Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Egy téma, amely minden ember érint: március 23-án ünnepeljük a meteorológiai világnapot

Azok a fránya meteorológusok, már megint babráltak az időjárással – szokta mondani egy kedves ismerősöm. Tréfából, természetesen. Szinte mindenkit foglalkoztat, hogy milyen az idő, mert el akarjuk dönteni, mit vegyünk föl, kell-e sapka, sál, vigyünk-e esernyőt magunkkal, érdemes-e hétvégére kirándulást szerveznünk, lesz-e napsütés a Balatonon, ha június második felében vesszük ki a szabadságunkat… Ezek csak a legegyszerűbb kérdések, ezekre manapság nagyon megbízható választ kaphatunk. Egy héttel előre szinte napra pontosan látható, milyen lesz az idő. Mobiltelefonunkon naponta tapasztaljuk, hogy az időjós kifejezés mára elavulttá vált. A meteorológia, mint tudomány egyre pontosabb információt nyújt a várható időjárásról, ám szerepe messze nem merül ki ebben.

Az embert mindig foglalkoztatta, hogy előre kitalálja előre, milyen lesz másnap, a következő héten, vagy akár egy évszakban az időjárás. Régebben az időjárás előrejelzésében fontos szerepe volt a megfigyeléseknek. Mindannyian ismerünk népi időjárási bölcsességeket. Ha vörös az égalja, szeles idő lesz másnap. Vagy egy másik – a blogbejegyzésemnél pár nappal korábbi jeles napokhoz kapcsolódó – megfigyelés: Sándor, József, Benedek, zsákban hoznak meleget. Nos, a fagyosszentek nem iparkodtak idén abban, hogy melegebbre forduljon az idő. Egy harmadik példa: ha húsvét vasárnapján esik az eső, pünkösdig minden vasárnapon fog, és változékony lesz az időjárás. Nos, ellenőrizzék majd!

Ha a népi időjáráselőrejelzésről beszélünk, szót kell ejtenünk a kalendáriumokról is. Ősei voltak az ún. csíziók, amelyek először 1200 körül jelentek meg Nyugat-Európában. Eredetileg rövid, verses öröknaptárak voltak, majd a könyvnyomtatás elterjedésével alakultak kalendáriumokká, amelyek fontos részét képezték az általános műveltségnek. Mondják, hogy elterjedtségük négy évszázadon át a bibliával vetekedett. A kalendárium része volt csízió, tehát a naptár az ünnepekkel, a szentek napjaival, de szerepelt benne rövid csillagászati összefoglaló, egészségügyi és életviteli tanácsadás, és ami most számunkra különösen érdekes, szó esett benne az időjárásról, a különleges égi jelenségekről.

Az első jelentős, időjárással foglalkozó egyesülés csak a 19. század második felében, 1873-ban jött létre. A Nemzetközi Meteorológiai Szervezet utódaként aztán 1950-ben, Genfben alakult meg a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization - WMO). A WMO-nak jelenleg több mint 191 ország a tagja. A szervezet az időjárás, az éghajlat, a hidrológia, a vízkészlet-gazdálkodás és a környezetvédelem kérdéseivel foglalkozik. Célja a meteorológus szakemberek összefogása, a különböző meteorológiai szervezetek közötti nemzetközi együttműködés működtetése, valamint annak biztosítása, hogy a tagországok között működjön a gyors információ-csere.

1960 óta, a WMO alapokmánya életbelépésének napjára emlékezve ünnepeljük évente március 23-án a meteorológia világnapját.

Ilyenkor nem csak díjakat adnak át szerte a világon meteorológiai kutatóknak, szakembereknek, de a WMO kiemel egy, a Földünk jövőjének szempontjából fontos, globális kérdést. A téma idén az óceán, az óceánok hatása éghajlatunkra, időjárásunkra. A témaválasztás egyben felvezetője az ENSZ óceántudományi évtizedének (2021-2030), amelyet a fenntartható fejlődés jegyében indít.

Tudták, hogy a Föld felszínének mintegy 70%-át lefedő óceánok meghatározó szerepet töltenek be abban, milyen az időjárásunk? Hallottak arról, hogy az óceánokon zajlik a világ kereskedelmének közel 90 százaléka, és a partjaitól 100 kilométeren belül élő emberek 40%-ának megélhetését biztosítja azzal, hogy munkát ad és élelmiszerforrásként szolgál?

Sokat olvasunk-hallunk manapság a klímaváltozásról. Tudósok nyilatkoznak rendszeresen arról, hogy ha nem hozunk radikális változásokat életmódunkban, gazdálkodásunkban, ha nem hagyunk fel azzal, hogy kizsákmányoljuk erőforrásainkat, akkor katasztrofális következményekkel kell számolnunk belátható időn belül. Az éghajlatváltozás fokozódó hatása miatt az óceánok megfigyelése, kutatása minden eddiginél lényegesebbé vált.

Nyitnak a méhecskehotelek – rájuk szerencsére nem ...
Ameddig tart a pillanat, addig kattog a gép

Hozzászólások

 
Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2021. május 07. péntek