Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Mi újság a vörösiszap-tározókon?

Az almásfüzitői vörösiszap-tározókon sem más az élet, mint bárhol egy nyár végi mezőn: a tavaszi harsogó zöld után ebben a forróságban inkább a fakóbb színek dominálnak, érik a mezei virágok termése. Még kitart a cickafark, a fehér párnácskák a magas fűből is kikandikálnak. A szellőrózsabokrok üde színfoltként színesítik a tájat. A rekkenő hőségben egy nagy zümmögő kórusként az apró rovarok és bogarak teszik a dolgukat, a környező fák ágait pedig a rájuk leső madarak szállják meg. Így van ez minden évben, ahogy az is megszokott, hogy a terület folyamatos karbantartásának részeként idén is lekaszáltatjuk a füvet a tározókon. Ez nemcsak azért szükséges és hasznos, hogy az inváziós növényfajok ellen védekezzünk, hanem hozzájárul a rét sokszínűségének fenntartásához, ahhoz, hogy sokféle növényfaj gazdagítsa a területet. Persze látványnak is szebb a frissen kaszált terület, mint a derékig érő elsárgult növénytenger. Természetesen a kaszálást hozzáértők végzik, akik figyelnek az ilyenkor kötelező szabályok betartására, a vadvédelemre és arra is, hogy búvósávok maradjanak munka közben az állatoknak.

Tovább a teljes bejegyzéshez
777 Hits
0 hozzászólás

Jégmadár: a halak gyönyörű réme

Sok madárhatározó és állatos könyv borítóján találkozhatunk bolygónk egyik legszebb szárnyasával, a jégmadárral. Nem csoda, hogy a jégmadarat a madarak ékszerének is hívják. Nem csak megjelenésében különleges főhősünk, a görög mitológia egy története is hozzá fűződik. Alküonéről kapta latin nevét (Alcedo atthis), aki Kéüx király felesége volt. A királyné megálmodta férje vízbefulladását, és mikor meglátta a halott királyt, az istenek jégmadárrá változtatták. Kétségbeesett jajongására az istenek megszánták, férje is madárrá válhatott, így a halál után is együtt maradhattak.

Tovább a teljes bejegyzéshez
3057 Hits
0 hozzászólás

Úton, útfélen terem az útifű

Gyomnövényként gondolunk rá, pedig sok mindenre jó az útifű négy legelterjedtebb fajtája. Nem baj, ha összetévesztjük őket, hiszen a réti útifű, lándzsás útifű, magas útifű és nagy útifű leveleit szinte egyformán hasznosíthatjuk.

Tovább a teljes bejegyzéshez
2228 Hits
0 hozzászólás

Szúr, de mégis szeretjük

Almásfüzitőn a porzásmentesített vörösiszap tározókon sokféle gyomnövény él. És ez ugyan kit érdekel? - kérdezhetné bárki. Minket mindenképpen, mert legyen bár gyom, vagy védett növény (ez utóbbiból is sokféle található nálunk), büszkék vagyunk arra, hogy egyenletes és egészséges növénytakaró fedi a rekultivált tározók felszínét. Mi még emlékszünk arra, hogy kezdetben, amikor még földdel fedtük be a vörösiszap felszínét, nagyon hamar kiégett minden növény, még a gyomok is. Ma már nincs ilyen probléma, hiszen a tározókat 1,5 méter vastagságban mesterséges talajjal fedjük be, amely mind vastagságában, mind anyagösszetételében bevált.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1419 Hits
0 hozzászólás

Gátakkal körülvéve

Sokszor téma volt már, hogy a vörösiszap-tározókat nem mi (cégem, a Tatai Környezetvédelmi Zrt.) hoztuk létre, ez a múlt öröksége. Igen, ez tény, amit mi is elmondunk leginkább akkor, amikor vádként fogalmazzák meg velünk szemben, hogy a tározók itt állnak a Duna partján. Ez adottság. Arról azonban ritkábban esik szó, mennyit tettünk azért, hogy a tározók biztonságosak legyenek. Ezek a tározók már rég nem azok ugyanis, amelyeket a cég egykor átvett. Túl azon, hogy rendbe hoztuk, kármentesítettük a tározók vörösiszappal szennyezett környékét, megerősítettük a tározókat övező gátakat is. Bár a Greenpeace többször megvádolt minket, és riogatta a lakosokat, mondván, hogy egy árvíz vagy egy földrengés katasztrófával fenyegetné a környéket és a Dunát, minden eddigi tény az ellenkezőjét bizonyítja.

Tovább a teljes bejegyzéshez
626 Hits
0 hozzászólás

A magyar papagáj

A gyurgyalag színpompás tollazata napfényben különösen ragyogó. Hasa kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga. Nem véletlen, hogy egyik népi elnevezése a magyar papagáj. Van neki persze több neve is, a méhészmadár ezek közül a legismertebb, étlapján ugyanis gyakran szerepel a méh és a darázs. Ezek fogyasztására külön technikája van: addig ütögeti az elkapott fullánkost egy kemény felülethez, míg szúrószerszáma letörik, és a méreganyag jelentős része is távozik az áldozatból. Ami pedig marad, azt a gyurgyalag szervezete feldolgozza. Ellenállóbbak e téren, mint a többi madár. Amikor nem a méhészek életét keseríti, kisebb-nagyobb szitakötőkkel, lepkékkel, sáskákkal is beéri. Ezeket fészkelő helyétől 1-2 km-es körzetben vadássza le. A gyurgyalag a természet kis termetű vadászrepülőgépe. Taktikája a türelmen, gyorsaságon és precizitáson alapul. Stratégiai megfigyelőállása többnyire egy villanydrót, vagy faág, onnan csap le az arra zümmögő peches rovarra.

Tovább a teljes bejegyzéshez
2097 Hits
0 hozzászólás

A hantmadár és a rozsdás csuk

Ornitológus ugyan nem leszek, de sokat tanultam arról, milyen madarak élnek a tározó növényvilágában. Például a címben említett hantmadár és a rozsdás csuk, két kedves, apró madár, egyik sem nagyobb 15 centiméternél és nem súlyosabb 3 dekánál. Azonnal megjegyeztem róluk, hogy mindkettő a légykapófélék családjába tartozik, ugyanis megértettem, miért érzik jól magukat a vörösiszap-tározón. Itt ugyanis tavasztól őszig rengeteg a légy és persze mindenféle repülő-mászó rovar. Döng, döngicsél, ciripel a táj.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1150 Hits
0 hozzászólás

Hiszen ez olyan, mint egy vadaspark!

Első látogatásom a tározón

Írtam, hogy a Tatai Környezetvédelmi Zrt. nevével 2013 előtt nem találkoztam. Talán azért, mert teljesen más területen dolgoztam korábban. Kommunikációval foglalkoztam előző munkahelyemen is, de a hulladékhasznosítás nekem bizony kínai volt. Mindent meg kellett tanulnom a TKV-ról. Ez igazi kihívás volt: bújtam a háttéranyagokat, hallgattam a kollégákat, részt vettem képzéseken, de az igazi áttörést az jelentette, a munka lényegét akkor értettem meg igazán, amikor végre kijutottam az almásfüzitői vörösiszap-tározóra. Sosem felejtem el, rettentő hideg volt és akkora sár, hogy ki sem szállhattunk a terepjáróból. De átélhetővé, láthatóvá vált az, hogy mivel is foglalkozik a TKV. Majd írok erről is.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1227 Hits
0 hozzászólás

A kívülálló szemével

2013 óta dolgozom a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-nél, és bevallom, először akkor hallottam róluk, amikor az álláshirdetésüket megláttam. Természetesen ekkor utánaolvastam: kik ők, mit csinálnak? Azonnal belefutottam a Greenpeace támadó kampányába, de a cég erre adott válaszai számomra már akkor is hitelesek voltak. Aztán megnéztem a honlapjukat, és amit ott találtam, még árnyaltabbá tette a képet. Tetszett, hogy a TKV láthatóan nem zárkózik el a nyilvánosságtól, nem burkolózik hallgatásba, hanem tényeket mutat be. Elolvastam, amit a múlt örökségéről írtak, amelynek felszámolását, a következmények enyhítését az állam helyett felvállalták, így ma nem a mi adónkból porzásmentesítik a tározókat. Olvastam, hogy különösen a kolontári katasztrófa után milyen sok ellenőrzést kaptak, amelyeken mind hibátlanul megfeleltek.

Tovább a teljes bejegyzéshez
718 Hits
0 hozzászólás