somkóróra például a dutkóró nevet, Melius alkotását, ahol a név előtagja a dudva, gyom származéka, a kóró utótag magyarázata: „mert igen magas mint egy ember”. A búskóró előtag népetimológiával keletkezett. A medvefű név is Méliusz püspök szerzeménye.

A somkórót nevezték molyfűnek, ami a német Mottenkraut tükörfordítása, a névadás magyarázata pedig az, hogy a növény szára szétdörzsölve és szárításkor erős kumarinillatot áraszt, ezért molyűzésre használták. Ismerik patikai mézkerep néven, ami valószínűleg a sárkerep analógiájára jött létre, a névadás alapja pedig a növény méztartalmú virága. A mészkerep előtagja népetimológiával keletkezett. Talán az egyik legszokatlanabb elnevezés a hasonlóságon alapuló névátvitellel kialakult királyné asszony káposztája.

Maga a somkóró összetett szó, az ótörök eredetű som előtag valószínűleg hasonlóság alapján került a névbe, mert a virágok sárga színűek, mint a som virágai, a kóró utótag magyarázó szerepű.

Európa és Észak-Ázsia teljes területén megtalálható. A lágyszárú növény a meszes talajon érzi jól magát, találkozhatunk vele legelőkön, szőlősökben, parlagon hagyott területeken és utak szélén. 30-80 cm magasra nő meg. Létezik egynyári és kétnyári verziója. Az áttelelő somkóró első évében csak az ujjnyi vastagságú főszár fejlődik ki néhány szárrüggyel. A következő évben ezekből a szárrügyekből további szárak nőnek ki. A többszörösen elágazó száron hármasával nőnek a fogazott szélű levelek. Sárga virágai egész nyáron pompáznak. Az illatos virágocskák a szárak végén fürtökbe rendeződnek.

Ezeket a májustól augusztusig gyűjthető aranyszínű fürtöket használhatjuk fel gyógyításra. Számos alkalmazási módja van az orvosi somkórónak. Többek között készíthetünk belőle teát, használhatjuk borogatásként, de különböző krémek, kenőcsök alapanyagát is képezheti. Kumarintartalmának köszönhetően illatosító, pácoló alapanyagok készülnek belőle, valamint élelmiszerek, például sajtok vagy sörök ízesítésére is használja az élelmiszeripar.

Az orvosi somkóró érösszehúzó hatása nagyon hasznos az orvoslásban. Ha teát főzünk belőle, enyhíti a migrént, a hörghurutot. Házi alkalmazása: egy teáskanálnyi gyógynövényt forrázzunk le 2-2,5 dl vízzel, és 10 perc után szűrjük le! Az így kapott főzetet naponta 2-3 alkalommal fogyaszthatjuk az optimális hatás érdekében. Emésztési zavarokra is ihatjuk az orvosi somkóróból készült teát, puffadás és fokozott bélgázképződés esetében hatékonyan segít.

Ha ez még mind nem volna elég, rándulásokra, zúzódásokra is használhatjuk a somkórót, sőt a szempanaszokat is enyhítheti. Ez utóbbi tulajdonsága különösen fontos lehet az egész nap számítógép előtt ülők, vagy füstös környezetben dolgozók számára. A borogatás pontosan úgy készül, mint a tea, ám ez esetben a leszűrt gyógynövényt használjuk és nem a folyadékot. A leforrázott gyógynövényt tekerjük gézdarabba, és helyezzük a fájó felületre húsz percre. Fájdalmunk enyhülni fog, a jobb, tartós hatás érdekében pedig megismételhetjük a kezelést naponta többször.

Véralvadásgátló hatása miatt, azoknak, akik ilyen hatású gyógyszert szednek, tilos az orvosi somkóró használata! Túlzott alkalmazása persze senkinek nem ajánlott, ugyanis a benne található nyugtató hatóanyag nagy mennyiségben fejfájást, szédülést idézhet elő.

Jó közérzetünket nem csak gyógyszerként garantálhatja az orvosi somkóró, kellemes illatának köszönhetően illatosítóként is használhatjuk. Sőt, ahogy egy molyfűhöz illik, ha egy szárított csokor virágot a ruhásszekrényünkbe helyezünk, a molyok messze elkerülik még a környéket is.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1382 Hits
0 hozzászólás

Szöszös ökörfarkkóró: csodaszer köhögésre

Télen könnyen megfázunk, a köhögés pedig az egyik leggyakoribb panaszunk ebben az időszakban. A gyógyszerek használata azonban nem minden esetben indokolt. A szöszös ökörfarkkóró, bár neve mást sugall, nem akad meg a torkunkon, sőt, hatékonyan orvosolja köhögésünket.

A népnyelv számos néven nevezi. Vannak, amelyek hasonlóak, mint a tudományos neve: borjúfarkfű, farkkóró. Feltűnő színe és formája is ihlető volt a névadásnál: sárga virág, mezei gyertya, királygyertya, fáklyafű. A sárga virágok nyilván önmagukban jelképezhetik a lángot, de ennél több kapcsolat van a láng és a szöszös ökörfarkkóró között. A rómaiak a szárát zsírba mártották, és fáklyaként használták az ókorban. A kelták szertartásaikon ökörfarkkórót égettek, mert úgy tartották, hogy aki belélegzi füstjét, megszerzi az ősök tudását. A magyar néphagyomány szerint, ha Nagyboldogasszony napján megszentelik a növényt, az elűzi a démonokat, és a villámcsapástól is megvéd. Indiában is oltalmazó virágként tisztelik, ajtók, ablakok fölé akasztják, mint a fény jelképét, hogy távol tartsa a rossz szellemeket.

Fotó: Csonka Péter

A növény kedveli a homokos legelőket, tisztásokat, ezért hazánkban sűrűn találkozhatunk vele. Első évben csak tőlevelei jelennek meg a földfelszínen, egyenes száruk csak a második évben nő ki. Az 1-2 méter magas növény alsó részében a tőlevelekhez hasonló 20-30 cm hosszú csipkézett szélű, tojásdad alakú levelek nőnek, melyeket sűrű szőr borít – innen a növény neve. A szár felső részén kisebb levelek ülnek. A virágok a szár tetején hosszú fürtökben nőnek. Egy-egy virág 3-5 cm átmérőjűre nő, színük – mint népi nevei is mutatják – élénksárga. Júniustól augusztusig gyönyörködhetünk a szép látványban, ez a szöszös ökörfarkkóró virágzási ideje.

Hogy a rossz szellemektől megvéd-e, arra nincs tudományos bizonyíték, ellenben számos testi betegséget gyógyít, és ez persze átvitt értelemben lehet szelleműzés is. Leginkább torok- és légzőszervi problémákban segít. A növény begyűjtése roppant egyszerű: a gyógyító vegyületek a virág szirmában találhatóak, így virágzás idején gyűjthetjük. Szárítást követően teafűként használhatjuk. Egy evőkanálnyi szirmot öntsünk föl 2 dl meleg (nem forró!!) vízzel! 15 percig hagyjuk állni, szűrjük le, és már ihatjuk is. Mivel a belőle készült teának nincs jellegzetes íze, hozzákeverhetjük más teához, gyógyhatásából mit sem veszít. Igyunk naponta 3 pohárral!

Az észak-amerikai indiánok a növény leveléből cigarettát sodortak, ezzel enyhítve a hörghurutot.

Már a középkorban is közkedvelt gyógynövénynek számított, köptetőnek, lázcsillapítónak, gyomorfájásra, hasmenésre használták. Nyálkaoldó hatása miatt a letapadt váladékot fellazítja, így azt könnyebben felköhögjük, így panaszunk hamarabb elmúlik. Mivel légzőrendszerünket kiválóan tisztítja, asztmásoknak is javasolt használata. A belőle nyert tea emésztőrendszerünkre is jó hatással van, hasmenésre kiváló orvosság. Sárga színe miatt szőkéknek szánt samponokban is találkozhatunk a szöszös ökörfarkkóróval.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1356 Hits
0 hozzászólás

Réti legyezőfű: a természetes aszpirin

Ha nem szívesen veszünk be gyógyszereket, és hiszünk a hagyományos gyógymódokban, a réti legyezőfű igazi adu ász. Ha például aszpirinra lenne szükségünk, tökéletes helyettesítő ez a növény. Magyarországon kevésbé elterjedt, de vannak országok Európában és Nyugat-Ázsiában, ahol nagy mennyiségben nő, sőt Észak-Amerikában is meghonosították egykor a telepesek.

A franciák „a mezők királynőjének” nevezik, talán azért, mert a virágát magasan fenn hordja, királyi a tartása, vagy mert rendkívül hasznos gyógynövény. Hazánkban több néven ismert, egyes vidékeken Szent János kenyerének, máshol bajnócának vagy varjúmogyorónak hívják.

Fotó: Csonka Péter

A réti legyezőfű a nedves környezetet kedveli, ezért élőhelye leginkább mocsarak, nyirkos talajú rétek vagy patakok partja. Két méter magasra nő általában, szára szögletes, üreges, pirosan erezett. Levele tagolt, fűrészes széle miatt leginkább a cickafark leveléhez hasonlít. Virágai legyező alakú bogernyőkben nyílnak (innen a növény neve). A virágok hat szirma halványsárga. Kisebb testvére a koloncos legyezőfű, melyet részben levele és mérete alapján különböztethetünk meg tőle. És míg a réti legyezőfű a vizes terepet kedveli, a koloncos legyezőfű a szárazabb, napsütötte rétek virága.

Július-augusztus hónapban nyílnak ki a réti legyezőfű virágai, ekkor gyűjthetjük, ha házilag szeretnénk gyógyhatását hasznosítani. Érdemes is foglalkozni ezzel, mert sokféle betegséget enyhít, gyógyít. Másfél évszázaddal ezelőtt fedezték fel kutatók, hogy a legyezőfű egyik fontos hatóanyagát, a szalicilsavat mesterségesen is elő lehet állítani. Így születhetett meg a világ talán legáltalánosabban használt gyógyszere, az aszpirin. Igaz persze, hogy a növény hatóanyag tartalma ennél gazdagabb, és nincs mellékhatás-kockázata sem. Persze egyszerűbb bemenni a patikába aszpirinért, mint a vízparton hajolgatva legyezőfüvet keresni, szedni, szárítani…

Fotó: Csonka Péter

A virágos hajtást megszárítva finom teafüvet nyerünk. Kombinálhatjuk más gyógynövényekkel is, például kiváló megfázás elleni teát főzhetünk, ha összekeverjük hársvirággal, bodzavirággal és mezei kakukkfűvel. Ebből a keverékből két evőkanálnyit tegyünk egy liter forró vízhez, és hagyjuk tíz percet állni. Napi 3-5 csésze tea segít egészségünk visszaszerzésében. Emellett közismerten jó vizelethajtó és vértisztító hatású. Izzasztóként is szokták használni, de hólyaghurut, vesegyulladás és reuma esetén is segít.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1939 Hits
0 hozzászólás

Cickafark: nem véletlenül nevezik patikai ezerlevelűfűnek

A cickafark legkedveltebb gyógynövényeink közé tartozik. Hazánkban nagyon elterjedt, részben ennek köszönhető, hogy különböző tájegységeken más és más néven nevezik. Van, ahol a tulajdonságára utal a név: például gyógyhatására (orvosi cickafark), kinézetére (cickóró, cickafarkkóró) vagy akár a kettő kombinációjára (patikai ezerlevelűfű). A cickafark név a német Katzenschwanz, azaz macskafarok tükörfordítása.

Az őszirózsafélék családjába tartozó cickafark nemzetsége mintegy száz fajt számlál, egyike a Magyarországon legelterjedtebb mezei cickafark is. Ritkább a hegyközi cickafark, a homoki cickafark, a kenyérbél cickafark, melyeket magyar jogszabályok is védenek, eszmei értéküket 5-10 ezer forintban állapították meg. Fokozottan védett a Horánszky-cickafark és a Tuzson-cickafark, ezek értéke 100 ezer forint.

Tovább a teljes bejegyzéshez
2317 Hits
0 hozzászólás

Egy egész patikára való gyógyszert helyettesít az orbáncfű

Az orbáncfüvet (közönséges orbáncfű, orbáncvirág) már az ókorban ismerték, a középkori kertekben pedig sűrűn lehetett vele találkozni, gyógyhatású anyagként már akkor nyilvántartották hivatalosan. Gyógyító erejének tisztelete a kezdetektől fogva töretlen, és az évszázadok során csak bővült a felhasználási területe.

Ma például már ritkán használják ördögűzésre, míg a középkorban ez gyakorta megtörtént, innen a növény ördögűző elnevezése. Levelének perforáltsága miatt a néphitben még ma is él az az elképzelés, hogy rossz szellemek búvóhelye.

Tovább a teljes bejegyzéshez
3645 Hits
0 hozzászólás

Úton, útfélen terem az útifű

Gyomnövényként gondolunk rá, pedig sok mindenre jó az útifű négy legelterjedtebb fajtája. Nem baj, ha összetévesztjük őket, hiszen a réti útifű, lándzsás útifű, magas útifű és nagy útifű leveleit szinte egyformán hasznosíthatjuk.

Tovább a teljes bejegyzéshez
2189 Hits
0 hozzászólás

Régi családorvosunk: Kamilla

Hat tározónkon és a hetes kétharmadán rekultivációs munkánknak köszönhetően burjánzik a növényzet, az idei esőknek köszönhetően egész nyáron szép zöld maradt a mező. A számos gyom mellett él nálunk több védett és sokféle gyógynövény is. Tavasztól őszig mindig virágzik nálunk valami. A kedvenc időszakom a sokszínű május, amikor a réti füzénynek köszönhetően kékeslilába borul a táj, és csak a rikító vörös pipacsfoltok törik meg az egységes látványt. A kamilla apró, fehér virága későbbi vendég. Ő az életében fel nem ismert művész: szerény, alig észrevehető, ám „halála” után azonnal értékesebbé válik. Sőt átváltozó-művész is. A kedves, visszafogott növényke leforrázva karaktert vált, előbújik belőle az agresszivitás. Intenzív illatával betölti az egész lakást. Ízét még én sem mondanám jellegtelennek, a gyermekeimet pedig jobb, ha erről nem is kérdezem. Ám egy gyógynövénytől azt várjuk, hogy segítsen, nem pedig, hogy finom legyen!

Tovább a teljes bejegyzéshez
1183 Hits
0 hozzászólás

Hiszen ez olyan, mint egy vadaspark!

Első látogatásom a tározón

Írtam, hogy a Tatai Környezetvédelmi Zrt. nevével 2013 előtt nem találkoztam. Talán azért, mert teljesen más területen dolgoztam korábban. Kommunikációval foglalkoztam előző munkahelyemen is, de a hulladékhasznosítás nekem bizony kínai volt. Mindent meg kellett tanulnom a TKV-ról. Ez igazi kihívás volt: bújtam a háttéranyagokat, hallgattam a kollégákat, részt vettem képzéseken, de az igazi áttörést az jelentette, a munka lényegét akkor értettem meg igazán, amikor végre kijutottam az almásfüzitői vörösiszap-tározóra. Sosem felejtem el, rettentő hideg volt és akkora sár, hogy ki sem szállhattunk a terepjáróból. De átélhetővé, láthatóvá vált az, hogy mivel is foglalkozik a TKV. Majd írok erről is.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1198 Hits
0 hozzászólás