Vörös és Zöld

Almásfüzitő

A változatosság gyönyörködtet

A természetkedvelők igazán nem panaszkodhatnak, hazánk sok szép látványosságot kínál számukra. Sőt, néhány természeti értékünket még jogszabály is védi. 10 nemzeti parkunk nem pusztán azért jött létre, hogy a legizgalmasabb látványosságokat könnyebben megtalálják a turisták, hanem ez a kiemelés egyben komoly értékőrzést jelent. Igen, jól értik, a cél nem az, hogy senki ne juthasson el ezekre a területekre, hogy teljesen háborítatlan maradjon a természet. Ennél fontosabb és összetettebb a parkok feladata: megtanítanak például minket a természet tiszteletére, és eközben számos ismerettel és élménnyel gazdagodnak mindazok, akik ellátogatnak egy-egy nemzeti parkba.

 

2007-ben még egy kezdeményezés is indult nemzeti parkjaink népszerűsítésére. Egy egész hetes, speciális programsorozat kínálatából válogathatnak ilyenkor a látogatók. Idén július 3-9. között tartották meg a Nemzeti Parkok hetét. Gyerekprogramok, szervezett kirándulások, vezetett állatmegfigyelések várták az érdeklődőket, de akár gyűrűzött madarat is útjára indíthatott az, akit éppen ez a program vonzott.

Mielőtt tovább olvasna, egy kérdés: fel tudja sorolni mind a tíz nemzeti parkunkat? Ne bánkódjon, ha nem, segítek.

A legnagyobb nemzeti parkunk a maga 82 ezer hektárával a Hortobágyi Nemzeti Park. 1973 január elsején alapította meg az Országos Természetvédelmi Hivatal. A Petőfi által annyira szeretett puszta szinte teljes területét fűvel borított legelő fedi. Az összképet látványos mesterséges halastavak, mocsarak gazdagítják, melyeket a halastavi kisvasúttal is körbeutazhatunk. És persze ott legelnek az elmaradhatatlan szürke marhák, szaladgálnak a pulik, és ott őrködik a terület legismertebb szimbóluma, a kilenclyukú híd. Nem csoda, hogy 1999-ben az UNESCO felvette világörökségi listájára.

Úgy tűnik, hamar kiderült, hogy jó ötlet nemzeti parkot alapítani, hiszen 1975-ben hazánk egy újabb nemzeti parkkal gazdagodott. A Kiskunsági Nemzeti Park részei az Alsó-Tisza holtágai, Bácska homokbuckái, valamint a Duna és Tisza ártéri erdői és a Kecskemét környéki homokos puszták. Szép és változatos vidék, évszakról évszakra új és új arcát ismerhetjük meg.

Harmadikként az üledékes eredetű Bükk hegység kapott védelmet. A Bükki Nemzeti Park, bár feleakkora, mint a Hortobágy, viszont változatosabb. Területének 95%-át erdő fedi, jellemzően tölgyesek. A többnyire dolomit és mészkő hegységben számos látványosságot formált a víz az évezredek alatt. Több mint 1100 barlang található a nemzeti park területén, melyből 45 fokozottan védett. A lillafüredi vízesés vagy a Szalajka-völgy nevezetes Fátyol-vízesése mindenképp megér egy kirándulást!

Bár az Aggteleki Nemzeti Park állat- és növényvilága is nagyon színes, mégis a változatos barlangrendszer miatt kapott védettséget. Aktív patakos barlangok, függőleges és aknabarlangok egész rendszerében lehet itt gyönyörködni, a cseppkőképződmények számtalan fajtát megnézhetjük testközelből. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai 1995 óta része az UNESCO világörökségnek.

A Fertő-tó környéke 1991 óta számít védett területnek, de végleges formáját csak 1994-ben nyerte el, amikor hozzácsatolták a Hanság Tájvédelmi Körzetet, így jött létre a Fertő-Hanság Nemzeti Park. A tóvidék elsősorban állatvilága miatt értékes. Rengeteg víziállat kedveli ezt a területet, mint például a vörös gém, a jégmadár, a hód. Számtalan színpompás szitakötő cikázik tavasztól a tó vize fölött, a víz mélyén pedig a csuka csak egy a számos itt élő halfaj közül. Fokozottan védett állatok is élnek itt, mint például a sokat üldözött rákosi vipera. A tó azért is különleges, mert úgynevezett sztyepptó, azaz síkvidéki sós víz. A sótartalma harmincháromszorosa a Balatonénak!

A Duna-Dráva Nemzeti Parkban is főszereplő a víz. Az 1990-es évek elején Jugoszláviával közösen tervezett park a politikai események, a háború miatt csak 1996-ban jött létre és csak Magyarország területén. Része a vadregényes Gemenc. A Duna árterén elterülő erdőség remek búvóhely a vadvilág számára. Őzek, vaddisznók népesítik be a területet, de világhírűvé a gímszarvasok tették.

A Dél-alföldi Körös-Maros Nemzeti Park elsődleges feladata a fokozottan védett erdélyi hérics és bókoló zsálya állományának fenntartása. A két virág Magyarországon kizárólag ezen a területen él.

Hat tájvédelmi terület összeolvasztásával hozták létre 1997-ben a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot. A Kis-Balatont, a Tihanyi-félszigetet és a Badacsonyt magában foglaló park 57 ezer hektáros. A mérsékelt klíma miatt ritka növény- és állatfajok telepedtek meg itt. A vulkáni eredetű hegységben különleges kőképződményeket, kőfolyásokat, kőtengereket láthatunk, köztük a híres Szent György-hegyi bazaltorgonát.

A Duna-Ipoly Nemzeti Parkot szintén 1997-ben alapították, hogy védelmet kapjon a Duna-kanyar és az Ipoly magyarországi szakaszának élővilága. A Börzsöny és a Visegrádi-hegység vulkanikus alakzatai lenyűgöző felületi formákkal gyönyörködtetik az arra járókat, elég akár a Rám-szakadékra vagy a Holdvilág-árokra gondolnunk.

Utoljára 15 éve létesítettek Magyarországon nemzeti parkot, ez a magyar- szlovén-osztrák határnál fekvő Őrségi Nemzeti Park. A parkot 2007-ben megszüntették, de rá egy évre újranyitották. Az Alpok közelségének köszönhetően jellemzően bükk- és fenyőerdők borítják.

Az egy hetes programsorozat csak egy a számtalan lehetőség közül: tanösvények, tematikus túrák, sőt erdei iskolák várják szinte egész évben a kalandvágyókat. A nyári kínálat pedig szinte kimeríthetetlen. Kiváló hétvégi program különösen gyerekekkel.

Cickafark: nem véletlenül nevezik patikai ezerleve...
Szürke, de nem jellegtelen: a hamvas küllő

Kapcsolódó hozzászólások

Hozzászólások

 
Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2021. május 07. péntek