Vörös és Zöld

Almásfüzitő

A szürkület vérprofi vadásza

 A kék vércse egy igazi honfoglaló. Más madarak elhagyott fészkeibe költözik be, évente 20-30 ezer km-t vándorol.

Pala, hamvas, szürke, vöröslábú vércse – bármelyik megnevezést is használjuk rá, mindegyik a kék vércsére utal. Nem, nem egy átváltozóművésszel van dolgunk, hanem a szemlélők teszik máshová a hangsúlyt. A hím vércse testének legnagyobb részén ugyanis kékes szürke a tollazat, de mint oly sok madár esetében nála is feltűnik más szín is. Így a combja és az alsó farokvédő tollazata vörösesbarna, a lába pedig narancsvörös. Lám így már érthető is, hogy a vöröslábú vércse az tulajdonképpen a kék vércse. Sőt az is világos, hogy a Velencei-tó környékén miért terjedt el a papagájvércse név. Ez a ragadozó nem csak sokszínű, de soknevű is. Hívják bogárzó sólyomnak is, amely egyrészt utal arra, hogy mivel táplálkozik, másrészt a sólyommal való rokonságát jelöli. És akkor még nem említettem a latin nevét (Falco vespertinus) amely jelzi, hogy szürkületkor él csak igazán.

Tovább a teljes bejegyzéshez
752 Hits
0 hozzászólás