Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Egerészölyv: a mezei pockok réme

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2012-ben első alkalommal internetes szavazással választotta ki, hogy melyik védett madarunk legyen az év madara. A felkínált három lehetőség közül az egerészölyv kapta a legtöbb szavazatot.

Fotó: Csonka Péter

Hazánk, egyben Komárom-Esztergom megye leggyakoribb ragadozómadara. Szinte mindenütt megtalálható, ahol erdős területek, ligetek vagy nagyobb facsoportok vannak. Nem csoda hát, hogy számos népi nevét ismerjük, melyek leginkább viselkedésére, megjelenésére és vadászati módjára utalnak: sívókánya, sírókánya, nyávogó kánya, egerésző ölyv, egerész-kánya, nyulászú kánya, nyulászú kanyó, egerésző, ölü, ülü, tarló kánya, berki kánya stb.

Európa teljes területén fellelhető, valamint Közép-Ázsiában is találkozhatunk vele. Északról télen Afrikába vándorol, Magyarországról viszont nem mozdul, itthon van egész évben. Ragadozó madarakhoz méltóan nagyméretű: 110-130 cm-s szárny-fesztávolságának köszönhetően az égen már messziről felfedezhetjük. Tollazatának színe a barna szinte összes árnyalatát magában foglalja: a fiatal egyedek világosak, részben már-már fehérek, de az idő múltával egyre sötétedik színük. A kifejlett madarak sötétbarnák, ám földrajzi fekvéstől függően léteznek világos és vöröses tollú példányok is.

Nyílt helyen vadászik, gyakran láthatjuk szántók, tarlók, legelők vagy mezőgazdasági területek fölött keringeni. Rendszeresen ül ki magányos fára, oszlopokra vagy más kiemelkedő pontokra. Rövid, de erős lábával és éles karmaival főként kisebb emlősöket ejt el. A földművelők körében kedvelt madárfaj, hiszen a kártékony rágcsálókat előszeretettel pusztítja. Étrendje mindemellett változatos, az apró rovarokra, békákra, kígyókra, pockokra, mókusokra is lecsap – attól függően mit talál. Olyannyira alkalmazkodik a fellelhető táplálékmennyiséghez, hogy azokban az években, mikor elszaporodnak a mezei pockok, az egerészölyv is több tojást költ. Télen, mikor kevesebb a táplálék, beéri más állatok által elejtett dögökkel.

Fotó: Csonka Péter

Az egerészölyv 2-3 évesen válik ivaréretté, és kiválasztott párjával általában életük végéig együtt maradnak, ami sokszor 26 évet is jelenthet. Fészkét szinte mindig fára építi, melyben 2-3, ritkán 4 tojást rak március-április fordulója környékén. Bár a 35 napos költésben a tojóé a főszerep, a hím is kiveszi belőle a részét. A fiókák már júniusban elhagyják a fészket, majd még pár hétig a szülőkkel együtt maradnak.

Hazánkban 15-30 ezer pár él, de sok példány elpusztul áramütés, gázolás vagy vadászat miatt, ezért védett fajként tartják nyilván. Eszmei értéke 25 ezer forint.

Fotó: Csonka Péter

Tovább a teljes bejegyzéshez
2061 Hits
0 hozzászólás

Zéró hulladék: kevés szemét, kis gond

Hulladékot mindig is termeltünk és a jövőben is fogunk. Vannak viszont, akik szerint ez nem szükségszerű, és azon dolgoznak, hogy minimális hulladékot hagyjanak maguk után. Nehéz elsőre elképzelni, ám a világ minden táján egyre nagyobb teret nyer ez a mozgalom. Azzal érvelnek, hogy így nem csak Földet kímélik meg több tonnányi szeméttől, de olcsóbb lesz az életük, életminőségük pedig javul. Mindössze néhány szabályt kell ehhez követni!

A legfontosabb, hogy megtanuljunk előre gondolkodni. Kis figyelmetlenség, és egy nap alatt annyi hulladékot halmozunk fel, mint a „zero waste” guruk egy egész hónap alatt.

Tudták, hogy a legtöbb hulladék a megvett termékek csomagolásából adódik? Ha ezt tudatosítjuk, akkor már egy lépéssel közelebb járunk a „mostantól kevesebb hulladékot termelek” programban. Első és legfontosabb szabály, hogy kerüljük az egyszer használatos termékeket! Vásároljunk inkább tartós termékeket, amelyek hónapokon, éveken át ellátják szerepüket, így nem kell újra és újra újabb adagot venni belőlük! Bár egy buli után többet kell mosogatni, de nem landol a kukában a műanyag evőeszköz és tányér, minimális használat után. Ha az irodaház büféjében, netán a kis kínai kifőzdében vesszük meg ebédünket vagy vacsoránkat, vigyünk magunkkal ételhordót, vagy egy műanyag dobozt otthonról, így nem szaporítjuk a kidobandó műanyag dobozok mennyiségét. Bár nehezebb cipelni, de inkább vásároljunk üveges, mint dobozos sört, a természet biztosan hálás lesz nekünk. És ha már itt tartunk: tegyük a megvásárolt holmit inkább egy kerekes bevásárló táskába, így az üzletben nem veszünk fölöslegesen műanyag szatyrot vagy papírzacskót, és a hazaszállítás is könnyebb lesz.

Még ma is létezik például nem eldobható borotva! Ha pedig akkut veszünk, nem elemet, akkor nem csak, hogy nem növeljük pazarlóan a hulladék mennyiségét, de dühöngenünk sem kell, amikor számítógépünknél ülve, banki utalás közben egerünkből a lemerült elemeket nem tudjuk kicserélni, mert elfelejtettünk újat venni. Ilyenkor fogjuk a feltöltött tartalék akkut, és folytathatjuk is a bankolást.

Persze az alapigazság az, hogy ne vásároljunk olyan dolgokat, amelyekre nincs szükségünk! Marketingesek sokasága dolgozik azon sikeresen, hogy termékeket eladhatóbbá tegyék, még ha számunkra semmi haszna sincs. Ne dőljünk be a csábításnak, gondoljuk végig valós igényeinket! Vásárlásaink 70%-a impulzusvásárlás! Sokaknak nagyon nehéz megállniuk, hogy ne vásárolják meg a hirtelen megtetsző termékeket. Legyünk mi a kivétel! Ha ez nem menne csak úgy magunktól, van néhány taktika, hogyan vegyük elejét annak, hogy a pénztár után csodálkozva nézzük kosarunkat, egy-egy terméket vajon miért is vettünk meg. Induljunk például bevásárlólistával a zsebünkben a boltba! Próbálják ki, nem csak, hogy nem fognak fölösleges holmit venni, de sokkal gyorsabban végeznek a beszerzéssel!

Ha vásárolunk, részesítsük előnyben a természetes anyagból készült termékeket! A fából, gyapjúból, lenből stb. készült tárgyak sokkal egészségesebbek, és használatuk után nem kell lebontásukhoz bonyolult kémiai módszereket alkalmazni.

Ne dobjuk ki azt, amire végképp nincs szükségünk, mert lehet, hogy valaki még örülne neki! Mindenki lakásában van számos tárgy, ami teljesen jó állapotban van, de a családtagok egyike sem használja. Ruhásszekrényből, garázsból, gyerekszobából egyaránt kerülnek ki ilyen tárgyak. Adjuk tovább! Az interneten könnyen tájékozódhatunk, hol fogadják szívesen a különböző ezeket. Vannak például adományboltok, érdemes megnézni például a Cseriti weboldalát!

Az egyik legfölöslegesebb papírtermék, ha a reklámújság olyan emberhez kerül, aki nem olvassa el, és csak kidobja a postaládájából az első szembe jövő kukába. Már azzal is tehetünk valamit környezetünkért, ha kiírjuk a postaládánkra: Nem kérek reklámot!

A kert végében, vagy a sufniban raktározott deszkákból házilag is lehet egyszerűbb bútort készíteni, nem szükséges drágán megvásárolni a tömeggyártott polcot. Kis kreativitással gyermekjátékokat, konyhai eszközöket, használati tárgyakat vagy egyszerűen dísztárgyakat készíthetünk magunknak. Olcsóbb, egészségesebb, és elkészíteni is jó móka!

Miért ne tennénk meg a környezetünkért, saját jóérzésünkért akár csak azokat az apróságokat, amelyekről most írtam?

Tudták, hogy vannak a szelektív hulladékgyűjtésben élenjáró országok és városok? Franciaország például betiltotta a műanyag zacskókat, Svédország más országoktól vesz át hulladékot, hogy újrahasznosíthassa. Ljubljana pedig az első európai „zéró hulladék” főváros címmel büszkélkedhet. 

Tovább a teljes bejegyzéshez
2714 Hits
0 hozzászólás

Bakszakáll – titkos kulináris csemege

Az őszirózsafélék családjába tartozó bakszakáll hazánkban kevésbé ismert növény, pedig számos jótékony hatása miatt más országokban előszeretettel alkalmazzák a gyógyászatban és gasztronómiában. A növény neve először 1578-ban jelenik meg magyar nyelven, Melius Juhász Péter bak szakál és bakfű néven hivatkozik rá Herbarium című művében. A név egyértelműen a német Bocksbartból született tükörfordítással, bár magyar nyelvterületen is több néven ismert a növény. Kecskedísznek, tejes fűnek, zabgyökérnek, kakukksalátának, de kígyómarást gyógyító fűnek is nevezik.

A mediterrán éghajlatról költözött hazánkba, dombságainkon országszerte találkozhatunk vele. Ritkán termesztik, inkább réteken, kaszálókon, legelőkön, gyomtársulásokban lelhetjük fel. Világszerte hozzávetőlegesen több száz fajtája ismert, de Magyarországon csak 5 féle bakszakáll terem meg. A két évet élő növény 20-70 cm magasra nő meg. Mélyre nyúló karógyökere erősen tartja hosszú szárát. Hegyes tőlevelei a földfelszínen terülnek el, melyek megtörve, fehér tejnedvet bocsátanak ki. Az enyhén elágazó szárai végén júniustól szeptemberig egy-egy virág ékeskedik, ezek ősszel kaszatterméssé érnek. A gyermekláncfűhöz hasonló ernyőcskéket a szél hordja szét, hogy a következő generáció jövője biztosítva legyen.

Az ókori rómaiak körében kedvelt zöldségnövény volt, ma is sok kultúra étlapján szerepel a bakszakáll. Íze a karalábéhoz vagy articsókához hasonló. Vigyázzunk, pucoláskor kezünket a gyökér feketére festi, és csak lassan kopik le. Ezért kesztyűben vagy víz alatt pucoljuk, de a legbiztosabb, ha mindkét módszert egyszerre alkalmazzuk. Gyökerét a spárgához hasonlóan használhatjuk fel. Saláták alapanyagául is szolgálhat, de akár egy teljes menüt is elkészíthetünk belőle, ha éppen szeretnénk. Amennyiben bakszakáll-levest szeretnénk az asztalra tenni, sós vízben egy kanálnyi citromlével főzzük puhára a növényt! Lisztes-tejes habarás után készen is vagyunk. Főfogásnak csőben sült bakszakállt pedig úgy készíthetünk, hogy a fiatal hajtásokat puhára főzzük, majd levével és besamelmártással leöntve, előmelegített sütőbe helyezzük. 8-10 perc sütés után öntsünk rá tojást, és szórjuk meg reszelt sajttal! Amikor aranybarnára sült, tálalhatjuk is.

Nem csak étel formájában kényeztethetjük vele magunkat, különböző részeinek gyógyhatásai vannak. El lehet veszni a megnevezésekben, de ha tudjuk, hogy a feketegyökér, a spanyol pozdor és a fekete bakszakáll egy és ugyanaz a növény, talán könnyebben találunk gyógyító recepteket. A bakszakáll fogyasztása jótékony hatással van idegrendszerünkre. A gyökérben található fehér, tejszerű lének nyugtató hatása van. A folyadékot egyszerűen kenjük a sebre, gyógyítja a fekélyt, gennyes sebet, kiütést, enyhülést nyújt az irritált bőrnek. A növény levelét a nadálytőhöz hasonlóan használhatjuk közvetlenül gyulladásra, például fogfájás esetén. A gyökérből oldatot is készíthetünk: 2 teáskanál reszelt gyökérre öntsünk 200 ml forralt vizet! Hagyjuk 2 órát állni, majd naponta 4 evőkanállal fogyasszunk belőle, hogy enyhítse a gyomorfekély, gyomorhurut, sárgaság vagy vesekő okozta panaszokat. A koncentrációt is nagyban segíti. Párizsban húsz idősotthonban tesztelték, hogy a rendszeres feketegyökér-fogyasztók agyi működése sokkal hatékonyabb volt. Magnéziumtartalma erősíti a szívet és javítja a vérkeringést. Úgyhogy ne ódzkodjunk a „szegények spárgájától”, vásároljuk, vagy gyűjtsük bátran, esetleg ültessünk kertünkbe is, ha lehetőségünk van rá!

Tovább a teljes bejegyzéshez
3514 Hits
0 hozzászólás

Lépjünk okosan! Mit árul el ökológiai lábnyomunk?

Nem régi hír, hogy idén hét hónap alatt feléltük a Föld egy év alatt újratermelődő energiáját. Az emberiség soha nem látott mértékben aknázza ki a bolygót, jelenlegi fogyasztásunkhoz mérten 1,7-szer nagyobbnak kéne lennie a Földnek, hogy eltarthassa a rajta élőket.

Az ipari forradalommal kezdődő expanzió napjainkra hihetetlen méreteket öltött. Többen élünk a Földön, megnőtt a fogyasztási igényünk, a termeléssel egyre több szennyezőanyagot juttatunk a vízbe, levegőbe, földbe.

Az ökológiai lábnyom fogalma a XX. század második felében jelent meg. William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusok arra találták ki, hogy mérhetővé tegyék az emberiség természetre gyakorolt hatását. Ez a szám azt fejezi ki, hogy egy embernek mekkora területre van szüksége önmaga fenntartásához. Az ökológiai lábnyomot hektárban mérik. Ebbe beletartoznak a beépített területek, az állattartásra és növénytermesztésre használt területek, de a szén-dioxid kibocsátást is erre a mértékegységre számítják át. Azt kalkulálják ki, hogy adott kibocsátás lebontásához, mekkora területnyi erdőre, növényre lenne szükség.

A világ lakosságának átlagosan 2,7 ha földterületre van szüksége az élethez. Ez persze a statisztikai átlag. Éppen olyan, mint amikor az étterem terített asztalánál egy jó étvágyú vendég két szelet rántott húst eszik, amit kintről néz egy éhező ember. Statisztikailag nézve fejenként egy szelet hús jut nekik. Nos, az ökológiai lábnyom esetében egy bangladesi lakosnak 0,5 ha, egy Kuvaitban élőnek pedig 10,3 ha az igénye. Magyarországon 2,9 ha a fogyasztásunk. Rosszabb tehát az átlagunk a középértéknél. 1961-ben volt utoljára egyensúlyban a bolygó termőképessége és az emberi fogyasztás. Azóta öt évtized telt el, ez alatt több mint kétszeresére nőtt a Föld lakosságszáma.

Ökológiai lábnyomot nem csak országokra lehet számítani, ezzel a módszerrel fel lehet mérni családok, egyének vagy akár vállalkozások hatását is a természetre. Az interneten számos kalkulátort találhatunk, melyek segítségével kiszámíthatjuk saját ökológiai lábnyomunkat. Bár a kérdőív eredményeként csak hozzávetőleges adatot kaphatunk, jó tudnunk, hogy nagyságrendileg hol tartunk, mennyire terheljük a természetet létezésünkkel. Az eredményt aztán összevethetjük az országos, vagy a világátlaggal. Minél kisebb értéket kapunk, annál környezetkímélőbbek vagyunk, de a tesztekből tippeket is kapunk, hogy hogyan vigyázhatnánk jobban Földünkre.

Ha részletesebb kérdőívet töltünk ki, azt is megtudhatjuk, hogyan javíthatnánk szokásainkon, például takarékoskodjunk jobban a vízzel, vagy figyeljünk oda a szelektív hulladékgyűjtésre, esetleg autózás helyett utazzunk tömegközlekedéssel.

Egymagunk persze nem tudjuk megváltoztatni a világot, de ha mindenki odafigyel arra, amit a saját maga megtehet, már előrébb tartanánk, már nagyobb túlélési esélye lenne Földünknek.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1780 Hits
0 hozzászólás

Mi újság a vörösiszap-tározókon?

Az almásfüzitői vörösiszap-tározókon sem más az élet, mint bárhol egy nyár végi mezőn: a tavaszi harsogó zöld után ebben a forróságban inkább a fakóbb színek dominálnak, érik a mezei virágok termése. Még kitart a cickafark, a fehér párnácskák a magas fűből is kikandikálnak. A szellőrózsabokrok üde színfoltként színesítik a tájat. A rekkenő hőségben egy nagy zümmögő kórusként az apró rovarok és bogarak teszik a dolgukat, a környező fák ágait pedig a rájuk leső madarak szállják meg. Így van ez minden évben, ahogy az is megszokott, hogy a terület folyamatos karbantartásának részeként idén is lekaszáltatjuk a füvet a tározókon. Ez nemcsak azért szükséges és hasznos, hogy az inváziós növényfajok ellen védekezzünk, hanem hozzájárul a rét sokszínűségének fenntartásához, ahhoz, hogy sokféle növényfaj gazdagítsa a területet. Persze látványnak is szebb a frissen kaszált terület, mint a derékig érő elsárgult növénytenger. Természetesen a kaszálást hozzáértők végzik, akik figyelnek az ilyenkor kötelező szabályok betartására, a vadvédelemre és arra is, hogy búvósávok maradjanak munka közben az állatoknak.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1663 Hits
0 hozzászólás

Szarvaskerep: nem szarvas és nem madár

Első olvasásra egyértelműnek gondoltam: ez csak állat lehet, leginkább egy ritka madár. Kiderült, rosszul tippeltem. A szarvaskerep növény, és ugyan összességében nem túl látványos, de virágzatának színe gyönyörű sárga.

Tovább a teljes bejegyzéshez
2161 Hits
0 hozzászólás

Szürke, de nem jellegtelen: a hamvas küllő

 A nagy testű harkályok látványos madarak, kopácsolásukkal hívják fel magukra a figyelmet, így a hamvas küllőt is megleshetjük az erdőben sétálva. Családjának kevésbé ismert tagja, gyakran össze is tévesztik a rokonsággal. Neve tollazatának színére utal, pedig ő sem egy szürke veréb! Háta és szárnya például egyaránt élénkzöld, amely alul sárgába hajlik át, szárnyai végét fekete-fehér sávok díszítik. Farktollait pedig szárnyával hozta összhangba stílustanácsadója, így azokat szintén fekete-fehér csíkok díszítik. Hasa, nyaka és feje szürke, azaz hamuszínű – innen a neve, nem véletlenül hívják szürke küllőnek is. Legközelebbi rokona a zöld küllő, mellyel könnyen összetéveszthető. A legfeltűnőbb különbség, hogy a hamvas küllő fejét díszítő vörös folt kisebb, a tojón azonban semmi nyoma a párválasztásban oly fontos ékességnek.

Tovább a teljes bejegyzéshez
2442 Hits
0 hozzászólás

A változatosság gyönyörködtet

A természetkedvelők igazán nem panaszkodhatnak, hazánk sok szép látványosságot kínál számukra. Sőt, néhány természeti értékünket még jogszabály is védi. 10 nemzeti parkunk nem pusztán azért jött létre, hogy a legizgalmasabb látványosságokat könnyebben megtalálják a turisták, hanem ez a kiemelés egyben komoly értékőrzést jelent. Igen, jól értik, a cél nem az, hogy senki ne juthasson el ezekre a területekre, hogy teljesen háborítatlan maradjon a természet. Ennél fontosabb és összetettebb a parkok feladata: megtanítanak például minket a természet tiszteletére, és eközben számos ismerettel és élménnyel gazdagodnak mindazok, akik ellátogatnak egy-egy nemzeti parkba.

Tovább a teljes bejegyzéshez
2112 Hits
0 hozzászólás

Cickafark: nem véletlenül nevezik patikai ezerlevelűfűnek

A cickafark legkedveltebb gyógynövényeink közé tartozik. Hazánkban nagyon elterjedt, részben ennek köszönhető, hogy különböző tájegységeken más és más néven nevezik. Van, ahol a tulajdonságára utal a név: például gyógyhatására (orvosi cickafark), kinézetére (cickóró, cickafarkkóró) vagy akár a kettő kombinációjára (patikai ezerlevelűfű). A cickafark név a német Katzenschwanz, azaz macskafarok tükörfordítása.

Az őszirózsafélék családjába tartozó cickafark nemzetsége mintegy száz fajt számlál, egyike a Magyarországon legelterjedtebb mezei cickafark is. Ritkább a hegyközi cickafark, a homoki cickafark, a kenyérbél cickafark, melyeket magyar jogszabályok is védenek, eszmei értéküket 5-10 ezer forintban állapították meg. Fokozottan védett a Horánszky-cickafark és a Tuzson-cickafark, ezek értéke 100 ezer forint.

Tovább a teljes bejegyzéshez
3497 Hits
0 hozzászólás

Kis hazai hulladékjelentés

A nyár a hulladékgazdálkodás területén nem uborkaszezon. Hazánkban 2015 óta folyik a hulladékkezelési rendszer átalakítása, amely ezekben a hónapokban a végéhez közeledik.

Mi is történt eddig? Nehéz megítélni mi sok, mi kevés, de úgy gondolom, ha a környezetvédelem és természetvédelem egészét nézzük, az állam 2007-2013 között erre fordított 2300 milliárd forintja nem kevés. Sőt, 2014-től a már igen közeli 2020-ig tartó időszakban ennél 500 milliárddal még több jutott és jut erre a célra.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1456 Hits
0 hozzászólás

Barázdabillegető: a szerelmi bűvölet szimbóluma

A nálunk népiesen jányka- vagy leánykamadárnak is nevezik. Karcsú testalkatú, hosszú lábú énekesmadár, hosszú farkát magasan viseli, és gyakran fel-le billegeti. Innen kapta nevét. A nyelvújításkor Kazinczy Ferenc billegénynek nevezte el. Az összetett szó előtagja is könnyen megfejthető: szántás idején a barázdák között keres táplálékot. Erdélyben ezért használják rá a szántóka nevet is.

Ez a látszólag egyszerű madárka több nép mitológiájában jelentős szerepet játszik, sok helyütt teremtő erővel bíró, szent lényként tisztelik. A görögöknél a szerelmi vágy madara. Más hiedelemkörben halálmadár, legalább is felbukkanása inkább balszerencsét jelent. Szinte mesei hiedelmeknek is kapcsolódnak alakjához, például az, hogy kapott három cseppet az ördög véréből, ezért szinte elpusztíthatatlan, és jaj annak, akinek sikerül, mert attól kezdve sok jóra nem számíthat életében.

Tovább a teljes bejegyzéshez
2316 Hits
0 hozzászólás

Gólyatöcs: mintha gólya lenne, de mégsem az. Azért mi szeretjük!

Mintha Salvador Dalí vagy Hieronymus Bosch tervezte volna írásom főszereplőjének testfelépítését, annyira meghökkentőek az arányai. Kis testéhez képest hosszú lába furcsa kinézetet kölcsönöz neki. Mintha csak apró gólya lenne, a spanyol nyelv nem véletlenül nevezi „cigenuelá”-nak, azaz gólyácskának. Magyar földön is több erre utaló elnevezést kapott: gólyalábú, széki gólya. Vannak más népi neve is: széki szarka, gyöngyvérlile. A „széki” az élőhelyére utal, szikes talajú földön, mocsaras helyen érzi jól magát, a gyöngyvérlile pedig jelzi, hogy a madár a lilealakúak rendjébe tartozik. És a töcs? Nos, aki már hallotta a címben szereplő madarunkat, nyilvánvalóan rájött, hogy ez az utótag hangutánzó szóból lett madárnévvé.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1981 Hits
0 hozzászólás

Évfordulós gondolatok

Közel egy éve, 2016 júniusában indítottam blogomat. Nem jutott volna eszembe ezen a szerény évfordulón mérleget vonni, de történt valami a nagypolitikában, ami mégis erre indított.

A sajtó tele van azzal a hírrel, hogy Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke az amerikai polgárok érdekeire hivatkozva felrúgta a párizsi klíma-megállapodást.

A háttér: 2015-ben az ENSZ 21. klímakonferenciáján részt vevő 195 ország elfogadta, hogy hatékonyan és közösen tesz a bolygó pusztulása ellen. Konkrét célokat fogalmaztak meg ennek érdekében, melyek közül a legfontosabb, hogy a globális felmelegedés semmiképpen ne haladja meg a 2 Celsius fokot (az iparosodás előtti mértékhez képest), majd további lépésként a 1,5 fokot. 2050-re tervezik, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását visszaszorítják arra a szintre, amelyet az erdők, óceánok még fel tudnak dolgozni. Az egyezmény hatályba lépéséhez azt ratifikálnia kellett a világ üvegház-kibocsátásának 55 százalékáért felelős 55 államnak (Magyarország is aláírta 2016. októberében), ez 2016 novemberéig meg is történt.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1350 Hits
0 hozzászólás

Május végi ünnepség Almásfüzitőn

Május 27-én, szombaton az Azaum Római Tábor melletti tér gyerekzsivajtól volt hangos, hiszen a Füzitői Napokon egyben gyereknapot is ünnepeltünk. Hálásak is voltak a kicsik, folyamatosan tele volt a megunhatatlan ugrálóvár, sorban álltak a gyerekek az arcfestéshez, pörgött a körhinta és zakatolt a mini vasút. Szép számmal jelentek meg családok, akiket a nagyon várt napsütés kicsalt egy kis szórakozásra.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1605 Hits
0 hozzászólás

Magyar Természet Napja - Szenteljünk neki egyet a 365-ből!

Milyen jó volna, ha mindannyian jobban figyelnénk környezetünkre! Mennyivel egészségesebbek lennénk, ha zöldebb lenne világszemléletünk! Ezt szerencsére nem csak én látom így. 2014-ben Magyarország három legnagyobb környezetvédelmi szervezete, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország aláírásgyűjtést indított, hogy a magyar természet is kapjon az évben egy napot, amikor övé a főszerep, és az ország figyelme rá összpontosul.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1768 Hits
0 hozzászólás

Milyen a tudatos vásárló, ha magyar?

Senki nem szólhat bele, mit vásárolok a pénzemből! Arra költök, amire csak akarok! Sokszor halljuk ezeket a mondatokat. Pedig nagyon fontos, mire adjuk ki munkával megszerzett jövedelmünket. A vásárlás a szavazat leadásához hasonlítható: mi döntjük el, hogy mi az a tárgy, szolgáltatás, amire szükségünk van. Ám ez a választás sokszor egyben egy-egy apró döntés Földünk hosszú távú jövőjéről. Mit tehetünk azért, hogy Földünk még sokáig élhető hely legyen? Milyen terméket válasszunk, hogy fenntarthassunk környezetünket?

Tovább a teljes bejegyzéshez
1876 Hits
0 hozzászólás

„Bodzavirágból hullik a sárga virágpor”

A bodzavirág mindenkiben a májusi hónap kellemes melegét idézi fel, nem is véletlenül. Sok népdal szól erről a sárgásfehér virágról, és többnyire a szeretett személy, a fehér menyasszonyi ruha a téma. Nemes Nagy Ágnes egyik versében a kék égen úszó felhőkhöz hasonlítja a virágernyőt, ahogy nemrég a Mindenki című Oscar-díjas rövidfilmben dallá formálva hallhattunk is.

Tovább a teljes bejegyzéshez
2133 Hits
0 hozzászólás

Az izgalmas násztánc mestere: búbos vöcsök

Főként állóvizeinknek köszönhetően a búbos vöcsök szereti hazánkat, 3-4 ezer pár fészkel Magyarországon, de számos példány él folyóink mellett is. A mi éghajlatunkon rövid távú vonuló, az év nagyobb részét (március és november között) itt tölti, ám enyhe teleken sok példány végig kitart. Az Antarktisz kivételével minden kontinensen találkozhatunk vöcsökfélékkel.

Tovább a teljes bejegyzéshez
2789 Hits
0 hozzászólás

Lábbusz és rokonai

Két hete egy bejegyzésben a zöldebb közlekedésről írtam: a vonatozás, a közös autózás és a telekocsi alternatíváit vetettem fel.

Természetesen nemcsak települések között, hanem városon belül is remek megoldás autónk megosztása kollégáinkkal, szomszédainkkal, amennyiben egy irányba visz az utunk reggelente. Látványosan kisebb lenne a városi forgalom, talán dugók sem nehezítenék a haladást, ha mindenki elgondolkodna ezen. A levegő is tisztább lenne, ha kevesebb autó közlekedne. Kevesebb frusztrált ember dühöngene a kocsisorban araszolva, így mindannyian jobb kedvűek, nyugodtabbak lennénk. Nos, mielőtt teljesen elandalodunk ezen az ábrándképen, visszatérek a valóságba. Mert lássuk be, nem arra halad a világ, hogy megkérdezzük a környezetünkben élőket, segíthetünk-e nekik. Például azzal, hogy szombaton délelőtt autóval megyünk a nem túl közeli hipermarketbe, és jöjjön velünk, mert akkor neki nem kell vezetnie. Ez csak akkor működik, ha amúgy is jó viszonyban vagyunk a szomszéddal, rendszeresen beszélgetünk, ismerjük a szokásait.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1675 Hits
0 hozzászólás

A szegfű szerény rokona

A mécsvirág kinyílik

s a húnyó láthatárnak

könyörg a napraforgó;

a tücskök már riszálnak,

odvában dong a dongó

s álmos kedvét a bársony

estében égre írta

a röppenő pacsirta;

Tovább a teljes bejegyzéshez
2478 Hits
0 hozzászólás