Közel egy hónapja tettem közzé egy blogbejegyzést, amiben bemutattam, hogy télen hogyan étkezhetünk egészségesen. Élelmiszereink kiválasztásánál egyik fő szempont a vitamintartalom volt. De mi is az a vitamin, miért is kell télen almát együnk? B, C, D… mi is a különbség közöttük?

 

Kezdjük egy meghatározással! A vitamin egy szerves vegyület, melyre szüksége van testünknek, viszont magának nem tudja ezeket előállítani. Ezért visszük be tápanyag formájában. Ha nem veszünk magunkhoz eleget belőlük, vitaminhiányos állapot áll be, ami gátolja testünk optimális működését. Ilyenkor könnyebben lebetegedünk, emésztési zavarok gyötörhetnek, illetve fáradékonyak lehetünk. Mivel ezek nagyon általános tünetek, ezért nehéz észrevenni a vitaminhiányt. A szélsőséges vitaminhiány viszont komoly megbetegedést is eredményezhet, így a C-vitamin hiánya skorbuthoz vezet, míg a B1-vitamin hiánya beriberit okoz. Ellenben túladagolásuk sem tesz jót szervezetünknek, a zsírban oldódó A-vitamin felhalmozódása miatt például bőrünk megsárgulhat.

 

A vitaminok két fő csoportba sorolhatóak. Némelyikük zsírban oldódik, míg mások vízben. De vegyük sorra, hogy melyiknek milyen szerep jut szervezetünkben!

 

Ha ábécésorrendben vesszük, az A-vitamin az első. Ezt a zsírban oldódó vitamint leginkább a belsőségekben találjuk meg: máj, vese, szív, mind bővelkednek benne. Legtöbben a sárgarépáról tudják, hogy magas az A-vitamintartalma, de a paraj, barack, sütőtök szintén bővelkedik benne. Jellemzően az erős sárga és piros zöldségek és gyümölcsök tartalmaznak sok A-vitamint (a paradicsom kivételével). Az A-vitamin leginkább látásunkra van hatással. Ha nem veszünk magunkhoz eleget belőle, farkasvakság, látászavarok alakulhatnak ki. A bőrre is jó hatással van, megelőzi a kiszáradást és repedezést.

 

A B1-vitamin a szénhidrátok anyagcseréjében játszik nagy szerepet, az idegrendszert tartja karban, illetve a szívműködés zavartalanságát is biztosítja. B1-vitaminellátásunkat leginkább gabonafélék héjából biztosítani. Ezért fontos teljes kiőrlésű péktermékeket fogyasztanunk.

 

A B2-vitamin a zsírsavak lebontásában, a szénhidrátok anyagcseréjében és testünk méregtelenítésében jeleskedik. Sok élelem közül választhatunk, hogy elegendő mennyiséget vigyünk be szervezetünkbe: tejtermékek, zöldség és zöldségfőzelékek, tojás és különböző gabonafélék hordozzák magukban.

 

A B6-vitamin az aminonsavak, fehérjék és zsírsavak anyagcseréért felelős. Hogy emésztésünk fennakadások nélkül működhessen, fogyasszunk tejtermékeket, szárazhüvelyeseket, tojást és gabonaféléket. A B12-vitamin szintén a táplálék feldolgozásában segít, elsősorban a fehérje- és szénhidrát-anyagcserénél hasznos. Továbbá a vörösvértestek képzésében van fontos szerepe. A szükséges mennyiséget beszerezhetjük húsokból és májból.

 

A leginkább ismert vitamin a C-vitamin, melynek a hormonok, kollagénfehérjék szintézisében játszik fontos szerepet, illetve az immunrendszer hibátlan működését biztosítja – ezért szoktunk meghűlés esetén sokat bevinni szervezetünkbe. C-vitamin-tartalékainkat leginkább friss zöldségekből és gyümölcsökből tölthetjük fel. A citrusfélék, zöldpaprika, paradicsom bőségesen tartalmaznak C-vitamint.

 

A biotin nevű vitamin az anyagcserében kap szerepet, a fehérje, szénhidrát, aminosav és koleszterin feldolgozását segíti elő. A belsőségek bővelkednek benne, akárcsak a különböző magvak (dió, mogyoró).

 

Ha nem is tértem ki minden létező vitaminra, a legfontosabbakat és az ismertebbeket igyekeztem megemlíteni. A másik, amire fel akartam hívni a figyelmet, hogy bár tél van, ne (csak) tabletta formájában tápláljuk magunkat vitaminokkal.