Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Legendás madarunk, a kerecsensólyom

Legendás, mert valószínűleg a magyar mondavilág egyik fontos szimbólumának, a turulnak mintájául szolgál. Igaz, ebben a kutatók véleménye megoszlik. A turul előképe a leggyakoribb feltételezések szerint az altáj sólyom, a szirti sas vagy a kerecsensólyom volt. Bár a sas-sólyom vita teljes bizonyossággal ma sem dönthető el, több érv szól a sólyom mellett, így a nyelv is. Az ősi magyar nyelv a sólymok különböző fajtáira ugyanis három nevet használt a kerecsen és a zongor mellett a turult.

A turul egyik megjelenése a magyar hitvilágban Emeséhez köthető. A madár álmában jelent meg, és hozta hírül, hogy fia, Álmos minden eddigi vezérnél nagyobb lesz. A másik előfordulása honfoglalásunkhoz kötődik. Eszerint a turulmadár a Levédiában tartózkodó magyarok fejedelmének álmában jelent meg, figyelmeztetve őt, hogy népével együtt el kell hagyniuk addigi otthonukat, kövessék röptét, mutatja majd az utat, merre induljanak. A legenda szerint ahányszor eltűnt a turul, a magyarok letelepedtek, mikor a madár ismét megjelent, követték útját. Mivel Pannóniában többé nem látták, így a mai Magyarország területén maradtak. Ez a valósággal annyiban egyezhet, hogy a Kárpát-medence valóban a kerecsensólyom élőhelyének nyugati széle.

Őshazája Eurázsia, de a vonuló példányok eljutnak Afrikába is. Elterjedése egybeesik kedvenc eledelének, az ürgének az előfordulásával. A kerecsensólyom idős példányai egész évben költőterületükön maradnak, de a fiatalok körében gyakori a vándorlás. Nem ritka, hogy télre délebbre vonulnak.

Magyarországon megritkult az állomány. A század elején szórványosan az egész ország területén látható volt, napjainkban a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl az otthona. Mivel ragadozó, kedveli a ritkás erdőket, ligeteket és vizeink ártereit. Nem épít fészket, más madarak: varjak, hollók, sasok elhagyott otthonát veszi át.

A sólyompár január-februárban kezdi meg nászrepülését. A tojó márciusban rakja le a 3-5 tojásból álló fészekaljat. Miután a második tojás is a helyére kerül, a tojó megkezdi a 32 napig tartó kotlást. Amikor a fiókák kikeltek, az anya eteti őket, de a hím jár el vadászni, ő hozza házhoz az eleséget. A kicsik hat hét alatt tanulnak meg repülni. A fészek elhagyása után egy 2-3 hetes vadásztanfolyam kezdődik, melyben az oktatók a szülők. Egy év után a tojók már képesek a tojásrakásra, a hímek viszont csak kétéves korukra válnak ivaréretté. A sólymok hűségesek, a pár egész élethosszig együtt marad.

Már említettem, hogy a kerecsensólyom ragadozó madár, kedvenc tápláléka pedig az ürge. Ám télen erről le kell mondaniuk, mert az ürgék téli álmot alszanak. Így ha éves szinten tekintjük, a kerecsensólymok legfőbb zsákmányállata a galamb. A téli szűkös felhozatal idején vadászterületükön kívül is ejtenek el állatokat, és az is előfordul, hogy párban indulnak vadászkörútra. Ínségesebb időkben akár sasok vagy más ragadozó madarak elől is elorozzák a prédát.

Az Európai Unió nagyszabású környezetvédelmi programot hozott létre LIFE néven, ennek egyik projektje a Kárpát-medencében és környékén élő kerecsensólyom-állomány védelme volt. A 2006-2010 között lezajlott projektben Magyarország és Szlovákia vett részt. A sikereket illetően elég annyit említeni, hogy a magyarországi létszámot sikerült négy év alatt 75%-kal megnövelni. Így vált hazánk az egyetlen ország, ahol az állomány bővülő tendenciát mutat: jelenleg 150 pár költ itthon. A kerecsensólyom nálunk fokozottan védett fajnak számít, eszmei értéke 1 millió forint.

Tovább a teljes bejegyzéshez
5083 Hits
0 hozzászólás