Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Násztánca a madárvilágban egyedülálló

Rendszeres olvasóim ismerhetik kis barátunk egy közeli rokonát, a látványos násztáncáról híres búbos vöcsköt, mert korábban már bemutattam. Most a család legapróbb tagja lesz soron, a nevében is kis vöcsök. Az ő násztáncuk nem szép, hanem szokatlan. Ám erről később! Kis termetüket sokszor számosságukkal ellensúlyozzák: Magyarországon ez a legelterjedtebb vöcsökfaj. Eurázsiában őshonos, de találkozhatunk vele Afrikában, Közép- és Dél-Ázsiában, illetve a távoli Ausztráliában. Ahol a téli hideg időszakra befagy a számára létfontosságú víz, onnan délre vonul. Magyarországon találkozhatunk áttelelő párokkal, bár ez kockázatos számukra, mivel ilyenkor jelentősen csökken a megfelelő táplálék mennyisége.

Ennek a kis vízimadárnak a teljes testhossza 25-29 cm, sőt nyaka is arányosan rövidebb rokonainál. A szárnyvégei közötti fesztávolság általában 40-45 cm. Tollazata egyszerűbb a búbos vöcsökénél. Párkereséskor a kis vöcsök tollazata barnásan csillogó fekete, hasa szürkésfehér, melyen sötét foltokat visel. Nyaka rozsdavörös színű, míg feje testéhez hasonlóan feketés. Szeme vörösesbarna, csőre pedig két színű: töve fehér, a hegye pedig fekete. Téli tollazata lényegesen egyszerűbb, ilyenkor egész teste szürkésbarna, hasa, fara és nyaka kissé világosabb. A két nem között nincs látványos különbség megjelenésben.

Lakhelyül állóvizeket választ – ebből nálunk bőséges a kínálat. Mivel a vöcsök a vízből szerzi táplálékát, fontos, hogy a tó vagy holtág legalább egy méter mély legyen. Madárkánk speciális vadásztechnikája az alábukás, így szerzi meg fő táplálékát, a vízi rovarokat, csigákat vagy apró halakat. Néha vízinövények is szerepelnek az étlapján. A kisebb zsákmányt már a víz alatt lenyeli, a nagyobbakkal visszatér a víz felszínére.

Kedveli a sűrű növényzettel benőtt vízpartokat. A vízinövények közé rejti fészkét, melyet nádszárakból, gyékényszárakból, hínárból és egyéb növényekből állít össze. Otthona a vízen úszik, itt rakja le tojásait is, és költi ki kicsinyeit.

A kis vöcsök násztánca nem olyan látványos, mint rokonaié. A párok egymás felé úsznak, ki-kiemelkednek a vízből, és, nem túl romantikus gesztusként, fészekanyagot adnak egymásnak. A párosodás aktusára külön fészket építenek, melyet később nem használnak. A madárvilágban egyedülálló, hogy a párzás után kis pihenőt tartva megismétlik az aktust, de ezúttal fordított szerepkörben, így a madármegfigyelőknek nagyon nehéz megállapítaniuk, hogy melyik egyed milyen nemű.

Fészekterületét más madaraktól foglalja el. Ez sok esetben összetűzésre ad okot, a terület birtoklásának kérdését sokszor csípésekkel és taposással harcolják ki. A párok hazánkban évente kétszer költenek, de általában csak egyszer töltik meg fészekaljukat. A vízen úszó fészekbe 5-7 tojást rak le a tojó. 19-20 napnyi váltott kotlás után a kikelt kis vöcskök már tudnak úszni. Sőt, az egynapos fiókáknak még a merülés sem jelent gondot. Mivel a fiókák nem egyszerre törik fel a tojáshéjat, gyakran előfordul, hogy az egyik szülő még a tojásokat melegíti, a másik a már kikelt kicsiket trenírozza.

A hazai fészkelő állomány 3300-5000 párra tehető. Magyarországon a kis vöcsök védett madár, eszmei értéke 50 ezer forint.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1621 Hits
0 hozzászólás

Havasi partfutó: a vizek szerelmese

A partfutók családja igen gazdag: nagy partfutó, kis, sőt apró partfutó, alaszkai partfutó, tengeri partfutó és még Bonaparte-partfutó is létezik, hogy csak néhányat említsek. A havasi partfutó a leggyakoribb a Kárpát-medencében, Magyarországon leginkább a tavaszi és őszi átvonulás alkalmával találkozhatunk velük. Rokonaik a világ különböző tájain élnek.

Fotó: Csonka Péter

Az északi havasi partfutó a hideg területek kedvelője, Grönland és Izland területéről vonul Franciaországba és az Ibériai-félszigetre. A parti havasi partfutók Alaszka és Észak-Kanada területeiről költöznek át télire a meleg Floridába és Mexikóba. A hazánkban fellelhető „alpina” alfaj a skandináv országokból és Oroszország északi partvidékeiről vándorol a Balkán-félszigetre és a Kaszpi-tó környékére.

Egy fontos hasonlóság közös mindegyik partfutók által kedvelt területben: egytől egyig óceán- vagy tengerpart. Ugyanis a partfutók, mint nevük is mutatja, lételeme a víz. Azokat a vízpartokat szeretik, ahol a föld homokos, sáros, ahol a víz réttel, legelővel találkozik, mozgása lassú. Hazánkban leginkább az Alföld és a Dunántúl állóvizeit részesíti előnyben, de a hegyvidékek alacsonyan fekvő tavai körül is láthatunk pár példányt.

Már megjelenéséből is következtethetünk, hogy vízi madárral van dolgunk. Hosszú fekete lába segíti a vízben való haladásban. A lilealakúak rendjébe, ezen belül a szalonkafélék családjába tartozik. Méretében a pacsirtához hasonló, testének hossza 16-22 cm, míg szárnyfesztávja 33-40 cm. Hosszú csőre kissé lehajló, amelyet kiváló vadászfegyverként használ. Tollazata szezonálisan változik. A tavaszi-nyári nászidőszakban, mint a legtöbb madárnak, a partfutó színezete is pompásabb. Ilyenkor fejteteje, dolmánya, válla és farcsíkja rozsdavörös és barna árnyalatú. Minden tollának közepe fekete, ami még díszesebbé teszi. Hasán egy nagy fekete folt pompázik, teste többi része fehér, de tollazatának szára fekete. Téli öltözéke sokkal egyszerűbb: hasa fehér, teste többi részét szürkésbarna tollazat borítja, szépen belesimul a tájba.

Életmódja a vízhez kötött. Élelmét a vízben gázolva szerzi be. Alapvetően rovarlárvákkal, szúnyogokkal, apró rákokkal, pókokkal táplálkozik, de a növényi részeket is elfogyasztja. Ritkább esetben magvakkal is beéri. Mezőgazdasági haszna is van, hiszen kiváló és szorgalmas rovarirtó a vízparti ökoszisztémákban.

Tavaszi nászrituáléját az északi területeken tartja. A hímek hívogató hangját éjjel-nappal hallani lehet. Szárnyukat ilyenkor szokatlan módon tartják repülés közben, végül rezgő szárnnyal, trillázva ereszkednek alá. Mint egy látványos operaénekesi belépő, nem csoda tehát, ha a partfutólányok elalélnak. A havasi partfutó a legtöbb vízimadárhoz hasonlóan a szárazföldön rak fészket, erre megfelelő kisebb mélyedésekbe költ. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen 21-22 napot kotlik.

A hazánkon átvonuló madárfaj Magyarországon védett, eszmei értéke 25 ezer forint.

Tovább a teljes bejegyzéshez
967 Hits
0 hozzászólás