Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Úton, útfélen terem az útifű

Gyomnövényként gondolunk rá, pedig sok mindenre jó az útifű négy legelterjedtebb fajtája. Nem baj, ha összetévesztjük őket, hiszen a réti útifű, lándzsás útifű, magas útifű és nagy útifű leveleit szinte egyformán hasznosíthatjuk.

 

De kezdjük az elején: az elnevezéssel. Mivel az utak melletti sávokat kedveli, a népnyelv praktikusan és egyszerűen keresztelte el, melyet a természettudomány is átvett. Számos egyéb névváltozata is ismert, például útilapu, farkasnyelv (levelének formájára utalva), kutyanyelvfű, kígyófű, gyíkfű, forrásfű.

Európa és Ázsia területén volt őshonos, mivel azonban mostoha körülmények között is megél, mára szinte az egész bolygón elterjedt. Igénytelensége miatt tömegesen terem réteken, legelőkön, kaszálókon. Az ember közelségét sem veti meg, bár inkább a háborítatlan területeken, például árkokban, kertek szélén, udvarokon és persze utak mellett érzi jól magát.

Könnyen felismerhető. Általában 15-30 cm magasra nő, levelei a szár legalján levélrózsát alkotnak. Tojás alakú leveleiben általában hét hosszú ér fut végig, melyek a levél eltépésekor is egyben maradnak, és mint hosszú csápok merednek előre. Apró virágjai hengeres vagy gömb alakú tömött füzérben állnak, az ebből kiálló porzók kis szőrpamacsot alkotnak, ez szinte az útifű védjegye.

Ha nem hagyjuk parlagon heverni, kétféleképp használhatjuk fel az útifüvet, mindkettő testi egészségünket szolgálja. Fogyaszthatjuk a levelét. Megmossuk, feldaraboljuk, megpároljuk és ízlés szerint rántást adunk hozzá vagy habarjuk, és már kész is a remek, vagy talán inkább érdekes főzelék. Áztatott zsemlével, liszttel és tojással kiegészítve süthetünk belőle útifűgombócot. A rétes és a palacsinta lehet, egyeseknek furcsa ötletnek hangzik, de igen, az útifűből ez is készíthető. Igaz, egyik sem a napi étkezés része a 21. században. Aki idegenkedik ezektől a megoldásoktól, de kíváncsi ízére, egyszerűen adja hozzá valamilyen salátához, akár a rukkolát. Így különösebb konyhai tapasztalat nélkül is vihetünk újat a menünkbe.

Régóta használja az emberiség az útifüvet gyógyszerként, legegyszerűbben tea formájában. Megfázásnál igen hasznos, mert jó köhögéscsillapító.

A lándzsás útifüvet a penicillin felfedezése előtt ezt alkalmazták tuberkulózis gyógyítására, leginkább mert baktériumölő, gyulladáscsökkentő hatású. Ennek köszönhető az is, hogy jó sebgyógyító, égési sérülésekre, gennyes sebek gyógyításakor igen hatékony.

Tekinthetünk rá gyomnövényként vagy gyógynövényként, hogy értékeit kihasználjuk vagy sem, az kizárólag rajtunk áll.

Aludjunk: mennyit és hogyan?
Konyhakert az ablakban – télen sem kell lemondani ...

Kapcsolódó hozzászólások

Hozzászólások

 
Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2018. május 23. szerda